Emlékműsor Szendrey Júliáról | Példaértékű összefogás | Tények és tévhitek | Tavaszváró nőnapi ünnepség |
Feleségek felesége
A 190 évvel ezelőtt Keszthelyen született és a 150 esztendővel ezelőtt Pesten elhunyt Szendrey Júlia emlékére tartottak telt házas programot a Fejér György városi könyvtárban március közepén. A másfél órás emlékműsort Tallián Mariann és Lázár Balázs színművészek mutatták be Csörsz Rumen István régizenész, irodalomtörténész közreműködésével. A fellépő művészek igazolták, hogy a modern kori nő magyar úttörője példát állít elénk jellemével és bátorságával.
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma által támogatott előadásból kiderült, hogy az uradalmi felügyelő leánya 1846. szeptember 8-án Nagykárolyban találkozott először az akkor már ismert és elismert alkotónak számító Petőfi Sándorral. A költő legfontosabb múzsája, majd egy év elteltével a felesége lett. A fiatal házaspár a szülőktől semmiféle hozományt nem kapott, ám mégis meg tudták teremteni saját otthonukat. A fiatalasszony egyike volt azon kevés nőknek, akik abban az időben szoknya helyett rendszeresen nadrágot viseltek és szivaroztak. A jelmezes, színházi megformálásra törekvő irodalmi összeállítás gerincét a költőnő naplórészletei és versei adták. Ezekre reflektáltak a férj Júliához írt versei. Mindezeket a kortársak feljegyzései, korabeli újságcikkek, kordokumentumok színesítették. A nagy átéléssel és szakmai alázattal összeállított műsorban elhangoztak még Szendrey Júlia saját, egykorú dallamokra írt népies műdalai is. Hallhatta a közönség Petőfi énekelt, verseit valamint az 1840-es évtized magyar társasági zenéjének hangszeres dallamait. A különleges produkció a kort megidéző látványvilágában, a muzsika és a literatúra egységében hozta közelebb a nézőkhöz Júlia asszony egyéniségét, mely párhuzamban volt a kor szabadságvágyával.
A
Balaton turizmusáért
A Balaton régió három kiemelkedő turisztikai szereplője egy március közepén a Festetics-kastélymúzeumban tartott sajtótájékoztatón jelentette be hosszú távú, stratégiai együttműködését. Fürdő, kastélymúzeum és élménypark kooperál közös marketinggel úgy, hogy a partnerek a vendégeik részére húszszázalékos családi kedvezménykupont adnak, ha a turisták a testvérszolgáltatót is felkeresik.
Pálinkás Róbert, a Helikon Kastélymúzeum ügyvezető igazgatója kiemelte: a Balaton nyugati régiójának három fontos, egymásnak konkurenciát nem jelentő, turisztikai attrakciót kínáló szereplője kötött a szinergián alapuló megállapodást. A kooperáció még jobb minőségű, még hatékonyabb időtöltés lehetőségét kínálja a pihenni vágyó turistáknak. Az ország leglátogatottabb kastélyába tavaly 230 ezren látogattak, és a látogatószám emelkedése mögött a folyamatos attrakciófejlesztés és a múzeumi terek modernizációja áll. Szabadics Zoltán, a Zobori Élménypark tulajdonosa arról beszélt, hogy a három tulajdonos megértette az idők szavát, a társadalmi felelősségvállalás fontosságát, a turisztikai szakma ajánlásait, a kormány céljait. Egy családban, egy barátságban, egy kapcsolatban, de az üzletben és az idegenforgalomban is lényeges az összefogás, az egyéni érdekek háttérbe helyezése. A partnerek a jótékonyság terén eddig is bizonyítottak. Most hazánk legfontosabb turisztikai régiójának további felvirágoztatása, a régiónak, a megyének, az országnak való példaadás és az élményadás a cél a vendégek számára. Cziráki László, a zalakarosi fürdő vezérigazgatója arra világított rá, hogy tavaly Zalakaros lett a belföldi vendégek körében a legnépszerűbb üdülőhely, a fürdő pedig második lett az „Év fürdője” közönségszavazáson. A stratégiai tervben kiemelt jelentőséggel bír az együttgondolkodás, a szakmai együttműködések kiszélesítése, a szakmai szervezetekkel való öszszefogás. Jelezte: a szakterületén kiválóan teljesítő, különböző profilú partnerek megállapodását már megelőzte egy harmonikus munkakapcsolat. A kooperáció révén nemcsak a balatoni, de a minőségi országmarketing is új lendülettel fejlődhet tovább.
A csípő szúnyogokról
Sáringer-Kenyeres Marcell, csípő szúnyogok kutatásával foglalkozó biológus volt a meghívott előadója a Táj és Ember Klub előadásának március elején, a Pannon Egyetem keszthelyi Georgikon Karán. A természetvédelmi mérnök vetített képes előadásán a tényeket és tévhiteket szedte csokorba a hazánkban is megtalálható csípő szúnyogokkal kapcsolatban.
Mint
kiderült: a csípő szúnyogok családja a kétszárnyúak rendjének kisebb fajszámú
családjai közé tartozik. Fajaikat a kis testméret, a szúró-szívó szájszerv és a
lomha, lassú repülés jellemzi. Európa területéről több mint száz, míg
Magyarországról eddig 54 csípőszúnyog-taxont mutattak ki. Napjainkban is több
szakember foglalkozik a hazai fajok biológiájának és ökológiájának vizsgálatával.
A faunisztikai gyűjtések sok esetben összekapcsolódnak e rovarok közegészségügyi
jelentőségét is vizsgáló, illetve a gyérítések hatékonyságát mérő kutatásokkal.
A szúnyog élőhelyválasztása széles körű, de elsősorban a sekély, időszakos
vízállásokat, illetve nagyobb kiterjedésű vizek, mocsaras területek
szegélyzónáit részesítik előnyben. A csípő szúnyogok fejlődése vízhez kötötten
megy végbe, az oxigént légzőkészülékükkel a víz felszínéhez tapadva a levegőből
nyerik. Csak a mocsári szúnyog a kivétel, amely kapaszkodókészülékével a gyékény,
illetve nád gyökérhez közeli részére rákapcsolódva a növény szövetéből nyeri az
oxigént. A csípő szúnyogok fejlődésében négy fejlődési stádiumot különböztetünk
meg: a tojás, lárva, báb és az imágó alakot. A nőstény a tojásokat rakhatja a
víz, illetve a talaj felszínére. Előző esetben csomókat képeznek, míg utóbbi
esetben egyesével rakják le a tojásokat, melyek száma 50–500 közötti lehet, és
azok akár 7–8 évig is túlélhetnek. A lárva alak fejlődését elsősorban a víz
hőmérséklete és a rendelkezésre álló táplálék befolyásolja. A fejlődés
időtartama többnemzedékes fajoknál 6–7 nap, egynemzedékes korai fajoknál akár
több hónap is lehet. A báb már nem táplálkozik, a belőle kikelt alak, a néhány
nap után táplálkozásra és szaporodásra is képes imágó lesz. Mind a hím, mind a
nőstény egyedek növényi nedveket fogyasztanak. Előbbi kizárólag ezzel
táplálkozik, míg utóbbinál a peteéréshez és a tojásrakáshoz elengedhetetlen a
vértáplálék is. Magyarország területéről eddig három inváziós fajt mutattak ki:
az ázsiai bozótszúnyogot, az ázsiai tigrisszúnyogot és a koreai szúnyogot. Az
eddig közölt tudományos munkák alapján elmondható, hogy az ázsiai bozótszúnyog
és a koreai szúnyog képes hazánkban áttelelni, illetve aktívan terjedni is.
Előbbi a Dunántúl jelentős részét, utóbbi a Dunántúl déli részének egyes
területeit hódította meg. Az ázsiai tigrisszúnyog magyarországi jelenlétével
kapcsolatban jelenleg csak alkalmi behurcolásokról beszélhetünk. A csípő
szúnyogok gyérítése hazánkban kétféle módszerrel történik: kémiai, illetve
biológiai úton. Mindkettőnél megkülönböztetjük a légi és a földi kijuttatási
módokat. A kémiai módszer esetében növényi olajjal kevert deltametrin
hatóanyaggal történik a gyérítés, melynél a csípőszúnyog-imágók számának
csökkentése a cél lakott területen belül. Ezzel szemben a biológiai gyérítés
esetében vízzel kevert BTI nevű készítménnyel szelektíven a csípőszúnyog-lárvák
számának csökkentése történik, a lárvatenyésző helyeken. Utóbbi módszer hatékony
alkalmazása végett hazánkban a csípőszúnyog-tenyészőhelyek térképezése
folyamatosan zajlik.
Cserszegtomajon
A cserszegtomaji tornacsarnokban rendezett tavaszváró, virágátadással egybekötött nőnapi ünnepségnek Mészáros János Elek, Simándy József-díjas és Szenes Iván-díjas énekes, a Csillag születik negyedik szériájának győztese volt a meghívott sztárvendége. A rendezvényre kisbuszokkal szállították azokat a hölgyvendégeket, akiknek gondot jelentett Közép-Európa legnagyobb kiterjedésű nagyközségében a távolság legyőzése.
A szeretetteljes hangulatú ünnepségen Bartha Gábor polgármester meleg hangú köszöntőjében arra mutatott rá, hogy amiért egykoron a feministák harcoltak, amiért a nemzetközi nőnap egykoron elindult, azon célok javarészt megvalósultak hazánkban is. A kormány intézkedései révén már nem éri negatív megkülönböztetés a nőket a munkahelyeken sem. A nagyközség vezetője köszönetét tolmácsolta a nők által végzett munkáért; a családért, az emberiségért tett kiállásukért; a Cserszegtomajért vállalt feladatellátásukért. Kiemelte: a nők a tűzhely melegét szorgalmasan őrizve sokat tesznek a családok egységéért, öszszetartásáért. Zárásként a polgármester sok boldogságot, jó egészséget kívánt a jóság, a szépség, a szeretés megtestesítőinek.