XXVII. Zalai Borcégér

Hideg fröccsök és muzsika

Ifj. Kalapos István kisbíróként előadott rigmusaival vette kezdetét idén a XXVII. Zalai Borcégér. A keszthelyi ötnapos borünnepen sok fesztiváli program, néptáncgála, gyermekkoncert, latin jazzmuzsika, tánczene és egyéb vigasság részese lehetett a vásári sokadalom. A zalai pincészetek legrangosabb seregszemléjén a szervezők ismét a festői szépségű keszthelyi Balaton-partra invitálták a borkedvelőket, a szűkebb és tágabb környék borosgazdáit. A megye dombjainak-völgyeinek legismertebb borászai ismét elhozták munkájuk gyümölcsét.

A szervezésért felelős da Bibere Zalai Borlovagrendtől kezdve az Európai Borlovagrend magyarországi konzulátusán át a szlovén borrendig 16 boros civil egyesület és borrend érkezett a fesztiválra, ami felvonulással vette kezdetét. A borutca nagyszínpadán tartott nyitóünnepségen Manninger Jenő országgyűlési képviselő köszöntőjében a diási rizlingborok jelentőségét dicsérő korabeli leiratot ismertetve mondott köszönetet az állhatatos, több évtizedes szervezőmunkáért. A jó borok megismertetését missziós feladatként jelölte meg a nagy érdeklődésre számot tartó eseményen, jelezve, hogy a borfogyasztás egyúttal jó társaságot is megkövetel. Polgármesterként eddig már 13 alkalommal mondhatott köszöntőt Ruzsics Ferenc, aki a gyönyörű és élvezetes borok mértékletes kóstolójára kapacitálta a közönséget. Bejelentette, hogy egy szakértői csoport segítségével, 12 versenyre nevezett bor közül, szavazategyenlőség miatt, idén pénzfeldobással választották ki a város borát. Ezúttal a Pannon Egyetem Georgikon Pincészet Balaton-felvidéki, cserszegtomaji, 2018-as évjáratú nektárjának jutott az elismerés. A polgármester köszönetét tolmácsolta az elő zsűrizésben részt vállaló borbírálók munkáját. Testvéri üdvözletét tolmácsolva kérte Isten áldását Keszthelyre, és saját városára a testvértelepülés Székelyudvarhely polgármestereként Gálfi Árpád. Jelezte, a vidékükön az éghajlati viszonyok miatt nincsenek szőlősök, de a jóízű bort ők is nagy előszeretettel fogyasztják. Gál Péter, az agrárminisztérium piacszervezési főosztályának vezetője arra emlékeztetett, hogy hamarosan itt a szüret legizgalmasabb ideje, ezért ildomos elfogyasztani a régi itókákat, és helyet kell teremteni a pincékben az újaknak. Koczor Kálmán, a Magyarországi Borlovagrendek Országos Szövetségének elnök-nagymestere, miután megdicsérte a szervezés Franciaországban közel három évtizeddel ezelőtt fogant ötletét, arra tett javaslatot, hogy a bornapokat borhetekké kell átalakítani. Dr. Brazsil Dávid, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának főtitkára a szőlész-borász szakmai önkormányzat nevében mesélt arról, hogy ő már 11 esztendősen próbált az első borcégéren kimérni a hamvas fröccsökből. Kiemelte: A fenntartható hagyományt nem lehet erőltetni. A bor több mint egy alkoholos ital, az a magyar nemzet, a barátságok és emberi kötelékek itala. Sok családi pincészet ennek a rendezvénynek köszönheti, hogy a fejlődés útjára léphetett – mondta el. Dr. Brazsil József, a házigazda elnök-nagymester megnyitójában azt kérte, figyeljük, hogy mit, miből és mibe, milyen kedvességgel töltve, milyen minőségben fogyasztunk. Tál Zoltán az italokra, ételekre, az árusokra és a borutcát felkeresőkre, a borrendekre is Isten áldását kérte a barátság és békesség szellemében.

vissza az elejére

Pelso-kiállítás

Július közepén nyílt meg a Balatoni Múzeum dísztermében a XII. „PELSO” országos kerámia- és bobelinbiennále. Az idei kiállításra az ismert mondás „Navigare necesse est...” (hajózni muszáj) jegyében várták az alkotásokat a hazai gobelin- és keramikusművészektől. A tárlat szeptember közepéig látogatható.

Az 1997-ben indult Pelso-kiállítássorozat a római korban itt élők kultúráját, hétköznapjait és ünnepeit kívánta a művészet valóságértelmezésével gazdagítva bemutatni, lehetőséget adva a művészeknek tág asszociációkra. A kiválasztott jelmondatot a művészek szabadon, a kapcsolódó életérzéseket is figyelembe véve értelmezték, és nem csak a hajózás témaköre ragadta meg őket. Az alkotásaikban megjelenik a víz, annak tükre és tükröződése, a fény, a part, az apály és dagály természeti játéka. Az idei tárlaton összesen 56 alkotó mintegy 70 textil- és kerámiaműve tekinthető meg, melyek ismét együtt szerepelve reprezentálják kortárs iparművészetünk harmonikus sokszínűségét. A legjobbnak ítélt alkotások készítői díjakat vehettek át.

vissza az elejére

Töltődj fel! – Gyenesdiáson

Fitneszpark és sportbörze

A Balatoni Fejlesztési Tanács által meghirdetett „Településfejlesztési beruházások támogatására” kiírt pályázatból felerészt önkormányzati önerőből 11,2 millió forintból megvalósult „Töltődj fel!” című projektnek az elkészült elemeit, köztük a fitneszparkot mutatta be a gyenesdiási Kárpáti korzón tartott sajtótájékoztatóján Gál Lajos, a nagyközség polgármestere augusztus elején.

A bringakörút és a korzó mellett, a játékstrand szomszédságában helyi sportvezetők jelenlétében avatták az innovatív, testmozgásfejlesztéssel, testi és interaktív feltöltődéssel kapcsolatos beruházást. Elkészült egy nyolc elemből álló fitneszpark napvitorlás árnyékolással és gumitégla borítással. Kialakítottak hatvan négyzetméter térköves járdát, és telepítésre került elektromos és mobil eszközök töltésére szolgáló napelemes wi-fi pont is. A pihenést négy darab háromszemélyes pad szolgálja. A fejlesztés környezetét platánfák, elektromos kandeláberek, egy közösségi illat-, fűszer- és gyógynövénykert teszi színesebbé a négyhektáros terület központi részén. A parkot most sikerül mozgással és élettel megtölteni kedvezve az itt futóknak és kerékpározóknak is. A sportéletet anyagilag is támogató vállalkozók jelenlétében tartott sajtótájékoztatón a polgármester a helyi sporttörténet kerek évfordulóinak felidézése után bejelentette egy ehhez hasonló tízelemes fitneszpark építését a Balaton utcai sportcentrum mellett. A civil szervezetekkel és sportegyesületekkel együttműködve az önkormányzat minden partnernek egyaránt megfelelő helyszíneket keres a további attrakciók kihelyezéséhez – hangzott el. A helyi iskolába járó 460 diákot is várták a szakosztályok arra a sportbemutatókkal tarkított toborzó börzére, amit már az új, szép környezetű helyszínen tartottak meg.

vissza az elejére

Megújuló játszóterek

Sikeres pályázatoknak köszönhetően több játszótér újul meg Keszthelyen, s újabbat is létrehoznak.

Az előkészületben lévő munkákról Nagy Bálint alpolgármester, a beruházások kezdeményezője tájékoztatta a sajtó képviselőit. Mint elmondta, számos megkeresést kapott az egyes városrészeket érintő játszóterek fejlesztésére vonatkozóan. Közösségi igények teljesítését támogató pályázatokon való részvételre tett előterjesztést, amit a múlt év végén fogadott el a képviselő-testület. Az önkormányzat a Városüzemeltető Kft.-vel közösen 4 pályázatot nyújtott be, melyekkel összértékben 75 millió forint támogatást nyertek, önrészigény nélkül.
Az anyagi erővel 8 játszótér fejlesztésére kerül sor, továbbá a Schwarz Dávid utcában újat létesítenek. A munkálatok a Kossuth u. 5. számú ingatlanon, a Damjanich, a Rózsa, a Semmelweis, a Vaszary Kolos utcai, a Vásár téri, a IV. Béla téri és a kertvárosi játszóteret érinti különféle játékelemek elhelyezésével, valamint faültetésekkel növelik a zöldfelületet, biztosítva az árnyékolást. A Schwarz Dávid utcai új játszótér 4 tornyú várral, babaházzal, homokozó létesítésével, kis rugós játékok és hinta telepítésével készül, az eszközök alá gumiburkolat elhelyezésével.
A kivitelezés idén ősszel kezdődik.

vissza az elejére

A Karmel üveg- és márványszobra

Megbocsátást hirdet

Martin Hudácek szlovák művész közel egy évtizede készült „Meg nem született gyermekek” című szobrának másolata Magyarország számára készült, és vándorszoborként jut el oda, ahova meghívást kap. A lélekre ható alkotás augusztus huszadikáig a keszthelyi Kis Szent Teréz-bazilikában volt látható, ahova Fodor János plébános, az egyházmegye családreferens papjának meghívására érkezett.

A gyászt és a megbocsátást valamint az abortuszban érintett személyek megbékélését egyszerre kifejező alkotást július végén Márfi Gyula érsek is megáldotta. A szervezést és a szobor szállítását a Veszprémi Érsekség családpasztorációs munkacsoportjának tagjai végezték. Az érsek a szobornál együtt imádkozott a jelenlevőkkel, megáldotta a felújított plébániát, majd szentmisét mutatott be a bazilikában. A megfogant, de meg nem született élet elvesztése mindig nagy megrázkódtatás, akár természetes, akár mesterséges úton következik be. Ez a szobor is azért jött létre, hogy a belső vívódásokat felszínre hozva, párbeszédre ösztönözzön mindenkit. A szoborral való találkozás enyhülést nyújt ezekre a sebekre, segít feldolgozni a vetélések emlékét.

vissza az elejére

Klímavészhelyzet

Esélyek és remények

Maroknyi résztvevővel folytatott izgalmas beszélgetést az éghajlatváltozással kapcsolatos fontos tennivalóinkról és a jövőről a hévízi könyvtárban Mező János Bálint, a Greenpeace Magyarország ügyvezető igazgatója, aki a Hévízi Szabadegyetem programsorozatának részeként fejtette ki érdekes gondolatait augusztus közepén. Az előadás előtt a szakember kérésünkre összefoglalta referátumának főbb üzeneteit:

– A klímavészhelyzet az emberiség előtt álló legnagyobb kihívás, amit mi csináltunk saját magunknak. A fosszilis energiahordozók elégetésével óriási menynyiségű üvegházhatású gázt, szén-dioxidot és metánt engedtünk a levegőbe, ami teljességgel felborította az éghajlati rendszerünk stabilitását. Emiatt komoly veszélyben van az élet, amit eddig éltünk. A vészhelyzetet jelző világóra a nukleáris háború kirobbanása előtti időszakban mutatott ennyire nagy válságot, mint napjainkban. Manapság már nemcsak háborús összeütközések veszélyeztetnek bennünket az erőforrásokért vívott harc miatt, hanem a klimatikus rendszer összeomlása, a mezőgazdasági rendszer felborulása sem kecsegtet semmi jóval. Nem élhetünk tovább úgy, ahogy azt eddig tettük! Egy korlátozott, körkörös ökológiai rendszerben élünk, ami a takarékosság jegyében folyamatos védelemre szorul. Olyan új, társadalmi-gazdasági modell felépítésére van szükség, ami nem veszélyezteti az emberiség létét. Egy átlag magyar polgár ökológiai lábnyoma is már duplája a megengedettnek. Sokkal több erőforrást élünk föl a lehetségesnél. A környezetünket gyakorlatilag egyikünk sem tiszteli. A felelősség megosztott. Az állampolgárok, a vállalati vezetők és a politikai döntéshozók felelőssége is óriási. Mindenki számon kérheti a helyi és országos politika vezetőit, hogy van-e, ha igen, milyen tartalommal bír a klímaadaptációs terv, az miként alkalmazkodik az új, megváltozott helyzethez. A megszokott mérsékeltövi stabilitásnak vége van, ezért most kell elindítanunk olyan pozitív folyamatokat, amelyek 10–20 év múlva jobb dinamikát teremtve beérnek.

vissza az elejére