– Sikerült jelentős közös programokat megtervezni és megvalósítani az itt élő mintegy 7000 lakos érdekében – kezdte a beszélgetést Nyakas István. – Tavaly kezdődött és idén nyáron fejeződött be a vidékfejlesztési célelőirányzatos pályázat keretében az útszéli keresztek, kápolnák, göcseji haranglábak felújítása összesen 6 millió forint ráfordításával. A költség fedezetének 75 százaléka támogatásból történt, a 25 százalék önerőt pedig saját költségvetéséből biztosította a társulás. A 17 településen 52 kőkereszt, 3 kápolna és 6 harangláb szépült meg, ezek közül nagyságrendileg kiemelkedik a tófejhegyi kápolna és az iklódbördöcei harangláb felújítása. A térség természeti értékeire és kulturális hagyományaira építve nagyobb léptékű turisztikai fejlesztésben gondolkodnak.
– Társulásunk a lenti statisztikai körzettel közösen mintegy 800 milliós értékű projekttervezetet adott be a Pályázat Előkészítő Alaphoz. Ez tulajdonképpen egy projekt, amelyen belül több alfejezet is megfogalmazódott. A legnagyobb értékű program ebben a rádiházi lovasturizmus fejlesztése, ezen belül a lóversenypálya és a létesítmények felújítása. Értékben követi a kisvasút bővítésének terve, pályakorszerűsítés valamint megállóhelyek kialakítása. Ezenkívül szerepel benne a térség több horgásztavának fejlesztése, ehhez kapcsolódóan az infrastruktúra kiépítése és szálláshelyek létesítése. A program voltaképpen az aktív turizmusra épül; feltételeinek megteremtése a környék vonzereje lehet. Ehhez az alaphoz egy másik projektet is beadtunk, jelenleg elbírálásukra várunk. Elfogadásuk után következik azonban a nagyobb feladat, hiszen kivitelezésük költségeit kell majd előteremteni.
Társulásunk a magyar–szlovén kisprojektre is nyújtott be pályázatot a Phare-irodához. Ebben környezetvédelmi feladatokat hajtanánk végre, a parlagfű-mentesítés fontosságára felhívó előadásokat tartanánk, és a tényleges munkához gépigényünket is megfogalmaztuk. A továbbiakban is a járda- és útépítéseket, az infrastruktúra fejlesztését tervezzük. Ezek olyan volumenű feladatok, melyeket csak összefogással lehet megvalósítani, annál is inkább, mivel a községeknek egyedül nehézséget okoz egy-egy beruházáshoz az önrész előteremtése. Most készül a lenti statisztikai térséggel közösen egy helyzetfelmérés, mely alapján a térségre vonatkozóan egy vidékfejlesztési programot dolgozunk ki. Ehhez kapcsolódik az a kötelezettség, mely szerint januárig minden társulásnak át kell alakítani a korábbi operatív programját. Az önszerveződésen alapuló kistérségi társulások a jövőben is tevékenykedni fognak, a gondot az intézmények működtetése okozza majd. A társulás területén több oktatási intézmény – 5 iskola, 4 óvoda – működik, melyek fenntartása most sem problémamentes.
A sportpálya és létesítményeinek felújítását is pályázati támogatásból kívánjuk megvalósítani. Ősszel adtunk be pályázatot a Phare-hoz, siker esetén az általános iskolát fejlesztenénk. A mintegy 40 milliós beruházás 60 százaléka fordítható az épület felújítására. Ezen belül a nyílászárók, a burkolatok cseréjét tervezzük, korszerűsítenénk a fűtésrendszert és a villanyhálózatot. A negyven százalékot pedig az informatikai fejlesztésre használnánk fel; ebből hálózati rendszer, stúdió és egy nyelvi labor épülne meg. Pályázatot adtunk be bérlakás létesítésére, ez 12 millió forint értékű beruházást jelent. Szintén támogatásból a védőnői szolgálatnak informatikai eszközt vásároltunk, és több kulturális programot rendeztünk. Az örömök mellett gond is akad. A közeljövőben az Alföldre települ a községben működő almalé-feldolgozó üzem, mely a megyén kívül szinte az egész Dunántúl területéről vásárolta fel az almát. Emiatt nemcsak az üzemben dolgozók, hanem a termelők is nehéz helyzetbe kerülnek. 
A kormány augusztusban döntött a közigazgatási reform gyakorlati végrehajtásáról, majd októberben kistérségi csomag felállítására kötelezte a belügyi, az informatikai tárcát, valamint a Miniszterelnöki Hivatalt, számolt be dr. Tóth Zoltán, a Belügyminisztérium közigazgatási államtitkára a reformfolyamat alakulásáról. A csomag lényege, hogy a kistérségi rendszernek, mint a közigazgatás működési mechanizmusának új elemeként kell a középpontban állnia. A kistérségi szint nem egy új önkormányzati szint, bevonása a közigazgatásba a hatékonyság növelését szolgálja, egyúttal a közigazgatási szervezeti rendszer átalakítása minden ember számára azonos színvonalú ellátást biztosít majd. Dr. Tóth Zoltán kijelentette, regionális intézményrendszer van kialakulóban, melyben az önkormányzatok, a megyék, valamint a megyei közgyűlések státusa erősödni fog. A jelenlegi kormány az előző kabinet a regionalizmus kifejlesztéséért megkezdett, de ki nem teljesedett törekvéseit folytatja. Maga a reform egy több cikluson áthúzódó folyamat. A közigazgatási eljárási törvény reformja, ha most nem is kapja meg az alkotmánymódosításhoz szükséges kétharmados többséget, dr. Tóth Zoltán biztos benne, hogy a következő kormány is ezt az utat fogja továbbjárni.
Rudas Miklós polgármester elmondta, a díszpolgári címet tavaly alapították. Az idei év egyetlen jelöltje Mester Vince esperes volt, az ajánlást a képviselő-testület egyhangúlag elfogadta. Az elismeréssel nemcsak a hivatásával járó feladatok maradandó elvégzését díjazták, hanem mindazon tevékenységet, amelyet Páka közösségi életének megerősítéséért tett az elmúlt évtizedekben. Mester Vince egy lerobbant állapotú plébániát vett át, amelyet teljesen lebontatott, és egy újat építtetett. 1980-ban szentelték fel az új épületet. Ezt követte a templom felújításáért tett fáradozása, melynek során megújult a tetőszerkezet és a torony. Időközben megtörtént a Cimbal-freskók restaurálása és a belső festés. Idén fejezték be a templom külső alászigetelését és vakolását. Emellett a falu közéletéből a mai napig aktívan kiveszi részét. A magyar–német baráti kör alapító tagja, tevékenykedik az Öveges József a Gyermekekért Alapítványban és a Páka Értékeiért Egyesületben. A templom 2005-ben ünnepli 300 éves fennállását, fáradhatatlan munkabírással most azon dolgozik, hogy a jubileumra megújuljon a templomkertben található egyedülálló Szentháromság-szobor.
Páka idei évre tervezett gazdasági programjának eredményeiről is szót váltottunk a polgármesterrel. Rudas Miklós elmondta, új buszvárót építettek a sportpálya szomszédságában, felújították a temetői kápolna tetőszerkezetét és a dömeföldi úti temető kerítését. Ezen felül a 2004. és a 2005. évi programból már megvalósították a csokma-hegyi vízellátást a Háromszenteki részen, és a szennyvíztisztító rendszer nagy átemelőjének korszerűsítését. A háziorvosi rendelő elé parkolót alakítottak ki, bővítették az iskolai és óvodai játszóteret. A körjegyzőség irodaépületének és a sportház tetőszigetelési munkáit végrehajtották, valamint megkezdték társadalmi összefogással a temetői fásítás első ütemét, a Hősök terén lévő forrás helyreállítása azonban áthúzódik 2004-re. Sürgető feladat lenne a művelődési ház teljes körű felújítása, fűtésrendszerének korszerűsítése, és ezáltal a közművelődési tevékenység megerősítése a községben. A beruházás megvalósítására beadott pályázatot már harmadszor utasították el. Rudas Miklós az ünnepi rendezvények közül megemlítette az augusztus 20-i rendezvényt, a november 9-én tartott idősek napját, melyen az iskolások és a Pákai Felnőtt Énekkar kedveskedett műsorral. November 11-én a község legidősebb polgárát, a 100 éves Ángyán Jánosnét köszöntötték.