.jpg)
Vegyesen
sokszínű kiállítás| Roma kulturális roadshow | Ébredj! Ébredj! Ébredj! | Hónap könyve |
Vegyesen
sokszínű kiállítás
A Balaton Színház volt az „Úton van a Cziffra Központ” elnevezésű, júniusban indult országos roma kulturális roadshow utolsóelőtti állomása november első szerdájától fél hónapon át. A vándorkiállításon cigány származású kortárs magyar képzőművészek különféle stílusú alkotásai láthatóak. A telt házas nyitóünnepségen Sárközi Lajos és zenekara adott koncertet.
Káli-Horváth Kálmán képzőművész, a Cziffra Művészeti Központ Művészeti Tanácsadó Testületének (CMKMTT) tagja rendhagyó, impulzív tárlatvezetésen mutatta be Balogh Tibor, Borkó Marianna, Kiss Sándor, Kunhegyesi Ferenc, Szentandrássy István, Ferkovics József, Kolompár József, Lakatos Erika, Lakatos Klára, Szolnoki Csanya Zsolt és Vári Zsolt vegyes stílust képviselő munkáit. A megnyitón mondott köszöntőjében Langerné Victor Katalin, a Belügyminisztérium társadalmi felzárkózásért felelős helyettes államtitkára a 13 állomásos rendezvénysorozat céljára is rávilágított. Nyitott szívvel közeledve, a roma kultúra sokszínűségét kívánják bemutatni, segítve a roma és nem roma művészek közeledését, illetve közönségeik egymásra találását. Az unikális, impulzív, lendületes és színes tárlat szerinte arra világít rá, hogy az értékteremtés nem köthető származáshoz. A képek nemzetiségi jelző nélkül azt kívánják bizonyítani, hogy a naiv művészet körén kívül, csakis az alkotás minősége az egyetlen, amely megkülönböztethet egymástól műveket és művészeket. Balázs János Kossuth-díjas zongoraművész, a CMKMTT elnöke arra emlékezett, hogy a rendkívül tevékeny Cziffra György, Magyar Örökség- és Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, az egyik legjelentősebb és világszerte ismert zenei előadóművész élete és munkássága is sok nehézséggel volt terhes, de a csúcsra jutásával igazolta, hogy a hit, a kitartás és a tenni akarás példát adhat a fiatal generációnak. Jelezte: a megismertetés általi szemléletformálást felvállaló festmények sokszínűségükkel nyűgözik le a befogadókat. Lőrinczy György, az NKA alelnöke arról is szólt, hogy a csodálatos művek a bizonyítékai annak, hogy a roma integráció felgyorsítása a művészetek eszközeivel eredményesebben, hatékonyabban megvalósítható.
Természetgyógyász nap keszthelyen
Az ember természetes öngyógyító képességének segítésével és a természetben megtalálható anyagok gyógyító hatásaival is foglalkoztak a X. keszthelyi természetgyógyász nap alkalmával a Balaton Színházban. Előadások, egészségjavító mozgásformák és portékák, bemutatók, kóstolók ezúttal is helyet kaptak a kínálatban.
Jakóczy Iván a napfényvitaminról, Mörk László a kenderolajról tartott előadást. A táplálkozás és a mozgás összhangjáról Szentgyörgyi Rómeóval lehetett beszélgetni. Az aerobik-világbajnokkal együtt akár tornázhattak is. Sényiné Andorkó Barbara gerinctornáját is térítésmentesen ki lehetett próbálni, de Kántor Krisztián sem kért pénzt az energetizáló légzés- és mozgásformákat népszerűsítő programjáért. Szilvás Szilvia a stresszoldásra kínált gyógyítást, Mátrai Gabriella pedig arra adta meg a választ, hogy Te minek fizeted az árát? Ezúttal nyirokmasszázs, digitális állapotfelmérés, hormonelhangolódással foglalkozó tanácsadás és mediballedzés is az érdeklődők kedvét kereste. A kiállítók kínáltak fajtamézeket, virágport, propoliszt, hidegen sajtolt olajokat, almaecetet, Flavin-termékeket, vegán és vegetáriánus termékeket, mézkülönlegességeket, szószokat, mártásokat, olajakat, különféle szörpöket. Lehetett vásárolni kézműves érlelt és gomolya sajtfajtákat, gyógynövényeket, aszalványokat, levendulatermékeket, fűszerkészítményeket, gyógyteákat, lekvárokat, vitaminokat és krémeket arcra, testre. A vadon termő gyümölcsökből készült lekvárok és szörpök és az egyéb bogyós gyümölcsök is előkerültek minden variációban. November második szombatján a mandalafestészet is kipróbálható volt.
Fejér György munkásságából
A keszthelyi Helikon Kastélymúzeum történelmi könyvtárában a Hónap könyve bemutatósorozat novemberi darabja duplán is érdekessége a korának.
Fejér György (1766–1851) munkája egyrészt az első magyar nyelvű antropológiai írásmű, továbbá egy újabb keszthelyi unikum is található benne: a szerző egy kézzel írott versciklusa a könyv elejére van bekötve, gróf Festetics I. Györgyhöz íródott, méltatva személyének nagyságát. Az 1807-ben kiadott kötet ízes magyar nyelven ismerteti az ember testi felépítését, szerveinek működését és a benne végbemenő lelki folyamatokat. A keszthelyi születésű Fejér György nevét ma a város könyvtára viseli, édesapja a Festeticsek uradalmi ácsmestere volt. Az 1775–1776-os tanév folyamán lépte át a Festetics III. Pál alapította gimnázium kapuit. Majd teológiai doktor, prépost-kanonok, könyvtárigazgatóként sem feledkezett meg a gyökereiről. Jutalmazta a keszthelyi jó tanuló diákokat, két obsitost is segélyezett, valamint 1841-től folyamatosan támogatta a városbeli árvákat. Vagyonát jótékonysági célokra fordította, végrendeletében ingóságait a keszthelyi kórház javára hagyta. Ars poeticáját a most bemutatott munkájának bevezetőjében olvashatjuk: „...az igazságot minden elfogódás nélkül nyomozni, és felfedezni; minden esméreteket a' haszonvételre intézni: – ez volt czélom.” A vaskos mű aranyozott gerincű bőrkötésben nagyon jó állapotban maradt fenn.