gazdagodott a kastélymúzeum

Festetics-ezüstkincsekkel

Aranyozott ezüstkincsek kerültek vissza a keszthelyi kastélyba. Díszes ezüsttányérokat és ezüstből készített kelyheket adott át a magyar állam képviselete április első szerdáján. Az egykoron a Festetics-család tulajdonában lévő műkincseket az állam egy tavalyi bécsi árverésen vásárolta.

A 12 értékes tányért és 12 kelyhet, valamint 9 kisebb kelyhet a bécsi Dorotheum múlt évi árverésén kikiáltási áron, kicsivel több, mint hatmillió forintért sikerült beszerezni. A tízszögű, aranyozott ezüsttányérok összsúlya csaknem tíz kilogramm. A kelyheken gravírozott címer látható F monogrammal és grófi koronával, valamint a Festeticsek címerállataival, a daruval és a két oroszlánnal. A tárgyak többségén az 1796-os régi bécsi fémjel is szerepel. Az átadás-átvétel apropóján a Nagy bálteremben tartott sajtótájékoztatón Tuzson Bence, a Miniszterelnökség közszolgálatért felelős államtitkára kiemelte: az a nemzet képes megmaradni, amelyik megbecsüli saját múltját, történelmét, és nem üvegszekrénybe zárja be a múltat, hanem olyan mozaikdaraboknak tekinti a históriáját, amelyekből képes felépíteni a jelent, majd abból a jövőjét. A kormányzat által már felújított kastélyoknak, váraknak is lelkük van, amely hidat képezve a múlt és jövő között, továbblépési irányt mutatnak egy nemzetnek. Hozzátette: Keszthely története az 1700-as évektől kezdve szorosan összefonódik a Festetics főúri család históriájával, amelyet az ország leglátogatottabb kastélya ügyesen bemutat. A műkincsek zömének nyoma veszett a második világháború után, de most sikerült részben visszatölteni az egykori ezüstkamrát. Egy osztrák család birtokol ugyan még egy kisebb kelyhet, és a még utolsóként hiányzó darabot is szeretné visszaszerezni az ország. Virág Zsolt, a Nemzeti kastélyprogram és Nemzeti várprogram végrehajtásáért felelős miniszteri biztos elárulta, hogy a szakértők bevonásával működtetett, rendszerezett kutatómunkával megtámogatott műtárgyvásárlási program évente mintegy 200 millió forintból képes érték- és műtárgyakat visszavásárolni. Sikeres az egykori kastélyokból, kúriákból származó tárgyak visszavásárlása, de az is eredmény, hogy főnemesi családok is adnak át értékeket adományként vagy letétként. Az elmúlt kétszáz évből a keszthelyi kastély is rendelkezik több írásos leltárkönyvvel, az utolsó 77 évvel ezelőtt, még a világháború előtt készült. Mannninger Jenő, a térség országgyűlési képviselője azt emelte ki, hogy a magyar kultúra és a régió számára is kiemelkedően fontos a Festetics-örökség. A magyar kulturális örökség dicső darabja a kastély, amelyik a Balaton régió jelentős turisztikai célpontja. Pálinkás Róbert, a kastélymúzeum igazgatója bejelentette, hogy a három évvel ezelőtt startolt hárommilliárd forintos fejlesztési ciklus lezárását követően, egy közel kilencmilliárdos újabb fejlesztési projekt startol. A most visszakapott műtárgyakat a tükörteremben teszik majd közszemlére, ahol egy tizenkét személyes hercegi ebédlőt rendeznek be, melyhez székeket is kaptak az államtól.
 

vissza az elejére

A turizmusfejlesztés kötelező

Keszthelynek erősödnie kell

A Balaton problémáit az fogja helyre tenni, ha a külföldiek újból ránk cuppannak. A lengyelek és csehek már egyre nagyobb számban érkeznek, de a német és osztrák vendégek továbbra is elmaradnak. A német nyelvterületről csökken az érdeklődés Magyarország iránt, márpedig a legnagyobb küldő nemzetnek még mindig Németország számít. A németországi iskolai vakációk és szabadságok tartományi szinten leosztottak.

 Június elejétől szeptember végéig más-más időpontban kapnak nyaralási lehetőséget a suliba járók és szüleik. Erre érdemes lenne jobban ráfeküdni. Az elő- és utószezont az étterembe járó, a sok szolgáltatást igénylő német nyugdíjasok is felhúzhatnák, akik általában nem kétnapos városlátogató utazásokra érkeznek, és akik a ’90-es évtized végéig bearanyozták a balatoni turizmust” – mesélte Tar László, a Nyugat-Balatoni Turisztikai Iroda ügyvezető igazgatója, akitől elöljáróban arról érdeklődtünk, hogy Keszthelynek milyen turisztikai előremenekülési utat kell választania, hogy újra a turizmus ékköve legyen?
– A Festetics-örökségre fölfűzött turisztikai termékkategória térségi felfejlesztése nagy reményekkel kecsegtet. A Festetics-termék nem egyenlő a kastéllyal. A városlátogatások dinamizálása is jót hozhat a turizmus szinte öszszes szereplőjének. Az aktív turizmus feltételrendszerének folyamatos javításáról sem szabad lemondani, de a tömegsport és rendezvényturizmusban is rengeteg, eddig még nem kellően kihasznált erő rejtezik. A Pünkösdi regattához hasonló versengések szervezésére még szükség lenne, és akkor többé-kevésbé az elő- és utószezont is jó szintre lehetne hozni.
– Sikerülhet és érdemes többet kihozni a kerékpáros turizmusból?
– A régiónk jobban ki van táblázva, több túraútvonal létezik, több pihenőhely akad, és a kölcsönzési helyekkel is jobban ellátott, mint az ország többi része, de a balatoni bringakörút állapota bőven hagy kívánnivalót. A jelenleginél jobb minőségű bringautak megépítése kiemelten fontos lenne. A balatoni bicajút rekonstrukciója legalább egy évtizedet késik. Ahhoz, hogy az uniós polgárok szemében is versenyképesek legyünk, a jelenleginél magasabb színvonalra van szükség. Külföldön is vannak murvás utak, akadnak vegyes használatú útvonalak, léteznek kisforgalmú útpályák, de ezek minősége sokkal jobb, mint az itthoniaké. A több éve kidolgozott koncepciónk alapján minden kerékpáros útja ide vezet a Nyugat-Balatonra, vagy fő célként, vagy érintett városként. Nagy erőbedobással dolgozunk azért, hogy Bécs, Pozsony, Graz, a Dráva mente, Budapest, mint indulási pont, Keszthely pedig érkezési pont legyen a bicajosok térképén. A nagyobb túraútvonal megtételére vállalkozók, bárhonnan is jönnek, a rengeteg attrakció és unikális látnivaló miatt érinteniük kell és érdemes is felkeresniük a Balaton fővárosát, mert északról délre, nyugatról keletre nálunk futnak össze a bicajos útvonalak. Mindez óriási lehetőséget rejt magában. A lehetőségekből viszont csak akkor lesz új, szezont hosszabbító elem, ha a főútvonalak európai módon, biztonságosan ki lesznek táblázva, ha elkészülnek a még hiányzó átkötések, ha kijavításra kerülnek a rosszul járható szakaszok, ha végérvényesen rákerülünk az „eurovelós” térképekre, és ha a lehetőségekre rákattannak az utazásszervezők is.
– Melyik turisztikai szereplők lesznek a szezon nyertesei és vesztesei?
– Ez nehéz kérdés. A távlati prognózisok átlagos vagy kicsit hűvösebb, de nem csapadékosabb nyarat jósolnak. Ha esős a nyár, akkor a múzeumok tarolnak, ha a napsütés van túlsúlyban, akkor a strandi büfések aratnak. A Festetics-kastély esetében ez mintegy húszezer látogatót jelent pluszban vagy mínuszban. Az extra nyereség megtermelését bármelyik idegenforgalmi szereplő jó néven venné, de az időjárás alakulására szerencsére nincs hatással egyikünk sem. A balatoni strandok esetében azonban minden beruházás dacára nem történt olyan termékfejlesztés, ami tömegvonzó lenne, és lényegesen változtatná meg a kínálatot, tehát ugyanolyan erős az időjárástól való függés, és ugyanazt kínáljuk mint 20–25 évvel ezelőtt.
Vannak nagyon jó irányok. Ilyen a sportturizmus dinamizálása, a kerékpáros és a városlátogató turizmus feltételrendszerének javítása, a bakancsos turizmus élénkítése, előtérbe emelése, de a főidényt még nem sikerült az áhított minimum félévesre meghosszabbítani. Idén ezektől még nem várhatunk csodát. A sokat emlegetett B-my Lake fesztivált sem a kempingben tartják, mivel bizonytalan időre az sem fogad vendégeket. Ez a rendezvény önmagában is elegendő volt a szezonhosszabbításra. A majdnem kimúlt „Keszthelyi kilométerek” és a Triathlon is generált legalább hatezer vendégéjszakát. Valódi nyertesekről és vesztesekről akkor beszélhetünk, ha az új turisztikai termékek is beindulnak, bejáródnak és a piaci versenyhelyzetben kell, megmutassák, hogy mire is képesek.
 

vissza az elejére

Balatongyörök

Tervek és célok

A szokásos ötórai tea és süti mellett beszélgettek az önkormányzat idei terveiről, időszerű és érdekes kérésekről azon a rendezvényen, amelyet a balatongyöröki Társas-kör szervezett. Tóthné Takács Magdi klubvezető március legvégén köszöntötte a megjelenteket, köztük Biró Róbert polgármestert, aki az önkormányzat elképzeléseiről adott tájékoztatást a Bertha Bulcsú Művelődési Ház és Könyvtár földszinti közösségi termében.

Elhangzott, hogy már az engedélyekkel és kivitelezési tervekkel is rendelkeznek a bruttó 40 milliós összköltségvetésű beruházás kivitelezéséhez, amely a Temető utca külterületi szakaszának építési munkáit tartalmazza. Megépítenek egy remix technológiával megerősített alapra készített aszfaltos utat, kiépítve az ehhez tartozó csapadékvíz-elvezetés rendszerét is, 438 méter hosszúságban. Megvizsgálják a Temető utca belterületi szakaszának útjavítási lehetőségeit is, elvégezve a Kossuth és Üsth Gyula utca közötti szakasz burkolatfelújítását. Mintegy 15 millió forint felhasználásával felújítják az Eötvös utcát, a Szépkilátó–Petőfi–Szent István utcai kereszteződéséig, ami a település második legforgalmasabb utcájának számít. Ha az engedélyköteles járda építésére is igennel szavaznak, akkor erre plusz 18 millió önrészt kell tartalékolniuk. Időszerűvé vált a Kossuth utca és az Eötvös Károly utca között, jelentős forgalommal terhelt útszakasz javítása is. A munka a kiemelt szegély cseréjét, süllyesztett szegély építését és új kopóréteg kialakítását is magában foglalja. A mintegy 15 milliós önerővel tervezett munkák a közbeszerzési eljárás lefolytatása után áprilisban elkezdődnek. Az 1910-ben épült egykori iskolaépület és tanári lakás tatarozására 50 milliót fordítanak. Pályázattal fejlesztenék a Dísz teret és a Balaton utcát. A községi strandon elbontják a gokartpályát, locsolórendszer kiépítésével füvesítést terveznek, újabb járdaszakasz épül, de a közvilágítás rendszerét is modernizálni kívánják. A telek teljes hosszában kétlépcsős támfalrendszert építenek a templomnál április második felétől. Az önkormányzat épülete – sikeres pályázati elbírálást követően – 229 millió forintból újulhat meg. A Szépkilátó felújítására rengeteg ötlet, javaslat merült fel, de csak olyan projekt elindítására adnak engedélyt, ami összhangban van a természeti környezettel.

vissza az elejére

Az életfa napok keretében

Japán gyermekkórus koncertje

A keszthelyi japán–magyar alapítású Életfa Általános és Művészetoktatási Iskola vendége volt a napokban a szigetországi Little Singers gyermekkórus.

Látogatásukra a Magyar–Japán Baráti Társaság keszthelyi szervezetének közreműködésével került sor országos jubileumi program részeként abból az alkalomból, hogy idén 150 éves a két nemzet közti diplomáciai kapcsolat. A találkozó az iskolában hagyományos Életfa napok keretében zajlott. A kétnapos esemény nyitányaként az intézmény diákjait és vendégeiket színházi játékba avatta be az Üveggyöngyjáték playback társulat Kiss György Ádám vezetésével, majd a gyermekek táncházi rendezvényen vettek részt a Re Folk zenekarral. Közös játékos programokat követően a zárónapon a Little Singers kórus Nobuhito Tsubakino karnagy vezetésével adott műsort a Helikon Kastélymúzeum tükörtermében. A koncertet megelőzően köszöntőt mondott az ünnepség védnökeként a parlamenti Magyar–Japán Baráti Tagozata részéről Manninger Jenő országgyűlési képviselő és Babos Lajos, az iskola igazgatója, s viszszatekintést tett az intézmény 22 éves múltjának mérföldköveire dr. Móroczné Komáromi Gyöngyi, az iskola magyar alapítója. Az ünnepi koncert nagyszámú közönsége kiemelkedően magas színvonalú énekhangverseny részese lehetett a házigazda intézmény diákjainak és tanárainak közreműködésével együtt.

vissza az elejére