Költészet napja Alsópáhokon Könyvbemutató: Aszútól a zenitig Megemlékezés Játékvárat építettek Tavakparti vízünnepek Amit a csontritkulásról tudni kell

Szálinger Balázs volt a vendég

Költészet napja Alsópáhokon

A magyar költészet napját Magyarországon 1964 óta április
11-én József Attila születésnapján ünnepeljük. A magyar líra iránti tisztelgésül Alsópáhokon a keszthelyi születésű, a községben felcseperedett Szálinger Balázs József Attila-díjas magyar költőt, szerkesztőt hívták meg a Dr. Szántó Imre Általános Iskolába, hogy a hetedikes és nyolcadikos diákoknak hiteles poétaként meséljen arról, hogy miért érdemes elhagyni a közhelyeket és a velünk élő sztereotípiákat.

Beszélgetőtársául Szabó Zsolt Szilveszter, a művelődési intézmény vezetője szegődött, akivel számba vették a lelkünk számára fontos és lényegtelen dolgokat. A szépirodalmi köteteiről, műfordításairól, gyermekdarabjáról, interjúkötetéről híres, rengeteg díjjal, jutalommal elismert poéta, zalai legendagyűjtő szerint az is közhely, hogy a költészet manapság háttérben van. Minden rádióállomás sugároz ugyanis olyan magyar nyelvű dalokat, ahol a dalszövegek komoly rímhelyzetet produkálnak. Szerinte a magyar költőket is belengi egyfajta misztikus köd, amit érdemes leporolni. A költészettechnika eszköztárát pazarul használó derűs, életszerető fiatalember azt akarta tudatosítani a tanulókban, hogy nagyon kicsi a távolság mondjuk Ady és az általuk sztárolt zenekarok között. A tévhitek eloszlatására és a sztereotípiák elhessegetéseként elmondta, hogy a köztudatban más kép él a költőkről, mint a valóság. A költői szakmát többen egy mitikus, csillagporral megszórt hivatásként szeretnék láttatni, pedig ő sem zakóban dolgozva, az íróasztala és könyvespolca előtt ücsörögve, ihletet várva szórja a rímeket. A versekből nem lehet megélni, de az élet szerencsére számos lehetőséget kínál a boldogulásra.

 

 

 

 

 

vissza az elejére


Borkommunikáció a mindennapokban

Könyvbemutató: Aszútól a zenitig

Egy kötetlen hangvételű kötetbemutatóra hívták meg az érdeklődőket március végén a Balatoni Múzeumba, ahol a Borkommunikáció. Aszútól a zenitig című kiadvány részleteire fókuszáltak.

A résztvevőket Havasi Bálint múzeumigazgató mutatta be. A Századvég Kiadó gondozásában megjelent kötet „Balaton és néprajz – Néprajzi jellegzetességek, eltérések és azonosságok a Balaton két partján" című fejezetének szerzője: Gyanó Szilvia, a Balatoni Múzeum néprajzkutatója, aki a bemutatón moderátorként segítette, hogy minél több oldalról megvilágítást nyerjen, hogy miért is fontos a borral kapcsolatos kommunikáció. Beszélgetőpartnerének szegődött: dr. Veszelszki Ágnes, a Budapesti Corvinus Egyetem docense, nyelvésze, közgazdásza, a kötet szerkesztője valamint Laposa Bence borász, a Balatoni Kör elnöke. Megtudtuk: a tavaly megjelent, reprezentatív kiadvány célja az egyre jobb minőségű, egyre változatosabb magyar borok hazai és külföldi megismertetése, nemcsak a borász szakmának, hanem a borkedvelőknek is értékes információforrást kínálva. A reprezentatív kötetben a leghíresebb hazai borászok is elmondják, hogy miként vélekednek a témáról. Sauska Krisztián a könyvben úgy látja: A magyar bor világhírű, szeretjük mondani mi, magyarok. De hogy egyszer valóban az legyen, ahhoz okosan, színesen, önbizalommal kellene tudnunk beszélni róla egymás között és másokkal a nagyvilágban. Laposa Bence azt húzta alá, hogy „a kezdetektől fogva cél volt, hogy kilépjünk a megszokott borkommunikációból, a múltba révedés és túlzó szakmaiság helyett a bor élvezetét, a termőhely szépségét mutassuk be a fogyasztóknak. Hiszünk a személyes meggyőződés, a profi arculat és a hiteles kommunikáció erejében.” Szepsy István azt emelte ki, hogy a bor nemcsak fogyasztási cikk, hanem ősidőktől fogva átörökíti a táj és a termelők fizikai és szellemi energiáit. Ám ahhoz, hogy a kultúrája tovább fejlődhessen, a piacon is sikeresnek kell lennie. Ehhez szükséges olyan üzenetek megfogalmazása, amelyeket a célközönség megért és befogad. Font Sándor, az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának elnöke a könyv ajánlójában arról tesz említést, hogy a kiadó nagy vállalkozásba kezdett húsz szerző és harmincnál több fotográfus közreműködésével. Az lenyűgöző kiállítású, egyben informatív kötet célja a borkommunikációs alapvetésen túl a minőségi, magyar borok fogyasztásának népszerűsítése.

 

 

 

 

 

vissza az elejére


Megemlékezés

A Georgikont alapító I. Festetics György halálának kétszázadik évfordulója alkalmából templomi emlékező szentmisét tartottak április másodikán, Keszthelyen, a Fő téri Magyarok Nagyaszszonya plébániatemplomban, hogy a város történelmének meghatározó személyiségére emlékezzenek Tál Zoltán plébános közreműködésével.

Cséby Géza író, irodalomtörténész a humanista földesúr életútjáról és munkásságáról tartott előadást, majd megkoszorúzták a jelenlegi nyughelyéül szolgáló kriptát. Az eseményen részt vett IV. Festetics György herceg is. Ruzsics Ferenc polgármester kérésére a város közintézményi épületein e napon fekete gyászlobogót helyeztek el, főhajtásként és tisztelgésül a legkiemelkedőbb Festetics előtt. A polgármester sajtótájékoztatón jelentette be, hogy Európa első felsőfokú agrárgazdasági iskoláját megalapító főnemes földi maradványai jelenleg a plébániatemplom sírboltjában vannak. A földi maradványokat az évfordulón szerette volna a Festetics-mauzóleumba áthelyezni a város a családdal egyeztetve. A gróf még a halálát megelőzően rendelkezett arról, hogy a családi sírhelyet szeretné végső nyughelyeként. A mauzóleum 1925-ben ugyan elkészült, de az újratemetés eddig még nem történt meg.

 

 

 

 

 

vissza az elejére


A gyerekkönyvtárban

Játékvárat építettek

A gyermekkönyvek nemzetközi napja szolgáltatott apropót a keszthelyi gyermekkönyvtárban a régi raktár helyén újonnan létesített játékvár és mesekuckó átadó ünnepségére, valamint a „Legkedvesebb magyar népmesém” címmel a keszthelyi iskolák alsó tagozatosainak meghirdetett rajzpályázat kiállításának megnyitójára.

Magyar Szilvia gyermekkönyvtáros elárulta, hogy 67 darab, szabad technikával öt helyi általános iskolában készített munkákat jutalmaztak emléklappal. A fiatal olvasók mellett egyéni pályázók is beadták a rajzaikat. Huszics Panna Réka, a legegyedibb technikával dolgozónak járó különdíjat kapta. Az elsősök közül Honthegyi Lili a legmesésebb, Kiss Mátyás a legeredetibb, Dósa Luca Róza a legfestőibb képért kapott elismerést. A másodikosok között a legegyedibb kompozíciót Pálinkás Bianka; a legképregényesebb alkotást Aranyos Luca; a legáramlóbb rajzot Kryvotsiuk Anastasia, a leghangulatosabb képet Végh Brigitta készítette. A harmadikosok között Horváth Réka a legjobban mutatta be a mese folyamatát. Baráth Bianka a leghangulatosabb, Varga Kata a legabsztraktabb, Bélafi Barnabás a legötletesebb munkát adta le. A legegyénibb látásmódot tükröző rajzot Kurucz Kolos festette. A negyedikesek közül a legjobb plakáttervet Kiss Veronika dolgozta ki. Bauer Natália a legnépiesebb, Somogyi Csenge pedig a legboszisabb képet adta le a bírálóbizottságnak. A nyitóünnepségen Beke Judit, a Fejér György Városi Könyvtár vezetője elmondta, hogy június közepéig ötleteket várnak az olvasóktól arra, hogy milyen díszítésű legyen a játékvár bejárati fala. A falak királylányait, királyfiait, mesebeli kastélyait, sárkányait, lovacskáit a Kontúr csapat közössége készítette el, térítésmentesen, nagy lelkesedéssel. A „kontúrosok”: Szép Marianna, Wágner Réka, Miklós Hajnal és Hernádi Hilda ellenszolgáltatás nélkül, sok hétvégét beáldozva varázsolta meghitté és gyermekbaráttá az egykori raktárhelyiség falazatát. Ruzsics Ferenc polgármester az egész lelkünket átjáró mese jelentőségére rávilágítva azt emelte ki, hogy a város nem mondott le arról, hogy méltóbb körülmények közé vigye a gyermekkönyvtárát.

 

 

 

 

 

vissza az elejére


Csemeteültetés a Hévízi-tó
véderdejében.

Tavakparti vízünnepek

Alapvető életfeltételi szerepet hangsúlyozva ünnepelték sokhelyütt a víz napját.

A Nők a Balatonért Egyesület (NABE) szervezésében a tóparton a zalai csoport Keszthelytől Balatongyörökig koordinálta a rendezvényeket társ civil szervezetek közreműködésével, a Hévízi-tónál a véderdő rekonstrukcióját kapcsolták az ünnephez, helyi általános iskolások részvételével. A már hagyományos víznapi Balcsi-parti programjai során a játékos foglalkozások mellett megkoszorúzták a Balatont. Keszthelyen óvodások adtak műsort, ott volt lufihajtogató Tüsi bohóc, közös szórakozást kínált a Vigyázz rám! balatoni óriás társasjáték. Ismerkedhettek a résztvevők víztakarékossági lehetőségekkel, a helyszíneken kóstolhattak vizet a látogatók, ökolábnyom mérésekre is sor került. Balatongyörökön kicsi hajómakettet is vízre bocsátottak. A program idei „Vizet mindenkinek” jelmondata kapcsán elhangzott, hogy hazánk helyzete szerencsés: nem kell attól tartani, hogy nem jutna ivóvíz az itt élőknek. Bőségesek a magyarországi források, s mindemellett szép felszíni vizek szolgálnak pihenésre és sportolási lehetőséget is nyújtva. Felhívta a rendezvény a figyelmet arra, hogy a kedvező földrajzi fekvést, a jóságos természet nagylelkűségét meg kell becsülni, megküzdve minden károsító körülménnyel. A családiasra szervezett rendezvény egyaránt szólt kicsiknek és nagyoknak, a kellemes kikapcsolódáshoz az időjárás is kegyesen hozzájárult a meleg napsütéses, szélcsendes délutánon. Hévízen a gyógytavat körülölelő erdő gondnoka, Vissi Géza ismertette meg a diákokkal a fák együttesének vízvédő szerepét. Hallhattak az iskolások arról, hogy az erdő tartja meg a tó vízfelületéről felszálló párából képződő paplant, ami a fürdőzéshez télen is alkalmas mikroklímát tart fenn. A szakember rávilágított arra, hogy a fák élete véges, az erdő viszont örök, ám a fennmaradáshoz szükség van az emberi gondoskodásra. Ha nincs kellő mennyiségű természetes utánpótlás, azonos korú faállományban igen erőteljes ritkulás indulhat meg. Éger-, kőris- és tölgycsemeték telepítésével kapcsolatosan szó esett a fajták nedvességigény és a víztűrés szerinti különbözőségéről, az ültetés technikáját pedig szakmai segítséggel, a gyakorlatban sajátíthatták el a tanulók.

 

 

 

 

 

 

 

vissza az elejére


Keszthelyi Természetgyógyász Klub:

Amit a csontritkulásról tudni kell

Dr. Máté András reumatológus és fizioterápiás főorvos tartott vetített képes előadást a csontritkulásról március legvégén a Balaton Színház Básti-termében. A Balázs József klubvezető által szervezett programra – amelyen a közös kirándulás részleteit is megbeszélték és dr. Matán Ágnes reumatológus főorvos gyógykenőcseiről is szót váltottak.

Előadásában a szakorvos arra kereste a választ, hogy a csontritkulás népbetegség-e, avagy csak kiváltságos, unatkozó úrhölgyek drága passziója. Természetesen népbetegségről van szó. A kórisme hazánkban a 23 évvel ezelőtti adatok szerint 900 ezer embert érintett, azaz a lakosság tíz százaléka számít betegnek, de az orvosok csak 130–150 ezer embert kezelnek. A csontritkulás legfőbb, legfájdalmasabb tünete a csonttörés. Magyarországon a TB által nyilvántartott halálokok között majdnem dobogós helyen szerepel a „néma járvány” okozta megnyomorodás. Az EU-ban félpercenként történik olyan csonttörés, amit az osteoporózis okoz. 2050-re az unióban 6,3 millió osteoporosisos csípőtáji törést prognosztizálnak. Nálunk évi 30–40 ezer összenyomásos csigolyatörés hozható összefüggésbe a betegséggel. 1996-ban 600 ezer nő és 300 ezer férfi élt együtt a kórral. A csontrendszer 20–22 éves életkorban éri el a csúcs csonttömegét, ezért kell az unokáknak sok tejterméket adni és sok mozgásra biztatni őket. A megelőzésnek óriási jelentősége van. A D-vitaminban, fehérjékben és kalciumban gazdag táplálkozással is segíthetünk magunkon. Az ementáli sajt, a kakaó, a tésztás mák és az olajos hal is támogathatja a prevenciót. A diagnózis felállításánál a rizikócsoportot erősíti: a női nem, a korai menopauza, a nagyon vékony testalkat, a mozgásszegény életmód, az előzetesen történt csonttörés, az alkohol-, koffein- és drogfogyasztás, a dohányzás, illetve egyes gyógyszerek szedése. A csontritkulás akkor kezdődik, ha a csontépülés mértéke nem éri el a lebomlásét. A megbetegedés kialakulása a hormontermelés csökkenésével is összefüggésben van. Akinek a szülei, nagyszülei osteoporosisban szenvedtek, annak jóval nagyobb esélye van a csontritkulásra. A megbetegedésre visszavezethető törések kétszer gyakrabban fordulnak elő nőknél, mint férfiaknál, de ha csupán a 75 év feletti öregeket vizsgáljuk: ekkorra már nincs számottevő különbség a nemi megoszlás tekintetében. A testi változások komoly hátfájdalommal járhatnak, a mozgást, az emésztést és a légzést egyaránt megnehezíthetik. Az osteoporosis kimutatására a csontsűrűségmérés a legalkalmasabb. A legtöbbször a röntgenes (pédául DEXA) és az ultrahangos vizsgálatokat (UH) alkalmazzák Hévízen a „reumások Mekkájában” is. Azt nézik, hogy egy köbcentiméternyi csontban mekkora kalciummennyiség található.

 

 

 

 

 

vissza az elejére