.jpg)
A
hévízi reumakórházban| Vitorlásrendezvények | Bemutatkozott a textilszobrász | Az analóg korszak csodái | Szép Zaláról énekeltek |
A
hévízi reumakórházban
A kézhigiéné világnapja alkalmából tartottak figyelemfelkeltő rendezvényt a Hévízgyógyfürdő és Szent András Reumakórház fedett fürdőjének földszinti aulájában.
Köszöntőjében Csörnyei Mária ápolási igazgató kiemelte: a fertőző betegségek 80 százaléka közvetlen érintkezés útján terjed. Piszkos kéz által terjednek a légúti fertőzések, az enterális megbetegedések és egyes májgyulladások. Kézmosással a hasmenéses betegségek közel fele, a légúti fertőzések majdnem negyede megelőzhető lenne. A prevenciót szolgálja a tudatos és napi rutinná váló, hatékony kézfertőtlenítés alkalmazása. Kondorné Horváth Erzsébet higiénikus bemutatta a tavaly a gyógyító intézménybe oktatási céllal került Semmelweis-scannert, amellyel a kórház egyes osztályain ellenőrzik a fertőtlenítés technikai végrehajtását. A legkorszerűbb szoftveres technológiákat alkalmazva mérhető és valós idejű visszajelzést kapnak arról, hogy az egészségügyi szakszemélyzet helyesen begyakorolta-e a kézfertőtlenítés ötmomentumos technikáját, illetve milyen volt a kézmosás minősége. A berendezés teljes pontossággal el tudja különíteni a kéz fertőtlenített területeit a nem fertőtlenített részektől. A szerkezet alkoholos kézfertőtlenítőszer használata után megméri a kézmosás hatékonyságát és azonnali, elfogulatlan visszajelzést ad. Megtudtuk: a rendszer bevezetésével az egyes kórházi osztályon dolgozók már a 99% körüli eredménnyel is büszkélkednek.
140
éves lett a KYC
A Balaton második legidősebb sportegyesülete, a Keszthelyi Yacht Club (KYC) idén ünnepli fennállásának 140. évfordulóját. A kerek évforduló alkalmából júniusban nyílt napot, gyermektábort és versenyt is szerveznek – tudatta lapunkkal Buzás Attila, a KYC edzője és rendezvényszervezője.
Kiderült: 1879. június 29-én alakult meg a Keszthelyi Csónakázó és Korcsolyázó Egylet (KCSKE) 105 taggal. Alapszabályban rögzítették a tagság kötelességét, mint a csónakázás és a korcsolyázás népszerűsítését, a Balaton-kultusz fejlesztését Keszthely érdekében. Első elnökként: dr. Csanády Gusztáv, a Keszthelyi Gazdasági Tanintézet tanára, igazgatója érdemelt ki tiszteletet. A KCSKE csónakházát 1900-ban avatták. A területet a Festetics család biztosította a Balaton Szálló és a mai Helikon Szálloda közötti partszakaszon. 1930. június 3-án az egyesület felvette a Keszthelyi Yacht Club nevet. 1934 július végén volt az első Kékszalag verseny a Balatonon, a rendezőbizottságban pedig a KYC akkori elnöke, Svastits Géza is benne volt. Tompos Kálmán elnök szerint az egyesület fennállása óta tagjai révén számos sportágban, sport- és egyéb közösségi rendezvények szervezőjeként, sportolásra alkalmas helyszínek megvalósítójaként járult hozzá Keszthely és a térség polgárságának szórakozásához, közösségi életének fejlődéséhez, ezáltal életminőségének javulásához. A KYC tagsága az első evezős- és korcsolyaversenyek mellett, a helyi úszó, jégkorong és tenisz sportágak, valamint a természetjárás meghonosításában és fejlesztésében is a kezdetektől szerepet vállalt. Az egyesületnek többször is költöznie kellett, míg vitorláskikötője mai helyére, a volt ládagyár területére került Keszthely keleti felében, csekély számú hajóhellyel. A telepet közösen használják a túravitorlások és az evezősök, és itt működik az ország egyetlen vitorláshajó-építő iskolája, a keszthelyi Asbóth Sándor Szakközépiskola és Kollégium egyik tagozataként. Az egyesület jelenleg is nonprofit szervezetként, a szabadidősport szervezett keretei között foglalkozik vitorlás ifjúsági és felnőttoktatással, nyári gyerektáborok szervezésével. A Magyar Vitorlás Szövetség versenyrendszerében számos olimpikont és világbajnokot, valamint nemzeti bajnokok sorát nevelte már ki, a jelenlegi létszáma több mint nyolcvan fő. Megtudtuk: június hetedikén egész napos vitorlásprogramokat állítanak össze a gyermekek és családok részére. A kerek évforduló alkalmából ingyenes, június 24- és 28. között rendezett vitorlástáborba invitálják a keszthelyi és környékbeli 9–12 éves gyerekeket a Csárda utca 13. szám alatti bázisra. A feltételek között szerepel az úszástudás, valamint a májusi szombatokon 09.30–12.30 közötti előkészítő foglalkozásokon való aktív részvétel. További információt a www.kyc1879.hu oldalon találnak az érdeklődök. A Keszthelyi-öbölben KYC 140 Kupa néven kis- és nagyhajós vitorlásverseny lesz június 29-én.
„Nyolc ágyúval s tizenhét vitorlával”
Bemutatkozott a textilszobrász
.jpg)
Gyöngyhajú lány, léggömböt tartó fiú, kánkánt járó fiatalaszszony, sárkányt eregető gyermek és manógyűjtemény is bemutatást nyert azon a Fejér György-könyvtárban rendezett tárlaton, amelyen Kuti Erzsébet textilszobrász mutatta be harminc, különleges technikával készült alkotását.
Bordácsné Kishonti Erika nyugalmazott tanár, a népművészet mestere a nyitóünnepség alkalmával mondott köszöntőjében azt emelte ki, hogy a fővárosi kormányhivatalban hatósági munkát végző Zsóka nem értelmiségi, hanem érzelmiségi ember. A szobrászattal csak felnőttként esett igazi szerelembe, mert sok műfaj kipróbálása után döntött arról: ez a technika elég kifejező és széles alkotói szabadságot nyújt. Már harmadik éve rákbetegeknek is tart művészetterápiás foglalkozásokat, mert a művészet – szerinte – testet-lelket gyógyító csoda. A művek segítik a gyógyulási folyamatot, mert sok feszültséget, félelmet szabadítanak fel. Tehetsége nem érdem, hanem küldetés. Számára a munka, a küzdés elengedhetetlen. Tudja, hogy igazi teljesítmény csakis szorgalommal, türelemmel, kitartással, akarattal és erőfeszítéssel nyerhető. Szobrai a női élet szépségeiről, örömeiről, a mindennapi életről beszélnek. Először a megtervezett mű vázrészét készíti el, majd ezt textillel bevonja, festi, később lekeni keményítő, konzerváló anyaggal. Zsóka számára a munka a láthatóvá tett. örömöt adó szeretet. Petik Ákos gitárművész a klasszikus gitármuzsika élményt adó nagymestereként, zenepedagógus professzorként és éltető dallamok előadójaként is bemutatkozott a rendezvényen.
A Helikon Kastélymúzeum márványtermében dr. Gyenes Zsolt médiaművész nyitotta meg az „Évszázados fotográfia – Az analóg korszak csodái” című impozáns kiállítást, amelyen a hat éve elhunyt Rigó Lajos keszthelyi aranygyűrűs kisiparos sok évtizedig óvott gyűjteményét láthatja a közönség egy éven át.
Bankó Zsolt múzeumpedagógiai menedzser, aki fotós múzeumi szakkörvezető is, a nyitóünnepségen elárulta: a több száz darabos analóg fényképezőgép-kollekciót – amelynek nyolcvan százaléka máig működőképes – a néhai gyűjtő felesége bocsátotta a múzeum rendelkezésére. A Szmena, Zorkij, Ljubitel szovjet-orosz modellek mellett, japán, német, amerikai és francia gépek is megcsodálhatók a műszaki leírásukkal, a technikai paraméterekkel együtt. A mintegy húsz ikonikus márka között bemutatnak egy Lumiere-gépet is, amelynek 1880 a gyártási éve. Egyes darabokat a gyűjtő a bolhapiacon vásárolt, de akad olyan kamera, amit az internet segítségével szerzett meg. A médiaművész nem a mára avittnak mondott masinákról szólt, hanem korképet vázolt föl. Szerinte, a digitális technika térnyerésével az analóg gép értéke nem tűnt el, hanem mostanra megbecsült művészetté vált. Az automatizmus világában nagy értéket képvisel ugyanis minden, ami kézműves, amiben az ember rezgése is benne van – mondta el.
Kétnapos
rendezvényen
A „Szép Zalában születtem” népdalverseny élteti a megyében Kodály és Bartók zenei hagyományait.
E kincsek fenntartása, az önálló előadásmód fejlesztése céljával évente kerül sor az éneklők vetélkedőjére, mely a „Tiszán innen, Dunán túl” országos népdaléneklési verseny megyei fordulója, immáron 17 éve gyenesdiási helyszínnel. A találkozó jól mutatja, hogy az éneklők lelkesen élik meg a népzenei hagyományokat, ezen belül Zala megye népdalkincsét. Ezzel tisztelegnek Vajda József és id. Horváth Károly Zala megyei népdalkutatók munkássága előtt is. Évek óta több mint ezer általános és középiskolás énekel a megyében a területi versenyeken. Legjobbjaik idén 41 település 59 intézményéből érkeztek, több mint 600 diák szerepelt 271 produkcióval szólóének, kisegyüttes, énekegyüttes kategóriában, a felkészítésben 76 pedagógus vett részt. A versenyfeladat két magyar gyermekdal, illetve népdal előadása volt hangszerkíséret nélkül. A zsűriben Maczkó Mária eMeRTon-, Magyar Örökség-díjas népdalénekes, Horváth Károly és Széles András népzenész, zenepedagógus foglalt helyet. A verseny a nagy létszám miatt már 7 éve kétnapos, az évek során nemcsak a dalosok létszáma nőtt, egyre nagyobb igényesség is jellemzi az énekesek dalválasztását, előadásmódját, népviseletét. Az 5–8. osztályos és a középiskolás szólisták, a kisegyüttesek és énekegyüttesek közül a kiemelt arany minősítést elért versenyzők vesznek részt a „Tiszán innen, Dunán túl” című országos döntőn.