Megyeháza

MEGÚJUL A SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁS A MEGYÉBEN

Kórházi fejlesztések, tőkebevonással

Két rendkívül fontos, jövőt meghatározó napirend is szerepel a megyei közgyűlés november 7-i ülésén. Az egyik a kórháztörvény alapján az intézmény fejlesztésére irányuló előterjesztés, a másik pedig az úgynevezett szociális szolgáltatás szervezési koncepciója. E két téma részleteiről kérdeztük Borsos Józsefet, a megyegyűlés alelnökét.

Borsos József – A kórház fejlesztésére irányuló előterjesztés lényege a következő. A megyei kórház a tíz évvel ezelőtti fejlesztések nyomán nagyon jó szakmai színvonalat ért el és jó irányba haladt: magas színvonalú ellátást biztosított és bizonyos területeken regionális pozíciókat tudott megszerezni. Ennek az ára az volt, hogy a nagy befektetéssel járó fejlesztések után a pénzügyi helyzete romlott. Az elmúlt években lehetőség teremtődött arra, hogy az intézmény pénzügyileg stabilizálódjon és most érte el azt az állapotot, hogy új fejlesztésekbe kell ismét belevágni, mert ha ezt nem csináljuk meg, akkor romlana a pozíciója és a színvonala is a kórháznak – mondja az alelnök és hozzáteszi: a kérdés igazán az, hogyan lehet fejleszteni akkor, amikor az önkormányzatokat a kormányzat ellehetetleníti. Az egyértelmű, az önkormányzatnak nincs forrása erre, ezért önmagában nem sokat tud tenni. Ezért lehetőségeket kell találni. Adtunk be pályázatot a kórház III. ütemű fejlesztésére, de jelen pillanatban úgy tűnik, a kormány nem fogja támogatni az ismert körülmények miatt.

– Mire gondol?
– Úgy tűnik nem kellően lobbiképes a zalai szocialista országgyűlési képviselő csapat. De ennek ellenére tárgyalunk mindenkivel, aki ebben az ügyben segíthet. Ugyanakkor meg kell találnunk azokat a lehetőségeket, amivel a kórházat fejleszteni lehet. Az egyik lehetőség az, hogy úgynevezett közreműködői szerződéseket kötünk az egyes szakterületeknél szolgáltatások ellátására a dolgozókkal. Minden híresztelés ellenére, bárki bármit hall, vagy állít, ez nem privatizáció – hangsúlyozza Borsos József. – Ugyanis mi nem értünk egyet a kórháztörvény eredeti szellemével, szándékával, hogy más tulajdonba adjuk a kórházat. Ezért azt a megoldást választjuk, amelyik nem privatizációval történik, mégis tudunk fejleszteni. Ennek a folyamatnak a beindítása már megtörtént a radiológiával, folytatódni fog a patológiával és az intézeti gyógyszertár fejlesztésével. Később még bevonunk más szakterületeket is. Mindez úgy történik, hogy a dolgozóknak felajánljuk törvényes keretek között, lássák el a szolgáltatást, de továbbra is a kórház és a megyei közgyűlés felelős az ellátásért. Az intézmény a mi tulajdonunkban marad, mi kötjük meg a szerződést az Országos Egészségügyi Pénztárral, de a végrehajtásra, a szakmai munkára szerződünk a dolgozókkal, akiknek gazdasági társaságot kell létrehozniuk, hozhatnak be külső forrást, eldönthetik, hogy hitelt vesznek-e fel, vagy befektetőt vonnak be. Az nyilvánvaló: a szerződés véglegesítése során a tulajdonosnak van lehetősége arra, ha látja, rossz konstrukció áll össze, hogy azt mondja, ezt ne így, gondolkodjunk más megoldáson... Az átalakulás egyébként azért jó, mert a gazdasági társasági formában racionálisabban lehet szervezni, hiszen szabadabb a gazdálkodás, mint egy költségvetési intézménynél. Ha érdekeltek a dolgozók, sok mindenre másképpen figyelnek. A lényeg tehát, hogy olyan szerződést kössünk, amiben pontosan meghatározzuk, milyen színvonalú szolgáltatást nyújtunk, milyen mennyiségben, milyen időtartamban. Rögzíteni kell a fejlesztések végrehajtását is.

– Hitelképesek lesznek a létrejövő gazdasági társaságok?
– A kormány meghirdetett egy 40 milliárdos keretet, ami arra szolgál, hogy orvosok, kórházi dolgozók részt vehessenek a kórházi átalakulásban. Egyelőre a központi költségvetési tervekben nem találjuk ezt a pénzt, de reméljük az ígéret nem csak ígéret marad. Ugyanakkor különösebben nem kell aggódni, hiszen az egészségügyi dolgozókat megkeresik különféle befektetők, egészségügyi szolgáltatók és szívesen társulnak velük. A dolgozóknak a szakértelme az, amivel működőképessé válik a vállalkozás. Ezekkel a technikákkal, hogy megőrizve a kórháznak a mostani likviditási pozícióit, milliárdos nagyságrendű fejlesztést tudunk végrehajtani. Fontos hangsúlyozni: úgy szervezzük az egész szerződéses rendszert, hogy azokra a területekre, melyek nem kerülnek ily módon üzemeltetés alá, is jusson a fejlesztésből továbbra is abból a fedezetből, amit a kórház elő tud teremteni magának. Más típusú fejlesztésben is gondolkodunk. Például rehabilitációs célú intézményt próbálunk kialakítani tőkeerős egészségügyi szolgáltatókkal, ami tovább bővítheti a szolgáltatási színvonalat.

– Mi a lényege a szociális koncepciónak, ami azután született, hogy átvilágításra került az intézményrendszer.
– A koncepcióban megjelenik az a fajta látásmód, szándék, hogy milyen irányba akarunk fejleszteni. Ennek alapján elkészül december 31-ig egy konkrét fejlesztési program a szociális hálózatra. Az országban szinte egyedülállóan a Zala megyei önkormányzat az elmúlt időszakban hatalmas, meglehetősen elhanyagolt intézményhálózatot örökölt. Mindenfajta elképzelés nélkül önfejlődő módon alakult a rendszer. Rendkívül alacsony a szociális ellátásban az egyházak, civil szervezetek közreműködése. Ez azt bizonyítja, hogy az előző vezetés nem kereste az együttműködést ezekkel a szervezetekkel. Szeretnénk, ha ez a koncepció elfogadásra kerülne, mivel a kibontakozás útja nem az, hogy minél több intézményt tartson fenn a megye, hanem, hogy tudjon olyan együttműködést, hálózatot kialakítani, amelybe bevonja az egyházakat, civil szervezeteket, kistérségi társulásokat, kisebb településeket. A koncepcióban megfogalmazódik, hogyan lehetne a leromlott intézményeket kiváltani, milyen partnereket akarunk megkeresni, hogy működjenek együtt velünk. Az a szándék is tükröződik az anyagban, hogy el kell mozdulni abba az irányba, hogy létrejöjjön egy kistérségi ellátó hálózat. Ennek a modelljén most dolgozunk. Mindez nem azt jelenti, hogy a falvakra akarjuk nyomni ezt az ellátást, hanem, hogy közelebb vigyük területileg az idős emberekhez és helyben biztosítsunk bentlakásos szolgáltatást.

– Önt a Nyugat-dunántúli Regionális Egészségügyi Tanács elnökévé választották a közelmúltban. Melyek a tanács legfontosabb feladatai?
– A kormány is ösztönzi, hogy regionális szinten az egészségügyi fejlesztéseket valaki koordinálja. A nyugat-dunántúli régió három megyéje, Győr-Sopron, Vas és Zala teljes egyetértésben hozta létre az egészségügyi tanácsot a közelmúltban. Azért alakult meg, hogy a régióban megkezdődjön egyfajta összehangolása az egészségügyi fejlesztéseknek. Megpróbálunk mindenkit összefogni, hogy ne legyenek felesleges, párhuzamos fejlesztések a rendszerben. Ne oltsák ki egymást, hanem inkább erősítsék.

vissza az elejére

2003–2006. ÉVI CIKLUSPROGRAM A MEGYEGYŰLÉS ELŐTT

Fejlesztések, célkitűzések

Műfaját tekintve teljesen új az a ciklusprogram, melyet következő ülésén tárgyal a megyei közgyűlés. A rendszerváltozás óta négyévenként a megválasztott elnök úgynevezett elnöki beszédében szólt szándékairól és adott egyfajta programot a következő évekre. Hogy miért egy évvel a 2002-es választások után kerül a képviselők elé a megye ciklusprogramja, Garamvölgyi György alelnök a következő magyarázatot adta.

– Nem csupán szándékokat szerettünk volna megfogalmazni, hanem különböző elemzésekkel alátámasztott pontos feladatmeghatározást. Míg a városok gazdasági programot alkotnak, a megyei önkormányzat azért nem csinál ilyent, mert más a feladata: intézményfenntartás, valamint koordinatív és hatásköri tevékenységeket lát el. Amikor átvettük a közgyűlés vezetését pályázatokat hirdettünk, különböző feladatokat adtunk ki, melyek a nyár végére készültek el. Most vagyunk abban a helyzetben, hogy a megismert tapasztalatok alapján programot tudjunk alkotni. A felmérések nem azért történtek, mert a jelenlegi többség annyira másképpen gondolná a kérdéseket, hanem azért, mert ez eddig nem történt meg. Például tíz évvel ezelőtt a megyének nem volt középfokú intézményrendszere, ma a középfokú oktatásnak mintegy 27 százalékát végzi. A két megyei jogú városon kívül a harmadik intézményfenntartó lett a megye. Ez új helyzet. A közgyűlés elé kerülő anyagot csak a tapasztalatok birtokában lehetett összeállítani. Tartalmazza a megyei önkormányzat hatáskörébe tartozó feladatok ágazati szintű célkitűzéseit, a prioritásokat. Például nagyobb hangsúllyal szeretnénk részt venni a megye kulturális életében, mint ahogy az elmúlt évtizedekben megszokott volt. Számos feladat már a megvalósítás útjára lépett, utalnék a bábszínház indításáról szóló döntésre, a Pannon Tükör kulturális folyóirat újbóli indítására, önálló szerkesztőség létrehozására, a Hevesi Sándor Színház és a Zalai Nyári Színház Kht. fenntartásában való hosszú távú közreműködésre – fogalmazott az alelnök.
Sokszor keveredik a megyei közgyűlés munkája és általában a megyei önkormányzati munka fogalma – folytatta. – Hangsúlyozni kell, hogy a megyei önkormányzat nem egyenlő a megyével. Mi koordinálhatjuk a tevékenységeket, de nem tehetünk semmi olyant, amit a települések nem fogadnak el. Az elkészült anyag ennek a koordinációnak a lehetséges pontjait tartalmazza és az intézmények működtetésére vonatkozó elképzeléseket.

– Programok vannak bőven, az anyagi lehetőségek összhangban vannak ezzel?
– Pénz nem lesz több, ezért a program mértéktartó. Úgy gondolom, nem csak az a kérdés, hogy mennyi pénz van, hanem az is, hová tesszük, hol tudjuk hasznosítani.
Garamvölgyi György arról is szólt, hogy a turisztika a megyében átrajzolódott. Csökkent a Balaton vonzereje, ugyanakkor a termálfürdők esetében európai szintű hálózat alakult ki az utóbbi években. Hévíz–Zalakaros–Kehida aranyháromszöget alkot és jelentős Zalaegerszeg, Lenti és Zalaszentgrót fejlesztése is. Zala, mint megyei lehetőség jelenik meg és az az igazi kérdés, hogy a turisztikai értékeket hogyan lehet egymás mellé rakni. Egy strukturális lehetőségből viszonylag kevés pénz hozzáadásával milyen eredményeket lehet felmutatni?
A középfokú oktatási intézmények működtetése is fontos kérdés a ciklusprogramban. Többek között az alábbi célkitűzések kerültek megfogalmazásra: A megye kisvárosaiban (Zalaszentgrót, Lenti, Keszthely) működő intézmények stabilizálása, amely elősegítheti, hogy ezen települések kistérségi szerepe megmaradjon. Szakmai, tartalmi fejlesztés érdekében biztosítani kell legalább városonként az úgynevezett nulladik évfolyam indításának lehetőségét, a kétszintű érettségi bevezetését. A szakképzés területén szükséges biztosítani a munkaerő-piaci igényekhez való rugalmas igazodás feltételeit.

vissza az elejére

A Zalatour-ügyről

Sajtótájékoztatót tartott a közelmúltban Kiss Bódog Zoltán megyei közgyűlési elnök Lackner László volt ügyvezetőnek a Zalatour Kft. ellen, a rendkívüli felmondás jogellenességének megállapítása iránt indított perével, illetve az első fokon meghozott bírósági ítélettel kapcsolatban.

Mint elmondta, a munkaügyi bíróság a Zala Megyei Közgyűlés intézkedését – nem jogerősen – jogellenesnek minősítette, azonban a közgyűlés tulajdonában lévő Zalatour Kft. a törvényben biztosított jogánál fogva e döntést a Zala Megyei Bíróságnál megfellebbezi.
Kiss Bódog Zoltán azt is hangoztatta, fenntartják azon álláspontukat, miszerint Lackner László intézkedései olyan szinten voltak jogellenesek, amelyek a munkaviszonya további fenntartását lehetetlenné tették, az azonnali felmondás útján történő munkaviszony-megszüntetés a közvagyon megóvása érdekében is szükséges volt. Lackner László ugyanis az alapító okirat értelmében engedélyezésre szoruló hitelügyleteit engedély nélkül kötötte meg, ezeknek mértéke csaknem a dupláját teszik ki az okiratban meghatározott összegnek. Az ügyvezetőtől elvárható fokozott körültekintést és gondosságot, valamint a törvényben foglalt tájékoztatási és együttműködési kötelezettségét elmulasztotta. Állítólagos szóbeli informáló nyilatkozatai nem pótolják e kötelezettséget.
A közgyűlés elnöke értékelése szerint a munkaügyi bíróság elfogadta azon álláspontukat, miszerint Lackner László megszegte munkaköri kötelezettségeit, ugyanakkor a kötelezettségszegés mértékét a korábbi közgyűlési vezetés által kialakított, évek óta tartó jogellenes gyakorlatára hivatkozva a munkavállaló javára értékelte.

vissza az elejére

Zala adottságai

2003. január elsején Zala megye lakosainak száma 298 ezer 418 fő. Összesen 257 település található, melyből 2 megyei jogú város, 7 város és 248 község. A megye jellegzetesen aprófalvas térség, az 500 fő alatti települések száma 154. Az 500–999 fő közötti települések száma 57, míg 10 ezernél több lakosú település csak három van, viszont itt a lakosság 45,6 százaléka.
Az urbanizáltság mértéke az elmúlt évben 56 százalékos volt. A lakosság életkor szerinti megoszlására jellemző, hogy az inaktív korúak a megye lakosságának több, mint 37 százalékát teszik ki.
A népesség iskolázottsági szintje évről-évre emelkedik, az alap- és középfokú oktatási intézményekben tanulók száma 2001-ben meghaladta a lakónépesség 14 százalékát. A megyében 2001-ben 129 általános iskolában 27 ezer, a középfokú oktatási intézményekben pedig közel 17 ezer diák tanult.
A megyében a foglalkoztatottak száma 2001-ben 127 ezer 600 fő volt, melyből a mezőgazdaság, vad- és erdőgazdaság területén 6,4 százalék, az ipar, építőipar területén 38,1, a szolgáltatási ágazatban pedig 55,6 százalék dolgozott. Jelentős a megyében az élelmiszer-feldolgozó és az elektronikai ipar. A munkanélküliek száma évről évre csökkent. Az 1995. évi 8,6 százalékról 2001-ben 3,3 százalékra mérséklődött. A nyugat-dunántúli régióban ez az arány Győr-Moson-Sopron megyében 4,1 százalék, Vas megyében 5,2 százalékot tesz ki.

vissza az elejére

Zalai Napló

Zala Média online

Zala.hu