| Kár Keszthelynek keseregnie | Tavasz és hazafiság |
Technikai érdekesség
Drónnal
a szőlőültetvény felett
A légi úton való növényvédelem miniatürizálásának a világban több helyen van már múltja. Ennek gyakorlatával is megismerkedhettek az érdeklődők a minap a Pannon Egyetem Keszthelyi Georgikon Kara Kertészeti Tanszéke által szervezett hagyományos tavaszi szakmai találkozón.
A mennyiségben és minőségben jó termés eléréséhez igen fontos növényvédelem technikai megoldásai közé került drónos permetezés, amit a gyakorlatban tekinthettek meg a résztvevők. Mint elhangzott: az eljárás Kínából indulva vált ismertté, Amerikában és Európában is alkalmazzák már. Az egyetemi kar cserszegtomaji szőlőtelepén tartott bemutatón egy 10 literes létartállyal szerelt növényvédelmi drónnal végzett munkát láthattak az érdeklődők. A megoldás számos előnyt összpontosít, így kis lémennyiséggel viszonylat nagy területre lehet kijuttatni a hatóanyagot, a gyors eljárás elősegíti a teljes ültetvény legoptimálisabb időben való védelmét. A gép könnyen szállítható, egyszerűen üzembe helyezhető. Elektromotoros hajtású, nagy teljesítményű akkumulátoros működtetéssel. A légi munka közben a kedvező szórásképet is meg lehetett figyelni. A technikai érdekesség mellett számos tapasztalatot oszthattak meg egymással a szőlősgazdák. Ahogy az évjáratok különbözősége mindig megfelelő alkalmazkodást kíván, úgy idén az időjárással összefüggő tennivalókat az enyhe tél, a korai tavaszodás írja körül. Ezzel kapcsolatos előadást, majd gyakorlati bemutatót tartott a nap házigazdájaként dr. Kocsis László tanszékvezető professzor. Szó esett a metszési időpont megválasztásának jelentőségéről, a rügyvizsgálati eredményekkel kapcsolatosan elhangzott, hogy nagyon jó termékenység tapasztalható. Az időjárás annyiban értékelhető kedvezőnek, hogy a kora tavaszi felmelegedés mellett az éjszakák hűvösek, ez ellensúlyozza a vegetáció idő előtti gyors megindulását. A szakmai napon téma volt a szőlőültetvények tápanyagellátása is, új fejlesztésű lombtrágyák termesztéstechnológiába való illesztéséről esett szó.
.jpg)
Óvatosan
a statisztikákkal!
Megjelentek a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adatai a kereskedelmi szálláshelyek forgalmáról. Míg országosan 3,8 százalékos volt a forgalomnövekedés, a balatoni forgalom csak 1,6 százalékkal haladta meg az előző évet. Ha leválasztjuk a közvetlen parti területről a zalakarosi, hévízi, tapolcai térséget, akkor kiderül, hogy a parti térség még az egy évvel korábbi eredményét sem hozta. Mi olvasható ki ezen adatokból? – kérdeztük Tar Lászlót, a Nyugat-balatoni Turisztikai Iroda ügyvezető igazgatóját:
– Mostanság sok olyan statisztika látott napvilágot, amely arról értekezik,
hogy a Balaton régió megmerevedett, és képtelen megfelelő dinamizmussal előbbre
lépni. Ebben persze van némi valóságtartalom, de érdemes a statisztikai
adatsorokat óvatosabban, árnyaltabban és megfelelőbb körültekintéssel kezelni.
Ahol nagy a statisztikai növekmény, ott viszonylag alacsony a kiindulóbázis. A
Balatonnál az egyszázalékos vendégforgalom számszerűsítve többszöröse lehet
annak, amit más régiók termelnek, mondjuk 20–30 százalékos növekedést felmutatva.
Az 1,6 százalék lényegesen meghaladja az országos átlagot, ezért tragédiáról
nincsen szó. Az tény, hogy a Balaton régióban tavaly csak nagyon kevés új
szálláshely létesült, és amelyeket felavattak, azok sem a 4–5 csillagos minőségi
turizmus helyszínei. A környék gyógyüdülőhelyein, így Zalakaroson is nyílt új
hotel, de Tapolcán is volt minőségiszálláshely-bővítés. A csökkent növekedés
másik oka az, hogy nagy tulajdonosváltás zajlik a Balaton környezetében lévő
szállodákban, üdülőkomplexumokban, kempingekben. A végleg vagy ideiglenesen
bezárt egységek problematikája erősen érinti Keszthelyt is. A Helikon Hotel,
Keszthely nyári szálláshelyforgalmának negyedét lefedte. Már az is csoda ebben a
helyzetben, ha a vendégforgalomszám nem csökken. A KSH adatai a kereskedelmi
szálláshelyek forgalmára koncentrálnak, tehát nem tartalmazzák a magán – vagy
hivatalos besorolás szerint egyéb – szálláshelyek forgalmának mutatóit. A
statisztikai adatsorok nem beszélnek arról sem, hogy a magánszálláshelyek
fejlesztésében mekkora az előrelépés, mondjuk Keszthelyen.
– Siófok mellett a balatoni régió másik nagy vesztese Keszthely volt a
2018-as forgalmat illetően. A „Balaton fővárosa” címet hivatalosan is levédő
település kereskedelmi szálláshelyein eltöltött éjszakák száma tavaly 26
százalékkal csökkent az előző évhez képest. A 165 ezres éjszakaszám a 9. helyhez
lett elég az egy évvel korábbi ötödik helyett. Van ok aggodalomra?
– Nincsen. Örvendetes, hogy nőtt a vendégfogadásra alkalmas magánszálláshelyek
illetve az itt eltöltött vendégéjszakák száma is. Mindez közrejátszik abban,
hogy a Helikon Szálló kiesésével sem számítanak tragikusnak a keszthelyi
idegenforgalmi mutatószámok. Ha a Helikon Szálló teljes gőzzel működött volna,
akkor nem lett volna semmilyen csökkenés. A Via Hotel, a Hullám Szálló, a
Balaton Szálló, a turistaszálló is bezárt.Az egyértelmű, hogy felújításra,
rekonstrukcióra szükség van. A Keszthelyt szeretők egy része kénytelen-kelletlen
átnyergelt a hotel helyett a helyi magánszálláshelyek valamelyikére. A Balaton
nyugati medencéjében nemigen van jelenleg négycsillagos minőségi wellness
szálláshely, ezért a Balatont szerető, minőségi hoteleket kedvelő turisták is
inkább Hévízt vagy Zalakarost választják. Sajnos, az is tény marad, hogy úgy a
Balaton, mint Keszthely két évtizede nem tudott kimozdulni abból a helyzetéből,
amelybe egykor beleragadt. Ma is ugyanazon problémák, gondok kerülnek terítékre,
amelyek két évtizeddel ezelőtt is napirenden voltak.
– Mi van amögött, hogy Cserszegtomaj a „vendégforgalom TOP 10-ben”
Keszthelyt is megelőzte?
– A Szallas.hu TOP 10-es listája hitelesebb adatsorokat ad közre, mint a
KSH-s felmérés, mert figyelembe veszi az egyéb szálláshelyeket is. A hetedik
helyen tanyázó Cserszegtomaj a közel 175 ezres vendégéjszaka-számával viszont
tényleg jól teljesített. A Club Dobogómajor és a néhány jól működő komfortos
panzió egymaga is elegendőnek mutatkozott arra, hogy ekkorát dobjon a
statisztikán. Ezen szálláshelyek kapacitása önmagukban is elegendőek voltak arra,
hogy a kedvelt nagyközség Keszthelyt kilencezer vendégéjszakával beelőzze. A
magánszálláshelyeket ez a lista viszont nem veszi figyelembe. Mindazonáltal
bűnnek érzem, hogy kizárólag vendégéjszakaszám alapján állítunk össze TOP-listákat.
Szakmailag ez a voluntarista idők emlékezetét tolja előtérbe. Fontosabb az egy
főre jutó szálláshelyek száma, az egy szálláshelyre jutó turistaszám vizsgálata.
A szakmánk minősítésében a mennyiségi mutatóknál többet mutatnak a minőségi
mutatók. Az, hogy egy település mennyire népszerű, az jobban lemérhető az
attrakciót látogató turisták számából. A vendégszám többet mond a szálláshelyhez
köthető vendégéjszakaszámnál. Szentendre, Esztergom és Kőszeg is a legvonzóbb
települések közé számítanak annak ellenére, hogy e helyeken viszonylag kicsi a
mérhető vendégéjszakaszám.
– A nyugati „termálpatkó” településeinek eredményei ellensúlyozták a régió
gyengülését. Hévíz, Zalakaros, Kehidakustány már hátradőlhet a karosszékben, az
ő felemelkedésük továbbra is maradéktalanul biztosított?
– Ott van megfelelő mennyiségű vendégéjszakaszám, ahol rendelkezésre áll
elegendő szálláshely-kapacitás. Komoly verseny addig nem lesz, amíg minőségi
szálláshelyépítéssel a Nyugat-Balaton be nem erősít. Amíg a Balatonnál a
vonzerőt szinte csak a két hónapig fürödhető víz jelenti, addig nem lesz
lényeges változás, mert a termálvizek legalább nyolc hónapig fürödhetőek. A
versenyelőnyük egészen addig megmarad, amíg a balatoni termékfejlesztések le nem
zajlanak. A minőségi szálláshelyrendszer kialakulása majd valódi versenyt
eredményezhet. Ha a balatoni szezont legalább hat hónapra sikerül kitolni, akkor
már a gyógyvizes üdülőhelyek sem lógathatják a lábukat. A versenyelőnyük viszont
félévtizedes távlatban bizonyosan megmarad. Hévíztől egyetlen versenytársa sem
tud gyógyturistát elcsábítani, de a családbarát Zalakaros is őrzi a pozícióit.
Ha a külföldi vendégek száma apad, akkor az komoly hátrány lesz a
gyógyüdülőhelyeknek. A tízmilliós országunk a 3 milliós potenciális utazójával
hosszú távon nem biztos, hogy fenntarthatja a jelenlegi rendszert.
– A Red Bull Air Race világszínvonalú nemzetközi eseményt Zamárdi rendezi.
Kell emiatt keseregnie Keszthelynek?
– Semmiképp. Az nem vitatható, hogy egy világviszonylatban jegyzett
versenynek óriási marketingértéke van. Az jót tett volna nekünk, ha a külföldiek
újra rátalálnak Keszthelyre. Hogy a verseny mekkora zajártalommal és
környezetszennyezéssel jár, az lemérhető. Egy ilyen rendezvényt mindenképpen
csak régiós összefogással, közösen, a város-párosok vezetőinek aktív
egyetértésével lehetett volna sikerre vinni. Ameddig a vetélkedés szelleme, „a
mindenképp az én városom győzzön” értékvilág le nem csendesedik; ameddig több
van, ami szétválaszt, annál, ami összeköt, addig nem is érdemes efféle
attrakcióban gondolkodni. Hogy hosszú távon mi éri meg a városnak, azt bölcs
belátással kell megtervezni. Lehet, hogy idővel nálunk is gyökeret verhet egy
olyan megarendezvény, amely jobban illeszkedik a város imázsába és olyan
marketingerőt képes felmutatni, amely ütőképesebb lesz, mint a gyorsaságot és
izgalmas magasságokat ötvöző verseny, amiről most lemaradtunk.
Korábban egy országos megmérettetés területi rendezvényeként, nemrégtől fogva pedig hárommegyés eseményként rendezték meg Keszthelyen a 21. Felfénylő szavak című versmondó versenyt, amelyen a sajátos nevelési igényű gyermekek mutatták be tehetségüket. Mintegy húsz iskola közel száz diákja és pedagógusa érkezett a Zöldmező Utcai Gyógypedagógiai iskolában rendezett eseményre, amelyen a hazafiassághoz, illetve a tavaszhoz kötődő, magyar költők által írt szavalatok hangzottak el.
A gyerekek előadását hat kategóriában, korcsoportonként értékelte a zsűri. A diákok között egyre népszerűbb, erős mezőnyű, izgalmas megmérettetésre Zala, Vas és Somogy megye iskoláiból az értelmileg és a tanulásban akadályozott, félszáznál több, alsó és felső tagozatos tanuló mondta el a számára kiválasztott, és jobbára gyógypedagógusi segédlettel megtanult költeményt.