Az intézmények zavartalan működtetése és több kisebb fejlesztés mellett legtöbb munkát és energiát a csatornarendszer kiépítésével kapcsolatos feladatok elvégzése jelentette az elmúlt egy évben, kezdte a beszélgetést Targuba Árpád polgármester. A szennyvízelvezetés megoldása már nem várathatott magára, mivel a község a Balaton vízgyűjtőterületén
fekszik, és a Karmacsi patak a tóba csatlakozó Gyöngyös patakba folyik. 2001-ben határozta el a képviselő-testület a beruházást, majd pályázatot nyújtottak be Nemesbük és Vindornyafok önkormányzatával. Nem koronázta siker egyből a
tervet, hogy mégis nyert a pályázat, nagyban köszönhető a megye több országgyűlési képviselőjének, köztük dr. Boros Imrének, mondta Targuba Árpád. Karmacs, Nemesbük, Vindornyafok szennyvízcsatornázása tavaly december 12-én vette kezdetét ünnepélyes keretek között, majd a kivitelező, a debreceni Komplex-D Kft. megkezdte a munkát. A több mint 1 milliárd forintra tervezett összköltségek 70 százalékát a Széchenyi-tervből fedezték, jelentős volt a lakossági hozzájárulás is. A beruházást a környezetvédelmi és a vízügyi tárca, valamint a megyei területfejlesztési tanács is támogatta. A Karmacsra háruló rész 380 millió forintot tett ki. A község lakosságának legnagyobb része igényelte a rácsatlakozást. Ez a fejlesztés 120 ezer forintjába kerül a lakosoknak, melyből 15 százalékot visszakapnak majd. A szombathelyi Pannon Hydro Kft. tervei alapján épült szennyvízcsatorna-rendszer kiépítését a megadott határidőnél, 2004 májusánál, jóval korábban, már novemberre befejezte a kivitelező. Azóta sorra kötnek rá a családok a vezetékre, és örömmel használják. A beruházással teljessé vált a közműellátottság a községben, amit sok Balaton-parti település nem mondhat el magáról, értékelte a fejlesztést a polgármester. Példaértékűnek nevezte azt az összefogást, mely a három település képviselő-testületének együttműködését jellemzi. Karmacsot, Vindornyafokot és Nemesbüköt nemcsak az önkormányzati intézményrendszer köti össze, hanem az emberi kapcsolatok is, a közös ügyek, bajok és örömök.
A karmacsiak által hidak falujának nevezett településen azonban más is történt, mint a szennyvízcsatornázás. Minden évben
volt előrelépés, azonban a község fejlesztési elképzeléseit nem a sürgősség és a fontosság, hanem a lehetőségek határozzák meg, bocsátja előre Targuba Árpád, aki második ciklusban polgármester. A 850 lakosú településen 1999-ben a Tátika-Rezi gázprogram keretében 19 községben kezdődött a földgázhálózat kiépítése, mely 2001-re fejeződött be. Karmacson csak 34 százalékos volt a lakossági hozzájárulás, hogy mégis megvalósulhatott a beruházás, több község szinte százszázalékos rácsatlakozási igényének tudható be. Idén karbantartották az óvodát, felújították kerítését és az előtte fekvő járdát. Sokat tesznek azért, hogy szép, rendezett és virágos legyen a község. Folyamatosan parkosítanak, gondozzák a közterületeket, beleértve a temetőt is. A fogadalmi emlékmű keresztjeit megtisztították, a templom éjszakai díszkivilágítást
kapott. A kereső lakosság többsége az idegenforgalomból él, Hévízre, Keszthelyre járnak
dolgozni. A Balaton környékének tisztasága, vizének óvása nem kizárólag a tó partján élők
dolga, hanem az egész ország felelőssége. Így Karmacsnak is ez a feladata és egyben érdeke; ezért jelentős az a tény, hogy mindehhez a község a szennyvízcsatorna-rendszer kiépítésével hozzájárulhatott – hangsúlyozta Targuba Árpád.
További
feladatok, mondta a polgármester, a zártkerti ingatlanok megközelíthetőségének javítása, az utak rendbetétele. A belterületi utak 90 százaléka jó állapotba került a beruházás után, azonban több járdát fel kellene újítani. Az egész településen gond a csapadékvíz-elvezetés. A Kisfaludy utcában a csöveket már lefektették, az állami közútkezelő elkészítette a
terveket, a munka jövő évre van ütemezve. A községházára és a művelődési házra is ráfér már a felújítás, az előbbinek a tetőszerkezete ment tönkre, és mindkét épületben korszerűsíteni kellene a fűtésrendszert. A temető ravatalozóját is rendbe kell
tenni. Mindezek valóra váltásához terveket, pályázatokat dolgoztak ki, egyelőre kedvező pályázati lehetőségre várnak. A gyermeklétszám csökkenése miatt összevont osztályokkal működtetik az iskolát; zavartalan fenntartásáért továbbra is mindent megtesz az önkormányzat. 
– A mi társaságunkra is jellemző
az, ami az egész megyére, hogy a vadászat átmegy veszteségbe – állapította meg Mizik József, az egyesület és a vadásztársaság elnöke. – A megemelt kilövés miatt tulajdonképpen jól alakulhatott volna az esztendő, csakhogy 50–70 dekával kisebb súlyúak voltak a trófeák, mert az aszályos időjárás miatt gyengébb volt az agancsfelrakás. Emiatt azután 7–10 millió forint veszteségünk származik. Mindössze egy bika trófeája haladta meg a 11 kilót, a többi alatta volt. Növelte a
gondokat, hogy az előírtnál kevesebb kilövést tudtunk teljesíteni, ami abból adódott, hogy a vadászati hatóság a 2003/2004. vadászati évre megnövelte a vadkilövés tervszámait, valamint a száraz, meleg időjárás miatt három héttel előbbre járt a kukoricaérés, hamarabb megtörtént a betakarítás, ennek következtében vad előbb visszahúzódott az erdőbe, ami már nem a mi vadászterületünk. Ezért 60 darabbal kértük a kilövési terv teljesítésének mérséklését a hatóságtól. Tetézte mindezt a vadhús alacsony ára, az utóbbi időben kétszer csökkentették, s ennek következtében 3–5 millió forintot vesztettünk. Mindehhez hozzá kell számolni
azt, hogy a kukorica ára a tavalyi 2 ezer forint helyett háromezer forint, ami jócskán megemeli a vadkár összegét.