Megújul az óvoda és a polgármesteri hivatal

Biztató fejlődés előtt

Bővítenék az idősek otthonát

Térfigyelő rendszer Kanizsán?

AUGUSZTUS 23-ÁN RÉTESFESZTIVÁL TÓTSZERDAHELYEN

Megújul az óvoda és a polgármesteri hivatal

A Zalai Napló nemrég Tótszerdahelyen járt, ahol Tislér István polgármester vezetésével megtekintettük a jelenleg zajló felújításokat, megfigyeltük a termelést a település kavicsbányájában, és ha már ott voltunk, megcsodáltuk a szárazság miatt most szelídebben kavargó, de egyébként gyorsfolyású Murát.

– Most az elmaradt felújítási munkáknak lehetünk tanúi az óvodában és a polgármesteri hivatalban – mondja Tislér István polgármester. – Az elmúlt 12 évben a saját pénzeszközök szűkössége miatt csak kisebb lépésekben tudtuk az önkormányzat intézményeit rendbe tenni. Visszatekintve, először az egészségügyi komplexum fejlesztését hajtottuk végre; felújítottuk az orvosi és a fogorvosi rendelőt, anya- és gyermekvédelmi rendelőt alakítottunk ki, és modern eszközöket vásároltunk. Az óvoda tetőcseréjét az iskola rekonstrukciója és eszközállományának fejlesztése követte; a tótszerdahelyi volt Zala megyében az első általános iskola, ahol elérhetővé vált az Internet. A kultúrházba vizesblokkot építettünk, valamint kicseréltük a padlóburkolatot. 
Az óvodában két éve korszerűsítettük a vizesblokkot, a mostani átépítés során kicseréltük a vízvezetéket, felújítottuk a melegítő konyhát és a csoportszobákat, valamint a villanyhálózat rekonstrukciója történt meg. A helyiségekben, ahol szükséges volt, újból építettük az aljzatot, földcserét végeztünk és új burkolatot tettünk le. Ezen munkák már a végéhez közelednek; ezután következik a külső vakolat festése, mely által a gyermekek ősztől egy teljesen megújult óvodát vehetnek birtokukba. A beruházás értéke megközelíti a 8,5 millió forintot, melynek 30 százalékát saját erőből álljuk. A polgármesteri hivatal rekonstrukciója 17,2 millió forintot tesz ki, melyet a megyei területfejlesztési tanács több mint 5 millióval támogat, a fennmaradó összeget önrészből kell biztosítani.

Önkormányzatunk gyakorlatilag 1990 óta vállalkozó tevékenységgel egészíti ki bevételeit – folytatja Tislér István. – Az elmúlt években gázvezeték- és útépítésben közreműködött alvállalkozóként, illetve most is gépeket ad bérbe. Kavicsbányánk beszállítóként vesz részt az M7-es autópálya kivitelezésében és az ebből származó jövedelmet fejlesztésekre tudja fordítani. Elmondható, hogy a bányanyitás szerencsés lépés volt, mivel a költségvetésünk egyébként csak a működési pénzekre elegendő. A polgármesteri hivatalra visszatérve felújítása azért is volt már elodázhatatlan, mert beázott, és az elektromos rendszere – ahogy az óvodáé is – elavult. A munkálatok során kicseréltük a vízvezetékeket és magastetőt építettünk; a legfontosabb és legszükségszerűbb feladat a villanyhálózat rekonstrukciója – melyhez pályázati támogatást is nyertünk – szeptemberben kezdődik. A tetőtérbe költöztetjük az irattárat és a kábeltévé központját, így két helyiség is felszabadul, amit irodának tudunk használni. Mindezen fejlesztéssel nemcsak szebbé válik az épület, hanem a hivatali munkához jobb és megfelelőbb körülmények teremtődnek.
A további tervek között Tislér István megemlítette, mivel több egyedülálló idős ember él a faluban, horvát nemzetiségi bentlakásos idősek otthonát szeretnének létesíteni. A képviselő-testület elfogadta ezt a javaslatot, és még az idén el akarják indítani terveztetését. Az önkormányzat támogatja a fiatal családok lakásépítését, a közművesített telkeit nagyon kedvező áron kínálja. A kábeltévé rekonstrukcióját – melyben jelentős önrészt vállalt az önkormányzat – úgy kívánják megoldani, hogy minden házban bent lenne az Internet-hozzáférés. Az iskolában is korszerűsíteni akarják az informatikai eszközöket egy Phare-program segítségével. Már nyertek egy számítógép-terminált, azonban a széles sávú Internet-elérést rajtuk kívülálló okok miatt még nem tudták megvalósítani. A magyar–horvát informatikai megállapodás keretében nyújtottak be egy egyedi megoldásra pályázatot. Az önkormányzat ezenkívül újabb bánya nyitását tervezi; jelenleg a szakhatósági engedélyekre vár, ahogy ezek megérkeznek megkezdődhet a bányászati tevékenység az új területen.

Tótszerdahely idén negyedik alkalommal – augusztus 23-án a falunap keretében – rendezi meg a már nagy hagyományokkal rendelkező rétesfesztivált.
– Önkormányzatunk a Mura és a Mura-part kitűnő természetföldrajzi adottságait felhasználva a falusi turizmus megteremtésében gondolkodik, ezért a programkínálat egyik turisztikai attrakciójának a rétesfesztivált kívánja fejleszteni – vázolja fel az elképzelést a polgármester. – Az idén az előző fesztiválok pozitív visszajelzésére építve megyei szintre akarjuk bővíteni a rétessütő versenyt, de akár más megyéből is várunk jelentkezőket. A térség és természetesen ezen belül a tótszerdahelyi rétesnek jó híre van, amit ezzel a programmal szeretnénk „megerősíteni” és minél szélesebb körben népszerűsíteni. De miért is olyan jóízű az itteni rétes? Ennek két oka is van; a túrót tejszínnel keverik és a sütés előtt a tésztára is tejszínt öntenek, ezáltal a tészta puha marad. Ezenkívül nem tepsiben, hanem agyagtálban – vannak, akik még kemencében – sütik, és abban is tálalják, mivel az agyagtál tovább tartja a meleget. Az idei fesztiválra két kategóriában írjuk ki a versenyt, a vállalkozó szellemű jelentkezők túrós és tökös-mákos rétes készítésében versenghetnek egymással. Egyébként többféle ízesítés jellemző nálunk, van káposztás, meggyes, almás, sőt répás rétes. 
A falunapon a folklórtalálkozó mellett idegenforgalmi konferenciát is rendez Tótszerdahely önkormányzata. Magyar–horvát együttműködésen belül tervezik megvalósítani a Mura mente turizmusát, a környék adta lehetőségeket, a falvak látnivalóit a határ mindkét oldalán közösen kiajánlani. Elképzeléseik között szerepel a bányatavak ez irányú hasznosítása, valamint tanösvény és lovas útvonal létrehozása.

vissza az elejére

FALUNAP TÓFEJEN

Biztató fejlődés előtt

Hagyomány, hogy augusztus hónap első szombatján összegyűlik a falu apraja-nagyja, hogy egy vidám falunapon számot vessenek életükkel, sorsukkal; az elmúlt időszak pozitív és negatív történéseivel.

Ebéd után a focipálya mellett a település fekete és narancsszínű zászlaját a nemzeti lobogóval együtt a helyi önkéntes tűzoltó egyesület tagjai vonták föl fém tartókonzolokon, hogy ezen ceremóniával hivatalosan is kezdetét vegye a késő estig tartó programsorozat. A falu életében nagy jelentőséggel bíró, bensőséges ünnepi esemény alkalmával dr. Boros Imre országgyűlési képviselő szólt az egybegyűltekhez. – Át kell gondolnunk honnan indultunk, hova jutottunk és merrefelé igyekszünk. Nagyszerű, hogy a helybeliek érdeklődnek a közügyek iránt és az itt élők egyre nagyobb számban vesznek részt évről évre a meghitt hangulatú ünnepélyeken – hangoztatta a szónok, majd így folytatta: – Manapság hiánycikk lett az itt tapasztalt egység, a közösségkovácsoló összhang. Sok panaszra nincs okuk a helybelieknek: működik itt ipari üzem, a közlekedés jónak mondható és a közművek fejlettségi szintje is átlagon felüli. Persze teendő is jócskán akad. Az örömöket és nehézségeket egyaránt magában hordozó előttünk álló időszakban meg kell valósítanunk az új társadalmi összefogás szemléletét, az európai népek nagy közösségében. Szerencsére a tófejiekben az effajta pozitív hozzáálláshoz megvan az akarat és az összetartás – zárta gondolatait Boros Imre.
Ezt követően Bognár István katolikus pap szabadtéri szentmise keretében áldotta meg a település lakóit, hogy azután a szórakozásé, a könnyed kikapcsolódásé legyen a főszerep.

A sűrű program közepette váltottunk szót Horváth Zoltán polgármesterrel, aki nagy eredménynek tartotta, hogy az önkormányzat szponzorok segítségével idén is meg tudta tartani hagyományos falunapját. Mint elmondta, a kerámiaüzemnek köszönhetően minimális a nyilvántartott munkanélküliek száma, a munkaképes lakosság nyolcvan százalékát álláshoz tudták juttatni. Működik az óvoda, az általános iskola és a tél által tönkretett közút hibáit is sikerült fölszámolni. Persze tervekben, célkitűzésekben sincs hiány – tette hozzá. A község pályázatokon szeretne pénzt nyerni egy olyan faluház létrehozására, amelyben a körjegyzőség is helyet kaphatna. A jelenlegi hivatali helyiséget pedig időseket gondozó napközi otthonná alakítanák. A szociális ellátási formák fejlesztésén túlmenően a sportcentrum épületegyüttesének rekonstrukciója sem maradhat el. Bíznak benne, hogy sikerrel kecsegtet az a pályázat is, amelyiknél a finanszírozási költségek kilencven százalékát az állam átvállalja, így a helyieknek „csupán” tíz százalékot kell előteremteni – fejezte be rövid beszélgetésünket Horváth Zoltán polgármester.

vissza az elejére

ÁTADTÁK A CSÖMÖDÉR–HERNYÉK ÖSSZEKÖTŐ UTAT

Bővítenék az idősek otthonát

Két ütemben készült el a Csömödér és Hernyék közötti út, melynek második szakaszát a közelmúltban hivatalosan is átadták. 2002-ben Csömödér közigazgatási határáig mintegy 3 kilométer hosszú útszakaszt építettek újjá, majd a második ütemben Hernyékig, a 75-ös főút csatlakozásáig készült el az új út.

– Az út szinte már járhatatlan volt a két település között – mondja Becze József, Csömödér polgármestere –, melynek mintegy 6,7 kilométeres szakaszát többszöri pályáztatás során 2002-ben és 2003-ban két ütemben sikerült felújítani. Az első rész beruházási költsége 57 millió forintot kóstált, míg a második szakasz 40 millióból valósult meg. A közel 100 milliós beruházást az ÚKIG 60 millió forinttal, a megyei területfejlesztési tanács 14 millióval támogatta, a nagykanizsai Zala Rt. pedig 6 millió forinttal járult hozzá. Ez a fejlesztés nagy jelentőségű, mely által nemcsak a két település elérhetősége vált elfogadhatóvá, hanem ezen útszakasz melletti területek gazdálkodói számára is jobb feltételek teremtődtek. Térségi szintű összefogás eredményeképpen valósult meg a beruházás, melynek köszönhetően emelkedett a forgalom, mivel Zalaegerszegtől Lenti és Tormafölde irányában számottevően csökkent a távolság. Emellett a turisztikai jelentőségű kisvasút megközelíthetősége is jobbá vált.
A megyében és a községben is gondot jelent az idősek ellátása, ezért a Közép-zalai Kistérségi Társuláshoz tartozó 17 község elhatározta, hogy bővíti a csömödéri idősek otthonát. A tartós bentlakásos intézmény jelenleg 23 főt lát el, és mivel a felmérések szerint az elkövetkező években emelkedni fog az időskorú lakosság száma, ezért az ellátottak létszámát 48 főre kívánja növelni.

– A beruházást – melynek előrelátható költsége 80–90 millió forint – Csömödér gesztorságával a 17 település közösen valósítaná meg – tájékoztat Becze Jószef. – A bővítés tervei már elkészültek, jelenleg engedélyeztetés alatt vannak. Ehhez a feladathoz minden pályázati forrást igénybe fogunk venni, és jövő tavasszal indítanánk a kivitelezést.
– Várólistánkon 8–10 fő van, az érdeklődők száma azonban ennek duplája – veszi át a szót Fehér Elemérné, a helyi idősek otthonának vezetője. – Ma már a családok nem tudják ellátni azt az idős embert, aki állandó felügyeletre és gondozásra szorul, ezért egyre nagyobb jelentőséget kap ez az ellátási forma. Ez a fejlesztés a gazdaságosabb működés mellett a munkahelyteremtés szempontjából is fontos lenne, mivel 10 fő gondozó-ápolót és egy mentálhigiénés ápolónőt tudnánk foglalkoztatni. 
– Az emelt létszámmal valóban rentábilissá tehetjük a működtetést, mert az önkormányzatnak évente 5–6 millió forinttal kell kiegészíteni az állami támogatást – folytatja Becze József. – Felvettük a megyei munkaügyi központtal és az idősek otthona megyei módszertani intézetével a kapcsolatot annak érdekében, hogy helyi – jelenleg munkanélküli – alkalmazottakat tudjunk majd foglalkoztatni. Gyakorlatilag az a tervünk, hogy mire felépülne a kibővített otthon, ezen emberek átképzése is megtörténne, így szakképzett munkaerő látná el a feladatot. 

vissza az elejére

Térfigyelő rendszer Kanizsán?

A dél-zalai városban is egyre komolyabb károkat okoz a vandalizmus. Persze ez alatt nemcsak a szeméttárolókat méltó ellenfélnek tekintő személyeket kell értenünk, hanem mindazokat, akik kirakatokat törnek be, vagy nem éppen szárnyaló grafikai produktumaikkal csúfítják el a város köztereit, féltett épületeit, műemlékeit. A tapasztalatok szerint azokban a városokban, ahol térfigyelő kamerákat helyeztek el, nagyságrendekkel csökkent a nyilvános bűncselekmények száma.

No, és az sem utolsó szempont, hogy a rendszer rendkívül sokoldalú, így akár a közhivatalok kommunikációs költségei is csökkenthetők. Nagykanizsán először tavaly vetődött fel a rendszer szükségessége, s ha a szakembereknek sikerül előteremteni a szükséges anyagi forrás hiányzó részét, akkor már az ősszel kihelyezhetik az első kamerákat, egyelőre még csak a belvárosban. Mint azt Kulbencz Ferenctől, a Közterület-felügyelet vezetőjétől megtudtuk, a megyében elsőként valósulna meg ilyen beruházás, bár Zalakaroson is hasonló terveket dédelgetnek. A mielőbbi megvalósítás érdekében pályázatot nyújtottak be, ám ha tervük nem részesül pozitív elbírálásban, akkor saját, alapítványi forrásból kezdik el a munkálatokat, ám ekkor a tervezett első ütem nem lesz akkora volumenű, mint ahogy azt tervezték. A tervek szerint a beruházás több ütemben valósulna meg, s előbb, vagy utóbb a külterületek is megfigyelhetővé válnak. Viszonylag kevés számú kamerával fogják megoldani az egész város figyelését, hisz ezek a berendezések a mai csúcstechnológiát képviselik, mert háromszázhatvan fokban képesek elfordulni, és szélsőséges időjárási viszonyok közt is megbízható felvételt képesek továbbítani a figyelőszobába, amely a Rendőrkapitányságon lesz kialakítva. Bármilyen hihetetlen, a belváros teljes „bekamerázásához” elég öt darab kamera, hisz ezek több ezer méteres hatótávolságúak, s így is roppant éles képet adnak a terület minden történéséről. Az egész városban ötven-hatvan kamerát fognak elhelyezni, s a rendszer kiépítése megközelítőleg ötven – hatvanmillió forintba kerül, de a kiépített hálózat nemcsak a térfigyeléshez használható, hanem a város közintézményei is bonyolíthatnák ezen a telefonbeszélgetéseket – jóval olcsóbban, mint eddig – , sőt számítógép-hálózat is működtethető a rendszer segítségével.

vissza az elejére