Díjazott diákok

Folyamatosan újítja meg kisboltjait

Zászló- és címeravatás Kiscsehiben

Ipari park, távfűtőmű Pusztamagyaródon

TÖRTÉNELEM GYERMEKRAJZOKBAN

Díjazott diákok

Szabadságharcos elődeink címmel hirdetett rajzpályázatot a Magyar Honvédség Zala Megyei Hadkiegészítő Parancsnoksága és a Söjtöri Községi Önkormányzat a Zala megyei általános iskolák számára 1. és 2. korcsoportban (alsó, illetve felső tagozat).

A rajzpályázat célja volt a megemlékezés: a Rákóczi-szabadságharc 300., Deák Ferenc, a haza bölcse születésének 200. évfordulója, 1848-49. évi szabadságharc és a magyar katonai becsület, valamint a katonai hagyományok ápolása. 
A megye 30 általános iskolájából 297 tanuló 333 pályázatot nyújtott be. A zsűrizett rajzokat a söjtöri Deák Ferenc iskolában lehet megtekinteni. (Rákóczi, Petőfi, Deák portréi, csatajelenetek, emlékhelyek). Az eredményhirdetés október 18-án volt Söjtörön, amelyen részt vettek a díjazottak és a szülők. A szép ajándékokat, vásárlási utalványokat, dicsérő okleveleket, Gondos Ferenc ezredes, Velkey Péter osztályvezető adta át kategóriák szerint. Megnyitó beszédet mondott Kiss Bódog Zoltán, a Zala Megyei Közgyűlés elnöke, aki további sikerekre buzdította a gyermekeket. A szép ünnepség szervezését, valamint a teljes lebonyolítást Ferge László őrnagy végezte. Dicséret illeti a rajzokra felkészítő tanárokat is. Érdemes leírni a díjazott és különdíjat kapott gyermekek nevét és iskoláját.
I. korcsoport: 1. helyezett: Nauratyll Eszter, Liszt Ferenc Iskola Zalaegerszeg, 2. Hordós Nóra, Deák Ferenc Iskola Söjtör, 3. Takács Gergő, Vörösmarty Iskola Lenti, 4. Molnár Nikolett, Hevesi Sándor Iskola Nagykanizsa, 5. Fitos Eliza, Deák Ferenc Iskola Söjtör, 6. Ostrom Bálint, Zalalövő Iskola. II. korcsoport: 1. Fazekas Barna, Vörösmarty Iskola Lenti, 2. Markó Máté, Dózsa Iskola Zalaegerszeg, 3. Balázs Bianka, Kehidakustány, 4. Szabadi Réka, Hevesi Sándor Iskola Nagykanizsa, 5. Rezneki Ramóna, Tótszerdahely, 6. Koller Viktória, Zalabér. Különdíjat kapott: Máté Mihály, Hevesi Sándor Iskola Nagykanizsa, Orsós Edina, Dózsa Iskola Zalaegerszeg, Skapér Izabella, Kehidakustány, Csizmazia Mihály Nagykanizsa.

vissza az elejére

AZ INTEGRÁL-M KFT.

Folyamatosan újítja meg kisboltjait

A szuper- és hipermarketek mind nagyobb térnyerése ellenére nem csökkent a kisboltok forgalma hazánkban. A vásárlók még ma is kedvelik a házuk szomszédságában található üzleteket, melyekben mindig ugyanaz a kedves arc köszön vissza rájuk, s ha kérik, félreteszi számukra a friss kenyeret, húst, tejet. 

A szupermarketek annyiban nyomták rá bélyegüket a kisboltokra, hogy ez utóbbiakban többnyire a napi cikkeket keresik a vásárlók, a friss tejet, kenyeret, felvágottat stb. Ezt az igényt ismerte fel a zalaegerszegi székhelyű Integrál-M Kereskedelmi Kft., és egy évvel ezelőtt hozzáfogott boltjai felújításához. Napjainkra boltjaik 50 százaléka, szám szerint 10 darab várja megújult környezetben, korszerű berendezésekkel felszerelve a vásárlókat. 
– Nem vártuk meg, amíg a konkurencia leelőz bennünket. Nem vártuk meg, hogy az esetleg csökkenő forgalom miatt árrésünk megemelésével kelljen kompenzálnunk a kiesést. Az előremenekülés taktikáját választottuk. Fejlesztettük, s fejlesztjük boltjainkat annak érdekében, hogy a bevásárlóközpontok révén a vevők által megismert nagyobb választék közelébe tudjunk férkőzni a napi cikkek tekintetében – ismerteti az Integrál-M Kft. filozófiáját Csordás József ügyvezető igazgató. – Úgy gondoljuk, hogy a napi bevásárlások során emberi kapcsolatok is kiépülnek boltjainkban. Egyáltalán nem mindegy, milyen termékeket kínálunk az egyes boltokban, hiszen vásárlóink nap, mint nap számítanak arra, hogy ha nálunk vásárolnak, szép, friss árut kapnak.
Ezeket a gondolatokat előtérbe helyezve indítottuk el bolthálózatunk fejlesztését – tájékoztat a részletekről Fogáné Katona Ildikó értékesítési üzletágvezető. A mai napig 10 üzletünk újult meg a megye számtalan pontján. A napokban nyitotta meg kapuit az ugyancsak megszépült Alsóerdei üzletünk.

– Milyen területeket érintettek a felújítások?
– Minden termékcsoport tekintetében fontosnak tartottuk a bemutatópult korszerűsítését, felületének növelését. Ennek szellemében új csemegepultokat állítottunk be, 12 húsipari beszállító termékeit kínáljuk a pultokon. Újdonsága üzleteinknek, hogy megjelentek a csomagolt tőkehúsok, és baromfik. Tapasztalataink nagyon kedvezőek e téren. Mellettük kínálunk vákuumcsomagolt felvágottakat, és folyamatosan vezetjük be boltjainkba a csomagolt hidegkonyhai készítményeket. Önkiszolgáló, hűtött polcainkon kedvükre válogathatnak a hozzánk betérők. Ugyancsak új berendezéseket vásároltunk a tej- és tejtermékek bemutatására, ahol négy-öt beszállító készítményeit kínáljuk. Jó hír vevőinknek, hogy jelentősen növeltük sajtválasztékunkat is. Új, egységes küllemű, színvonalasan kialakított kenyér- és pékáru-bemutatóhellyel találkozhatnak boltjainkban három sütőipari szállító termékválasztékával. A zsemlét adagolóba helyeztük, ugyanakkor külön bemutatórészen jelennek meg a finom pékáruk. Vásárlóink kedvében kívántunk járni akkor is, amikor megteremtettük boltjainkban a helyben sütött pékáruk forgalmazásának lehetőségét. Óriási sikerük van a finom, meleg termékeknek. Meg kell említenem még, hogy átalakított boltjainkban hűtőket helyeztünk el a zöldség-gyümölcs értékesítés kulturáltabb bemutatására. Ma a kisboltok forgalmának 6–8 százalékát a zöldség-gyümölcs árusítás teszi ki. A felsoroltakon túl az összes árucsoportban növeltük üzleteink választékát. Úgy egészítettük ki, alakítottuk át a polcrendszereket, hogy a differenciált vásárlói igényeket figyelembe véve, 20–30 százalékkal több terméket kínálhassunk. Egy helyen, szakosítva találják a vásárlók az azonos rendeltetésű árukat. Újdonság üzleteinkben, hogy megjelentek a non-food termékek. Igyekeztünk minden olyan eszközt beszerezni, amelyek szükségesek a háztartások mindennapjaihoz. Értem ez alatt a fakanalat, különfajta reszelőket, de a poharakat, edényeket is. Módosítottuk a felújított boltjaink nyitva tartását a vásárlói igényekhez igazodva, a falvakban is bevezettük a vasárnap délelőtti nyitva tartást azzal a legfőbb céllal, hogy fokozzuk a boltok vásárlómegtartó képességét. Vasárnap is friss tejet, kenyeret kínálunk a bennünket felkeresőknek. 

– Külsőleg is megújultak az üzletek?
– Többségük igen, ám most elsősorban a belső képre helyeztük a fő hangsúlyt. Itt emelném ki, hogy valamennyi felújított üzletünk légkondicionált, egységesítettük a dekorációt, bevezettük a számítógépes rendszert, nagyobb üzleteinkben vonalkód-leolvasó rendszer működik. 
Mindezen átalakítások egy hét, maximum tíz nap alatt zajlottak le. Jól szervezett módon, alkalmanként tucatnyi szakember dolgozott a boltokban, így nem kellett hosszú ideig nélkülözniük a már jól megszokott üzletet a vásárlóknak. 
Az Integrál-M Kft. legrégebbi üzlete, az Alsóerdei bolt tizedikként újult meg. Ismételt nyitására 2003. október 20-án került sor, nagyszabású akciókkal, kóstolókkal „fűszerezve”.
– A többi üzlethez hasonlóan nagyon kellemes környezetet alakítottunk ki az Alsóerdei üzletünkben is. Az áruválaszték már említett növelésén, és a bemutatópultok korszerűsítésén túl érdemes megemlíteni, hogy árpolitikánkon nem változtattunk. Most is átlagosan 10 százalékkal olcsóbban vásárolhatnak az ide betérők. Kedvező árainkat további akciókkal, kedvezményekkel egészítjük ki – fűzi az elmondottakhoz Fogáné Katona Ildikó, értékesítési üzletágvezető. 
Üzleteinek felújítását tovább folytatja az Integrál-M Kft.

vissza az elejére

A JÖVŐT ALAKÍTJÁK A KÖZSÉGBEN

Zászló- és címeravatás Kiscsehiben

Kiscsehi történetiségének egyik jelentős állomásához érkezett; október 26-án zászlót és címert avattak a településen, melynek első írott emléke 1335-ből származik.

Az ünnepi program az első és a második világháborúban elesett katonák emlékművének koszorúzásával kezdődött, majd az ünneplő közönség az imaházba vonult. Itt a tornyiszentmiklósi Kerti Sándor Kulturális Egyesület adott az esemény hangulatához illő műsort, majd négy helyi diáklány olvasta fel a község elszármazottja, Rikli Sándor Kiscsehi történetét gondos alapossággal feldolgozó munkáját. Egyebek között megtudtuk, Csehi 1335-ben mint puszta tűnt fel első ízben, a török hódoltság után földesura a gróf Zichy-család. 1599-ben jelent meg neve előtt a kis jelző. A községnek iskolája, temploma, lelkésze nem volt. E tekintetben Felsőszemenyéhez tartozott, az anyakönyveket is ott vezették latinul, majd 1870-től magyar nyelven. Lakossága földműveléssel és szőlőtermesztéssel foglalkozott. Legújabb kori történelmét az 1937-ben induló olajtermelés határozta meg, mely fejlődést hozott a község életében.
Ezt követően Kiscsehi zászlóját és címerét szentmise keretében avatták fel, melyet Tüske József kerületi esperes celebrált. A címer történetéről Mester Vince esperes beszélt. A háromszögű pajzs felső piros mezőjében egy aranyszínű sas, alul a zöld mezőben pedig egy szintén aranyszínű taliga és eke található. Ezt, mint két kar veszi körül a búzakalász és a szőlő. A sas arra figyelmeztet, mondta, hogy őrizzük katolikus hitünket, a taliga és az eke Isten ajándékát, a mindennapi munka eredményét emeli ki, a búza- és a szőlőmotívum pedig Jézus testét és vérét példázza. 

A jelképeket – melyet Rikli Sándor tervezett és Nagy Ferenc készített el – dr. Hóbor Erzsébet, a megyei közigazgatási hivatal vezetője adta át Süle Béla polgármesternek, aki a zászló tiszteletére, a létrehozott értékek védelmére hívta fel a lakosság figyelmét. Siket István, Decs Ferenc és Decs Csaba kötött szalagot a zászlókra, majd dr. Hóbor Erzsébet mondott ünnepi beszédet. Bár sok feljegyzés nem maradt a faluról, ennek ellenére mégis olyan gazdag múlttal rendelkezik, mely erőt kell, hogy adjon a kiscsehieknek, fogalmazott. Ezért kell, hogy legyen a múltból feltörő erő, ami a mindennapokhoz és a biztos jövőképhez a községnek és lakóinak kitartást ad, továbbá a településhez, mint szülőföldhöz való állandó visszakapcsolódást is jelentse, hangsúlyozta.
Ezután az ünneplők a Letenye Városi Fúvószenekar kíséretében a művelődési házba vitték a zászlót, ahol Nógrádi László országgyűlési képviselő mondott köszöntőt.
Süle Béla elmondta, az utóbbi években számos fejlesztés valósult meg a községben, járda épült, falugondnoki autó segíti a szociális ellátást, csillagpontos kábeltévé-rendszert alakítottak ki, és folyamatban van a természetközeli szennyvíztisztítás megoldása. Mindezek a falusi turizmus megteremtését is szolgálják. A polgármester szerint a falubeliek partnerek a munkában, hiszen a cél közös; egy családias, hangulatos település kialakítása. 

vissza az elejére

LEZÁRULT A PROJEKT TERVEZÉSI SZAKASZA

Ipari park, távfűtőmű Pusztamagyaródon

A Phare CBC Ausztria–Magyarország Kisprojekt támogatásával az ipari park és távfűtőmű Pusztamagyaródon című projekt tervezési szakasza lezárult. Az eddigi munkáról, a program jelenlegi állásáról, távlatairól valamint a befektetési és támogatási lehetőségekről konferencián számoltak be az érintettek.

Kovács Károlyné polgármester bevezetőjében elmondta, Pusztamagyaródon az ipari park létesítésének célja elsősorban a munkahelyteremtés, mely azon túl, hogy az egyes emberek számára a biztos megélhetést garantálja, összességében a községnek is fellendülést hoz. A munkanélküliségi ráta a megye térségeihez viszonyítva magasabb, jelenleg 20 százalékos a településen. Ezen a helyzeten javítandó, alapította meg három évvel ezelőtt az önkormányzat osztrák partnerével közösen a Biotherm 2000 Kht.-t, hogy az általa elképzelt ipari park és távfűtőmű létrehozásával munkát adjon a helyieknek és a környéken élőknek, hangsúlyozta Kovács Károlyné.
A városok gazdasági fejlődése mellett a falvak, mint életszínterek egyre jobban elvesztik vonzerejüket. Ezt a tendenciát kívánják megfordítani Pusztamagyaródon, és egy élhetőbb települést teremteni, fogalmazott Peter Buchleitner, a Biotherm Kht. osztrák igazgatója. Ehhez lehetőséget biztosít a környék fa- és erdőgazdagságára épülő faipari vállalkozások letelepítése, mellyel új munkahelyek alakulnak a térségben. Ezt követően Kalcsú Zoltán, a Pannon Fa- és Bútoripari Klaszter menedzsere az erdőgazdálkodás, a fafeldolgozás és -hasznosítás zalai helyzetéről tartott beszámolót.

Az ipari park kifejezetten a fafeldolgozó és azokat kiszolgáló, azokhoz kapcsolódó vállalkozások befogadását tűzte ki céljául. Mindezt indokolja a térség faalapanyag-gazdagsága, a fafeldolgozás hagyományai, a munkakultúra megléte, fejtette ki előadásában Tóth Béla, a projekt menedzselését felvállaló Energetikai, Környezetvédelmi és Faipari Mérnöki Kft. igazgatója. E cégek betelepülése megteremti az energia célú hulladékhasznosítást is. A létesülő biomassza (a fafeldolgozás hulladéka, és az erdőből kikerülő tűzifa) alapú fűtőműben előállított energia felhasználói részben maguk a vállalkozások lesznek, valamint a község intézményi hőfogyasztói és az erre igényt tartó lakosság. Tóth Béla beszélt az ipari park és távfűtőmű megvalósításának hazai és uniós támogatási lehetőségeiről, majd hangsúlyozta, a projekt nemcsak a hazai energetikai stratégiának és az EU elvárásainak megfelelő rendszer kiépítését eredményezi, hanem mintául szolgálhat az alacsony foglalkoztatottságú kisközségek fejlődésében. Pusztamagyaródon jelentőségét az adja, hogy gazdaságilag elmaradt régióban valósul meg, így a munkahelyteremtés igen nagy fontosságú.
A továbbiakban Szécsényiné Tar Mária, a Constreal Kft. képviselője az ipari park és távfűtőmű infrastruktúráját és építészetét mutatta be, a Co-Energy Kft.-től Zsuffa László a távfűtőmű és távhőellátás technológiai és financiális megvalósításáról tájékoztatott.
A program tervezési szakasza lezárult, a következőkben a kivitelezéshez szükséges anyagi források előteremtése a feladat.

vissza az elejére