.jpg)
Keszthelyi
gyermekkönyvtár| Méltó megemlékezés | Hazai és európai sikertörténet | Hónap könyve | Közlekedésbiztonság | Arthritis világnapján | További mártírok is voltak |
Mőcsényi Mihály centenáriuma
Mőcsényi Mihály tájépítész, az MTA doktora idén november 9-én lenne százéves. A Tájépítészeti és Településtervezési Kar, az MTA tájépítészeti albizottsága, az Ormos Imre Alapítvány, a MÉK táj- és kertépítészeti tagozata, a Magyar Tájépítészek Szövetsége és a balatongyöröki önkormányzat összefogott, hogy a centenáriumi esztendő alkalmából méltó módon emlékezzenek meg a Kossuth- és Széchenyi-díjas kertészmérnök professzorról.
A sokoldalúan felkészült egyetemi tanár, a tájrendezés magyarországi oktatásának megalapozója mintegy negyedszáz év alatt, legkedvesebb diákjaival és családjával felépített egy régi murvabánya udvarából átalakított nyaralót, amit a legszebb balatoni panorámájú édenkertként, „kreatív tájjá alakított paradicsomként” emlegetnek Balatongyörök-szerte. Az életmű, a tudományos és alkotói hagyaték, az „otthoni” archívumok feldolgozását, illetve rendszerezését egy évvel ezelőtt kezdte meg egy kutatócsoport. A félezer példányban megjelentetni kívánt esszékötet várhatóan jövőre kerül a könyvesboltokba. Dinyés László, 2015-ben elhunyt szobrászművész tisztelete jeléül elkészítette a néhai professzor mellszobrát, ami családi tulajdonban van. A szobrászművész özvegye engedélyezte az újraöntést, amit Troznai István öntőmester elvállalt. Mőcsényi mester 1991 és 1993 között a Kertészeti Egyetem rektora volt és most az egyetem szoborkertjében kap majd egy különleges bronzszobrot. Az egyetemi tanár munkássága előtt tisztelgésül, idén decemberben, az MTA nemzetközi tudományos tanácskozást is szervez, ahol neves nemzetközi előadók és hazai szakemberek elemzik és értékelik a kertművészet és a tájépítészet tudomány-területének és gyakorlatának fejlődését. A konferencián méltó módon megemlékeznek a professzor felbecsülhetetlen értékű, közel nyolc évtizedes alkotói, tervezői, tudományszervezői tevékenységéről. Az archívumi anyagok felhasználásával a Mőcsényi-életmű, a tudományos és szakmai eredmények és a megvalósult hazai és nemzetközi alkotások bemutatásával egy minikonferenciával és műhelybeszélgetéssel egybekötött életmű-kiállítást is rendeznek. A szervezők az utazó tárlat egyik helyszíneként Balatongyörököt jelölték ki.
Keszthelyi
gyermekkönyvtár
Hazai és európai sikertörténet
„Könyvtárak az emberért, felelősség a földért” mottóval rendezték meg a 40. héten, az országos könyvtári napokat, melyhez kapcsolódva tartalom- és programgazdag hetet szerveztünk a hozzánk járóknak és családjaiknak” – mesélte Magyar Szilvia, a Fejér György Városi Könyvtár gyermekkönyvtárosa.
– Kedden kiállítást nyitottunk azokból a könyvekből, amelyeknek a témája a természethez, a környezetünkhez, az állat- és növényvilág megóvásához kapcsolódik. A Zöld könyvek című kiállításra válogatott és a bemutatóra kitett kötetek darabjait a hét végére szépen-lassan ki is kölcsönözték. Nagyon sikeres volt a négy őselem: a Föld, a Tűz, a Víz és a Levegő megismertetését szolgáló kézműves-foglalkozásunk, mely a „négy elem sárkánya” címet kapta. Minden résztvevő, a saját eleméhez tartozó írószertartó henger-sárkányt készített. A klímaváltozás témaköre, a mindannyian felelősek vagyunk a földünk állapotáért gondolat is célkeresztjébe került a szerdán tartott író-olvasó találkozónak. Ez alkalommal azt is igyekeztünk közösen hirdetni, hogy a tévénél és a mobiltelefonnál mennyivel fontosabb a lélekünknek az olvasás, a gondolatképek gyártása. Majoros Nóra írónő a fantáziájában megelevenedő történeteket legszívesebben mese formájában írja le. Az „Író Cimborák” alkotóműhely tagjával sokat beszélgettek a gyerekek és azt játszották, hogy Nóra volt az olvasó, a gyerekek pedig a meseszerzők. A kollektív, kreatívan felépített mese, kívánság alapján, a borzról szólt. Minden korosztályt minden évben igyekszünk valamiképpen megszólítani. Az állatok világnapjához kötődve, csütörtökön az óvodások és a velünk élő természet jutott főszerephez. Az olvasás megszerettetéséről, annak hasznosságáról és lényegéről szólt Holden Rose, aki figyelemfejlesztő detektívsorozatáról is híres. Kovács Attila egy jószándékú szakállas fickó, aki, amikor épp nem ír, többnyire zenél. A Sárkány kétszer című sikerkönyv szerzője pénteken nagy lendülettel, humorral varázsolta el a két csoportban érkező, harmadikos és hetedikes gyerekeket. A diákoknak annyira tetszett a bemutatója, hogy az összes, általa írt könyvtári könyvet kikölcsönözték. Szombaton a mindenki számára nyitott Könyvmoly Klub tagjaival beszélgettünk a környezettudatos élet fontosságáról. A klubot, időről időre, az ovistól a felnőttig, többféle korosztály felkeresi. Ők a programhoz kapcsolódó rejtvényeket is megoldottak, apróbb jutalmat bezsebelve. Vasárnap a Családi nap alkalmával ingyenesen beiratkozhattak az érdeklődők és a „megbocsájtás napja” alkalmából is hoztak vissza otthon ragadt köteteket. A korábban felavatott és nagy népszerűségnek örvendő Játék-vár is csúcsra járt. Több család jött hozzánk a közös együttlét, a társasjáték, a kézműveskedés kedvéért.
Múzeumi
darab a Magyar Átlás
A keszthelyi Helikon Kastélymúzeum történelmi könyvtárának Hónap könyve bemutatósorozatában egy különösen értékes és szép kivitelű térképgyűjtemény az októberi kiállítási darab.
A dokumentum kiadását jelentős összeggel támogatta Festetics I. György is, olyan művelt főurakkal közösen, mint sógora, gróf Széchényi Ferenc, vagy Lipszky János, aki maga is térképész volt. Magyarországon a 18. század második felében kezdődött el a komolyabb térképészeti tevékenység. Ennek egyik úttörő alakja Görög Demeter (1760–1833) volt, aki tervbe vette részletes térképek kiadását Magyarországról és megyéiről. A mappák kiadására egy térképészeti intézetet rendeztetett be Bécsben az Esterházy hercegi palotában, ahol mint nevelő is tevékenykedett. A palota ura, Esterházy Miklós herceg is messzemenően támogatta a vállalkozást. A térképészeti műhely működtetése, a munkatársak fizetése kezdetben leginkább csak költséget jelentettek, így egy mappát csak akkor tudtak kiadni, ha pártfogót is találtak hozzá. A mecénások közül méltán emelkedik ki Festetics I. György, a térképgyűjtemény táblái több mint felének a kiadását támogatta. Mindezek eredménye lett a Magyar Átlás. A befektetett pénz és energia megtérült, az atlaszt sokan használták, 6 kiadása jelent meg, a 19. század végéig ez volt az egyetlen használatban lévő gyűjtemény. Ezek voltak a legelső kéziratos, magyar nyelven szerkesztett térképek, amelyek a hely- és földrajzi neveket magyar nyelven tüntették fel. A kötet címoldalán kiadási dátumként 1802 szerepel, de a teljes térképanyag 1811-re készült el. Így a helyes kiadási idő 1802–1811.
Fókuszban a szállítmányozás
Nemzetközi szintű közlekedésbiztonsági akció keretében ellenőrizték az autóbuszos személyszállítást és a teherfuvarozást októberben egy héten át a zalai rendőrök.
A több útvonalon történt igazoltatásokra az Európai Közlekedésrendészeti Szervek Hálózata (TISPOL) tematikus ütemezése szerint került sor. A napokban a 71-es főút keszthelyi elkerülő szakaszán végezték a munkát a zalai rendőrök. A feladatról és a tapasztalatokról a helyszínen tájékoztatta a sajtó képviselőit Anti András alezredes, a Zala Megyei Rendőr-főkapitányság közlekedésrendészeti osztályvezetője. Mint elmondta, ezúttal a nehéz tehergépkocsik és az autóbuszok fokozott ellenőrzésére került a hangsúly. A vizsgált körhöz tartoznak a külföldi járművek is, kamionok és turistabuszok. Elsősorban a pihenőidők, valamint a veszélyes áruk szállításával kapcsolatos szabályok betartására, valamint bűncselekményre utaló helyzetek kiszűrésére fókuszáltak, az általános ellenőrzési gyakorlat, sebességmérés mellett. A tapasztalatokról kedvező helyzetet vázolt a rendőrtiszt, csak elvétve találkoztak kisebb súlyú szabálytalanságokkal, jogsertésekkel. A legfontosabb cél az európai közúti közlekedés mind biztonságosabbá tétele. Még idén további célfeladatokkal újabb TISPOL-ellenőrzésre kerül sor.
.jpg)
A
hévízi reumakórházban
„– Örökítse meg nálunk az arthritis világnapja alkalmából kezének körvonalát, mely képessé tesz alkotó emberré válni. A rajzokat a nap emlékeként megőrizzük, és később kiállítjuk Intézményünkben!” – szólt a felhívás mindazokhoz, akik október közepén ellátogattak a hévízi reumakórházba.
Dr. Kvarda Attila főigazgató arról szólt, hogy a hévízi és a keszthelyi kórház sok érdekes közös programmal készült a világnap méltó megünneplésére. Dr. Mándó Zsuzsanna orvos-igazgató elmondta: hazánkban százezer, Európában mintegy 120 millió, világszerte több száz millió ember szenved valamilyen reumatikus, mozgásszervi betegségben. E világnapon a kórképek megelőzésére, időben történő felismerésére szeretnék felhívni a figyelmet. Dr. Hontvári Lívia, a reumatológiai osztály vezető főorvosa jelezte, hogy az arthritis az ízületek és az ízületek körüli lágyrészek gyulladásos, vagy gyulladásos jellegű elváltozásainak összefoglaló neve, mely több tucat kórképet takar. Érintett lehet bármely ízület, de ezek közül a kéz károsodása kiemelt fontosságú a mindennapi emberi tevékenységek, munkavégzés, alkotás, társas kapcsolatok, de akár az egyén társadalmi részvétele szempontjából is. Lényeges a megelőzés, az egyéni felelősség, az egészségtudatos magatartás, a testmozgás, az elhízás megelőzése, az egészséges testmozgás, a káros szenvedélyek elkerülése. Megtudtuk: a reumatikus megbetegedések a beteget, a családot, a környezetet és az egész társadalmat is nagy kihívások elé állítja. Az ízületi fájdalom, duzzanat sok szenvedést okoz, hosszú távon az ízület végleges károsodásához, az egyén mozgáskorlátozottságához vezet. A rendezvény sajtótájékoztatójával egyidőben a Fedett fürdő földszinti aulájában a keszthelyi Egészségfejlesztési Iroda munkatársai mentálhigiénés tanácsadással, ingyenes testösszetétel-méréssel, relaxációs tréninggel várták az érdeklődőket.
Az aradi vértanúk emlékezete
.jpg)
Országszerte – így hagyományosan Keszthelyen a Szent Miklós temetőben is – tartottak ünnepi megemlékezéseket a 170 éve kivégzett aradi vértanúk tiszteletére. A helyi honvéd hősök emlékművénél ezúttal is sok polgár tette tiszteletét. A koszorúzási ceremóniával egybekötött ünnepségen Tóth Sára, a Vajda-gimnázium tizedikes tanulója szavalta el: Az ég zsoltára című költeményt.
A kormány még 2001-ben nyilvánította a magyar nemzet gyásznapjává október 6-át, amikor az 1848–49-es forradalom és szabadságharc leverése után Aradon kivégzett 13 vértanúra, valamint az aznap Pesten kivégzett gróf Batthyány Lajosra, Magyarország első független, felelős kormányának vezetőjére emlékezünk. A helyi cserkészcsapat közreműködésével, katonai tiszteletadás mellett tartott ünnepségen a város polgármestere köszöntőjében a további, kevésbé közismert vértanúkra fókuszált. Ruzsics Ferenc arra emlékeztetett, hogy a kivégzett honvédtisztek száma valójában 16, de a nemzeti emlékezet elsősorban a 12 tábornokra és az egy ezredesre összpontosít. 1849 augusztusa és 1850 februárja között Aradon még további három szabadságharcos honvédtisztet végeztek ki: 1849. augusztus 22-én Ormai Auffenberg Norbert honvéd ezredest, a honvéd vadászezredek parancsnokát 26. születésnapján akasztották fel. 1849. október 25-én Kazinczy Lajos honvéd ezredest, Kazinczy Ferenc fiát lőtték agyon. Ő dandártábornokként vezényelte katonáit Komáromban a tavaszi hadjárat idején. Haynau 1850. február 19-én, az osztrák származású Ludwig Hauk alezredest, Bem József tábornok hadsegédét akasztatta fel. A Galíciában szolgáló Lenkey János honvéd vezérőrnagy szintén az aradi várbörtönben halt meg; őt azért nem végezték ki, mert megtébolyodott s az elmezavara miatt a „véreskezű hóhér” rajta nem végezte el az ítéletet. A szónok olyan, ma is időszerűnek mondott gondolatot idézett a 13 vértanútól, amelyet ők, közvetlenül kivégzésük előtt fogalmaztak meg.