Térség

Egy település akkor élhető igazán, ha lendületes közösségi tevékenység jellemzi. Ebben a létformában az iskolának, mint a kultúra fellegvára egyik jelentős bázisának az oktatás mellett komoly szerep jut. Nem hiába ragaszkodnak a települések az iskolájukhoz, hiszen a magyar vidék, a falvak megújítása, a szép, élhető élet csak a szellemi és kulturális örökségünk megőrzésével, hagyományaink gondos ápolásával érhető el. Ebben nem kisebb feladatot vállalnak magukra a különféle civil szerveződések és egyesületek. Gellénháza olyan község, mely odafigyel a kultúrára, segíti ezt a tevékenységet. S hogy milyen ez a tevékenység, arról a falu általános iskolájának vezetői és pedagógusai valamint civil egyesületeinek képviselői számolnak be az alábbiakban.

Akik beszámoltak Gellénháza kulturális életéről (balról jobbra):
Kulcsárné Csejtei Marianna, Illés Csaba, Baksáné Pungor Zsuzsanna, Horváth Tamás, Kiss Csaba,
Doba Gyula, Vizlendvai Lászlóné és Molnár József.

Doba Gyula, a Dr. Papp Simon Általános Iskola igazgatója elmondta, Gellénházán nagyobb igény van a kulturális tevékenységre, mivel iparosított község révén az átlagnál magasabb az iskolázottak száma. Ennek köszönhetően többen is közreműködnek alakításában, formálásában.
– A falu kulturális életében jelentős feladatot tölt be az iskola; egyrészt a nevelőink segítenek ebben, akik részt vesznek, mint aktív tagok például a dalkörben, vagy a szervezőmunkában, másrészt a gyerekeink, akik műsort adnak a különféle rendezvényeken, mind a nagy állami ünnepeken, mind pedig a helyi programokon. Ebben a tevékenységben a nevelők feladatvállalását emelném ki, akik kézben tartják az egészet, és felkészítik a gyerekeket. Bár már hagyománya van a községben a gyermekszínjátszásnak, örömmel mondhatom, hogy az idei évtől iskolánkban működik az egerszegi Gábor Miklós Művészeti Iskola kihelyezett tagozata. Ez azért jelentős, mert iskolai rendszerben folyik a képzés, és erről bizonyítványt is tudunk adni. Ezenkívül a Zala Táncegyüttes körtánc művészeti csoportjának tagozata ténykedik; néptáncra oktatva gyerekeinket.

Az általános iskola megújult gyermekszínjátszás-csoportját Kulcsárné Csejtei Marianna tanárnő mutatta be.
– Pöttöm színpad néven 10 éve van színjátszás az iskolában, ami az idei évtől szervezett keretek között, a Gábor Miklós Művészeti Iskola kihelyezett tagozataként folytatódik tovább. A munkánkat eddig is segítette Bősze Katalin és Merő Béla vezetők, a továbbiakban színészek is besegítenek. Az osztály 24 fő, negyediktől hatodik osztályos gyerekekből áll. Most kötelező tantárgyak vannak; heti két órában főtantárgyként a drámajátékot oktatjuk, ezenkívül beszéd, mozgás és egy szabadon választott foglalkozás keretében ismerkedünk a színjátszás fortélyaival. Idén is egy fődarabbal, a Kevély Kereki című hangjátékkal készülünk, melyet tavasszal bemutatunk a Weörös Sándor országos gyermekszínjátszó-versenyen. Továbbra is fellépünk az iskola és a község rendezvényein; szerepeltünk a szüreti felvonuláson és két darabot tanulunk be az iskola alapítványi báljára.

Gellénházán a felnőttek körében is kedvelt a színjátszás, a társulatról vezetőjük, Illés Csaba tanár beszélt.
– A 90-es évek elején alakult meg a községben a Gellénházi Felnőtt Színjátszó Kör. A tagok időközben cserélődtek, azonban egy mag megmaradt. Létszámunk 21 fő, a korosztály összetételét döntően a középiskolások és a felsőfokú intézményekben tanulók alkotják, de van nyugdíjas tagunk is. Hetente próbán találkozunk, a fellépések előtt természetesen többször is. A darabok eléggé összetettek, főleg vígjáték jellegűeket adunk elő. A községen kívül más települések meghívásainak is eleget teszünk, részt veszünk versenyszerű találkozókon – melynek házigazdája gyakran volt Gellénháza –, tavaly Csesztregen léptünk fel. Jelenleg Hacsek és Sajó történetekkel készülünk, ókori színdarabbal is próbálkozunk, ez Arisztophanesz Lüszisztrátéja. Népi jellegű darabokat is előadunk főleg Móricztól, játszottunk Karinthytól, és több bohózatot Kellér Dezsőtől.

* * *
Az iskola énekkaráról, annak tevékenységéről Baksáné Pungor Zsuzsanna tanárnő adott számot.
– A tavalyi tanév második félévétől kezdve az iskola keretén belül kaptam heti két órát, hogy énekkar jelleggel tartsak a gyerekeknek olyan foglalkozásokat, amelyeken felkészülnek a különböző ünnepeken való szereplésre. Ezek a rendezvények az iskolai tanévnyitó, karácsonyi műsor, a névadóról való megemlékezés és a tanévzáró mellett a nagy állami ünnepeink. Létszámunk 43 fő, a feladatok megoszlanak, vannak, akik énekelnek, és vannak olyanok, akik egy-egy műsor tánckoreográfiájában működnek közre. Természetesen örömmel veszünk részt a község programjain is; a szüreti felvonuláson az 5. és a 6. osztályosokból álló, önként verbuválódott mazsorett csoport lépett fel, október 23-án is az énekkar és a 8. osztályos tanulók emlékműsorát tekinthették meg a falubeliek.

Kulcsárné Csejtei Marianna annak a dalkörnek is a vezetője, amely az áprilisi országos minősítőn második alkalommal nyerte el a legmagasabb népzenei kitüntetést, az Arany Páva-díjat.
– Az eltelt időszakban a Vajda József Népdalkör tevékenységét főleg a hagyományápolás tette ki. Részt vettünk a novai arató- és cséplőversenyen, a TIT népszokásokat feldolgozó nyári egyetemének záró előadását tartottuk a Gébárti-tónál, ahol a Göcseji lakodalmas című összeállításunkat mutattuk be. Ezt követően Kazincbarcikán, a bányász amatőr országos fesztiválon képviseltük Gellénházát. Az ősz folyamán a saját falunk mellett több község szüreti rendezvényén felléptünk; nagy sikere volt a hagyományokon alapuló Szüret nevű játékunknak és a férfikar által felelevenített mustszentelés népszokásnak. A népdalkör mozgalmas őszt tudhat magáénak, szerepeltünk az idősek napja alkalmából a zalaegerszegi városi televízióban és a helyőrségi klub szüreti valamint nyugdíjasműsorában. Bucsután útavatáson veszünk részt a közeljövőben, valamint készülünk az önkormányzat által szervezett karácsonyi koncertre. Jövőre 15 évesek leszünk, a jubileumot méltóképpen, egy meglepetéssel kívánjuk megünnepelni.

A januárban alakult Gellénházi Nőklub elnöke Vizlendvai Lászlóné, az iskola igazgatóhelyettese elmondta, a klub a hölgyek számára nyújt elfoglaltságot, és szervez különféle programokat.
– Sok az érdeklődő, létszámunk már 56 fő. Kéthetente találkozunk hétfőként, programunk előadások rendezése, illetve egyéb foglalatosság. Budapesten színházlátogatáson vettünk részt, megnéztük a West love storyt a Thália színházban, Szombathelyen a Savaria-napokon az István a király című rockoperát tekintettük meg. Szeptemberben Ausztriába kirándultunk, ahol a Schneeberg hegység lábánál megcsodáltuk a Mira- és a Sebastian-vízesést, majd felgyalogoltunk 500 méterről 1232-re, a Losenheimi-csúcsra. A közelmúltban nagy sikerű előadást tartottunk egy bútorgyártó cég jóvoltából Élet és bútorstílus címmel. A lányok kérésére sütő-főző tanfolyamot indítottunk, a foglalkozásokat az egerszegi Báthory-középiskola egyik gyakorlatvezetője tartja négy alkalommal. Ez a program december 6-án hidegtál-készítéssel záródik, másnap Ausztriában megtekintjük bécsi adventi készülődést.

A novemberben tízéves fennállását ünneplő, jelenleg 71 taggal rendelkező Gellénházi Nyugdíjasklubról Molnár József elnök beszélt.
– A klub tevékenységében a különböző programok szervezése mellett hangsúlyos a nyugdíjasok érdekvédelme is. A méltányossági nyugdíj kérdése valamint az üdültetési jegyekkel kapcsolatos gondok váltak mostanában aktuálissá. Tavaszi-nyári időszakban általában két kirándulást teszünk, télen tartjuk inkább az előadásokat. Részt vettünk a falunapon, tagjainknak hímző- és kanaszta-tanfolyamot szerveztünk. Mint a művelődési ház egyik klubja igyekszünk a község valamennyi nyugdíjasát képviselni. Úgy érezzük, az emberek bár igénylik a társaságot, mégsem önszerveződők, ezért el kell hívni őket, és ebben a tevékenységben húzóerő kíván lenni a nyugdíjasklub.

Horváth Tamás az 1942-ben alakult Olajmunkás SE tevékenységéről beszélt.
– A valamikori több szakosztályból álló egyesületben az olajipar leépülésével mára csak két sportág, a futball és a teke maradt. A teke szakosztály – mely Osváth Tamás irányításával működik – férficsapata az NB III-as bajnokságban szerepel, míg a nők a városkörnyéki bajnokságban a dobogós helyezésért játszanak. Futballcsapatunk a megyei II-ben szerepel. Ez egy átalakulóban lévő társulat, inkább a helyiekre szeretnénk építeni. Legutóbbi jelentős eredményünk 2001-ben született, amikor is a Magyar Kupában a megyei csapatok közül a négy közé jutottunk. Utánpótlás-csapataink a Bozsik-programban is szerepelnek Pecsics Tibor vezetésével. A gellénházi labdarúgó öregfiúk is gyakran kelnek versenyre. Minden évben megrendezzük a falu sportjáért sokat tevő, elhunyt sportolók emlékversenyét.

A község sportéletében aktívan közreműködő Szabadidőklub Gellénháza tevékenységéről vezetője, Kiss Csaba alpolgármester tájékoztatott.
– Az MHSZ jogutódja a Magyar Technikai és Tömegsportok Szövetségének Gellénházán két szakága, a lövészet és a bodyklub működik. A lövészetünk saját lőtérrel rendelkezik, tagságunk létszáma 50 fő, ebből 18-an sportolnak aktívan. Városkörnyéki, megyei és országos versenyeken veszünk részt, büszkélkedhetünk nemzetközi szerepléssel is, ugyanis a MOL Rt. dunántúli régiójának csapata is mi vagyunk. Szlovéniában évente egy-két alkalommal helyi csapatokkal mérkőzünk meg. Lőterünk rendelkezésre áll több város rendőrkapitányságának számára is. Részt veszünk önkormányzati rendezvényeken, programot kínálva az érdeklődőknek. Bodyklubunk számos erőgéppel a művelődési házban ténykedik; tagjai száma megközelíti a 100 főt.

Kiss Csaba alpolgármester elmondta, a civil egyesületek saját bevételeit az önkormányzat kiegészíti, ténykedésüknek és a főbb rendezvényeknek helyet biztosít a művelődési intézmény, a futballcsapat számára pedig kitűnő sportlétesítmény áll rendelkezésre. A továbbiakban is Gellénháza kulturális és sportéletének szinten tartására, valamint színvonalának emelésére törekednek.

Méltóságteljes ünnepen emlékeztek meg a gellénházi polgárok október 23-án az 1956-os forradalom és szabadságharc hőseiről.

Látványos emlékműsort adtak az általános iskolások.

A félve említett esztendő, a hallgatás napja volt 1956. október 23-a, hangzott el az általános iskola tanulóinak és énekkarának a művelődési házban adott emlékműsorában. Ez a nap azonban a szabadság, a nemzet és az igazságosság napja is volt, olyan esemény, amiről így írt a nemzetközi sajtó: Egy bátor nemzet új irányt adott a történelem menetének. A gyerekek zenés-prózás, tánckoreográfiával színesített összeállítás keretében elevenítették fel a 47 évvel ezelőtt történteket, majd gyertyát gyújtottak valamennyi áldozat tiszteletére. A bensőséges emlékműsor felkészítő nevelői Baksáné Pungor Zsuzsanna és Kiss Rudolfné tanárnők voltak.
Ezt követően az ünneplők fáklyával a Hősi Emlékműhöz vonultak, ahol koszorúkat helyeztek el, és gyertyát gyújtottak az 1956-os és a világháborúk gellénházi áldozatainak emléktáblájánál. Az 56-os hősök emlékezetére koszorúval tisztelgett Gellénháza önkormányzata nevében Gellén Endre polgármester és Halász Ede képviselő, Gellénháza Egyházközségétől Sallai Zoltán és Cseman István egyházközségi képviselők, a Dr. Papp Simon Általános Iskola koszorúját Doba Gyula igazgató és Vizlendvai Lászlóné igazgatóhelyettes helyezte el, a Nyugdíjasklubtól Osvald Tamás és Jámbor Ottó, valamint Gellénháza ifjúsága nevében Farkas Zoltán és Ebedli Balázs középiskolai tanulók rótták le tiszteletüket.
Majd az ünneplők fáklyával a templomba vonultak, ahol Stróber László apátplébános celebrált ünnepi szentmisét a hősök emlékezetére.

Az ország minden tájáról érkeztek az ülésre.

A Magyar Fürdőszövetség évente két alkalommal tart közgyűlést, s az elmúlt hét két napján a Danubius Thermal Hotel Hévíz biztosította a tanácskozás helyszínét. A rendezvény első napján a szövetség szakbizottságai tanácskoztak, s a második nap Vértes Árpád polgármester köszöntőjét követően mutatta be – a rendezvény házigazdájaként – Vancsura Miklós főigazgató a Szent András Állami Reumatológiai és Rehabilitációs Kórház eddigi és a rövidesen megkezdődő fejlesztéseit, beruházásait.
Dr. Horváth Gábor, a fürdőszövetség elnöke a két közgyűlés közötti időszakban történt eseményekről adott tájékoztatást, majd dr. Okolicsny Emilia, az Országos Egészségügyi Pénztár megbízott főosztályvezetője a gyógyfürdőellátások finanszírozásáról szólt. A szakmai témák mellett az ORFK részéről is elhangzott egy tájékoztató „A strandfürdők biztonságáért 2003” ellenőrzési program megállapításairól. A programhoz kapcsolódóan számos kiállító is bemutatta a gyógyfürdők munkáját segítő termékeit, s bemutatásra került a szövetség internetes honlapja is.

2003 a világon mindenütt a Fogyatékosok Éve. Maga az elnevezés nem igazán szerencsés, hisz nem azt a testi-lelki állapotot tükrözi, amelybe az ember egy-egy baleset, betegség, vagy születési rendellenesség következtében kerülhet, hanem sokkal inkább azokat a tartalmakat hordozza, amelyekkel sajnos a társadalom jó része fordul beteg embertársai felé.

Az akadálymentesítés, a megfelelő foglalkoztatás rendkívüli fontossággal bír, s ez utóbbi, meglehetősen kiterjedt problémakör hatékony kezelésére sok olyan szervezetet hívtak életre, amely kifejezetten a fogyatékkal élőket foglalkoztatja. Zala megyében jelenleg nyolc helyen működik ilyen foglalkoztatás, és előfordul az is, hogy több munkahely tartozik egy céghez. Tudunk ilyen célszervezetről Zalaegerszegen és Lentiben is, ám Nagykanizsán jelenleg egy-két hasonló cég tevékenykedik, pedig többre, vagy nagyobb foglalkoztatottságra lenne szükség, főleg, ha az itt élő megváltozott munkaképességű emberek számarányát tekintjük. A fogyatékkal élők képesek elvégezni a könnyebb fizikai munkákat (bélyegválogatás-csomagolás, varrás, nyomdai munkák, számítógépes feladatok elvégzése stb.), sokszor jóval magasabb minőségben, mint az egészséges emberek. Nagykanizsán körülbelül kettőezer fogyatékkal élő él, s bár ez a szám első pillantásra magasnak tűnik, de szakemberek szerint ebbe a „kategóriába” sorolandók a gerincműtöttek és a szívbetegek is. Nekik nagyon fontos lenne a munkahelyteremtés, nem is annyira anyagi, mint inkább mentális szempontból, hogy érezzék, tartoznak valahova, a társadalom még mindig számít rájuk. A városban megalakult a Fogyatékkal Élők Tanácsa, de sokkal nagyobb segítségre lenne szükség úgy a város, mint a kormányzat részéről. Pozitív változást igazából csak az uniós csatlakozás után remélhetnek beteg embertársaink, de az igazi változás hosszú évtizedekbe telhet: mert a fejekben lassabbak a folyamatok...