Jubileumot ünnepeltek

Vonyarcvashegy helytörténelméhez egy legenda fűződik: a téli Balatonon viharba került 40 halász csodával határos megmenekülésének emlékét őrzi a Szent Mihály-dombon általuk emeltetett fogadalmi kápolna.

– Egy régiónak ajándék, ha van örökölt illetve látható múltja. A Szent Mihály nevét viselő mi kis kápolnánk egy római őrtorony köveiből, annak alapjaira épült. A hozzá kötődő halászhistória lehetőséget ad nekünk is, késői utódoknak, hogy éljünk vele, illetve belőle – mondta az emlékhelyről elnevezett vonyarcvashegyi civil szervezet elnöke, Horváth Lajos, a közösség 20 éves fennállása jegyében rendezett minapi ünnepségen. A művelődési házban tartott jubileumi rendezvényt köszöntötte Péter Károly, a település polgármestere, az emlékhellyel kapcsolatos régészeti előadást tartott a helybeli dr. Müller Róbert, a keszthelyi Balatoni Múzeum nyugalmazott igazgatója. Ma már az is a múlt, hogy a helybéli Ferenczi Elek lokálpatrióta érzelmű társaival együtt két évtizede megalakította a Szent Mihály-domb Védő és Vendégváró Egyesületet.
– Ezt a közösséget kezdettől fogva a szívós értékmentő munka és tisztesség vezette, s ez vezet minket is – emelte ki a két évtizedes fennállás ünnepén Horváth Lajos, s így emlékezett az azóta elhunyt alapítóra: – Ferenczi Elek jó gyakorlati érzékkel felismerte azokat a lehetőségeket, amelyekkel községünk színesebb programokkal jelenhetett meg a turizmus terén, erre utal nevünkben a vendégváró kifejezés. A vezetői staféta később dr. Szanyi Margithoz került, aki további rendezvényekkel bővítette ez emlékhely vonzerejét, s a civil szervezet nevét is hangsúlyosabbá tette a „domb” elnevezés „hegy”-re való változtatásával. Nyertes pályázatok segítségével a környezet rehabilitációjára kerülhetett sor, elkészült a kápolna megvilágítása. A nyarak egy részét rendszeresen a vonyarcvashegyi nyaralójában töltő Németh János Kossuth-díjas zalaegerszegi keramikusművész alkotásával megjelent a halászlegenda szimbolikus emlékképe. Horváth Lajos a közösség harmadik elnökétől, Papp Mártától vette át a vezetést, folytatva az eredetileg kitűzött célhoz vezető munkát.
– Szándékunk, hogy szebbé és mind hasznosabbá tegyük azt a helyet, ahol élünk – folytatta az elnök, s méltatta azt a szellemiséget, amivel megtestesül a szervezet nevében foglalt „védő és vendégváró” tevékenység. Beszélt arról, hogy az erőfeszítéseiknek megvan a látható eredménye. Megnőtt az emlékhely egyéni és turistacsoportos látogatása, mind gyakrabban igénylik a turisták az idegenvezetést. Májustól októberig nap közben nyitva tartják a kápolnát. A Szent Mihály-hegy Védő és Vendégváró Egyesületet újabb közeli nagy terve az orgona cseréje, hogy új hangszerrel még színesebbé tehessék majd a kápolnai rendezvényeket. Az egyesület 2017-ben az önkéntesség világnapja alkalmával Zala megye első díját kapta. A közösségi hangulat „fellazítja” a gyakran végzett munkát. Míg többen odafent dolgoznak, lent a szalonnasütőnél készül a harapnivaló. Ebben a mai, már-már élhetetlen tempójú „nem érek rá” világban nekünk ez egy ideális kikapcsolódás – jellemezte az egyesületbeli hangulatot Horváth Lajos.
 

vissza az elejére

A Balatoni Múzeumban

Fiatal tehetségek tárlata

„Fiatal tehetségek a sokszínű múzeumban" címmel nyitottak tíz napon át nyitva tartó időszaki kiállítást a Balatoni Múzeumban, május idusán. Ezúttal a keszthelyi Zöldmező Utcai Általános Iskola diákjainak agyagból, fonalból és gyöngyökből készített munkáit helyezték tárlókba.

Gergelics Diána, Balogh András, Horváth Beatrix, Nagy Anasztázia, Rumi Petra, Bogdán Nóra, Kertész Marcell, Gulyás Melánia, Lőrincz Leontin, Lovász Jázmin, Lovász Natália, Erős István, Horváth János és Babina Dániel nagy szorgalommal készített munkáit a Balatoni Múzeum munkatársai: Lehmann Ágnes és Jordán György rendezték „komoly” művészeknek kijáró kiállítássá. Egy múzeumi pályázati projekthez kapcsolódva a gyerekek – többek között – kézműves-szakkörökön is részt vettek. Simon Edit és Bordácsné Kishonti Erika népi iparművészek vezetésével különféle használati és dísztárgyakat készítettek. Színes fonalakból szőtt, női váll- és kézi táskák; fűzött, gyöngyből készített karperecek és nyakláncok csakúgy helyet kaptak az üveglapok alatt, mint az égetett, mázas konyhai kiegészítők, állatok ihlette nippek, só- és őrölt pirospaprika tartók; fűszertároló edénykék. Többen készítettek macska, bagoly, hal, teknős és malac formájú díszeket, és akadtak olyanok is, akik a karácsonyi ünnepkörre szánt festett asztaldíszeket alkottak a bemutatóra. A tárlatnyitó ünnepségen Német Péter, a múzeum igazgatóhelyettese dicsérte a jelenlévő gyerekek, türelmét, tehetséget, kitartását, és mindenkit arra buzdított, hogy folytassák az élményt adó tevékenységüket, hogy átörökíthessék az elődök szellemi hagyatékát a jövő nemzedékének.

vissza az elejére

Búcsú a Georgikontól és Keszthelytől

Sárgultak a fiatal végzősök

Az idei volt az egyetem életében a 145. sárgulás. A Pannon Egyetem Georgikon Karának sárguló hallgatói hagyományos koreográfiát levezényelve május közepén búcsúztak a várostól és az őket oktató patinás intézménytől. A végzősök most még izgulhatnak a záróvizsgák miatt, ám a nyugtalanság senkinek az arcára sem ült ki a Festetics-kastély parkjában, ahol szüleik és hozzátartozóik körében vettek részt a számukra szervezett ünnepségen.

A résztvevőket elsőként Vonderviszt Ferenc rektorhelyettes köszöntötte, aki első ízben vett részt az ősi hagyományok erejéből építkező ceremónián. A professzor kiemelte: a végzősök diplomáját is e hagyományok, a 220 éves múltra visszatekintés teszi igazán patinássá. Az ifjú gazdászoknak minél jobb szakemberekké kell válniuk, hogy alma materük hírnevét öregbítsék. Rámutatott: „– Ötven éve azt mondtam volna, hogy révbe értek, de azóta nagyot változott a világ. Ma inkább azt mondom, hogy jogosultságot szereztek arra, hogy a startvonalra álljanak. A megszerzett tudás néhány év alatt elavul és szükség van az élethosszig való tanulásra, a tudás állandó megújítására, az ismeretek szakadatlan bővítésére. Önök itt Keszthelyen egy hosszú idő alatt kiérlelt nemes értékek hordozóivá és letéteményeseivé váltak.” Polgár J. Péter dékán búcsúztató gondolataiban említést tett arról, hogy a Georgikon hallgatója gazdász érzületű, a mindenkori elkötelezettség hordozója, néha nótás kedvű, véleményt nyilvánít és véleményt formál, tanulmányai közben is létrehoz dolgokat, befolyásol és gyorsabban reagál a világ változásaira, mint az idősebb felnőttek. A sárguláskor az oktató aggódik, hogy a diákja elmegy, majd egy gyors számvetés után észreveszi, hogy van utánpótlás. A közösség megtartó erejében hisz a hallgató és az oktató is. A most végzettek egyszerre részei és működtetői is a városnak. Sárguláskor a gazdász számot vetve eddigi teljesítményével, hagyja magát ünnepelni, elérzékenyülni.
Illyés Ferenc, az egyetem székelyudvarhelyi kihelyezett képzési helyének ügyvezető igazgatója bejelentette, hogy a siker ünnepére érkeztek, továbbá rendet tenni az értéktárukban, ünnepelni húsz székelyföldi egyetemista összedolgozását. „Az elmúlt három esztendőben megkaptuk a szakmai tudást, a stratégiai gondolkodás alapjait, a vidékfejlesztés eszközrendszerét, az agrártervezés ismereteit”. Kecskés Norbert turizmus-vendéglátás szakos sárguló hallgató a társai nevében búcsúzott az intézménytől. Az alsóbb évfolyamosok nevében Sándor Bence szőlész-borász mérnök alapképzési szakos hallgatója vett búcsút a társaktól. A város nevében Vozár Péterné önkormányzati képviselő köszöntötte a gazdászokat, majd a sárguló hallgatók képviselői felkötötték szalagjukat a Georgikon zászlajára, majd a lobogót átadták az alsóbb évfolyamos társaiknak. A gazdász himnusz közös eléneklése után a palotást táncolták el a díszmagyar öltözetben lévő ifjak.

vissza az elejére

Tanulmányút Lengyelországba

Nemrégiben a Fejér György Városi Könyvtár meghívást kapott a lengyel testvérváros, Stary Sacz település városi könyvtárától, valamint a Lengyel–Magyar Baráti Társaság civil szervezetétől. A szakmai út – melyen a könyvtár igazgatóhelyettese, két munkatársa, a Magyar Könyvtárosok Egyesülete Zala Megyei Szervezetének elnöke, valamint dr. Cséby Géza vett részt – a helyi önkormányzat támogatásával zajlott.

Három évvel ezelőtt a két városi könyvtár együttműködési megállapodást kötött, melyben a két intézmény jövőbeni közös szakmai együttműködését, cserelátogatásokat, kulturális programok és konferenciák megszervezését fektették le. Május közepén a Stary Sacz-i járási-városi könyvtárban az intézmény vezetője, Maria Sosin, munkatársai és az Amici Hungariae civil szervezet elnöke, Witold Kaliński fogadta a magyar vendégeket. Megegyezés született arról, hogy uniós pályázati források segítségével 2020-ban Lengyelországban, 2021-ben pedig Keszthelyen rendeznek majd szakmai találkozót, ahol megismerik egymás és a térség könyvtárainak munkáját, valamint kulturális programokat is szerveznek, melyen kölcsönösen részt vesznek. A nap során meglátogatták a könyvtár utóbbi években épült három fiókkönyvtárát, megtekintették Ószandec múzeumát, illetve találkoztak a város polgármesterével, Jacek Lelekkel. Tarnovban tett látogatásuk során koszorút helyeztek el Bem József sírjánál. A keszthelyi könyvtár vezetője lapunkon keresztül is köszönetét fejezi ki a szakmai út lehetőségéért, a lengyel munkatársak minta értékű vendéglátásáért, valamint dr. Cséby Géza tolmácsolásban és idegenvezetésben vállalt közreműködéséért.

vissza az elejére