Március 15-i megemlékezések

Megdobogtatja a szívünket

Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc kitörésének évfordulóján tartott városi ünnepség résztvevői a Fő tértől az ideiglenesen lezárt Kossuth utcán a Balatoni Múzeum előtti kertig vonultak, ahol a Nagyváthy Néptáncegyüttes, a Helikon Versmondó Kör közreműködésével tartottak megemlékezést.

Köszöntőjében Manninger Jenő országgyűlési képviselő méltatásában megerősítette, hogy a magyar nép mindig is szabadságszeretetéről volt híres, és a keszthelyi emberek is mindig kivették a részüket a szabadságért való harcból. A szabadságharc idején Zala megyében a honszeretet első tűzhelye Keszthely volt. Ahogy '56-ban, úgy '48-ban is a Georgikon oktatói és hallgatói is az események élére álltak. A századok során a magyar szabadságért sokak hoztak hősies és tragikus áldozatot, de senki sem küzdött lényeglátóbban, mint a mélyen tisztelt és szívünkbe zárt Kossuth Lajos, aki ezt írta '49-es kiáltványában: „Ébredjetek fel, ó, népei s nemzetei Európának. Magyarország terén Európa szabadsága döntetik el.” A miniszteri biztos szerint, aligha gondolhattuk volna, hogy 171 évvel később is aktualitása van a vészkiáltásnak. Manninger Jenő megemlékezett még a Festetics-év, illetve a festeticsek jelentőségéről, a kormány örökségvédelmi célkitűzéseiről, az összefogás fontosságáról. Ruzsics Ferenc, Keszthely város polgármestere ünnepi beszédében azt emelte ki, hogy a keszthelyiek büszkén gondolhatnak arra, hogy a 30 évvel ezelőtti tüntetés egyik központi szónoka a helyi kötődésű Csengey Dénes író volt, aki sajátos fegyverével, a szavakkal igyekezett kivívni, kivívatni újbóli szabadságunkat. A nemzetünk 171 éve is megmutatta, hogy képes összefogni, küzdeni, erejét megfeszítve helyt állni a szabadságáért. A polgármester idézett saját, 13 évvel ezelőtti beszédéből, majd rávilágított: egymásért tenni és áldozni kész polgárokra van szüksége az országnak és a városunknak is. Arra buzdított, hogy bízzunk a lélek megújulásában, a hit és az elhatározás erejében. Higgyünk hazánk további felemelkedésében, s tegyünk meg érte minden tőlünk telhetőt. Ünnepi szónokként ezúttal dr. Pelyach István történészt, a Szegedi Tudományegyetem tudományos munkatársát kérték föl, aki Petőfi napját és a „csudák” másfél évének történéseit vette górcső alá. Szerinte: az első csoda az volt, hogy egy vér nélküli forradalom győzött 171 éve az egész országban. A második csoda, a legmaradandóbb lényegi üzenet, hogy magyar és nem magyar úgy érezte az érdekegyeztetésben, hogy ami történik, az az ő hasznára is van. Az egész magyar társadalom megmozdult ugyanis egy példátlan összefogásban. A következő csoda az volt, hogy '48–49 nemcsak magyar ügy volt, hanem nemzetközi is, és aki fölesküdött a magyar alkotmányra, az ki is tartott mellette. A nemzeti kisebbségek és nemzetiségek is egy emberként támogatták a programot. Az is a csodák számát szaporította, hogy egy frissen felszerelt honvédség Európa legerősebb hadseregét '49 tavaszán, zseniális módon, nagy vereségeket rámérve, villámsebesen kizavarta az országunkból. Az is csoda, hogy a fegyverletétel nem hozott befejezést, mert a forradalomnak volt kiteljesedése. Az emberek úgy érezték, hogy az egyszer kivívott sikereket a Bach-korszak nemzeti ellenállásában is folytatni kell. 1867-ben azért tudtunk kiegyezni, mert volt jó alapokra építkezni. Nemzetünk bebizonyította a szabadság iránti vágyát, a tenni akarását és a nemzeti egység erejét, az együvé tartozás fontosságát.
* * *
Az 1848-as forradalom és szabadságharc emléknapján, Hévízen a Fontana mozi előtt a helyi Tiszta Forrás Dalkör adott rövid műsort, majd az ünneplők a felújított Széchenyi utcán fáklyás felvonulással érkeztek a városháza előtti térig, ahol koszorúzással is emlékeztek a hősökre. Az ünnepségen Papp Gábor, Hévíz polgármestere mondott köszöntőt. Elhangzott: ehhez hasonló, ragyogó, szívünket-lelkünket melengető és felemelő ünnepünk nincs olyan, mint március 15-e. E nap máig megdobogtatja szívünket, tapintjuk a rezgést, ami végigsöpört az országon. Érezzük azt a nemzetet összefogó és öszszetartó erőt, amit 1848. március idusa adott Magyarországnak, 171 évvel ezelőtt.

vissza az elejére

Jubileumi jegyben találkoztak

Gergely-napi fesztivál

A gyenesdiási Kárpáti János Általános Iskola a fenntartó önkormányzattal együtt az alapfokú művészetoktatás bevezetését követően indította útjára az azóta különösen népszerűvé vált Gergely-napi Művészeti Fesztivált.

 Idén immáron 15. alkalommal rendezték meg a kulturális seregszemlét, mely a valaha Európa-szerte ismert Gergely-járás hagyományát őrzi. Eredete szerint a Gergely-nap ünneplését 830-ban IV. Gergely pápa rendelte el, korai elődje, az iskolaalapító I. Nagy Gergely pápa emlékének tiszteletére. Az elnevezés így szoros történelmi összefüggésben van az iskolai munkával, aminek emlékét ugyancsak őrzik a találkozók. Gál Lajos házigazda polgármester a megnyitóbeszédében utalt e napnak a több évszázadra visszatekintő múltjára. Majd hangsúlyozta, hogy mennyire fontos időt szentelni a művészeteknek, megfigyelni a gyermekek tehetségét, segíteni annak fejlődését, felébreszteni a művészetek iránti érdeklődést. Hangsúlyozta, hogy a kultúra része a nevelésnek, s kiemelte a verseny szorgalomra inspiráló jelentőségét is. A kora tavasz pedig azért is alkalmas időpont, mert ekkorra összeállnak, elkészülnek a tanév művészeti produkciói, az alkotások, amelyeket érdemes bemutatni, kiállítani egy közös rendezvényen.
– Tapasztalatcsere is ez a nap, iskolánk büszkesége, lélekre ható gyönyörködtetést adva – mondta Gál Lajos, kifejezve köszönetét mindazoknak, akik a rendezvényt elindították és fenntartásáról gondoskodnak. A Gergely-napi ünneplés egykoron felvonulásokkal, diákpüspök-választással, vetélkedőkkel zajlott. Ezt a fesztiválnyitó produkcióval idézték fel a házigazda diákok. Idén Zala, Somogy, Veszprém és Vas megye összesen 35 településéről 57 intézmény képviseletében mintegy 800 fellépő érkezett, 200-nál több produkciót bemutatva. A színpadi kategóriák a néptáncot, a népdaléneklést, a vers- és prózamondást, a színjátszást ölelték fel, továbbá a képző- és iparművészeti ágban csaknem 140 alkotás szerepelt, amelyek kiállításra kerültek.  Az értékelést rangos szakmai zsűri végezte, a minősítések és helyezések mellett minden művészeti ágban hirdettek fesztiválgyőztest.

vissza az elejére

Tervek és eredmények

Borosné Eitner Kinga, a Balaton Vívóklub alapító elnöke, mesteredzője, a férfi junior-vívóválogatott keretedzője a keszthelyi Egry-iskola tornatermében tartott sajtótájékoztatót a vívók tavalyi eredményeiről és az idei esztendő terveiről. A közelmúltban megjelent egy szakkönyv, amely a honi nevelőedzők legkiválóbbjait mutatja be. A Mester Művek című kötetben bemutatást nyer a tanítványaiért szívvel-lélekkel dolgozó Kinga asszony is.

Elhangzott: a négy telephelyen: Keszthelyen, Veszprémben, Balatonfüreden és egy hónap óta már Ajkán is működő vívóklub sok sikert tudhat maga mögött. Keszthelyen, rengeteg saját erő beletételével, voltak már a gimnázium alagsorában, a járási hivatal pincéjében és ötödik állomásként: ma már az Egry-iskola sportcsarnokában edzhetnek. A vívótermek teljes kihasználtsággal működnek. Hétköznaponként mindig van edzés. A keszthelyi vívóterem hétmilliós pályázati forrás elnyerése után, további anyagi eszközök megszerzését követően, hamarosan egészében megújul. Szeptember elejétől tervezik a sportpadló teljes cseréjét, a festést, a technikai berendezések részleges vagy teljes megújítását. A keretedző keddenként a 18–21 éves fiúkat Eb-kre, világkupa válogatóversenyekre, nemzetközi megmérettetésekre készíti föl. A keszthelyi négy szakosztályban edző mintegy félszáz versenyző is szép eredményeket ér el a nemzetközi mezőnyben. Farkas Csaba egyéni legjobb eredménye a szabácsi világkupán elért februári sikere volt. Egész napon nyújtott parádés vívásával a 18 éves Farkas Csaba nyert egyéniben a junior párbajtőrözőknek a szerbiai Sabacon zajló világkupa-versenyén. A Balaton Vívóklub versenyzője – aki egyébként a hazai ranglista kilencedik helyezettje – többek között legyőzte a korosztályos világelső cseh Jakub Jurkát is. Lázasan készülnek a június 8–9-én tartandó vívó-Eb és vb-re versenyzőket válogató versenyre, majd a hónap közepén lesz egy 1200 fő részvételével Keszthelyen megrendezett korosztályos magyar egyéni és csapatbajnokság is.

vissza az elejére

A Festetics-kastély bemutatta

Korhű postakocsi

A Helikon Kastélymúzeum, a február utolsó hétvégéjén megrendezett budapesti Utazás Kiállításon mutatta be a nagyközönségnek azt a modern postakocsit, melyben a nyáron induló lovas kocsis túrák során utazhatnak majd az érdeklődők. A turisztikai kiállítóhelyen huszárok, betyárok és bajvívók is népszerűsítették az új lovas kocsis attrakciókat. A stand emellett a Festetics-kastély enteriőr-kiállításából is ízelítőt adott.

A járművet a „Lovak világa” elnevezésű szlovén–magyar projekt keretében tervezte és készíttette a keszthelyi kastélymúzeum. Impozáns, korhű megjelenéssel, ám a régi idők utazásaihoz képest jóval kényelmesebb kialakítással várja utasait a különleges jármű. Belső tere négy felnőtt és két gyerek szállítására alkalmas, további két-két személy külső üléseken foglalhat helyet. A benne található video és audio guide segítségével az utasok menet közben érdekes információkkal gazdagodhatnak. A sárga-sötétzöld színű, 3,5 méter hosszú, fémküllős kerekű, két ló által húzott kocsi Tóth Alajos kocsigyártó jászárokszállási műhelyében készült. E projekt keretében a térségben négy túraútvonal is várja azokat, akik lovas kocsival szeretnék felfedezni a környék látnivalóit. A „Festetics-kör” elnevezésű útvonal Keszthely város határain belül kínál látványos túrát a főúri családhoz kapcsolódó látnivalók érintésével. „A Keszthelyi-hegység természeti értékeinek nyomában” nevű út a Természet házához, a Nagymezőre és a Festetics Imre állatparkba kalauzolja el az utazásra vállalkozókat. A projektben részt vevő Pannon Egyetem Georgikon Kara által szervezett túrái a Gyöngyösi csárda és a betyársírok érintésével a Béke sztúpához és Zalaszántó több érdekes látnivalójához, illetve a Fenyves allén indulva a Szendrey Júlia-emlékház, a Georgikon lovarda és Fenékpuszta meglátogatásával egészen a Kis-Balatonhoz vezetnek.

vissza az elejére