Felbecsülhetetlen kincsek keszthelyen

Éremgyűjtemény érkezett

A közelmúltban Keszthelyen megtalált felbecsülhetetlen értékű kincsleletet mutatta be közös sajtótájékoztatón Ruzsics Ferenc keszthelyi polgármester, Havasi Bálint, a Balatoni Múzeum igazgatója, Redő Ferenc régész és Rejtő Gábor, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség keszthelyi elnöke.

Kiderült: a becsületes megtaláló által a Balatoni Múzeumba megőrzésre átadott 2776 db-os éremgyűjtemény legkorábbi darabjai az ókori görög, illetve köztársaság kori Róma pénzei közül valók. A páratlan gyűjtemény több mint két évezred numizmatikai anyagát szemlélteti. A kincslelet az érmeken kívül ékszereket és emléktárgyakat is tartalmaz, melyek vizsgálata alapján nagy valószínűséggel kijelenthető, hogy a gyűjteményt 1944. június 20-a előtt, a keszthelyi zsidó lakosság deportálását megelőző hetekben rejtették el. Az érmegyűjteményre, az ékszerekre és emléktárgyakra még februárban egy keszthelyi belvárosi ház pincéjében bukkantak, amikor a felgyülemlett talajvizet ki akarták onnan szivattyúzni. A megbecsülhetetlen értékű tárgyakat a néhai tulajdonosok befőttesüvegekben ásták el, majd februárban véletlenül bukkantak rá a névtelenségüket fenntartani kívánó megtalálók. Az ásás és a fémkeresővel végzett kutatás nyomán összesen hat, lezárt befőttesüveg került elő. A becsületes megtalálók azonnal értesítettek a város jegyzőjét, aki rögvest felvette a kapcsolatot a Balatoni Múzeum vezetőségével. Az ékszerek felületén talált vésetekből a szakértők kiderítették, hogy a lelet tulajdonosai minden bizonnyal a keszthelyi Pollák és Rosenberg famíliákhoz köthetők. Egyelőre nincs hiteles információ arról, hogy élnek-e még egyenesági leszármazottak, örökösök. Az egykori tulajdonosaik valószínűleg a deportálásukat megelőzően áshatták el a kincseket. Redő Ferenc numizmata szakértő megjegyezte: az időszámításunk előtti 2–3. évszázadból valók az első érmedarabok, a legutolsók pedig már az 1940-es évekből származnak. A több mint kétezer év érméinek negyven százaléka a római császárság korából való, de van egy nagyobb, a 17–19. századból származó pénzveretgyűjtemény is. A tudatos gyűjtőmunka eredményét hét üvegtárlóban sikerült kiállítani. A Kárpát-medencei térségben felbukkant pénzek között van német, olasz, spanyol, portugál, angol, szovjet, japán, arab, kínai érme is. Rejtő Gábor arról szólt, hogy a második világháborúban Keszthelyről 829 zsidót deportáltak, de közülük csak 64-en élték túl a világégést. A városba a túlélők közül is csak minden második ember térhetett vissza. Ruzsics Ferenc, Keszthely polgármestere azt jelentette be, hogy az önkormányzat a tulajdonviszonyok tisztázása érdekében az államnak is bejelentette a mesébe illő, féltve elrejtett kincsleletet. Az értékes gyűjteményt a nagyközönség számára is szeretnék bemutathatóvá tenni június első hétvégéjén, a város napján.
 

vissza az elejére

Művészettörténeti előadás

Mit ér az ember, ha magyar?

Pap Gábor Magyar Örökség-díjas művészettörténész, irodalomtörténész tartott előadást arról, hogy mit jelent magyarnak lenni itthon és a világban.

A mindenre kiterjedő magyar hagyomány életfelfogását hitelesen és sikeresen közvetítő népszerű előadó a szkíta–hun–avar–magyar etnokulturális kutatás jeles alakjaként beszélt arról, hogy mi, magyarok emberileg sokkal közelebb vagyunk a méltóságteljes tartáshoz, mint a többi európai nemzet. Mindez nem egy indokolatlan büszkeség, hanem annak tudata, hogy kik vagyunk, honnan jöttünk és hova tartunk. Ez a tudás mára elbizonytalanodott ugyan, de újra életre kelthető. A kérdést az 1930-as években is feltették és a Tudós Társaság feleletet is adott rá. Kodály Zoltán viharos politikai és társadalmi körülmények közepette is pontosan látta a magyarság helyzetét és a Magyar zene, magyar nyelv, magyar vers című művében meg is örökítette, hogy mi fontos és mi lényegtelen. A Magyar Művészeti Akadémia Életműdíjával elismert író, tanulmánykötet-szerző szerint a médiában nemzetbutító csatornalé folyik, a nemzet megtartó erejét tudatosan igyekeznek aláásni. Csúcsra járnak az EU-ban a magyarellenes tendenciák, nem veszik le rólunk a „bűnös nemzet” címkét. A hírrel akarják pótolni a tényeket. Pedig a magyar népdalnak és népmesének is szakrális küldetése van, de ezt is ki akarják szorítani. A magyar irodalomnak csúcsteljesítményt adó szerzői vannak, akik a világirodalom sztárolt szerzőit is lekörözik. A nyugat-európai irodalom a reneszánsz óta a jövedelmezőségnek vettetik alá. Szerinte, mi magyarok jól tesszük, ha a mindenséggel mérjük magunkat. A magyar nemzet nyelvi, műveltségi és kulturális ajándékot is kapott, csak saját értékeinket sem tiszteljük eléggé. A csillagmítoszi keretrendszer összefüggései és üdvtörténeti kapcsolódásai megtalálhatók Bornemissza Péter: Magyar Elektra; Ilosvay Selymes Péter: Toldi; Gyergyai Albert: Árgyilus királyfi és Tündér Ilona; Fazekas Mihály: Lúdas Matyi; Gárdonyi Géza: A láthatatlan ember; Jókai Mór: A kőszívű ember fiai című művekben.

vissza az elejére

Zöld Zala vetélkedő

F– A 2009-es első találkozást is beleértve immár kilencedik alkalommal szerveztük meg Keszthelyen, a Fejér György Városi Könyvtárban pályázati források felhasználásával a Zöld Zala címet viselő, természet- és környezetismereti, helytörténeti, helyismereti, a földrajzi környezetünkre fókuszáló vetélkedőt általános iskolások számára – tudatta lapunkkal a szervezők nevében Verebélyi Judit könyvtáros.

Megtudtuk: ezúttal az öt keszthelyi általános iskola mindegyikéből érkeztek a döntőre olyan diákok, akik a legjobban teljesítettek az első, írásbeli fordulóban. A húszfős mezőny legelébb a város természeti értékeinek ismeretéből vizsgázott. Ezúttal is volt írásbeli és szóbeli megmérettetés. A tanulók találkoztak térképes és képfelismerő feladattal és totó-játékkal is. Leginkább a Keszthelyi-hegység értékei kerültek célkeresztbe. A háromfős zsűriben helyet foglalt Sáringer-Kenyeres Tamás, az MNVH elnöke; Tóth Péter, a Bakonyerdő Zrt. kerületvezető erdésze és Vetőné Zeke Erzsébet, a Nők a Balatonért Egyesület Keszthely és Vidéke csoportjának elnöke. Előzetesen a Keszthelyi-hegységgel kapcsolatos rajz elkészítése is része volt a megmérettetésnek. A legsikerültebb alkotásokat a könyvtárban egy kamarakiállítás keretében ki is helyezték. Minden résztvevőnek jutott ajándék a Bakonyerdő és a helyi önkormányzat jóvoltából. A díjakért és a pluszajándékokért ebben az évben: a Cápa csali, az Életfások, a Jézu Som, a Medvehagymák és a Mohák csapatai versengtek.

vissza az elejére

Jobbik: EP-választás

Bana Tibor, a Jobbik EP-listán szereplő politikus keszthelyi sajtótájékoztatóján a május 26-ai európai parlamenti választáson való aktív részvételre buzdította a választópolgárokat, valamint arra, hogy támogassák a párt listáját a szavazólapon.

A magát a korrupcióellenes küzdelem élharcosaként bemutató politikus ígérte: megválasztása esetén az uniós pénzek teljes egészében azok érdekét szolgálják, akiknek címezve lettek.
Kiemelte: „Álláspontunk határozott és egyértelmű. Fizessenek a bűnösök! E jelszóval gyűjtjük az aláírásokat a korrupcióellenes kezdeményezéshez, amit nemcsak hazánkban támogatnak, hanem más uniós tagországokban is.” Mint jelezte, el kívánják érni, hogy az uniós pénzeket Keszthelyen és környékén is valóban az iskolákra, óvodákra, egészségügyi intézményekre lehessen költeni. A párt EP-választási programja: a „Biztonságos Európát, szabad Magyarországot!” címet viseli. Visszaállítanák a határőrséget a migráció kivédésére, fellépve az illegális bevándorlás ellen. Támogatják az egyenlő munkáért egyenlő bért elvet és a nyugdíjunióra vonatkozó kezdeményezést is. A Jobbik közel félmillió voksot begyűjtve indította el a béruniós kezdeményezést, hogy a hazai bérek és nyugdíjak végre közelítsenek a nyugat-európaihoz. Határozottan fel kívánnak lépni a lopás, a korrupció, az álhírek ellen.

vissza az elejére

Érdemi munka kezdődött

Bringás balatoni fejlesztések

Keszthelyen az Amazon Ház Látogatóközpontban sajtótájékoztatón jelentették be, hogy a Magyar Kerékpáros Szövetség (MKSZ), a Magyar Turisztikai Ügynökség Zrt., a Kisfaludy2030 Turisztikai Fejlesztő Zrt. és a Magyar Turisztikai Szövetség Alapítvány alkotta konzorcium valósíthatja meg a balatoni kerékpáros turisztikai szolgáltatások fejlesztését szolgáló 1,2 milliárd forint összegű projektet.

A projekt szakmai tartalmát és időbeli ütemezését valamint a fejlesztést megvalósító menedzsmenttagokat, illetve a szakmai csapatot Princzinger Péter, a Magyar Kerékpáros Szövetség (MKSZ) elnöke egy interaktív április végi workshopon mutatta be. Kiderült: a BalatonBike 365 fantázianevű átfogó fejlesztéssorozat célja, hogy a térséget az esztendő minden napján vonzóvá tegye a túrakerékpározók számára, akiket 2020 őszére már telefonos applikáció is segít a tó körüli élmények felkutatásában. A legfontosabb, hogy a projekt teljes egységként tekint a Balatonra, és önálló desztinációként kívánja bemutatni azt a kerékpárosok számára, beleértve a természeti szépségeket és az épített örökséget, a települések turisztikai attrakcióit és vendéglátását. Látható, vonzó, elérhető, minőségi és könnyen megosztható élményeket szeretnének kínálni. Februárban 13 országos szakmai szervezet rögzítette az együttműködési szándékát. Jelenleg is folyik a beszerzések előkészítése, a bejárás, a kutatások bonyolítása és kiértékelése, hogy sikerüljön a legoptimálisabb módon hozzákezdeni az infrastruktúra kialakításának. Hamarosan megkezdődhet a túraútvonalak kijelölése, ezek kitáblázása, bringás pihenőhelyek építése. Három kiemelt szolgáltatópont (Balatonfüred, Balatonföldvár és Keszthely) létrehozásával legalább száz pihenőpont megalakításával és külön mobiltelefonos applikáció segítségével kívánják felszögezni a Balatont a hazai és a külföldi kerékpáros turisták térképére jövő év végéig. Feltérképezik és kijelölik a Balaton régióban a meglévő 206 kilométeres bringakörúton kívül található mintegy 600 kilométernyi kerékpározható útvonalat. Mindezek hálózatba kapcsolásával kialakítanak egy 350 kilométeres hosszúságú Nagy-Balaton körutat. A két keréken közlekedő turisták számára hatnyelvű tájékoztatóanyagokat valamint webes alkalmazást is készítenek. A rendezvényen Ruzsics Ferenc polgármester és Princzinger Péter is kiemelte: példaértékű és kiemelésre érdemes Tar László helyi turisztikai szakember áldozatvállalása. Ő a „bringások pápájaként” járult hozzá, hogy a Balaton egész évben izgalmas desztináció legyen. A „nyugat-balatoni kerékpárosok fejedelmének”, a program motorjának a lelkiismeretes, fáradhatatlan elszántsága is kellett ahhoz, hogy az aktív turisztikai kínálat teljes értékű, minél szélesebb és minél magasabb színvonalú lehessen. A célok és elvárt eredmények mielőbbi eléréséhez tovább kell erősíteni a hazai és a külföldi marketingtevékenységet, érdemes egy háromnapos bringás fesztivált is életre hívni és még az erdei útvonalak stabilizálására is gondot kell fordítani – hangzott el.

vissza az elejére