A Festetics család alkalmazottainak emlékei

30 interjú a mindennapokról

A napokban jelent meg Tar Ferenc történész, a hévízi Bibó-gimnázium nyugalmazott tanárának riportkötete, melyben a Festetics családnál egykor dolgozó emberek szólalnak meg.

A szerző a keszthelyi Balatoni Múzeum dolgozójaként fogott a gyűjtőmunkához, beszélgetésre felkeresve a főúri családnál hajdan szolgálókat. Az interjúk az 1980-as évek közepétől készültek a hercegi család alkalmazottaival és a Bécsben élő Festetics Györgygyel is. Tar Ferenc a velünk élő történelmet írta meg. Nem kevesebb köszönhető neki mint az, hogy a Festeticsek keszthelyi korabeli életének szemtanúi az elbeszélésékkel élővé teszik a múltat. Több mint harminc interjú olvasható, melyekből a hercegi család mindennapjai mellett a visszaemlékezők sorsát, életét is megismerhetjük. Azokét, akik pár éve még köztünk éltek, nagyszülei, dédszülei a mai generációknak. Mindenki a saját szemszögéből látja a hercegi kastély életét, természetes hát, hogy a kép sokszínű. Mást és másként beszél az életéről és az „uraság” életéről a fővadász és a béres, az udvarmester lánya és a szobalány. A történetek személyessé válnak, érzelmekkel, magánélettel, indulatokkal telivé. A riportok az alkalmazottaktól és múzeumokból származó képekkel, levéltári dokumentumokkal és újságcikkekkel egészülnek ki. A színes olvasmány bemutatja, hogy a Festetics család nem csak alkotásaiban és a történelmi feljegyzésekben él tovább Keszthelyen, hanem a helyiek emlékezetében is.
Az Egy arisztokrata család mindennapjai címmel készült kötet a Pannon Írók Társasága és a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával látott napvilágot. Bemutatására december elején a Balaton Színház Simándy-termében tartott író-olvasó találkozón került sor, Hévíz és Keszthely könyvesboltjaiban kapható.

vissza az elejére

Gyermekek ajkán szép Zala dalai

Keszthely adott otthont a napokban a már hagyományos Szép Zalában születtem népdalverseny területi fordulójának.

 Az évenként megrendezésre kerülő dalos vetélkedőre a Csány–Szendrey Általános Iskolában került sor a népzenei hagyományok őrzése, továbbadása céljával, a szereplői körben a tehetséggondozás jegyében. A verseny ezzel együtt immáron rendszeresen méltó tisztelgés id. Horváth Károly és Vajda József zalai népdalkutatók munkássága előtt is, akik gazdag termést tártak fel. Tevékenységük felbecsülhetetlen értéket képvisel, hiszen az általuk jegyzett dallamok száma meghaladja a húszezret. Az általános és középiskolás korosztály számára rendezett területi versenyen 9 település: Keszthely, Nagykanizsa, Vonyarcvashegy, Rezi, Zalakaros, Hévíz, Alsópáhok, Zalakomár, Gyenesdiás képviseletében 12 intézményből érkeztek a dalosok, akik szólóének, kisegyüttes, énekegyüttes kategóriákban szerepeltek. Öszszesen több mint 300 diák csaknem 150 produkciót adott elő. A felkészítésében 26 zenepedagógus vett részt. A szereplők minősítő oklevelet vihetnek haza, az arany fokozatot elnyerők a megyei döntőn folytathatják majd a versenyt.

vissza az elejére

Ötvenéves életkor után is

Fittség, életerő, egészség

A Keszthelyi Természetgyógyász Klub előadó vendége volt november közepén a Balaton Színházban Jakabfy Sándorné, Zalakaroson élő természetgyógyász, aki az életerő, a fittség, az egészség meg- és visszaszerzéséhez adott hasznos tanácsokat.

A vegyésztechnikus végzettségű szakember elmesélte, hogy három évtizede foglalkozik különböző natúrterápiákkal. A lelki gondozó és reflexológus az évek során szinte az összes mozgás- és masszőrterápia tudora lett, a megyében örömtánc- és jógaoktatóként is hírnevet szerzett. Szerinte a múlton és a jövőn kesergés helyett a nagyszülői életkorban is élhetünk könnyedebben, boldogabban és nagyobb örömben is. Szeretjük túlvállalni magunkat ahelyett, hogy nemet mondanánk egy számunkra terhes felkérésre. Nem fordítunk magunkra elég intim időt, nem hagyjuk, hogy az agyunk regenerálódva megpihenjen a csendességben. Inkább azt engedjük, hogy a stressz felőrölje az életerőnket. Új életvitelre és új napirendre van szükségünk, hogy a rövid távú emlékezőképességünk se kopjon el. Olyan korban élünk, ahol jobbára a nőknek kell felvenni a harcot a világgal. Ehhez egy új életritmus kínálhat erőt, energiát és egészséget. A fizikai testünket önállóan, mindennap, otthoni láb-, kéz-, szem- és agytornával érdemes karban tartani, törekedve arra, hogy mindkét agyfélteke egyensúlyát fenntartsuk, az izmok letapadását kioldjuk. A megfelelő talajtorna elvégzésével és a többirányú nyújtó gyakorlatokkal hatással lehetünk a 360 izmunkra és a 206 darab csontunkra valamint az ízületeinkre is. Jó, ha ébredéskor, éhgyomorra megiszunk három deciliter csapvizet, vagy bevizsgált forrásvizet, és napközben is felhörpintünk még legalább két liter folyadékot. Mértékkel, a komlótartalmú sör és az este elfogyasztott száraz vörösbor is javallt, ám a dobozos, olcsó UHT-tejeket jobb elkerülni. A most élő idősek már nemigen használják a kezüket és az ujjaikat, nem faragnak, nem bütykölnek, nem gyúrnak rétest, nem kötnek, nem horgolnak, nem subáznak. Az orvosok pedig, a prevenció helyett, sokszor a szervezetre káros gyógyszereket írnak fel receptre, ezért egyre többen betegen élik meg a környezetnek való kiszolgáltatottságot. Egészséges akkor leszek, ha másoknak és önmagamnak megbocsájtva elengedem a mérgemet, haragomat, dühömet. Ha gyakori szófordulat nálam a szíven ütött, az eldobom az agyamat, a most agyvérzést kapok, akkor minden kimondott teremtésem előbb-utóbb megtörténik, mert a számítógépszerű agyamat én programozom. Az ember egy energetikai rendszer. Érdemes tudatosítani, hogy az engem megbetegítő környezet nem fog változni. A gondolkodás átalakítását, a magam testi-lelki-szellemi erősítését bármikor elkezdhetem. A négy elem: a tűz, a víz, a föld és a levegő is a fittségemet, tettrekészségemet, az életerőmet dinamizálja. Mindegyik elemet le kell győznöm a saját szolgálatomba állítva. Erős önbizalmat kiépítve, a félelmet legyőzve, az aggodalmat félretéve legyőzhetem önmagam. A jövőmet itt és most építem. Most kell erőt gyűjtenem, ha azt akarom, hogy nagyon idősen ne szoruljak mások ápolására mondta el a természetgyógyász.
 

vissza az elejére

Merengés az emlékek között

Keszthely iskolavárosi jellegéhez méltón állított emléket az egykori, Nagyváthy Jánosról elnevezett középiskolának dr. Lángi Péter, aki egész pedagógusi pályáját az intézményben töltötte.

A kötet személyes bemutatkozással kezdődik: a szerző 1967-ben, pályakezdőként került a mezőgazdasági szakképzésre 1945-ben létrejött iskolába, majd 38 évi munka után, 2005-ben köszönt el, amikor az iskola a tagintézményi státuszba került. A Nagyváthynak ma már csak történelmi emléke van, 2012-ben teljesen beolvadt az Asbóth Sándor Szakközépiskolába.
„Az a szerencsés voltam, aki a leghosszabb ideig oktathattam ebben az intézményben. Két kerek: 50. és 60. évforduló kapcsán foglalkoztam az iskola történetével, s úgy éreztem, rám vár a feladat, hogy megírjam a 60 évet élt iskola történetét is” – írja a bevezetőben dr. Lángi Péter, majd az indíttatás okaira is rávilágít: „Oly sok minden történt benne működése során, oly sok pozitív energia áradt szét jelképes falai közül, oly sok tanulságos fordulat történt vele, hogy kár lenne mindezt nem megörökíteni.” Erről a múltról szerezhetnek ismereteket az olvasók, eleveníthetik fel emlékeiket, akik kötődtek hozzá. Szól a kötet a kollégiumi életről, a felnőttképzésről, a gyakorlati oktatásról, versenyeredményekről, ifjúsági munkáról, kulturális tevékenységről, sportolásról, kapcsolattartásokról. Az olvasmány második fele mellékleteteket tartalmaz a képzési szakirányokról, felsorolja a tanári kart, tanévenként a végzett diákok neveit. Külön fejezet tartalmazza az iskolában 1969-ben megalakult Nagyváthy Néptáncegyüttes működését, mely ma is élő hordozója az iskola nevének, e visszatekintő írás szerzője dr. Bertalan Zoltán, a táncegyüttes alapítója.  A kötetet a minap a Fejér György Városi Könyvtárban mutatták be.

vissza az elejére

A környezettudatos hulladékcsökkentésért

Zalai Gyermekkönyvhetek

– A Fejér György Városi Könyvtár Gyermekkönyvtára (FGYVKGYK) már 1993 óta aktív résztvevője a zalai gyermekkönyvhetek színes és változatos rendezvénysorozatának. November derekától a Mikulás-ünnepig ezúttal a környezettudatosság, a hulladékcsökkentés került a rendezvények célkeresztjébe – tájékoztatott Magyar Szilvia, a FGYVKGYK könyvtárosa.

A számtalan nyelven napvilágot látott „A jóságos fa”, című kötet, „minden idők legjobb gyermekkönyvei” kategóriában lett győztes több országban. Ez a feltétel nélküli szeretet eszméjét hirdető tanmese szolgált apropójaként a gyönyörű világról szóló beszélgetéseinkhez. Egy játékos keresztrejtvény megfejtése után arra is rádöbbentettük a gyerekeket, hogy egyre nagyobb felelősség embernek lenni. Mi is csatlakoztunk a „Nyisd ki a szemedet és csökkentsd a szemeted” elnevezéssel megjelent hulladékcsökkentési hét környezettudatos szemléletét hirdető felhívásához. A programot segítette a Nők a Balatonért egyesülettől kapott társasjáték, ami már a látványával is jókora lendítést adott a célok megvalósításához. Sikerrel rendeztük meg a helyi óvodák összes csoportját mozgósító városi vers- és mesemondó délelőttöt. Egy pályázathoz kapcsoltan minden résztvevőt egy ajándékkönyvvel jutalmaztunk. A kézműves-foglalkozáson résztvevő ügyeskezűek hulladék papír, olló, ragasztó és a szabadjára engedett fantázia segédletével alkottak jópofa, kreatív dolgokat. Készült Mikulás, bagoly, malac és unikornis is. A Könyvmoly Klub összejövetelén a legújabb, általunk rendelt köteteket mutattuk meg a kis társaság tagjainak. Ők segítettek a könyvek téma szerinti színcsíkozásában. Nagy örömünkre, Reziből is ellátogatott hozzánk mindkét óvodáscsoport, akik részt vettek egy játékos könyvtárbemutatón, birtokba véve a mese- és játékkuckót. December elejétől délutánonként a gyerekek a könyvtár adventi, karácsonyi és téli feldíszítésében serénykedtek.

vissza az elejére