Parkoló- és járdafelújítás | Nyári alkotások őszi vendégtárlata | A „helytörténész Bandik” tárlata |
Fű-fa-bokor is gyógyulást kínál
– Az egyik, korán érő paradicsomomnak már áprilisban termést kellett volna hozni, de csak most tudtam szüretelni belőle. A természet késlekedése, a szélsőséges időjárás-változáshoz köthető csúszás nem csak a kerti növényekre, de a gyógynövényekre is hatással van. A gyógynövényeket általában 70 oC-os vízzel forrázom és 20–25 percig hagyom ázni. Mindennap szerencsés lenne, ha fogyasztanánk gyógyteát – mesélte Naous Zsuzsa, aki a népi gyógymódok, és gyógynövények kitűnő ismerőjeként szerzett sok évtizedes természetgyógyászi tapasztalatokat. Mire legyünk figyelmesek a gyűjtés előtt? – kérdeztük elöljáróban.
– A nyár végi időszak is gazdag a gyűjthető gyógynövények
vonatkozásában, ilyenkor jellemzően leveleket, virágzó hajtásokat kereshetünk,
de esetenként már beérett bogyók és termések is kosarunkba kerülhetnek. A saját
érdekünkben fordítsunk gondot a gyógynövénygyűjtés alapvető szabályainak
betartására. Napsütéses időben, az eső, harmat felszáradása után induljunk el
gyűjteni. A tiszta, egészséges, rágás- és betegségmentes növényekről származó
leveleket, gyökereket keressük. Kerüljük a levélrozsdás, fodrosodott,
szürkepenészes, gombás növényeket. A gyűjtéshez természetes anyagból készült,
jól szellőző kosarat, papírzacskót, papírdobozt használjunk. A porral,
kipufogógázokkal, szeméttel szennyezett, permetezésnek kitett területeket nagy
ívben kerüljük el.
– A kertünkben is vannak gyógyerőt adó növények…
–
Hogyne! Ilyenkor hatalmas ereje van a gyökereknek. A fehérrépa, sárgarépa,
zellergumó nyersen fogyasztva, citromlével és olívaolajjal leöntve csodaszerként
hat. A besűrűsödött vért hígítja, de a bél- és egyensúlyrendszerre is jótékony
hatással van a körte. A kerti növényeket se forrázzuk 75 oC-osnál magasabb
hőmérsékletű tiszta vízzel. A fűszernövényként is használatban lévő, szárítást
jól viselő kakukkfű antibakteriális és gombaölő teája – amit ropogós állapotban
teszünk teavízbe – jó a náthára, a köhögés megszüntetésére és a szájszárazságra
is. Az ugyancsak inkább fűszernövényként kedvelt rozmaringgal már a középkorban
is gyógyítottak. Az erős gyulladáscsökkentő erejű tea jó elbutulás ellen,
memória javítására.
– Milyen növényeket érdemes keresnünk?
– Még a hideg beállta előtt kell gyűjteni teának a kukoricabajuszt, ami
jól enyvezi a csontot. Húgyutak bántalmai, vesekő és hólyaghomok esetén,
csontritkulás valamint cukorbaj ellen is jó, de a gennyes gyulladásokra is
hasznos. Csipkebogyót teának a fagy beállta előtt gyűjtünk, zacskó helyett
konyharuhára téve zsenge napon szárítsuk. Ha lekvárt főznénk belőle, akkor
várjunk addig, míg a dér egy kicsit megcsípi. A szőrös magok kipucolása és a
megtisztítás után nem kell hosszan és nagy lángon főzni. A vadgesztenye termése
habos folyadékot választ ki. A barna héjától megszabadított gesztenye belsejét
apró darabokra vágjuk, felöntjük alkohollal, két hétig érni hagyjuk, majd
leszűrve a visszeres lábak kezelésére, bedörzsölésére igen eredményesen
felhasználhatjuk. Az enyhén fanyar ízű, pirosas termésű somnak, mint C-vitaminbombának
ilyentájt nagy keletje van. Lekvárnak, szörpöknek, kompótnak is felhasználható a
bogyója, de az áztatott levelét teaként is fogyaszthatjuk. A katángkóró máj-,
vese- és léptisztító, de az epére is csodás hatással van. Kihajtja a felesleges
vizet, étvágygerjesztő és a sárgaság ellen is bevethető. A szívre, vérnyomásra,
az erek tisztítására a galagonyatea is kipróbálható. A virágos hajtása kitűnő
méregtelenítő. A lázcsillapításra, méregtelenítésre, hasmenésre is hadrendbe
fogható a fekete szeder, ami gyógyítja a vérszegénységet, a köszvényt, a
húgyutakat, a hasnyálmirigyet. A cukorbetegek gyógyteájából ne hagyjuk ki a
fekete szeder levelét. A csicsóka gumója régen a szegények eledele volt,
manapság már a cukor-, rák- és érbetegség gyógyítására is használatos. A csalán,
a boróka, a fekete bodza, a szurokfű, petrezselyem, cickafark, tyúkhúr, útifű, a
mentalevél, a citromfű és a lucerna is jó szívvel gyűjthető.
Az
Ipartestület előtt
Az ipartestületi székház környezetében élők régi vágyát teljesíti a helyi önkormányzat azzal, hogy a régi, hepehupás, murvás, sár-és portenger helyett, egy részben aszfaltozott, részben pedig térkővel borított parkolót alakít ki, ahol kulturált körülmények között közel húsz autó tud majd komfortos körülmények között rövidebb-hosszabb időre megállni.
Megtudtuk, hogy a rekonstrukció a járda felújítására is kiterjed. A gyalogjárda a Rózsa utca első társasházától startolva kap hamarosan új burkolatot. Az önkormányzat összefogott az ipartestülettel, és mintegy 9 millió forintból nemsokára készre szeretnék jelenteni a beruházást. A talajelőkészítési, csapadékvíz-elvezetéssel összefüggő munkálatok sokak megelégedésére már szeptember elején elkezdődtek. Ezek után a jelenlegi murvás, kiskavicsos parkoló teljesen megújul. Keszthely képviselő-testülete az idei költségvetésében hétmillió forintot különített el a beruházásra, amelyet az ipartestület még kétmillióval egészített ki. A lakókon és az itt lévő üzletek tulajdonosain és bérlőin kívül jól járnak majd mindazok, akiknek itt akad intézni-vásárolni valójuk. Az összességében több mint 600 négyzetmétert érintő felújítás során a parkoló 165 négyzetméteres területét fedik térkővel, hozzávetőleg 450 négyzetéter pedig aszfaltburkolatot kap. Ennek köszönhetően egy nagyjából 17 férőhelyes, komfortos, kulturált parkoló áll majd az itt lakók és az ide érkezők rendelkezésére. A munkálatokkal érintett területrészen működik: férfi- és női fodrász, tattoostúdió, virágbolt, állatpatika, divatbutik, söröző, trafik, retro tv-szerviz, kutyakozmetika, állatpatika, ruhaszerviz, vagyonvédelmi és biztonságtechnikai szaküzlet is. Csakhamar az ő kuncsaftjaik, vevőik is kényelmesebb környezetben, nagyobb biztonságban tudhatják magukat és autóikat.
A balatoni múzeumban
Nyári alkotások őszi vendégtárlata
A keszthelyi Balatoni Múzeumban október 5-től lesznek láthatók azok a műalkotások, melyek a nyáron Cserszegtomajon készültek a Művészek Szabad Alkotó Közössége (MŰSZAK) immáron kilencedik alkalommal rendezett művésztáborában.
A kulturális piknik jellegű találkozót a Takács Ferdinánd és Takács Szencz Lívia művész házaspár hozta létre, saját otthonukban helyet adva a programnak, s kezdettől fogva tartó hagyomány a múzeumi őszi időszakos kiállítás rendezése is. Az alkotóközösség minden évben egy Keszthelyhez és vidékéhez, a Balatonhoz kötődő művész életműve előtt tiszteleg. Így szerepelt korábban többek közt az utóbbi években Egry József, Mikus Gyula, Halápy János, Derkovits Gyula, idén Boromisza Tibor (1880-1960) festőművész inspirálta az alkotókat. Bácsalmáson született, tanulmányait 1904-ben kezdte a nagybányai művésztelepen. Idősebb kori éveit élte Keszthelyen 1945–1953 között, Szentendrén hunyt el. Alkotói szellemiségében festők, grafikusok, szobrászok, irodalmárok dolgoznak együtt Cserszegtomajon. Változatos tematikájú, számos különböző képzőművészeti stílust felvonultató tárlat várja idén is a MŰSZAK tagjainak munkássága iránt érdeklődő, művészetkedvelő közönséget. A témaként szereplő jeles elődök világába való illeszkedés mellett ihlető a résztvevők által csak „tündérkertként” aposztrofált helyszín, aminek hatása ugyancsak odakerül a vászonra, valamint az irodalmat felölelő programok közé. Az idei részvevők rangos névsora: Ágh Edit, Balogh István Péter, Basilides Bálint, Bánfi József, Bodnár Imre, Bögös András, dr. Cséby Géza, Domina Zsóka, Drenkovics Tibor, Egressy Péter, Gécseg András, Horváth Melinda, Horváth Péter, Illés Major Julianna, Lázár–Schilthuis Nella, Kolumbán-Antal Ilonka, Kubinyi Katalin Sára, Laluk György, dr. Lángi Péter, Lénárd Gábor, Lichtenwaller Zoltán, Major Lajos, Marina Chopey, Molnár Imola, Molnár Zoltán, Mészáros Eszter, Mészáros Réka, Nagy Antal Róbert, Németh István Péter, Novák Mihály, Novák Szilvia, Rizmajer Róbert, Robert Braginsky, Sall László, Serdar Ünver, Szényi Zoltán, Takács– Szencz Lívia, Tirnován Kata, Tirnován Tamás, Váncsa Ildikó.
A „helytörténész Bandik” tárlata
Hermann Katalin, a művelődési központ igazgatója és dr. Nagy Attila sebészprofesszor a Musica Antiqua régizene együttes közreműködésével nyitották meg a közelmúltban a két helytörténész: dr. Szántó Endre és Sebők András kiállítását a helyi múzeumban.
Szingapúr és Bali szigetének varázslatos helyei, füvész- és állatkertek, parkok, hindu templomok, majomerdők, szertartások, rizsföldek, Buddha-templomok is megelevenednek azon a fotótárlaton, amelyiken dr. Szántó Endre helytörténet-kutató mutatta be több mint ezer fényképéből azt a 45-öt, ami legszebben tárja ország-világ elé a különleges országok egyedülálló világát. A 65. születésnapját nemrég ünneplő dr. Szántó Endre több mint 50 éve szakavatott ismerője a fotográfia világának is. Majd az öszszes kontinenst beutazva sok tízezer fényképet készített. A különböző fényviszonyok között alkotott lenyűgöző képek hűen mutatják be a titokzatos, organikus, izgalmas, ellentmondásokkal, jelképekkel és boldog emberekkel teli országokat. Vitéz Sebők András, Hévíz díszpolgára, részben édesapjától örökbe kapott komoly képeslap- és emléktárgygyűjtemény birtokosa. A hévízi Széchenyi Kör elnöke országos jelentőséggel bíró kollekciójából állította ki becses tárgyait. Bemutatást nyernek: fürdőkápolnai misekönyvek, az államosításkor az összezúzás elől kimenekített porcelán edénykészlet darabjai, a Gróf Zrínyi Miklós Királyi Tiszti Gyógyház bőrkötésű vendégkönyv lapjai, a hévízi jelenetekkel díszített porcelántárgyak, bőröndcímkék, újságok, étlapok, csoportképek, régi cikkek is.