Tisztelgéssel ünnepeltek

Elismerések a magyar kultúra napján

A magyar kultúra napját harminc esztendő óta ünnepeljük január 22-én annak emlékére, hogy a kézirat tanúsága szerint Kölcsey Ferenc 1823-ban ezen a napon fejezte be a Himnusz kéziratát szatmárcsekei birtokán. A keszthelyi városi könyvtár egy Heltai Jenő életéről és munkásságáról szóló előadással, Mór János festménykiállításával és Kardos Gy. József új tanulmánykötetének bemutatójával emlékezett a jeles évfordulóra. Február elsején pedig a Festetics György Zeneiskola növendékei a Magyar kultúra dicsérete címmel adnak komolyzenei hangversenyt a Simándy-teremben.

A Pro Cultura Keszthely díjat a Balaton Színház Simándy-termében adták át a Helikon Versmondó Körnek (HVK). Az irodalmi esten a Hevesi Sándor Színház művészei: Lőrincz Nikol és Bellus Attila léptek fel zenés-verses irodalmi összeállítással. A magyar kultúra városában mondott ünnepi köszöntőjében Csótár András, az önkormányzat emberi erőforrások bizottságának elnöke kiemelte: az ünnep a város és az ország számára kiemelt fontossággal bír. „A magyar kultúra soksávos autósztrádáján mindanynyian utazunk” – emelte ki. Vannak közöttünk lassabban és vannak nagyobb tempóval közlekedők is. A kultúra mindannyiunk életében jelen van. Van: közlekedés-, zenei, tánc-, test-, mozgás-, játék-, öltözködés-, étkezés-, bor-, szellemi, írás-, egészség-, ismerkedés-, beszéd-, vita- vagy akár politikai kultúra is. Mindezektől nem tudjuk függetleníteni magunkat, ezért mindannyiunkon múlik a kulturális életünk színvonala, fejlődése. Nap mint nap megtapasztaljuk a kulturálatlanságot, az igénytelenséget a televízióban és a közbeszédben is. Már a kultúra szentélyeibe, a színházakba is beszivárog az, aminek nem ott lenne a helye. „– Mi még a nagybetűs magyar kultúrát, Bartók, Kodály, Ady és a többi óriás által közvetített kultúrát kaptuk szüleinktől, tanárainktól” – hangsúlyozta. A mai fiataloknak ez már nem sajátja, és ez messze kívül esik az érdeklődési területükön. Ők a fogyasztás és az élvezet kultúráját fejlesztik tökélyre, kiszorítva mindazt, amit mi örökségből kaptunk és becsülettel őrzünk. Világunkban technikai és kulturális forradalom is zajlik. Nemzeti kultúráknak kell átgondolniuk évezredes életcéljaikat. Nem lehet más út, minthogy kitartóan folytatjuk missziónkat, mert nincs megalkuvás magyarságban és művészetben. A történelemben csak azok az országok maradtak sikeresek, akik megőrizték önazonosságukat és saját kulturális örökségüket. Magyarország akkor lesz legnagyobb veszélyben, ha feladja anyanyelvét, ősi kultúráját és keresztény hitét. Építkezni kell és nem rombolni, értéket teremtve, a közösségépítés szándékával. Az európai kultúra nem létezhet nemzeti kultúrák nélkül. A szónok megköszönte a kitüntetettek értékes, önzetlen és fáradhatatlan tevékenységét. „Nagy örömmel támogattam Csengei Ágota javaslatát, hogy idén ők kaphassák meg a 2004-ben alapított önkormányzati kitüntetést, csak azt sajnálom, hogy vezetőjük, Törzsök Lajos Endréné Kati már nem lehet itt a díjátadáson. Hiányozni fog Keszthely kulturális életéből.” A laudációból kiderült, hogy a HVK önálló szerveződésként több mint három évtizeddel ezelőtt alakult. Az alapító, Bakonyi Gáborné nyugdíjba vonulása után Törzsök Lajos Endrénére bízta a vezetést, aki haláláig szívvel-lélekkel és a magyar kultúra iránti alázattal látta el a szervezési feladatokat. A HVK tagjai aktívan részt vesznek a nemzeti ünnepek városi megemlékezésein, nagy íróink, költőink szavaival felidézve őseink emlékét, történelmi hagyományainkat. Rendszeresen szerepelnek városi rendezvényeken. Fellépnek szoboravatókon, könyvbemutatókon. Feladataikat mindig a lehető legigényesebben látják el, belső indíttatásból, szabadidejükből áldozva, anyagi ellenszolgáltatás kérése nélkül. A múltbéli és jelenbeli aktív és áldozatos munkájukért valamint széles körű kulturális tevékenységük elismeréseként lettek méltók a rangos városi elismerés elnyerésére. A kitüntető címet Nagy Bálint alpolgármester és Csótár András nyújtotta át Kulcsárné Fullár Melindának, a HVK vezetőjének.

vissza az elejére

Hősies, vitéz áldozathozatal

Emlékeztek

A harctereken elesett hősök küzdelméért, aggodalmaikért, szenvedésükért, vére hullásukért imádkoztak a hívek a Fő téri templomban Tál Zoltán plébános vezetésével január közepén. A szentmisét bemutató pap kiemelte: akikért most imádkozunk, nem kímélték életüket értünk.

A doni áttörés 76. évfordulóján a templomban Kardos József nyugalmazott pedagógus mondta el megemlékezőbeszédét. Kiemelte: nemcsak a 76 évvel ezelőtti eseményekre, hanem a II. Magyar Hadsereg 1942–43. évi keleti fronti hősi helytállására, a katonák önfeláldozó bátorságú, példaadó vitézségére is emlékezünk. 1942 tavaszán Vitéz Jányi Gusztáv vezérezredes vezetésével a 207.500-fős 2. magyar hadsereg indult el a keleti orosz frontra. A hadsereg létszáma később negyedmilliónál többre nőtt. Az elsők között került ki a csatatérre a szombathelyi 3. hadtest nagykanizsai 9. könnyű hadosztálya, amelynek 17. és 47. gyalogezredében harcoltak a keszthelyi katonák is, akik a 3. fogatolt vonatosztály kocsioszlopain értek ki. A katonákat három lépcsőben szállították ki Kurszk környékére. Hetvenhat éve indította meg támadását a szovjet Vörös Hadsereg a Don-kanyarban, melynek következtében a 207 ezer fős sereg mintegy százezer katonája vesztette életét, vált hőssé. A magyar katonák hiányos felszereléssel, sokszor téli ruházat nélkül, mostoha időjárási körülmények között tartották magukat a többszörös túlerővel szemben. A templomkerti koszorúzás előtt id. Kalapos István, a Helikon Versmondókör tagja idézte a Keszthelyi Hírlap 1943. május 22-ei lapszámának tudósítását arról az örömünnepről, amelynek keretében sok ezren köszöntötték a vonaton hazaérkezett túlélőket.

vissza az elejére

Időseknek háztól házig

Térítésmentes fuvar

Keszthelyi időskorúak háziorvoshoz, kórházba, rendelőintézetbe, vagy célzott patikába szállításához nyújt segítséget az Egyesített Szociális Intézmény (ESZI) – mondta el megkeresésünkre Királyné Domaházi Csilla intézményvezető.

Megtudtuk: Keszthely Város Idősügyi Tanácsának kezdeményezésére, egy EFOP-pályázat eredményének köszönhetően, a közelmúltban beszereztek egy hétszemélyes, alacsonypadlós, tolóajtós járművet, amellyel háztól házig elszállítják a doktorhoz vagy szakrendelésre igyekvő nyugdíjasokat. Az ingyenesen igényelhető, egyedülálló és hiánypótló Idősek Szállító Szolgálata programot sajtótájékoztatón mutatták be január derekán. A szolgáltatást keszthelyi idősek vehetik igénybe a város területén belül, hétfőtől péntekig 8.00 és 16.00 óra között. Az igényeket az ESZI diszpécserénél telefonon kell jelezni hétköznaponként 8 és 12 óra között a 83/311-047-es vezetékes központi számon, vagy a +36-30/557-9454-es telefonszámon. A program tapasztalatait, a szolgáltatás működését a tervek szerint a nyár végén összegezik, és ha szükséges, finomhangolják. Keszthelyen is sok egyedülálló, betegséggel küszködő időskorú él, akik számára a szolgáltatás térítésmentes igénybevétele nagy könnyebbséget jelent. A projekt – amit irodai szórólapokkal is népszerűsítenek – sem a városnak, sem az ESZI-nek nem jelent plusz anyagi terhet, mert a pályázat fedezi a szolgáltatások költségét.

vissza az elejére

Eddig 56 nyilvántartott értéket vettek számba

Hévíz értékrangú örökségei

Az elmúlt évben további 7 örökséget vett a településtörténelmet reprezentáló sorba a hévízi Helyi Értéktár Bizottság.

A fürdővárosban 2015-től működő testület így eddig összesen immáron 56 történelmi jelentőségűnek nyilvánított értéket vett számba a kultúra, az épített és természeti környezet, a turizmus, a sport, az egészség és életmód, az ipari és műszaki megoldások, valamint az agrár- és élelmiszergazdaság köréből. A tavaly beemeltek kihirdetésére, az oklevelek átadására a múlt év végén került sor a hévízi hungarikumok napja jegyében tartott műsoros ünnepségen, ahol a korábban számba vettekkel együtt valamenynyi értéket bemutató katalógust is kézbe vehettek a jelenlévők.
Papp Gábor polgármester elmondta, hogy az emlékeket hordozó helyi értékek kiemelt figyelmet érdemelnek, büszkének kell rájuk lenni, hiszen azok fontosak az itt élőknek, az idelátogatóknak. Megismerőik még közelebb érezhetik magukat Hévíz múltjához és értékeihez. A városvezető köszönetet mondott a Helyi Értéktár Bizottságnak a figyelemre méltó munkájáért. Az épített környezetből ezúttal helyi értékké nyilvánítást kaptak Hévíz útmenti keresztjei. A szakrális alkotásokból 10 található a város területén, többségük az I. világháborúban elesettek emlékére lett állítva. Korábbi időből 3 származik: a temető ravatalozója közelében álló, melyet 1850-ben emelt Hévízszentandrás lakossága Isten dicsőségére. Talapzatára az I. világháborút követően rákerültek a fronton meghalt szentandrási katonák nevei. Magánszemélyek által 1883-ban lett emelve a Vörösmarty és Ady Endre utca sarkán álló, s 1905-ben a Zrínyi utca nyugati oldalán létesített kereszt. Értéktárba került továbbá az 1970-es évek végén épült Zrínyi utcai játszótér, melyet 2010-ben újítottak fel. A munkára az önkormányzat 2007 nyarán hozott döntése végrehajtásának részeként került sor, a város minden játszóterének uniós szabványok szerinti felújításáról szóló határozat szerint. A listára vették az 1912-ben épült Pócza-villát, mely az államosítás után szállodaként működött, a rendszerváltást követően városi tulajdonba került, 1994-ben ott lett kialakítva a családorvosi rendelő. Bekerült a rangsorba a mai Hotel Aquamarin épülete, mely 1928–1931 között létesült az országos hírű id. Kotsis Iván tervei alapján, postástiszti üdülőként. A II. világháború idején katonai kórházként működött, 1953-ban az ország első szanatóriuma, majd újra gyógyszálló lett, 2001-ben vásárolta meg a város, s működteti szállodaként.
Az értéktár további új eleme a mai Bibó István Gimnázium 1912-ben létesített épülete, mely eredetileg ugyancsak postásüdülőnek készült. A település tulajdonába ingatlancserével került 1947-ben, 1988-ig általános iskolakánt működött, majd a felújítást követően 1993-ban nyílt meg benne a gimnázium. Turisztikai látványosság szerepét is betöltve kapott értékjelölést az 1937-ben épült víztorony, mely az 1970-es évektől a Nyirádról érkező vízvezeték kiépülésével funkcióját vesztve áll a város legmagasabb pontján. Megkapta az értékrangot az Öreg Harang borozó, mely egy régi présház helyén varázslatos rusztikus hangulatával fogadja a vendégeket. Nívóját elismerve 2014-ben elnyerte a Gault & Millau étteremkalauz díjaként az ország legjobb kisvendéglője címet.

vissza az elejére

Begyűjteni a régi mobilokat!

A KÖVET akciója

– Keressék elő a fiókok, szekrények mélyéről a használaton kívül lévő mobiltelefonokat, kérjék el az ismerősöktől, barátoktól, osztálytársaktól, munkatársaktól, cégektől, mobilboltosoktól, és helyezzék el a Keszthelyen kihelyezett gyűjtődobozban, vagy adják le személyesen a KÖVET Egyesület, Kossuth L. u. 125. első emeleti irodájában – kérte nemrégiben a civil szervezet a helyi intézményeknek kiküldött levelében.

Horváth Erzsébet, az akcióprogram munkatársa arról tájékoztatott, hogy a június végéig tartó gyűjtésre van fogadókészség. Visszajeleztek irodaházak, hivatalok, intézmények, de céges mobilflotta cseréje után leselejtezett mobiltelefonok is érkeznek felajánlásként. A szakszerű begyűjtésről és a telefonok utóéletéről az egyesület partnere az Inter-Metal Recycling Kft. gondoskodik. A Jane Goodall Intézet közös kampányt indított az Afrikáért Alapítvány és a Védegylet Egyesület segítségével, ami a magyar háztartásokban használt, de használaton kívülre került mobiltelefonokat célozza meg. Ezeket a készülékeket az emberek elpakolgatják különböző rejtett zugokba, ahol aztán évekig lapulnak, amíg egyszer csak kidobásra kerülnek. Nem is sejtve, micsoda kincs rejlik bennük. A mobiltelefonok előállításához szükséges koltán nevű ásványt Afrikában, veszélyeztetett fajok, például gorillák és csimpánzok élőhelyén bányászszák, felemésztve erdeiket. Ezt a folyamatot szeretnék megfékezni, a mobilok újrahasznosítás céljából történő összegyűjtésével.

vissza az elejére