A nyugat-balaton kalendáriuma

Színes tartalommal, receptekkel

Ötödik alkalommal jelent meg idén a Nyugat-balatoni Kalendárium, a régió 2020. évi naptárkötete, amit a napokban mutattak be Keszthelyen a Fejér György Városi Könyvtárban.

A színes tartalmat az ötletgazda Papp Péter és Pelcz István szerkesztői munkája jegyzi, számos felkért szerző térségről szóló érdekes írásával együtt. Az ajánló előszót a keszthelyi származású dr. Réthelyi Miklós orvosprofesszor, volt miniszter, a Vajda János Gimnázium 1957-ben érettségizett dákja írta. Rávilágít arra, amint a történetek érzékeltetik Keszthely széles környékre való kisugárzását, s azt is, amint a város gazdagodik a változatos környékének kulturális értékeivel. Teljesíti az igényes elvárásokat: öröm kézbe venni a külsője, a mérete, a papír minősége, a címoldal díszítése miatt. Olyan, mint a tavalyi volt, de mégis más. Az olvasmányok nagy értéke a helyi sajátosság. Településekre, emberekre, létesítményekre, programokra, természeti értékekre fókuszálnak sokoldalúan az írások. Évfordulók címmel a hónapok mellett találni a térség ismert embereire, nagyjaira való emlékezéseket. Olvashatunk jeles személyiségek kiemelkedő munkásságáról, fiatal, ígéretes tehetségekről, civil szervezetek példa értékű tevékenységéről, intézmények elismert munkájáról. Figyelmet szentel a kalendárium a tradicionális jeles eseményeknek, a kulturális és sportéletnek, mozitörténelemnek. A kalendáriummal való utazás Somogytúrig is elvisz, a Nyugat-Balaton lakóinak, vendégeinek figyelmébe ajánlva Kunffy Lajos (1869–1962) festőművész emlékmúzeumát, a mester képeivel. A páratlan értékű hagyaték bemutatása egyben segélykiáltással szól az épületegyüttes és parkja idő által erősen meggyötört állapotából való mentéséért. Nemzetközi kapcsolatokról szólva olvashatjuk, hogy két ország tiszteletbeli konzulja is él Keszthelyen: dr. Cséby Géza író-költő, műfordító lengyelországi, dr. Koósz Attila állatorvos horvátországi képviseleti munkáját ismerhetjük meg. Továbbá elmaradhatatlan része a kalendáriumnak a gasztronómia, receptajánlatokkal.

vissza az elejére

tisztújítás a balatoni szövetségben

Algásodás, szúnyoggyérítés

Az ötéves mandátum lejártával tartotta meg Gyenesdiáson tisztújító közgyűlését a Balatoni Szövetség.

Az alapszabály szerint a soros elnököt ezúttal Somogy megye delegálhatja, a tisztséget a jelölés alapján nyílt szavazással Lombár Gábor, Balatonfenyves polgármestere nyerte el, váltva Balassa Balázs szigligeti polgármestert, aki a jövőben alelnöki tisztséget tölt be Nagy Bálint keszthelyi polgármesterrel együtt. Az elnökségbe 6 településvezetőt választott a közgyűlés, a keszthelyi térség képviseletében Gál Lajos, Gyenesdiás és Papp Gábor, Hévíz polgármestere került a testületbe.
Gál Lajos az ülésen házigazdaként mondott köszöntőjében kiemelte, hogy a Balatoni Szövetség fontos kommunikációs szint a vízminőség ügyétől kezdve a helyi értékek kamatoztatásán keresztül a fejlett turizmus újabb kitörési pontjainak érvényesüléséig. A napirendek tárgyalása során elhangzott, hogy a szövetség idén is nyert támogatást az Év balatoni háza pályázat lebonyolítására, így azt novemberben kiírták. Cél a jó példák kiemelése, ami befolyásolhatja a közízlést, irányt mutathat az építtetőknek, tervezőknek. A bírálatnál kiemelt szempont az építészeti minőség, a tájba, az épített környezetbe való illeszkedés. Az értékelő eredményhirdetésre várhatóan 2020 márciusában kerül sor. A szövetség korábban állást foglalt abban, hogy a víz algásodásának ügyét minden ülésen napirendre veszik, ezt az idei nyár végén tapasztalt, 3 hétig tartó invázió miatt ítélték szükségesnek. Szakemberek szerint a jelenségnek számos kiváltója lehetséges. Az okok egyértelműen nem tisztázottak, az idei eset kapcsán feltételezhető a Kis-Balaton tározónál történt zsilipnyitással való összefüggés. Az újbóli előfordulás megakadályozása érdekében a fürdőszezontól kezdődően az eddiginél gyakoribban kell végezni vízminőségi vizsgálatokat, s ellenőrizni kell a szűrőberendezések műszaki alkalmasságát. Az idei szúnyoggyérítésről szóló tájékoztatóban elhangzott, hogy a Balatoni Szövetség koordinálásával történik a régióban országosan a legnagyobb területen és szakértelemmel, évtizedekre visszanyúló tapasztalatokkal modern, biológiai kezelésekre alapozott gyérítő munka. A szakértői csoport mérései szerint az eredményesség 80 százalék feletti volt.

vissza az elejére

Egészséges életteret

Aki hallotta már dr. Géczy Gábor előadását, az egy percig nem unatkozott Keszthelyen a Nyitott szemmel címet kapott program előadásán sem.

A referátum elvben a gyümölcshozó kert, a kiskert létrehozásának, megalkotásának fontosságáról szólt. Valójában viszont arról kapott tükörképet mindenki, hogy a természettől mennyire elrugaszkodva tengetjük a mindennapjainkat, ahelyett, hogy a „létközpontú lényegre” koncentrálnánk. A Természetes Gyógymódok Egyetemének tanszékvezetője egyedi szabadosságú stílusával Keszthelyen is provokálta, elgondolkodtatta a hallgatóságát. Pulzáló, vibráló, gondolat- és tartalomgazdag előadói stílusával, nyughatatlanságával, találóan varázsolta az érdeklődők elé a mai életünk fonákságait. Az ELTE Természetföldrajz Tanszékének egykori tanára a Balaton Színházban is azért munkálkodott, hogy a végét járó fogyasztói társadalom helyett az életközpontú, hagyományos, magyar kultúrára támaszkodó élettér kialakulását segítse azzal is, hogy eltávolítja az embereket az „élelmiszerszeméttől” felajánlva az önállóan, a kiskertrben termelt egészségadó növények szüretelésének lehetőségét.

vissza az elejére

Belső világunk átírható

Az agyhullámok, a memória, a kreativitás szerepéről, belső világunkról és az információrobbanás hatásairól tartott vetített képes előadást a közelmúltban, a Balaton Színházban dr. Freund Tamás, Széchenyi-díjas neurobiológus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia elnöki székének várományosa.

A helyi művelődési központ „Nyitott szemmel” című sorozatának telt házas programján bemutatkozó professzor elárulta, hogy fő kutatási területe az agykéreg szerkezetének és működésének tanulmányozása, a tanulási és memóriafolyamatok alapjául szolgáló agyi aktivitásmintázatok keletkezési módjának vizsgálata, a szorongás, az epilepszia, az Alzheimer-kór kifejlődésének megismerése. Jelezte: az anyag evolúciójának csúcsát jelképező agy megismerése az emberiség és a tudomány legnagyobb kihívása. Az agy betegségei jelentik a legnagyobb szociális és egészséggazdasági terhet a társadalom számára. Ez a kolonc évente 800 milliárd eurót von el más tudományterületektől Európában. Az emberi agykéreg, amely kiterítve körülbelül másfél négyzetméteres felületet adna, a legmagasabb rendű idegműködések központja. Funkcióit közel százmilliárd idegsejtjének bonyolult hálózatain keresztül valósítja meg. A magasabb rendű idegműködések – például a tanulás, a memória, eredeti gondolat keletkezése, kreativitás, érzelmek – itt társulnak az érzékszervi információkkal. Freund Tamás illusztrációkkal mutatta be, miként képes az agyban található százmilliárd idegsejt hálózatot alkotva ezeket a funkciókat ellátni, agyhullámokat keltve. Az agyunk a szelektálatlan információhabzsolás világában erős adaptációs nyomás alatt van. Egyre több önpusztító, depressziós ember menekül a dohányzás, a drog világába, miközben a kulturális örökség továbbadása egyre roszszabb hatásfokú. A társadalmi fejlődés torzszülötteket produkál. A személyes kapcsolat hiánya, az elmagányosodás lelki elsivárosodásban ölt testet. Egyre kevesebben élik meg az öröm és a kielégültség érzését, mert az önzés világában a kulturális hagyományok rosszul öröklődnek át, hiányoznak a lélekemelő, értékteremtő kisközösségek, az egyéni önmegvalósítás pedig inkább a közösség kárára történik. Amikor majd megfér egymás mellett a közösségi és az egyéni érdek, a hazaszeretet és az önmegvalósítás, akkor mindezek egymásra pozitívan visszacsatolva válnak a legnagyobb erővé. Léteznek ugyanis kiutak az információrobbanás biológiailag determinált negatív következményeiből is. Lakóhelyi, szakmai, kulturális, vallási, politikai kisközösségeink újjáalakítása mellett be kell vonnunk belső világunkat az agyunk tudattartalmának pozitív kialakításába.

vissza az elejére

Hónap könyve

A keszthelyi Helikon Kastélymúzeum történelmi könyvtárának decemberi Hónap könyve kiállítása a mai irodalomnak szentel figyelmet.

A bemutatósorozattal idén a Festetics I. György-emlékév jegyében a főúri család legkiemelkedőbb tagja halálának bicentenáriuma tiszteletére tallózott az intézmény korabeli kiadványok közt. A kötetekkel olyan tudományos értékű olvasmányos dokumentumok kerültek a látogatók elé, amelyek a gróf gazdag életét, máig ható szellemiségét mutatják be példaként. Az év utolsó havában a modern kor termésének 3 kötetére irányul a figyelem az emlékév zárásaként. Az egyik darab Kurucz György neves történész hiánypótló életrajzi monográfiai munkája, a szerző közel 20 évnyi kutatómunka után dolgozta fel a magyar gazdaság- és művelődéstörténetben egyaránt nyomot hagyó gróf életpályáját. Nagyon gazdag képanyag is segíti még jobban megismertetni a gróf életútját. A másik friss kötet dr. Cséby Géza keszthelyi író-költő, műfordító munkája, melyben a mecénás gróf művelődéstörténeti szerepét elemzi behatóbban. A grófi életpálya áttekintése után alaposan vizsgálja a magyar kultúrában és irodalomban betöltött szerepét. Foglalkozik az akkori idők jeles költőivel és íróival kialakult bensőséges kapcsolataikkal. A gazdagon illusztrált mű szintén igen alapos könyvtári és levéltári kutatómunka eredménye. A harmadik darab a „Helikon 200” című tanulmánykötet az 1817-ben életre hívott irodalmi ünnepségek történetéről szólva. A keszthelyi régió neves lokálpatrióta kutatói: dr. Cséby Géza és Tar Ferenc munkája a helikoni ünnepségek históriáját foglalja össze.

vissza az elejére

Bámulatos mézeskalács csodák

Hittel, reménnyel, szeretettel

Hazánkban és megyénkben is a karácsony többnyire elképzelhetetlen mézeskalács nélkül. Az Egerváron élő Béresné Dormán Ibolya húsvétra, ünnepi alkalmakra, évfordulókra, gyermekeknek, magyaros és népművészeti motívumokkal díszített mézeskalácsaiból nyitottak január közepéig látogatható tárlatot a Balaton Színház Básti-termében.

A fűszeres illatú sütemény készítőjét első kiállítása alkalmával Balázsy Mária Éva újságíró-művelődésszervezőként és gyermekkori barátnőként is méltatta. Mesélt a legősibb édesítőszerrel készült finomság históriájáról, jelezve, hogy már az ókori görögök is készítettek mézeskalácsot. Utalt arra, hogy volt idő, amikor hazánkban a templom előtti mézeskalács átadása felért egy lánykéréssel. A meseirodalomban is szerepet kapó édességet ma már nem körtefából faragott ütőfával készítik. A vikingek felfedező hajóútjaikra is vittek belőle. A korábban a közszférában dolgozó, művészi szinten munkálkodó mester a Zala Megyei Vendéglátók Egyesületének programján szeretett bele a mézeskalács gyártásába, de édesanyjától is ellesett fortélyokat. Zalaegerszegen, Martfűn, Dunaújvárosban és Cserszegtomajon is tanult díszítő és glazúrozó trükköket. A kismester – aki tudását szívesen megosztja másokkal – hazánk gasztronagyköveteként Pekingben is járt két alkalommal. A lelkesen, szeretettel, ámulatba ejtő talentummal csodákat alkotó asszonyt ajándékok átadásával köszöntötte Kapcsándy Mária, Vértesaljai Antalné, Csengei Ágota, Dávoti Józsefné is. A programot karácsonyi és adventi dalok éneklésével színesítette a Lakhegyi Daloskör és a Gyenesi Négyek.

vissza az elejére

A közbiztonságért

A napokban került átadásra a Balaton Fejlesztési Tanács Közbiztonsági Testülete által alapított „A Balaton régió közbiztonságáért” díj.

A kitüntető címet a zalai Balaton-part térségében végzett munkáért dr. Horváth István, a keszthelyi rendőrkapitányság vezetője kapta. A turisztikailag frekventált illetékességi területen a nyári szezonban megsokszorozódik az ott tartózkodók létszáma, ami növekvő közbiztonsági kihívásokat jelent. A megfeleléshez folyamatos szervező-elemző munka, a felmerülő problémákra való gyors reagálás szükséges, amit a kapitány nagy szakértelemmel teljesít 2012-től tartó vezetői tevékenységével. A méltatásban elhangzott: gyakran személyesen vesz részt konkrét feladatok végrehajtásában, példamutató vezetői munkája jól érvényesül abban, hogy a kapitányság dolgozóival biztosított a közrend, a közbiztonság elvárható szintű fenntartása.
A díjakat idén 17. alkalommal adták át, eddig 53 személy részesült az elismerésben.

vissza az elejére