Környezetünk ártalmairól

Átadták a Kishegyi utat

Gesztenye-nap Iharosberényben

Phare-pénzből fejlesztenének

e-Magyarország-nap Kanizsán

Környezetünk ártalmairól

A Magyar Tüdőgyógyász Társaság környezetvédelmi szekciója keretében október húszadikától Hévízen a városháza dísztermében rendezték meg a „Környezeti Ártalmak és a Légzőrendszer” országos konferenciát. A „levegőszennyezés által veszélyeztetettekért alapítvány” támogatásával, a környezetvédelmi és vízügyi miniszter védnökségével, tizenharmadik alkalommal megszervezésre kerülő háromnapos tanácskozás szakmai programjában ezúttal is több olyan előadás szerepelt, mely különösen a környéken élő szakemberek legújabb kutatásait tárta a több száz érdeklődő elé.

A hétfői ülésnapon a Veszprémi Egyetem Georgikon Keszthelyi Mezőgazdaságtudományi Karának vezető munkatársai számoltak be többek között a parlagfűfajok honi elterjedéséről, a szántóföldi növények tápanyagigényéről, a XXI. század növényvédelmi kihívásairól és a kémiai növényvédelem szerepéről a fenntartható mezőgazdaságban. 
A második nap szakmai programjában leginkább a parlagfű és az időjárás kapcsolatáról, a pollenszennyezettségről és az allergiológiai kutatások eredményeiről esett szó. Mindemellett górcső alá vették a Paksi Atomerőmű kettes blokkján bekövetkezett súlyos üzemzavar környezeti hatásait és az ott dolgozók egészségi állapotában bekövetkezett változásokat. Egy előadás foglalkozott a radontól származó munkavállalói sugárterhelés vizsgálatával a Tapolcai Tavasbarlangban. Témaként előkerült az elektroszmog, a hulladékgyűjtő udvarok, az ásott kutak minősítése. Egy referátum az EU-s követelmények közvetett hatásait elemezte a lakosság egészségi állapotára. 
A zárónapon környezetetikai, betegjogi kérdéseket tisztáztak és Tóth János, a Zalaegerszegi Magyar Olajipari Múzeum Hévízen élő igazgatója képek segítségével idézte vissza a patinás gyógytelepülés régi és mai arcát. 
A levegő, a vizek, a termőföld, a tápláléklánc rövid és hosszabb távú veszélyeztetettségével; a radiációs terhelésből adódó kockázatokkal; a környezeti behatások biológiai és humán következményeivel foglalkozó előadások újraszerkesztett tanulmánykötete a szervezők jóvoltából még idén napvilágot lát.

vissza az elejére

SZÉPÜLŐ PÖLÖSKE

Átadták a Kishegyi utat

A közelmúltban ünnepélyes keretek között átadták az 1600 méteres felújított pölöskei Kishegyi utat. A megszépült útszakasz avatásán Kiss Bódog Zoltán, a megyei közgyűlés elnöke, dr. Boros Imre, a megyei közgyűlés alelnöke, valamint Balázs Árpád, Pölöske polgármestere közösen vágták át a nemzeti színű szalagot. 

Kiss Bódog Zoltán kiemelte: az ilyen és az ehhez hasonló fejlesztések a helyiek életkörülményeit javítják, amely a lakosság helyben maradását segíti elő. A Kishegyi út felújításával a gazdálkodók esélyt kaptak arra, hogy mezőgazdasági tevékenységüket jobb körülmények között végezhessék. Hozzátette: a mostani beruházás egy nagyon szép kezdet, melyet remélhetőleg a jövőben újabbak fognak követni. Balázs Árpád polgármester elmondta: a helyiek sokat használják a Kishegyi utat, hiszen ezen keresztül jutnak el szőlőhegyükre, erdőterületeikhez. Az útszakasz rekonstrukciója mintegy 26,5 millió forintba került, melyhez a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium pályázatán 19,6 millió forintot nyert a falu. A munkálatok tavaly nyár elején kezdődtek, melynek eredményeképpen egy a mai előírásoknak megfelelő – hat méter széles úttest, két oldalt árokkal és padkával felszerelve – utat vehetnek igénybe a pölöskeiek. Megtudtuk, a település bővítését követően és a közművesítés után ez a felújított útszakasz egy új utcája is lehet a falunak.

vissza az elejére

Gesztenye-nap Iharosberényben

Gesztenye-napot rendeztek a múlt hónap első napjaiban Iharosberényben. A település vonzáskörzetében sokan foglalkoznak a szúrós köpenyű gyümölcs termesztésével, erre utalnak azok a jól ismert, közkedvelt fajták is, amelyek a település nevét viselik. 

A szakmai fórummal egybekötött rendezvény az ország Berény nevű települései polgármestereinek találkozójával vette kezdetét, majd szüreti felvonulás és a művészeti csoportok produkciói következtek. A szakmai fórumon a gesztenyetermő tájak képviselői előadásokat hallgattak meg a témában: Dr. Szentiványi Péter a gesztenyetermesztés helyzetéről, Eke István, az FVM munkatársa a gesztenyebetegségekről és a védekezés lehetőségeiről, Ősz Csabáné (FVM) pedig a gesztenye védjegyről beszélt. Eközben odakint termény- és gasztronómiai kiállítás várta a látogatókat: az ínyencek megismerkedhettek a gesztenyelekvárral, a gesztenyével töltött csülökkel, és a hasonlóan „kibélelt” galambbal is, a kevésbé ínyencek pedig annyi sült gesztenyét ehettek, amennyit csak akartak. Laczó Csaba termelő szerint a növénnyel való foglalatosság évszázados tradíció a térségben; apáról fiúra száll. A szakmai fórumra utalva elmondta: fontos, hogy felhívják magukra a szakma és a piac figyelmét, a termelők pedig tervezik, hogy a minél kedvezőbb ár elérése érdekében értékesítési szövetkezetbe tömörülnek, így az uniós piacokon is hatékonyabban tudják képviselni az érdekeiket.
Több termelő megfogalmazta: a jelenlegi felvásárlói ár és az értékesítési lánc másik oldalán állók árai között háromszoros-négyszeres eltérés van. Tehát a termelőktől 130-150 forintos kilónkénti árért veszik át a termést, s az ország másik felében sokan – például a gesztenyesütők – ötszáz-hatszáz forintért árulják azt. Nagy különbség van tehát a két ár között, s ez akár a termelőknél is maradhatna... Annál is inkább, mert úgy tűnik, egyre többet kell költeni a növényvédelemre, ugyanis az iharosberényi fákat is károsítja a kéregráknek nevezett endotiás kéreg-elhalás.

vissza az elejére

ÚJ KOLLÉGIUM ÉPÜLHETNE

Phare-pénzből fejlesztenének

A lenti Móricz Zsigmond Általános Iskola, Diákotthon, Gyermekotthon és Speciális Szakiskola csaknem negyedszázada épült, s mára (miután ennyi idő egy ember életében is sok, hát még egy épületében) ráférne a felújítás, a modernizáció. A modernizáció nemcsak azért szükséges, mert mint minden iskola, ez is szeretne megfelelni a XXI. század követelményeinek, hanem azért is, mert a többfunkciós oktatási-nevelési intézmény iránt nagy igény mutatkozik a megye területén.

Ennek oka az, hogy nemcsak oktatási feladatokat lát el, hanem kiterjed hatásköre a gyermek-ifjúságvédelem területére is, s mint ilyen, megyei beiskolázású. Kulcsár István igazgató elmondta: mivel a fenntartó a megyei önkormányzat, így közösen kell gondolkozniuk a felújítást illetően is. Egyetértés mutatkozik a megye vezetése és az intézmény céljait illetően: szolgáltatásaik kapacitását mindenképpen növelni kell, hogy az intézmény minél több gyermek fogadására legyen alkalmas. Többször nyújtottak már be pályázatot a több száz milliós beruházás finanszírozására, ám eddig sikertelenül. Pedig a kész tervek már csak arra várnak, hogy a munkálatok meginduljanak: ennek során egy magastető-beépítést kapna az épület, családiasabb szobákat alakítanának ki, és létrehoznának új, modern tantermeket is. Teljesen új kollégium épülhetne, ahol harminc-negyven gyermek pihenhetne a nap végeztével. A fejlesztés több ütemű lesz, két-három év kell a kivitelezéshez. Úgy tűnik, a körülmények miatt ilyen, több szakaszból álló fejlesztésre kényszerülnek, s most első lépcsőben egy számítógépes szaktantermet fognak kialakítani, a legmodernebb számítástechnikai eszközökkel. Ehhez – szintén a megyei önkormányzattal közösen – egy pályázatot nyújtanak be a Phare-hoz, a XXI. század iskolája programcsomag keretében, mintegy hatvanötmillió forintos összegre. A szükséges önrészt a megyei önkormányzat biztosítja, kedvező elbírálás esetén a szerződéskötésre valamikor a tavasszal kerülne sor, és a nyár már az érdemi munkával telhet.  

vissza az elejére

e-Magyarország-nap Kanizsán

Nemrég e-Magyarország-napot rendeztek Nagykanizsán a Honvéd Kaszinóban. Az Informatikai és Hírközlési Minisztérium turnéjának dél-zalai állomásán húsz fős számítógépes terminál állt a fiatalok rendelkezésére, az ingyenes internetezési lehetőséget a nap végéig több százan ki is használták. Kovács Kálmán informatikai és hírközlési miniszter a kormányzat információs stratégiájáról tartott előadást, ám előbb találkozott a sajtó képviselőivel. A miniszter kijelentette: 2004 végéig az ország területén 2004 helyen lehet ingyenesen internetezni. Szólt arról is hogy elkészült a Magyar Információs Stratégia, amely 19 kiemelt operatív programot tartalmaz. Ezekre már a pénzügyi források is rendelkezésre állnak.

vissza az elejére