Az éghajlatváltozásról Gyenesdiáson

A globális klímaváltozás mára mindenki számára érzékelhető valósággá vált. Az elkövetkező évtizedek legnagyobb kihívását az fogja jelenteni, hogy a mérséklés és az alkalmazkodás terén az emberi közösségek mennyire lesznek hatékonyak. A Klímabarát Települések Szövetsége (KTSZ) megalakulásától kezdve küldetésének tekinti, hogy e kérdésekben a helyi közösségek felelősségvállalását erősítse.

Gyenesdiáson a Bakonyerdő által működtetett Természet Házában április legvégén a KTSZ szervezésében olyan regionális rendezvényt tartottak, melyen a régió települési és megyei önkormányzati döntéshozói, civil és szakmai szervezetei, vállalkozásai, valamint kutatóműhelyei a klímaváltozás hatásainak mérsékléséről és a klímaadaptáció lehetőségeiről tanácskoztak, lehetőséget biztosítva a szélesebb szakmaközi kapcsolatok kiépítésére. Gál Lajos, az öko- és környezettudatosságáról már nevet szerzett, zöld óvodát és öko-iskolát indító nagyközség polgármestere büszkén sorolta azon önkormányzati, szemléletformáló intézkedéseket, jó gyakorlatokat, amelyek hozzásegítették az egykori hegyközséget, hogy a civil szférával összefogva, az értékőrzés jegyében, mostanra a klímaprojekt hazai mintaadó települése lett. Bizonyított tény, hogy a közkedvelt üdülőtelepülésen az innovatív gondolkodást befogadva intézményi és települési szinten is mára sikerült csökkenteni a szén-dioxid-kibocsátási értékeket. Megtudtuk: Gyenesdiás kellemes, „riviéra” jellegű mezoklímája rendkívül kedvező mind a még nyomokban megmaradt szőlőművelésnek, mind a turizmusnak. Musits Róbert a megye gazdaságának, idegenforgalmának fejlesztéséért, a fenntartható fejlődés és a klímavédelem elősegítéséért tavaly a megyei önkormányzat díjával jutalmazott szakértő Zala megye 2030-ig érvényes klímastratégiájáról adott áttekintést vetített képes előadásában. Jelezte, mintegy félszáz önkormányzat és rengeteg civil szervezet valamint cég visszaküldte az adatgyűjtő íveket, így széles társadalmi bázisú lesz a megyei stratégia, ami a globális klímaváltozás folyamatának nagyrégiós mérséklésére tesz kísérletet. Zala megye, hazánk második legerdősültebb megyéje inkább elszenvedője, mint okozója a klímaváltozásnak. Mindazonáltal mind a természeti, mind az épített környezet ki van téve a klímaváltozás veszélyeinek. Örvendetes, hogy az itt élők tudása e tárgykörben folyamatosan növekszik, de a régi szokások megváltoztatására sokszor csak kevés hajlandóság mutatkozik. Mihamarabb zöld utat kell biztosítani a klímabarát megoldásoknak, és össze kell hangolni a klímavédelmi intézkedéseket, hogy a 18 felvázolt ambiciózus célt teljesíteni lehessen. A megye főbb turisztikai kínálati elemeire jellemző sérülékenység mérséklése valamint a vízkáresemények bekövetkezési valószínűségének csökkentése is a kiemelt feladatok között szerepel. A stratégia megvalósítását szakmailag támogatja a Zala megyei éghajlatváltozási platform is.

vissza az elejére

Évadnyitó, majális, muzsika

Elindult a szezon Keszthelyen

Keszthely város turisztikai szezonnyitó ünnepségét már hosszú ideje május 1-én, a munka ünnepével és az európai uniós csatlakozás évfordulójával együtt rendezik meg. A keszthelyi évadnyitó és majális helyszíneként ezúttal is a Balaton-partot jelölték ki, ahol koncertek, táncbemutatók, gyermekműsorok, utcabál is szórakoztatta a vendégeket. A Helka sétahajó fedélzetéről pedig idén is megkoszorúzták a Balatont.

 A majálisról most sem hiányoztak a borházak, a kézművesek, a gyermekjátékok, a kirakodóvásári portékák. A Helikon kórus, a 379. számú Feltámadás cserkészcsapat és a Balatoni Borbarát Hölgyek Egyesülete is közreműködője volt a balatoni szezont megkezdő ünnepségnek, melyet a város polgármestere nyitott meg. Ruzsics Ferenc köszöntötte Boppard japán testvértelepülésének vendégeit is. Jelezte, öröm jelen lenni az elmúlt évtizedben szebbé tett parton. A megoldandó tervekkel, feladatokkal kapcsolatban bejelentette: a városi strand ősztől újabb attrakciókkal lesz gazdagabb. A Sörház ipari műemléket több mint egymilliárd forintból kezdik megújítani még idén. A Zöld város projektelemeire – a sétálóutca részleges megújítására, a Zeppelin tér teljes átalakítására, a Fő tér további zöldítésére, a Helikon park újabb attrakciókkal való ellátására – is jut majd közel egymilliárd forint. Kormányhatározat született 367 milliárd forint elköltéséről, amit ugyancsak a „magyar tenger” modernizálására lehet fordítani. Az ésszerű fejlesztéseknek gátat nem emelve együtt kell megőrizni természeti kincsünket – húzta alá. A közös munkához mindenkinek erőt, egészséget és tisztességet kívánt. Köszöntőjében Manninger Jenő országgyűlési képviselő azt emelte ki, hogy az önkormányzat és a kormány az elmúlt időszakban sokat tett azért, hogy minél több turista érkezzen, valamint jó és rossz időben is vonzóbb legyen Keszthely, a Balaton-part és a térség. Ahhoz, hogy Keszthely még kívánatosabb idegenforgalmi célpont legyen, további mértéktartó, a városhoz illő, határozott irányba mutató fejlesztések szükségesek. Küszöbön állnak a parti sétányfejlesztések, és fontos az új szállodák építése is. Utalt rá: idén és jövőre már lényeges előrelépések tanúi lehetünk. Közölte: ősztől norvég pilótaképző központot hoznak létre Hévízen a sármelléki repülőtérhez kapcsolódva, ami a térségre is pozitív hatással lesz. Szerinte a költészettel teli balatoni nyár az érzelmekről, a szépségről, a jó időről is szól; arról, hogy mindenki jól érezze magát itt.

vissza az elejére

Alzheimer Café keszthelyen

Időben felismerni

Az Alzheimer Café a demenciával élő személyek és hozzátartozóik részére és segítése céljából szervezett, oldott környezetben, rendszeres időközökben tartott találkozó, melyen szakember is megjelenik, a részvétel pedig önkéntes és kötöttségektől mentes. A Hollandiában 22 évvel ezelőtt megtartott első ilyen találkozó óta több országban már egész hálózattá alakult, fél évtizede hazánkban is elterjedőben van, és mostantól Keszthelyen is elérhető lesz.

Megtudtuk: a kezdetben nehezen felismerhető, egyénenként különböző tünetegyüttest létrehozó, gyógyíthatatlan Alzheimer-kór a leggyakrabban előforduló demenciabetegség. A betegség lefolyása lassítható, melyben fontos szerep jut a gyógyszeres kezelés mellett a környezetnek és az otthoni gondozásnak. A szakkonferencián bemutatkozott a TÉT – Életkorunk Alapítvány és a Memóriacentrum Kft., akik szoros együttműködésben az egészségügyi és szociális ellátókkal közösen, immár a régióban élő demens személyeknek és a hozzátartozóik számára is tartanak majd képzéseket, tanácsadásokat, tájékoztatókat, bemutatókat.Az éveken át, akár egy évtizedig tartó otthoni gondozás-ápolás nagy anyagi és lelki terheket ró a családra, bezárkózáshoz és elszigetelődéshez vezet, és gyakran kikezdi a hozzátartozók egészségét is. A demencia világszerte terjed, ezért az érintett családok társadalmi méretű segítésére van szükség – hangzott el. A betegek és a hozzátartozóik már szakember jelenlétében tájékozódhatnak a kórról, kötetlen beszélgetésen és más társas tevékenységben vehetnek részt, megismerhetik a hasonló helyzetű családok életét. A korábban Franciaországban praktizáló dr. Menyhárt Miklós bőnyi háziorvos kezdeményezésére, Dallos Rita szakmai vezető, szociálgerontológus-szociálpolitikus iránymutatásával immár Keszthely is feliratkozott a café-összejöveteli listájára, így a térségben sem marad el a folyamatos segítségnyújtás a betegség megismerésében és elfogadásában, a támogatás az otthoni elszigetelődés leküzdésében, a közbenjárás a családtagok lelki egészségének megóvásában. A Balaton Színházban két szekcióban tartott szakmai megbeszélésen Ruzsics Ferenc polgármester köszöntőjében arra utalt, hogy a betegség Magyarországon mintegy egymillió embert érint. A nemzetközi hálózat alapelveit követő, alulról jövő kezdeményezésről és a segítségadás fontosságáról is szólt dr. Szutrély Péter főorvos, a Turul orvosklub elnöke, aki korábban demens betegeket is gondozott Németországban. Dr. Rajna Péter professzor pedig vetített képes előadásában az öregedés társadalmi vonatkozásait foglalta össze.
 

vissza az elejére

vissza az elejére