Tervezett ütemben épül az M70-es és az M7-es

Új tető a szentiváni templomon

Hagyományt teremtenek

A STRABAG RT. A HAZAI ÚTÉPÍTÉSEKBEN

Tervezett ütemben épül az M70-es és az M7-es

Tervezett ütemben halad a sztrádaépítés; alig egy év múlva avathatják az M70-es és az M7-es autópálya most épülő szakaszait – nyilatkozta lapunknak Huszár Sándor, a kivitelezéssel megbízott Strabag Rt. Nagylétesítmények Igazgatóságának projektvezetője, aki átfogó tájékoztatást adott a munkálatok részleteiről is.

– A Strabag Építő Részvénytársaság az egyik legnagyobb építőipari vállalkozás Magyarországon; két jelentős nagyságrendű szakterületének, a magasépítési valamint a mélyépítési szekciójának tevékenysége az egész országra terjed. Ezek alatt direkciók működnek, melyek területileg a régiókhoz igazodnak; Zala megye, mint olyan, a Győr központú nyugat-dunántúli régióhoz tartozik. A cégen belül ténykedik az országos hatáskörű nagylétesítmények igazgatósága, mely a nagyobb mértékű építőipari feladatokat látja el természetesen a helyi területi képviseletekkel, így az autópálya-építést is Letenye térségében – mutat a falon lévő helyszínrajzra Huszár Sándor. – A főpályát keresztező utak kisebb műtárgyait és a közmű-kiváltásokat zalai cégek, mint alvállalkozók végzik. A szükséges alapanyagokat, így a kavicsot is a megye bányáiból szerezzük be. Jelenleg hat nagyobb vállalkozás dolgozik velünk. Jövőre fog igazán emelkedni az alvállalkozók száma, ugyanis az építés befejező szakaszában több speciális munkát kell elvégezni, mint például a festést, a forgalomtechnika kiépítését, a növénytelepítést és még sorolhatnám. 

– Mikor kezdődött és hogyan áll jelenleg a munka?
– A tavaly decemberi közbeszerzési eljárás eredményhirdetése és a szerződéskötés után március 27-én vettük át a munkaterületet. Az M7-es autópálya és az M70-es autóút most épülő szakaszainak átadási határideje jövő év szeptember 15-e. Ezt a határidőt a jelenlegi készültségi fok alapján tartani tudjuk, úgyis mondhatjuk, centiméterre ott tartunk, ahogyan terveztük. Az M7-es autópálya Letenye és Becsehely között mintegy 9 kilométeres szakaszon épül meg. A munkálatok során 1 millió köbméter földet mozgatunk meg, és mintegy 100 ezer köbméter talajt cserélünk ki; ennek 85 százalékát mostanra elvégeztük. Az előkészített alapra összesen 300 ezer négyzetméter burkolati réteget fektetünk le, amely védőrétegből, útalap-betonból és három réteg aszfaltból áll. Jelenleg az első réteg aszfaltozása folyik a tervezett ütemben. Letenye és Tornyiszentmiklós között, az M70-esen közel 19 kilométer hosszúságú autóút készül. Itt 2,2 millió köbméter mennyiséget tett ki a földmunka, a talajcsere pedig 450 ezer köbmétert jelentett. Ez a tevékenység leginkább a Mura árterére koncentrálódott, ahol rengeteg holtág nehezítette a munkát. A pályaszerkezeti réteg 320 ezer négyzetméter; az ütemterv szerint ezen a szakaszon az első aszfaltréteg 55 százalékát kell az idén megépítenünk, amire szintén minden esélyünk megvan. 
Huszár Sándor elmondta, az M7-es autópályaként épül ki teljes hosszában, az M70-es az úgynevezett csomópontoknál – Letenye, Muraszemenye és Tornyiszentmiklós térségében – autópályaként, közötte pedig csak gyorsforgalmi főútvonalként funkcionál majd. A kisajátítások már megtörténtek, forgalomtól függően e szakaszok a későbbiekben autópályává fejleszthetőek.

– Milyen egyéb feladataik voltak a megyében?
– Részt vettünk az 5-ös páneurópai folyosó részét képező magyar–szlovén vasútvonal (Zalalövő–Hodos) korszerűsítésében. A kiírt tenderekből a Zalalövő és Pankasz közötti 7 kilométer hosszúságú vasútvonal kiépítését nyertük el, és hajtottuk végre. Az összesen 19 kilométeres újjáépített vasútvonalat 2001 májusában adták át a forgalomnak. Ennek a fejlesztésnek – mely Zalaegerszegen keresztül egészen Bobáig folytatódik – része volt a megyeszékhelyen a vasútállomás elkerülését szolgáló deltavágány kialakítása. Itt két kilométer hosszú vasúti pálya épült meg műtárgyakkal; az úthálózat és az új vágány kereszteződésében pedig három útátjáró létesült. A deltavágányhoz kapcsolódóan kilencezer négyzetméternyi út épült. A beruházás leglátványosabb eleme a 140 méter hosszú acél keresztgerendás, fúrt cölöpökre épített Zala-híd, melynek érdekessége, hogy függőlegesen és vízszintesen is ívben van kiépítve. Ezt a feladatot konzorciumban végeztük, mely a Strabag Rt.-n kívül a Szentesi Vasútépítő Kft.-t és az MCE VOEST Hungary Kft.-t tömörítette magába. Ez utóbbi keze munkáját dicséri az acélhíd, a szentesieknek pedig a vágányépítés köszönhető. A vasúti deltavágányt idén májusban adtak át. Örömmel mondhatom, hogy a magyar–szlovén vasútépítésen végzett munkánkat egy angol mérnöki irodából, a Magyar Mérnöki Kamarából és a Magyar Tanácsadó Mérnökök és Építészek Szövetségéből álló bizottság különdíjjal jutalmazta.

Huszár Sándor az uniós csatlakozással kapcsolatban kifejtette, a Strabag Építő Rt.-nek több éves tapasztalata van az uniós és az egyéb külföldi finanszírozású projektek készítésében és pályáztatásában. Eredményességüket mi sem bizonyítja jobban, mint számos, az országhatáron belül és kívül elnyert tender. A sikerhez, a kiváló minőségű munkavégzéshez a vállalkozás infrastrukturális hátterén kívül nagyban hozzájárul az a szellemi tőke megléte, mellyel a magyar műszaki szakemberek rendelkeznek, hangsúlyozta végezetül Huszár Sándor.

vissza az elejére

SZÉPÜL, FEJLŐDIK A TELEPÜLÉS

Új tető a szentiváni templomon

Az idei évben számos fejlesztést hajtottak végre a településen, ám ezek közül mindenféleképpen az élre kívánkozik a község Keresztelő Szent János nevét viselő templom tetőszerkezetének felújítása.

– A közelmúltban egyik legkiemelkedőbb feladatunk – melyet a helyi egyházközséggel és a lakossággal végeztünk –, az a templomunk tetőszerkezete felújításának segítése volt. A templom mellett a tereprendezést szintén elvégeztük és díszkivilágítást kapott az épület – kezdte Bődör József, a település polgármestere. – Ezekből a tennivalókból aktívan kivette részét az önkormányzatunk, hiszen közel 4 millió forinttal járultunk hozzá a munkálatokhoz. A kezdeti 2 millió forintos támogatás mellett az önkormányzati tulajdonban lévő nyárfák értékesítéséből befolyt összeget felajánlottuk a költségek egy részének a fedezésére és közel félmillió forintot sikerült összegyűjtenünk a templom melletti térburkolati kőre. A tereprendezést és a megvilágítás kialakítását is az önkormányzat fedezte. Pályázatokon ugyancsak sikerült pénzt nyernünk, melynek eredményeképpen megvalósult a templom tetőszerkezetének rekonstrukciója. 
Megtudtuk, mozgalmas évet tud maga mögött a település képviselő-testülete. Felújították és parkosították a falu emlékművét, a közvilágítású lámpaoszlopokra virágokat helyeztek. Az önkormányzat támogatásával megszépült a sportöltöző, s jelenleg folyik az ifjúsági klub felújítása, melynek költsége megközelíti az egymillió forintot. Ennek köszönhetően itt az ifjúság is kulturált körülmények között végezheti szabadidős tevékenységét. Az épület egyébként ideiglenesen otthont ad majd a nyugdíjasklub rendezvényeinek. 

– Rengeteg pályázatot adtunk be, s bízunk benne, hogy sikeresek lesznek – így a polgármester. – A település közművesített, kiváló minőségűek az útjaink, ám egy tornaterem nagyon hiányzik a faluból. Ennek megvalósítására nyújtottunk be pályázatot. A gázközmű-vagyonból 36,5 millió forintot kaptunk, melyet teljes egészében elkülönítettünk a tornaterem kivitelezésére. Amennyiben a másik három önkormányzat – Alibánfa, Pethőhenye és Zalaszentlőrinc – hozzájárulásával önerőből, hitel felvételével a jövő évben elindíthatjuk a tornaterem építését. A polgármesteri hivatalnál szintén történt felújítás. A nagyterem átalakítására közel egymillió forintot fordítottunk, s fejlesztettük a hivatal számítógépparkját. Nagyon rossz állapotban van a falu víztornya és annyira elhasználódott, hogy egy új tornyot kell építtetnünk. Ez megközelítőleg 20 millió forint emészt fel. A befolyt csatorna-, illetve vízhasználati díjakból az önkormányzat a Vízművel közösen ezeket a költségeket fedezni tudja. Most adtunk be pályázatot az iskola rekonstrukciójára és számítógép-állományának korszerűsítésére, amely egy igazán nagy volumenű projekt. Az önkormányzat elkészíttetett egy tervet a kisfaludpusztai járdára vonatkozóan, amelynek kivitelezésére szintén szeretnénk pályázati forrásokat találni. Ugyancsak pályázatot adtunk be az Újtelepen található játszótér felújítására, s tervezzük a ravatalozónk megszépítését is. Jövőre még mindenféleképpen óriási kihívás lesz a település rendezési tervének az elkészítése. Pénzügyileg elég jól gazdálkodott az önkormányzat, így az ezekhez a tervekhez szükséges önrész a rendelkezésünkre áll.
A Kulturális és Ifjúsági Egyesület a közelmúltban kétnapos kulturális és sporttalálkozót szervezett, de Zalaszentiván adott otthont a kistérségi társulás szintén kétnapos ifjúsági és kulturális találkozójának.

Pem István alpolgármester, az egyházközség elnöke elmondta: a zalaszentiváni Keresztelő Szent János templom idén ünnepli 80. évfordulóját. A templom felújítása már másfél évvel ezelőtt megkezdődött, hiszen az épület ólomüveg ablakait restaurálták, majd kicserélték a drótüveg ablakokat is. A templom tetőszerkezetének rekonstrukcióját idén augusztusban kezdték el és körülbelül egy hónap leforgása alatt megújult a tető. Ezt megelőzően egy alapítványt hoztak létre, amely a falu egyházi ügyeit segíti, s így közreműködött például a templom tetőszerkezetének megszépülésében is. A helyiek aktív közreműködésének köszönhetően megújult a tető, parkosították és térkővel burkolták a templom környékét. A munkálatok összesen 13 millióba kerültek. Az alpolgármester hozzátette: egy Zalaszentivánról elszármazott és Kanadában elhunyt idős hölgy végrendeletében jelentősebb pénzösszeget ajánlott fel a falunak, hogy egy hősi emlékművet állítsanak a községben. Így ezt a szobrot – melyet a templom előtt állítottak fel – a templom új tetőszerkezetének szentelésekor szintén felavatták. 

vissza az elejére

ROMAFESZTIVÁL

Hagyományt teremtenek

A közelmúltban rendezték meg Nagykanizsán az I. Dunántúli Regionális Romafesztivált, mint az kiderült, hagyományteremtő szándékkal. A Dunántúli Roma Vezetők Szövetsége és a Régiós Cigánytanács közös rendezvényén majd’ egy tucat hagyományőrző együttes lépett fel, a sztárvendég pedig a Romantic együttes volt. Nagy József György, a DRVSZ elnöke és Röst János alpolgármester köszöntője után Farkas Flórián országgyűlési képviselő, a Lungo Drom elnöke lépett a mikrofonhoz. 

A politikus szerint reális az esély arra, hogy a kisebbségek a jövő Európájából kimaradjanak. Ha az egységes uniós alkotmányból kihagyják a kisebbségeket, akkor már egyedi emberi jogaik sem fognak úgy érvényesülni, mint ahogy az elvárható lenne. A kisebbségek, és azon belül a cigányság érdekképviselete a következő tíz év legnagyobb kihívása lehet. Szerinte a kisebbségi politikában elindulhat egyfajta „cigánytalanítási” folyamat. Kolompár Orbán az OCÖ elnöke úgy gondolja, hogy nem annyira kilátástalan a cigányság helyzete, mint amilyennek azt Farkas Flórián lefestette. Kijelentette: a romák soha annyi támogatást nem kaptak, mint napjainkban. A politikai csatározások után a kulturális program következett: többek között színpadra lépett az Uzhe Jile együttes, a Barcsi Vidám Fiatalok, a Kanizsa Táncegyüttes alapító tagjai, és zárásként a Romantic együttes, amely igazi fiesztát varázsolt a színpadra. 

vissza az elejére