2004: a fejlesztés és takarékosság éve

Fórum az érdekegyeztetésről

Szakképzési fórum alakul

A sport és a dopping

HATVANKÉT JOGCÍM ALAPJÁN 1,4 MILLIÁRD EURÓ ÉRKEZHET

2004: a fejlesztés és takarékosság éve

Üzleti találkozóra invitálta a közelmúltban az OTP Rt. Nyugat-dunántúli Régiójának vezetése a megye önkormányzati vezetőit.

Dr. Gresa István, az OTP Bank Rt. Nyugat-dunántúli Régiójának vezetője hangsúlyozta, a csatlakozás küszöbén mind a bank, mind pedig az önkormányzatok számára az a legfontosabb kérdés, hogy képesek legyenek eligazodni az uniós pályázati kiírásokban, és ráhangolódni azokra a programokra, melyekben lehetőség rejlik a támogatások lehívására. Ezért a közelmúltban létrehozták az OTP Hungaro-Projekt Kft.-t, melynek feladata, hogy segítséget nyújtson a pályázatok kidolgozásában. Ugyanakkor a bank az uniós projekthez kapcsolódó hitelkonstrukciókkal is támogatni kívánja az önkormányzatokat.
Dr. Hóbor Erzsébet, a megyei közigazgatási hivatal vezetője elmondta, a Strukturális és Kohéziós Alapok Képzési Központja és a Magyar Közigazgatási Intézet különféle programokkal segíti az önkormányzati vezetők felkészülését. Emellett több kiadvány, módszertani segédanyag, internetes honlap és CD-jogtár áll rendelkezésre. Az önkormányzatoknak a közösségi vívmányok elsajátítására, alkalmazására kell törekedniük; a jogharmonizáció, a minőségbiztosítás, a támogatások és a nemzetközi kapcsolatok témakörében van még teendőjük.

A regionális rendszer kialakítása nem csak azért fontos, mert támogatott az unió által, sokkal inkább amiatt, mivel a mindenkori központi államhatalommal szemben igazi demokratikus ellenpólus lehet a régió, jelentette ki Baráth Etele, a Miniszterelnöki Hivatal Nemzeti Fejlesztési Terv és EU Támogatások Hivatalának elnöke. Létrejöttük – mely az önkormányzati rendszer felnőtté válását hozza meg – azért is elengedhetetlen, mert a hazánk számára elérhető források egyre nőnek. Idén 250 millió euró állt rendelkezésre, 2004. január 2-ától, a megnyíló Kohéziós és Strukturális Alapok által és a megmaradt előcsatlakozási forrásokkal együtt már 1,2-1,4 milliárd euró támogatás lehívása válik lehetségessé. 2007-től ez az összeg 40–50 százalékkal emelkedik. Ezekre a Nemzeti Fejlesztési Terv 62 jogcíme alapján lehet pályázni; az erről szóló keretdokumentumot december 19-én írják alá. Az európai források elnyerését segítendő a kormányzat pályázat-előkészítő alapot hozott létre februárban. A közzétett kiírásra összesen 3000 milliárd, Zalából közel 125 milliárd forint értékű pályázati terv kidolgozására érkezett be támogatási igény. Ezek elbírálása a napokban lezárul. A kabinet jövőre új, közel 7 milliárdos alapot indít, melyre már gazdasági szereplők is pályázhatnak. Egyidejűleg a közel 10 milliárdos pályázati alappal pedig az önrészek biztosítását segíti majd.

A 2004. évi kormányzati költségvetés irányelveiről Gurnik Ágnes, a Pénzügyminisztérium főosztályvezető-helyettese beszélt. A fejlesztési támogatások 57 százalékkal (ebből a fővárosi metróberuházást leszámítva 37 százalék jut a vidékre) emelkednek, a normatív állami hozzájárulások csak 2,9 százalékkal nőnek. A jövő év a fejlesztés és a takarékos gazdálkodás időszaka lesz, jelentette ki. A településeknek járó pénzeket azonban 28 milliárddal növelik, és a módosító indítványok alapján várhatóan még 15 milliárddal. A költségvetési törvényjavaslat 6 százalékos közalkalmazotti béremelést irányoz elő, melynek nagyobb részét az önkormányzatoknak kell kigazdálkodniuk, akár létszámleépítéssel.

vissza az elejére

ÁGAZATI PÁRBESZÉDBIZOTTSÁGOK ALAKULNAK

Fórum az érdekegyeztetésről

A kormányzati politika súlypontjai címmel rendeztek fórumot a munkaügyi kapcsolatok helyzetéről, az érdekegyeztetés állapotáról a közelmúltban Zalaegerszegen, a Móricz Zsigmond Szakszervezeti Székházban.

A fórumon részt vett Kiss Ambrus, a megyei munkaügyi központ igazgatója és Újvári Károly, a Munkaügyi Tanács soros elnöke, valamint több munkaadó és ágazati szakszervezet képviseltette magát. Dr. Herczog László, a Foglalkoztatási és Munkaügyi Minisztérium helyettes államtitkára tartott előadást a rendezvényen. Elmondta, az unió fontosnak tartja az ágazati párbeszéd erősítését. Ennek érdekében Phare-támogatással elkezdődött egy program, melynek az a célja, hogy ágazati párbeszédbizottságok jöjjenek létre. Ez elsősorban abban különbözik az Országos Érdekegyeztető Tanácstól, hogy nem három-, hanem kétoldalú fórum, amelyben ágazati munkáltatói érdekképviseletek és ágazati szakszervezetek vesznek részt. Július elején született erről megállapodás, jelenleg a jogi koncepció kidolgozásán munkálkodnak, az erről szóló törvény várhatóan jövő év elejére készül el. Az ágazati párbeszédbizottságok magával az ágazattal foglalkoznak, és ez azért fontos, mert országos szinten az ágazati sajátosságok kezelhetetlenek és mindig háttérbe szorulnak, jelentette ki a helyettes államtitkár. Az Európai Unió is azon az állásponton van, hogy az érdekegyeztetés lehetőleg az érintettekhez legközelebb eső szinten menjen végbe, vagyis ágazati kérdésekről ne országos, hanem ágazati fórumokon szülessenek megállapodások.
A jelenlegi érdekegyeztetés állapotáról dr. Herczog László elmondta, munkaügyi és gazdasági témákban is rendszeresen konzultációt folytatnak az Országos Érdekegyeztető Tanáccsal. Október végén egy átfogó jövedelempolitikai megállapodás született a felek között. Ez tartalmazza az új minimális bér (53 ezer forint) összegét, a jövő évre szóló keresetnövelési ajánlást (7-8 százalék), szerepel benne a felemelt minimálbér adómentessége, az üzemi étkeztetésre fordítható támogatás adómentes mértékének emelése, valamint az üdültetés támogatásának növelése. A megállapodás, mivel magába foglal számos olyan kérdést, mely mind a munkáltatók, mind pedig a munkavállalók szempontjából előnyös, segíti a helyi kollektív szerződések megkötését is.
Az érdekegyeztetés ez irányú fejlesztése előrelépést hozhat a foglalkoztatásban. Az unió a szociális párbeszédre nagy hangsúlyt fektet, olyan foglalkoztatáspolitika kialakítását várja el, melyben a munkáltatói és munkavállalói érdekek egyaránt helyet kapnak. Ez pedig párbeszéd nélkül nem megy, hangsúlyozta dr. Herczog László. 

vissza az elejére

Szakképzési fórum alakul

Megyei szakképzési fórum felállítását határozták el a megyei munkaügyi tanács legutóbbi ülésén, melyen több fontos foglalkozáspolitikai kérdésről is tárgyaltak.

Kiss Ambrus, a megyei munkaügyi központ igazgatója Zala szakképzési helyzetét elemezte. Mint mondta, a megye szakképzési iskolahálózata sokrétű, összetétele általánosságban megfelel a jelenlegi gazdasági szerkezetnek. A fenntartó önkormányzatok megfelelő hozzáértéssel irányítják és működtetik ezeket az intézményeket, melyekben a nevelés oktatási és tárgyi feltételei többé-kevésbé rendelkezésre állnak. A foglalkoztatás elősegítése érdekében azonban tovább kell javítani a szakképzés és a működő gazdaság kapcsolatát. Az Európai Unió is a foglalkoztatási stratégiájában a munkaerő-kínálat növelésének több formáját javasolja, melyben fontos szerepet játszik a humánerőforrás fejlesztése és az életen át tartó tanulás elve. Mindehhez a képző intézmények, a fenntartó önkormányzatok, a gazdasági szervezetek rendszeres találkozási, konzultációs lehetőségének megteremtése szükséges. A megyei szintű koordinációt a szakképzési fórum látná el, melynek létrehozásáról döntöttek az ülésen. Újvári Károly soros elnök elmondta, a munkaügyi tanács kezdeményezte egy konzultatív jelleggel működő fórum felállítását, melyben a munkaadói és a munkavállalói oldal, a fenntartó önkormányzatok, a kamarák valamint a munkaügyi központ egy-egy delegáltja kap helyet.
Az ülésen tájékoztattak a decentralizált foglalkoztatási alaprész 2003. október 30-ig történő megyei felhasználásáról. A 924 millió forint éves előirányzat közel 90 százalékát már igénybe vették; ebből legtöbbet (300 millió forintot) a munkaerő-piaci képzésekre fordítanak, ezt nagyságrendben a közhasznú munkavégzés támogatása követi, erre közel 255 millió forintot költenek az idén. A központi munkahelyteremtő pályázatokra 29 pályázat érkezett, ezek összesen 266 fős munkahely-teremtési szándékot és több mint 300 millió forint támogatási igényt fogalmaztak meg. A támogatott pályázatok alapján 119 munkahely létesül mintegy 142 milliós támogatással, a beruházások megvalósítására eddig közel 34 millió forintot fizetett ki a munkaügyi központ.

vissza az elejére

TANÁCSKOZÁS A MEGYEHÁZÁN

A sport és a dopping

A sport és a dopping címmel tartottak tanácskozást a Megyeházán. A konferencia vendége volt Mesterházy Attila, a Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium politikai államtitkára, aki az értekezlet előtt sajtótájékoztatón ismertette a tárca álláspontját.

– A dopping elleni küzdelem azért fontos, mert a miniszter úr rövidesen aláírja, a Dopping Ellenes Ügynökség kódexét, ami iránymutatást ad mindenegyes állam számára, hogy milyen jogszabályokkal kell küzdeni a dopping ellen – hangoztatta az államtitkár. – Magyarország minden doppingellenes egyezményhez csatlakozott. A törvényeink, rendeleteink harmonizálnak a nemzetközi szabályokkal. Olimpia előtt állunk és nagyon fontos, hogy sportolóink tiszta eszközökkel készüljenek az ötkarikás játékokra, és így érjenek el ott sikereket. A jövő évben 150 millió forintot fogunk a magyarországi doppingellenőrző laboratórium fejlesztésére fordítani, amely Budapesten a Sportkórház területén működik majd. Ezen felül plusz 500 millió forinttal támogatjuk a Sportkórház rekonstrukcióját, azért, hogy egy európai színvonalú sportegészségügyi központ jöhessen létre.
   Az államtitkár elmondta, hazánkban a szabadidősport területén is terjed a dopping használata. Fitness- és erősítőtermekben virágzik az ajzószerek használata. Ennek több veszélye van. A termekbe járók abszolút ellenőrizetlenül szedik a tablettákat, porokat. A versenysportolóknál ez legalább kontroll alatt van. 
A minisztérium a következő évben útjára indítja a védjegyprogramot. Ennek keretében a tárca az országban működő szabadidős sportcentrumokat szólítja meg, együttműködési ajánlatot tesz számukra. A megállapodás szerint a fitness-erősítőtermek kötelezik magukat, hogy csak engedélyezett termékeket árulnak, és odafigyelnek, hogy más fajta kereskedelem ne történjen náluk. Cserébe a sportminisztérium rendelkezésükre bocsát minden információt az olyan szerekről, amelyek a legális teljesítménynövelést szolgálják. Ezek a termékek megkapják a sportminisztérium védjegyét. Az államtitkár azt is elmondta, hogy a minisztérium keretén belül működő dopping elleni részleg megkapta az ISO minősítést. A magyar szervezet jogosult arra, hogy nemzetközi felkérés alapján bármely világversenyen dopping ellenőrzést végezzen. 
A Megyeháza udvarán bemutatták a gyors szúrópróba- ellenőrzést szolgáló doppingbuszt is.

vissza az elejére