Megyeháza

A Zalai Napló ezelőtti számában részletesen beszámoltunk arról a közgyűlési vitáról, amely a kórházi gyógyszertár fejlesztéséről szólt. Érvek és ellenérvek csaptak össze, végül olyan kompromisszum született, hogy a megyei gyógyszerészkamara közreműködésével készüljön hatástanulmány. Vizsgálják meg, hogy az intézeti gyógyszertárak fejlesztése keretében megvalósuló két vényelfogadó hely kialakításával milyen mértékben változik meg a megye, illetve Zalaegerszeg gyógyszertárainak forgalma. A hatástanulmány elkészült, ennek ismeretében december 5-én dönt a megyei közgyűlés. A tanulmány legfontosabb megállapításairól kérdeztük dr. Selmeczy Kamillt, az egészségügyi bizottság elnökét.

– Adatokat kértünk a kamara elnökétől, aki a 2002-es számok közlésére vállalkozott. Az adatok szerint a megye 60 közforgalmú patikájából a Zalaegerszegen működő 13, illetve a megye egészének a forgalmát jelezte. Ez alapján a teljes megye gyógyszertárainak 2002-es bruttó forgalmának közel felét a zalaegerszegi patikák forgalmazzák. Kíváncsiak voltunk a részletekre is, ezért ismét a kamara elnökéhez fordultunk és kértük, hogy részletesebb és pontosabb adatok biztosításával járuljon hozzá a még pontosabb hatástanulmányhoz. Azt szerettük volna megtudni, hogy az egerszegi patikákban milyen arányt képvisel a kórházi rendelőintézeti szakrendeléseken, illetve a háziorvosok által felírt gyógyszerek aránya, valamint a támogatott gyógyeszközökön belül milyen mértékben jelentkezik a teljes áron forgalmazott gyógyászati segédeszköz. A megyei kamara elnöke üzleti titokra hivatkozva nem tudott a már megadott adatokon túl újabbakkal szolgálni – fogalmazott dr. Selmeczy Kamill.

Mint elmondta, ezután megkeresték a Megyei Egészségbiztosítási Pénztár illetékes osztályát, ahonnan nem kaptak választ annak ellenére, hogy a megye gyógyszertárforgalmára vonatkozó adatok szerintük közérdekű adatoknak minősülnek. Viszont lehetőségük volt arra, hogy a Központi Statisztikai Hivatal adatállományát megnézzék, illetve az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által szintén nyilvánosan kezelt és rendelkezésre álló adatállományt megvizsgálják.
– Ezekből kiderült, hogy nem 60, hanem 63 közforgalmú gyógyszertár van Zalában és az a bruttó 2002. évi gyógyszerforgalom, amit a kamara jelzett, 1 milliárddal magasabb. A törvény szerint ötezer lakosonként lehet patikát szervezni. Ha a megyében a gyógyszertárak számát és területi elhelyezkedését megvizsgáljuk, akkor megállapíthatjuk, hogy Zalában a legmagasabb az egy patikára jutó lélekszám, ez meghaladja a 6 ezer főt. Ez azt jelenti, hogy Zalában további gyógyszertárakat lehet létesíteni és az intézeti gyógyszertár mellett 2 vényelfogadó hely kialakítása bőven belefér a meglévő patikaszámba. Például a zalaegerszegi kistérségben (78 település) az egy patikára jutó lakosságszám 25,4 százalékkal magasabb az országos átlagnál. A 78 településre összesen 4 patika jut. Zalaegerszegen kiemelkedően magas az egy patikára jutó forgalom országos viszonylatban. Az is megállapítható, hogy a megyei kórházak betegforgalmának közel 10 százaléka más megyéből származik, 67 százaléka pedig a zalaegerszegi kistérségből.

Ha a kórház létrehozza a vényelfogadó helyeket, ez elsősorban az egerszegi belvárosban lévő gyógyszertárak forgalmát csökkenti – folytatta dr. Selmeczy Kamill. – Ugyanakkor el kell mondani, hogy ezeknek a patikáknak a forgalma az országos és megyei átlagot közel háromszorosan meghaladja. Tehát jelentős pluszból szenvedhetnek el csökkentést. Ha átmenetileg csökken is a forgalom, ez az országos adatok szerint egy idő múlva visszaáll. Zalaegerszegen egyedül a kórház közelében lévő Paracelsus patikára való hatását kell figyelni az intézeti gyógyszertárfejlesztésnek. Már kértünk javaslatot kompenzációs megoldásra.
Összefoglalva megállapítható, hogy a kórház tervezett vényforgalmas részlege semmiképpen nem veszélyezteti a közösség gyógyszerellátását. Az intézet vezető szerepe, regionális tevékenysége hosszú távon igényli a zártforgalmas részlegek működtetését. Ezekben a patikákban a kórházban és a szakrendeléseken felírt vényeket lehet kiváltani. Minden beteg szempontjából rendkívül fontos, hogy lehetőleg rövid időn belül tudja beszerezni a gyógyító készítményeket. Érdemes figyelembe venni a vidéki lakosság ellátását is, hiszen a kórház és a lakóhelyek között nem biztos, hogy található patika. Sőt. Földrajzi szempontból Zala az egyik legsűrűbb aprófalvas településekkel rendelkező térség, melyek zömében nincs patika.

Kompenzálni kellene az energiafelhasználásnak azokat a költségeit (áfaemelés, gázdíjemelés), amelyet a kórház nem tud befolyásolni. Ezért elhatároztuk, hogy kiváltó lehetőséget biztosítunk, kapcsolt energiatermeléssel – utalt Borsos József, a megyei közgyűlés alelnöke arra a pályázatra, melynek során megújuló energiát használó rendszert alakítanak ki a kórházban.

A helyszínen, a külső kórházban megtartott sajtótájékoztatón az alelnök elmondta még: hat pályázó közül választották ki az energiarendszer létrehozására az Aquaplus és Kalor Center Kft.-t. A termálkút fúrása most került olyan stádiumba, hogy érdemes bemutatni és szólni a munkáról. Megtalálták ugyanis a tervezett hőfokú vizet.


„Helyszíni szemle” Pózván.	A sajtótájékoztató résztvevői.

György Zoltán, az Aquaplus Kft. ügyvezetője azzal kezdte, hogy Magyarország egyik legnagyobb hozamú termálkútját találták meg Pózván, amely a tervszerű, hidrogeológiai kutatómunka eredménye. A több, mint 1700 méter talpmélységű kútból percenként 2 ezer liter 92 fokos vizet tudnak kitermelni. Ez több mint 10 megawatt hőenergia, ami ezer családi ház fűtési igényét tudná kielégíteni. A feltárt vízminőség kiváló, a kórház és a kapcsolódó intézmények (szociális otthon, gyermekotthon) fűtését szolgálja, de ez a hőenergia alkalmas az Aquacity és a termálfürdő hőigényének a fedezésére is. A jövő évben 35-38 fokos lesz a víz a termálfürdőben, ígérte az Aquaplus ügyvezetője. A tervek szerint a közeljövőben felépülő fedett fürdő és a leendő szálloda fűtését is tudnák biztosítani. Hozzátette még: az Európai Unióban előírás, hogy 2006-ig Magyarországnak az összenergia-szükségletének 6 százalékát megújuló energiaforrásból kell fedeznie. Ez jelenleg 3,8 százaléknál tart. A kitermelt termálvíz egyébként semmiféle káros anyagot nem tartalmaz, zárt rendszerben működik. Ezáltal évente 100 millió köbméternyi füstgázzal kevesebb kerül a levegőbe a rendszer üzembe állításával.
A kórház 20 százalékos megtakarítást vár a termálvizes energiától és mint dr. Csidei Irén, a kórház főigazgatója mondta, szeretnék jól kihasználni a hőenergia lehetőségeit.

A negyedszázados jubileumát ünneplő Alpok–Adria Munkaközösség jelentőségéről, lehetőségeiről kérdeztük Keszthelyen Kiss Bódog Zoltánt, a szervezet soros elnökét.

– Elnök úr, az Alpok–Adria Munkaközösség életében mit jelen a negyedszázados múlt?
– Elsősorban a történelmi hagyományt, ami egy szétszakadt Európában az első, igazán nagy területet, és annak gazdaságilag egyik legfejlettebb zónáját, az Adria vidékét ölelte fel, és teremtett egyfajta hidat. Akkor indult meg a párbeszéd, amikor ennek még alig voltak csatornái. Most az utolsó néhány évben, amikor érződött, hogy közeledik az európai uniós csatlakozás, a felzárkóztatás időszaka, akkor ezek a szerepek egy kicsit átértékelődtek. Most, a csatlakozást megelőző időszakban nagyon felpörögtek az események, mert ahogyan a plenáris ülés ma elfogadja a Keszthelyi Nyilatkozatot, kifejezetten az a cél, hogy azok a tevékenységek, amelyekben a bizottságok is dolgoznak, segítsék a kohéziót, a felzárkózást azokkal a tapasztalatokkal, amelyekkel a sok éve ott lévő tagok rendelkeznek.

– A csatlakozás előtt ez azt jelenti, hogy az Alpok–Adria közösség tagjai egy európai régióban dolgoztak már eddig is.
– Így van, az unióban a régiók szerepe egyre inkább felértékelődik, s az Alpok–Adria közösség példa arra, hogy egy régió is megfogalmazza a saját jövőképét. Az elmúlt évben, amikor Velencében átvettük a két évre szóló elnökséget, akkor elfogadtuk a Velencei Nyilatkozatot, amely megfogalmazza, hogy ez a régió azokban a nagy EU-s fejlesztési és egyéb projektekben, amelyeknek az egész térségre van hatása, megpróbál a jövőkép kialakításához több ponton kapcsolódni az EU szervezeteihez. Az egyik az Európai Bizottság, amelyben a régiós és a határ menti régiók bizottsága révén biztosított a tagság. Én ebben látom a legnagyobb szerepet, hogy egy 40 milliós lakosságot, 17 tartományt felölelő, az európai gazdaság egyik fő irányvonalában lévő szervezet képes érdekérvényesítő szerepénél fogva felkarolni olyan pályázati lehetőségeket, amelyre ekkora támogatottsággal az unióban nagyon kevés régió képes.

– Az érintettek számára ez jelenthet bizonyos lépéselőnyt?
– Igen, a jövőképhez való csatlakozás révén olyan programok esetében, amelyekben mi rendkívüli módon érdekeltek vagyunk. Egy példa: ezen a térségen húzódik át az az európai V-ös korridor, amely a távlati célok szerint Barcelonát köti majd össze Kijevvel, vagy Moszkvával. Ez lesz az európai, kelet-nyugati fő ütőér. Most, amikor 10 kelet-európai ország csatlakozik, akkor ez alapkérdés, hogy az út- és vasútvonalak nagy esélyt adjanak a gazdasági, kereskedelmi, piaci területeken. A legutóbbi, velencei konferencián az EU közlekedési főbiztosa adott egy ígérvényt, hogy ez a projekt benne lesz abban a 22-ben, amely most európai prioritást kap.

– Az Alpok–Adria Munkaközösség hazai régiói májusban az ön irányítása alatt lépnek be az Európai Unióba.
– Nekem volt alkalmam elnökként megismerni, hogy egy határ menti térségben egy West-Pannon EU régió, amely Burgenland és a három nyugat-dunántúli megye együttműködése, milyen gazdaságélénkítő szereppel bír. A soros projektek révén mi is felzárkózhatunk. Nekem az Alpok–Adria közösség azért tetszik, mert ha valahol, akkor itt egyenrangú minden nemzet, minden tartomány. Döntést csak egyhangúlag lehet hozni. A hivatalos nyelv a horvát, a szlovén, a német, az olasz és a magyar. Ez arra példa, hogy az elmúlt 25 év során is érvényesülni tudtak a nemzeti kulturális hagyományok, s ez nem csökkenti, de felemeli az értékeinket.

A Bábszínházat Fenntartó Társulási Tanács legutóbbi ülésén a Bábszínház működésével, vezetői kinevezésével, és elhelyezésével kapcsolatos előkészítő munkánkról tárgyalt. Mint már korábban beszámoltunk róla, a színházat a megyei közgyűlés és Zalaegerszeg önkormányzata közösen alapította.

Az általuk létrehozott társulási tanács döntött úgy, hogy a hatáskörébe tartozik majd az igazgató megválasztása is. A pályázatot kiírták, a döntés december 11-én lesz. Az igazgató-művészeti vezető kiválasztásában egy szakértői csoport is közreműködik, melynek többek között tagja Stefán Gábor, a Hevesi Sándor Színház igazgatója, Merő Béla, a Nyári Színházak KHT vezetője, valamint a budapesti és a debreceni bábszínházak igazgatói. Minderről Garamvölgyi György, a megyei közgyűlés alelnöke és Gyutai Csaba, Zalaegerszeg alpolgármestere számolt be.
Jövő év elejétől indul az előévad, január 22-én, a Magyar Kultúra Napján pedig az első bemutatóval, a Csipkerózsikával várják az érdeklődő kicsiket és felnőttek. Az előévad 2004. augusztus 31-ig tart, ezalatt az idő alatt Zalaegerszegi Bábszínházként működik, majd a szeptembertől kezdődő első évad alatt kap végleges nevet. Döntés született arról is, hogy a színház az Ady Filmcentrum nagytermében kap helyet. A műszaki tervezés már folyamatban van és mint a közgyűlés alelnöke fogalmazott, az a cél, hogy minél kevesebb építőmesteri munkával, szakmailag tökéletes játszóteret alakítsanak ki. Kilenc bábszínész szerződtetésére kerül sor februárban, erre van költségvetési forrás, hangzott el. Lesz köztük tapasztalt bábszínész és több kezdő, tehetséges fiatal is. Gyutai Csaba arról is szólt, hogy az Ady moziban a bábművészeti funkciók mellett a teremnek meg kell maradnia a 750 főt befogadni tudó „nagytermi” funkciónak is. Ezt az átépítés során természetesen figyelembe veszik.