Gergely-napi fesztivál | Tervek és eredmények | Korhű postakocsi |
Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc kitörésének évfordulóján tartott városi ünnepség résztvevői a Fő tértől az ideiglenesen lezárt Kossuth utcán a Balatoni Múzeum előtti kertig vonultak, ahol a Nagyváthy Néptáncegyüttes, a Helikon Versmondó Kör közreműködésével tartottak megemlékezést.
Köszöntőjében Manninger Jenő országgyűlési
képviselő méltatásában megerősítette, hogy a magyar nép mindig is
szabadságszeretetéről volt híres, és a keszthelyi emberek is mindig kivették a
részüket a szabadságért való harcból. A szabadságharc idején Zala megyében a
honszeretet első tűzhelye Keszthely volt. Ahogy '56-ban, úgy '48-ban is a
Georgikon oktatói és hallgatói is az események élére álltak. A századok során a
magyar szabadságért sokak hoztak hősies és tragikus áldozatot, de senki sem
küzdött lényeglátóbban, mint a mélyen tisztelt és szívünkbe zárt Kossuth
Lajos, aki ezt írta '49-es kiáltványában: „Ébredjetek fel, ó, népei s
nemzetei Európának. Magyarország terén Európa szabadsága döntetik el.” A
miniszteri biztos szerint, aligha gondolhattuk volna, hogy 171 évvel később is
aktualitása van a vészkiáltásnak. Manninger Jenő megemlékezett még a
Festetics-év, illetve a festeticsek jelentőségéről, a kormány örökségvédelmi
célkitűzéseiről, az összefogás fontosságáról. Ruzsics Ferenc,
Keszthely város polgármestere ünnepi beszédében azt emelte ki, hogy a
keszthelyiek büszkén gondolhatnak arra, hogy a 30 évvel ezelőtti tüntetés egyik
központi szónoka a helyi kötődésű Csengey Dénes író volt, aki
sajátos fegyverével, a szavakkal igyekezett kivívni, kivívatni újbóli
szabadságunkat. A nemzetünk 171 éve is megmutatta, hogy képes összefogni,
küzdeni, erejét megfeszítve helyt állni a szabadságáért. A polgármester idézett
saját, 13 évvel ezelőtti beszédéből, majd rávilágított: egymásért tenni és
áldozni kész polgárokra van szüksége az országnak és a városunknak is. Arra
buzdított, hogy bízzunk a lélek megújulásában, a hit és az elhatározás erejében.
Higgyünk hazánk további felemelkedésében, s tegyünk meg érte minden tőlünk
telhetőt. Ünnepi szónokként ezúttal dr. Pelyach István történészt,
a Szegedi Tudományegyetem tudományos munkatársát kérték föl, aki Petőfi napját
és a „csudák” másfél évének történéseit vette górcső alá. Szerinte: az első
csoda az volt, hogy egy vér nélküli forradalom győzött 171 éve az egész
országban. A második csoda, a legmaradandóbb lényegi üzenet, hogy magyar és nem
magyar úgy érezte az érdekegyeztetésben, hogy ami történik, az az ő hasznára is
van. Az egész magyar társadalom megmozdult ugyanis egy példátlan összefogásban.
A következő csoda az volt, hogy '48–49 nemcsak magyar ügy volt, hanem nemzetközi
is, és aki fölesküdött a magyar alkotmányra, az ki is tartott mellette. A
nemzeti kisebbségek és nemzetiségek is egy emberként támogatták a programot. Az
is a csodák számát szaporította, hogy egy frissen felszerelt honvédség Európa
legerősebb hadseregét '49 tavaszán, zseniális módon, nagy vereségeket rámérve,
villámsebesen kizavarta az országunkból. Az is csoda, hogy a fegyverletétel nem
hozott befejezést, mert a forradalomnak volt kiteljesedése. Az emberek úgy
érezték, hogy az egyszer kivívott sikereket a Bach-korszak nemzeti
ellenállásában is folytatni kell. 1867-ben azért tudtunk kiegyezni, mert volt jó
alapokra építkezni. Nemzetünk bebizonyította a szabadság iránti vágyát, a tenni
akarását és a nemzeti egység erejét, az együvé tartozás fontosságát.
* * *
Az 1848-as forradalom és szabadságharc emléknapján, Hévízen a Fontana mozi előtt
a helyi Tiszta Forrás Dalkör adott rövid műsort, majd az ünneplők a felújított
Széchenyi utcán fáklyás felvonulással érkeztek a városháza előtti térig, ahol
koszorúzással is emlékeztek a hősökre. Az ünnepségen Papp Gábor,
Hévíz polgármestere mondott köszöntőt. Elhangzott: ehhez hasonló, ragyogó,
szívünket-lelkünket melengető és felemelő ünnepünk nincs olyan, mint március
15-e. E nap máig megdobogtatja szívünket, tapintjuk a rezgést, ami végigsöpört
az országon. Érezzük azt a nemzetet összefogó és öszszetartó erőt, amit 1848.
március idusa adott Magyarországnak, 171 évvel ezelőtt.
Jubileumi
jegyben találkoztak
A gyenesdiási Kárpáti János Általános Iskola a fenntartó önkormányzattal együtt az alapfokú művészetoktatás bevezetését követően indította útjára az azóta különösen népszerűvé vált Gergely-napi Művészeti Fesztivált.
Idén immáron 15. alkalommal rendezték meg a kulturális
seregszemlét, mely a valaha Európa-szerte ismert Gergely-járás hagyományát őrzi.
Eredete szerint a Gergely-nap ünneplését 830-ban IV. Gergely pápa rendelte el,
korai elődje, az iskolaalapító I. Nagy Gergely pápa emlékének
tiszteletére. Az elnevezés így szoros történelmi összefüggésben van az iskolai
munkával, aminek emlékét ugyancsak őrzik a találkozók. Gál Lajos
házigazda polgármester a megnyitóbeszédében utalt e napnak a több évszázadra
visszatekintő múltjára. Majd hangsúlyozta, hogy mennyire fontos időt szentelni a
művészeteknek, megfigyelni a gyermekek tehetségét, segíteni annak fejlődését,
felébreszteni a művészetek iránti érdeklődést. Hangsúlyozta, hogy a kultúra
része a nevelésnek, s kiemelte a verseny szorgalomra inspiráló jelentőségét is.
A kora tavasz pedig azért is alkalmas időpont, mert ekkorra összeállnak,
elkészülnek a tanév művészeti produkciói, az alkotások, amelyeket érdemes
bemutatni, kiállítani egy közös rendezvényen.
– Tapasztalatcsere is ez a nap, iskolánk büszkesége, lélekre ható
gyönyörködtetést adva – mondta Gál Lajos, kifejezve köszönetét
mindazoknak, akik a rendezvényt elindították és fenntartásáról gondoskodnak. A
Gergely-napi ünneplés egykoron felvonulásokkal, diákpüspök-választással,
vetélkedőkkel zajlott. Ezt a fesztiválnyitó produkcióval idézték fel a házigazda
diákok. Idén Zala, Somogy, Veszprém és Vas megye összesen 35 településéről 57
intézmény képviseletében mintegy 800 fellépő érkezett, 200-nál több produkciót
bemutatva. A színpadi kategóriák a néptáncot, a népdaléneklést, a vers- és
prózamondást, a színjátszást ölelték fel, továbbá a képző- és iparművészeti
ágban csaknem 140 alkotás szerepelt, amelyek kiállításra kerültek. Az
értékelést rangos szakmai zsűri végezte, a minősítések és helyezések mellett
minden művészeti ágban hirdettek fesztiválgyőztest.
Borosné Eitner Kinga, a Balaton Vívóklub alapító elnöke, mesteredzője, a férfi junior-vívóválogatott keretedzője a keszthelyi Egry-iskola tornatermében tartott sajtótájékoztatót a vívók tavalyi eredményeiről és az idei esztendő terveiről. A közelmúltban megjelent egy szakkönyv, amely a honi nevelőedzők legkiválóbbjait mutatja be. A Mester Művek című kötetben bemutatást nyer a tanítványaiért szívvel-lélekkel dolgozó Kinga asszony is.
Elhangzott: a négy telephelyen: Keszthelyen, Veszprémben, Balatonfüreden és egy hónap óta már Ajkán is működő vívóklub sok sikert tudhat maga mögött. Keszthelyen, rengeteg saját erő beletételével, voltak már a gimnázium alagsorában, a járási hivatal pincéjében és ötödik állomásként: ma már az Egry-iskola sportcsarnokában edzhetnek. A vívótermek teljes kihasználtsággal működnek. Hétköznaponként mindig van edzés. A keszthelyi vívóterem hétmilliós pályázati forrás elnyerése után, további anyagi eszközök megszerzését követően, hamarosan egészében megújul. Szeptember elejétől tervezik a sportpadló teljes cseréjét, a festést, a technikai berendezések részleges vagy teljes megújítását. A keretedző keddenként a 18–21 éves fiúkat Eb-kre, világkupa válogatóversenyekre, nemzetközi megmérettetésekre készíti föl. A keszthelyi négy szakosztályban edző mintegy félszáz versenyző is szép eredményeket ér el a nemzetközi mezőnyben. Farkas Csaba egyéni legjobb eredménye a szabácsi világkupán elért februári sikere volt. Egész napon nyújtott parádés vívásával a 18 éves Farkas Csaba nyert egyéniben a junior párbajtőrözőknek a szerbiai Sabacon zajló világkupa-versenyén. A Balaton Vívóklub versenyzője – aki egyébként a hazai ranglista kilencedik helyezettje – többek között legyőzte a korosztályos világelső cseh Jakub Jurkát is. Lázasan készülnek a június 8–9-én tartandó vívó-Eb és vb-re versenyzőket válogató versenyre, majd a hónap közepén lesz egy 1200 fő részvételével Keszthelyen megrendezett korosztályos magyar egyéni és csapatbajnokság is.
A
Festetics-kastély bemutatta
A Helikon Kastélymúzeum, a február utolsó hétvégéjén megrendezett budapesti Utazás Kiállításon mutatta be a nagyközönségnek azt a modern postakocsit, melyben a nyáron induló lovas kocsis túrák során utazhatnak majd az érdeklődők. A turisztikai kiállítóhelyen huszárok, betyárok és bajvívók is népszerűsítették az új lovas kocsis attrakciókat. A stand emellett a Festetics-kastély enteriőr-kiállításából is ízelítőt adott.
A járművet a „Lovak világa” elnevezésű szlovén–magyar projekt keretében tervezte és készíttette a keszthelyi kastélymúzeum. Impozáns, korhű megjelenéssel, ám a régi idők utazásaihoz képest jóval kényelmesebb kialakítással várja utasait a különleges jármű. Belső tere négy felnőtt és két gyerek szállítására alkalmas, további két-két személy külső üléseken foglalhat helyet. A benne található video és audio guide segítségével az utasok menet közben érdekes információkkal gazdagodhatnak. A sárga-sötétzöld színű, 3,5 méter hosszú, fémküllős kerekű, két ló által húzott kocsi Tóth Alajos kocsigyártó jászárokszállási műhelyében készült. E projekt keretében a térségben négy túraútvonal is várja azokat, akik lovas kocsival szeretnék felfedezni a környék látnivalóit. A „Festetics-kör” elnevezésű útvonal Keszthely város határain belül kínál látványos túrát a főúri családhoz kapcsolódó látnivalók érintésével. „A Keszthelyi-hegység természeti értékeinek nyomában” nevű út a Természet házához, a Nagymezőre és a Festetics Imre állatparkba kalauzolja el az utazásra vállalkozókat. A projektben részt vevő Pannon Egyetem Georgikon Kara által szervezett túrái a Gyöngyösi csárda és a betyársírok érintésével a Béke sztúpához és Zalaszántó több érdekes látnivalójához, illetve a Fenyves allén indulva a Szendrey Júlia-emlékház, a Georgikon lovarda és Fenékpuszta meglátogatásával egészen a Kis-Balatonhoz vezetnek.