Emlékeiről mesélt

Alapítványi estély

Játszótér és dalfesztivál Murakeresztúron

Készül a hegykapu

Nő a mérnöki kamara elismertsége

SZÁZÉVES ASSZONYT KÖSZÖNTÖTTEK GŐSFÁN

Emlékeiről mesélt

Immár hagyománynak számít Gősfán a nyugdíjasok napjának megrendezése, amikor a Faluházat megtöltik a korosodó emberek és fehér asztal mellett múlatják az időt. Előjönnek a régi ifjúkori emlékek, s a kellemes zene, no meg a jóféle gősfai hegyi nedű hatására kedvük támad bemutatni, a lábuk még nem felejtette el az ifjúkori táncot.

Az idei találkozón is megtelt a Faluház és bizony már elmúlt éjfél, mire magukra maradtak a rendezők, a helyi önkormányzat tagjai, hogy összepakoljanak. Szép műsor szórakoztatta a falu idősebb lakóit. A Gősfa baráti köre társastáncbemutatót rendezett, versek hangzottak el, fellépett a helyi Rozmaring néptáncegyüttes és kedves színfoltja volt az estnek a vasboldogasszonyi iskolások műsora.
Ezúttal különleges eseményre is sor került, a falu életében először köszöntöttek 100 esztendős lakót özvegy Fatér Gyuláné – Vincze Erzsébet személyében, aki egyúttal névnapját is ünnepelte. Farkas Tiborné polgármester személyesen kísérte az ünnepségre Erzsi vagy ahogyan legtöbben szólítják Böske nénit és kissé elérzékenyülve foglalta össze életútját, amelyre önmaga már csak epizódokban emlékszik. Lakhegyen született, onnan került Gősfára és három gyermeknek adott életet, akik közül kettő él, egyikükkel közös háztartásban lakik, a másik Budapesten telepedett meg. Három unoka és öt dédunoka köszönthette a Szent Márton-napi búcsúi családi összejövetelen a 100 esztendős mamát. Béketűrő, csendes falusi asszonyként pergette az éveket, dolgozott a földeken, a szőlőhegyen, ellátta a családot, az állatokat, s mint menye, Fatér Ottóné meséli, 72 évesen fordult először orvoshoz trombózisa és a vérnyomása miatt. A doktor ügyesen eltalálta a megfelelő gyógyszerezést – mindössze öt tablettát szed ma is –, így azután menyére és botjára támaszkodva még most is sétálgat a szobában, jó időben az udvaron. 

Jól vagyok, csak egy kicsit húz a fejem – fogadott bennünket a törékeny, madárcsontú nénike és amikor a fotós előkészítette a fényképezőgépet, ösztönösen kihúzta magát. Élénk tekintete, halvány mosolya jelezte, élvezi a közös beszélgetést, amely a múltba kanyarodva sok régi emléket hozott fel. 
Jól éreztem magam mostanában is, csak az „ügy” zökkentett ki – utal a 100. születésnap körüli mozgalmasságra. – Nem mondhatom azt sem, hogy másképpen étkeztem volna az életemben. Akinek sokat köszönhetek, az a menyem, akire mindig támaszkodhattam.
Meg annak, hogy misejáró volt világéletében. Isten segítségével élte meg a száz évet – tette hozzá Erzsike, a menye. – És biztosan jót tett neki az a kis gősfai vörösbor, amiből egy-két pohárral elkóstolgatott rendszeresen.
A ház tele van gyönyörű virágcsokrokkal. Pesten élő fiáék 100 szál tearózsával köszöntötték, mellette piroslik az önkormányzat hatalmas szegfűcsokra a gyönyörű ajándékkosárral, s körülötte pedig a család és a tisztelők virágai, ajándékai. Erzsi néni tekintete gyönyörködve pihen meg a virágokon, amelyek szavak nélkül közvetítik a szeretetet, a jó kívánságokat, közte Mádl Ferenc köztársasági elnök névre szóló levelét, amelyet a nyugdíjasnapon a falu előtt olvasott fel Farkas Tiborné polgármester Gősfa legidősebb polgárának.

vissza az elejére

Alapítványi estély

Mádl Dalma, a Magyar Köztársaság elnökének felesége, mint rendezvényi fővédnök is tiszteletét tette a keszthelyi Szent Erzsébet Alapítvány hagyományos, a hónap közepén tartott jubileumi jótékonysági estjén. A környékbeli rászorulók segítésén fáradozó alapítvány ünnepi programjának nyitányaként Benkő Zoltán kuratóriumi elnök idézte föl a szerveződés célkitűzéseit s azok megvalósulását. Mint elhangzott: szinte szociális intézménnyé fejlődve az egyre szélesedő segítői körnek köszönhetően egyre nagyobb azoknak a köre, akiken segíteni tudnak. Az állami és önkormányzati támogatások révén jelentős mértékben javultak a működés körülményei, feltételei. Az alapítvány pénzügyi helyzetének javítási szándékával megtartott rendezvény résztvevőit az adakozó Szent Erzsébet gondolatait kölcsön véve Mádl Dalma köszöntötte. 

vissza az elejére

Játszótér és dalfesztivál
Murakeresztúron

Önerőből megvalósult játszóteret és buszvárót avattak novemberben Murakeresztúron. Az avatáson részt vett Szabados Tamás, az Oktatási Minisztérium politikai államtitkára, Konczér Katalin, az Országos Horvát Kisebbségi Önkormányzat alelnöke, Göndör István országgyűlési képviselő, és a meghívott települések polgármesterei. Pávlicz Lajos polgármester méltatta az egymillió forintos beruházás megvalósítóit, akik kétkezi munkával, vagy anyagi eszközökkel hozzájárultak a település újabb „szerzeményeihez”. Az átadást követően az államtitkár és a meghívott vendégek, szakértők a horvát kisebbségi oktatás helyzetéről, jövőjéről beszélgettek. A nap Országos Ifjúsági Népdaléneklési Fesztivállal zárult, amelyre érkeztek fellépők Budapestről, Sopronhorpácsról, Molnáriból és persze Murakeresztúrról is. A fesztivál a helyi Zrínyi Miklós Általános Iskola szervezésében zajlott, a szóló kategóriában Dina Tislér és a budapesti Orsolya Kuzma érdemelte ki az első helyet. Különdíjat kapott Takács Piroska, csoport produkcióban pedig Pécs vitte el a pálmát.

vissza az elejére

Készül a hegykapu

A miklósfai Közművelődési és Városszépítő Egyesület évek óta azon munkálkodik, hogy a városrész minél „élhetőbb” legyen az itt lakóknak, és minél szemrevalóbb az ide érkező turistáknak. Sajni József, a városrész képviselője elmondta, hogy a miklósfai civil élet úgy működik, hogy az itt élők maguk szervezik azt.

Ennek az önszerveződésnek az egyik eleme a Mindenki Háza, amely bár Nagykanizsa költségvetéséből idén kapott másfél millió forintot, ám ez arra volt csak elég, hogy az intézménynek nem maradt kifizetetlen számlája. A szűkös pénzügyi keretek ellenére azonban a ház idén is sok olyan programot szervezett, amely nagy érdeklődésre tarthatott számot. Az intézmény ad otthont a nyugdíjasklubnak, a kertbarátkörnek, az ifjúsági klubnak, de a ház hatáskörében tevékenykedik a helyi polgárőrség is. Tehát minden társadalmi rétegnek van lehetősége a civil munkára, bár a fiatalokat nehezen tudja megszólítani az egyesület. Szakmai programokat szerveztek, hagyományteremtő szándékkal a május elsejét kötötték össze a falunappal, amelyen volt kerekrépa-főző verseny is. Ezekre a programokra nemcsak a helyiek, hanem nagykanizsaiak is jöttek. Sajni József szerint Miklósfa részt tudna vállalni azokból az úgynevezett „csatlakozó-programokból”, amelyek egész évben kapcsolódhatnak egy-egy turistacsoport nagykanizsai látogatásához, biztos és állandó kínálatot jelentve a város idegenforgalmában. Adott a borturizmus lehetősége is, hisz a Miklósfa környéki szőlőhegyeken ízletes bor készül.

A Szentgyörgyvári-hegyen nemcsak a szőlő- és borturizmus fejleszthető, hanem itt vár rekonstruálásra a Romlottvár is, amelynek alapjain – követve az eredeti építmény külső felépítését – egy szórakoztató-kulturális komplexum megépítését tervezik, amelyben erősen várják a lakosság (és nemcsak a miklósfaiak) kétkezi segítő támogatását. Ennek a hegyhátnak a bejáratához készül most a hegykapu, amely megint csak szépíti a szőlőhegy környezetét. Ezt jövő évben, Szent György napján szeretnék felavatni. S akkor még ott van a Parkerdő, ahova nemrég sikerült bevezetni a vízhálózatot, amiben sokat segített a Dél-zalai Víz- és Csatornamű Rt. – a miklósfaiaknak „csak” kettőszázötvenezer forintot kellett hozzátenni. Így a csodálatos környezethez már biztosított a mindig friss ivóvíz is. Mindenképpen meg kell említeni egy másik, Miklósfa közeli helyet is, ahol kicsivel több víz van: a Mórichelyi halastavakat. Ez pedig alkalmas lenne egy madárfigyelő kialakítására, hisz a terület egész Európában ismert, mint az egyik legnagyobb madárfigyelő és madárátvonuló hely. Sajni József szerint mindez érdemes arra, hogy az egyesület és a településrész Nagykanizsával együttműködve komoly hangsúlyt fektessen az itt rejlő lehetőségek kiaknázására.

vissza az elejére

ÉPÍTŐ- VAGY ÉPÍTÉSZMÉRNÖK-KÉPZÉST TERVEZNEK

Nő a mérnöki kamara elismertsége

Több mint hét éve munkálkodik – immár törvény szabta keretek között – a Magyar Mérnöki Kamara. A civil szakmai szervezetek fórum szerepe napjainkra kezd beérni. Örömmel fogadják a kamara tagjai, hogy a kormány is egyre nagyobb mértékben támaszkodik szakmai munkájukra. Nyugat-Európa természetesen még mindig előttünk jár, ott a kamarák intézménye beépül az állami intézményrendszer működésébe. Ettől Magyarország még messze van, ám jó úton haladunk. Karsa Álmos, a Zala Megyei Mérnöki Kamara elnöke az utóbbi idők kedvező eredményeiről számolt be. 

– Két hónapja a Parlamentbe invitálta a miniszterelnök hazánk jelentős kamaráit. Az orvosi és ügyvédi kamara mellett természetesen a mérnöki kamara is képviseltette magát a fórumon, olyannyira, hogy mi magunk koordináltuk az összejövetelt. Valamennyien ismertettük programunkat a rendezvényen, majd kinyilvánítottuk egy Országos Kamarai Szövetség létrehozásának szándékát. Várhatóan még idén megalakul ez az ütőképes szövetség, amely immár garantálja, hogy helyet kapjanak a kamarák a különböző intézményekben. Itt említeném meg, hogy lehetősége nyílt a Magyar Mérnöki Kamarának közreműködni a közbeszerzési és építési törvény módosításában, illetve más jogszabályok előkészítésében is – tájékoztatott Karsa Álmos, majd örömmel számolt be a mérnökképzés terén elindult reformról. – Ismeretes, hogy a bolognai folyamat hatására Magyarországon is előkészítés alatt áll a kétszintű képzés. Nagy szerepet vállalt a rendszer meghonosításában a Magyar Mérnöki Kamara, amely legutóbbi választmányi ülésén arról is határozott, hogy kiveszi a részét az akkreditációs folyamatból. A kétszintű, vagy kétciklusú képzés beindítása szükségessé teszi az intézmények átszervezését is.

A nagy múltú egyetemek ma már jelen vannak az ország számtalan pontján. Elég, ha csak a zalaegerszegi példát vesszük, ahol az elmúlt évben sikerült elindítani a gépészmérnökképzést. Szívesen fogadjuk, hogy folynak tárgyalások ennek továbbfejlesztésére is. A Zala Megyei Mérnöki Kamara azon fáradozik, hogy mihamarabb kiegészüljön a zalaegerszegi főiskola kínálata építő- vagy építészmérnök szakkal. Dr. Gyimesi Endre polgármester támogatását adta az elképzeléshez. El is indítottuk a tárgyalásokat ez irányban. Elsőként a Pécsi Tudományegyetem műszaki főiskolai karát kerestük meg elképzelésünkkel, majd Budapesten és Győrben is érdeklődtünk. Az biztos, hogy igényli ez a térség a magas szakmai képzettséggel bíró építőmérnököket, s mindent megtesz a város annak érdekében, hogy sikerüljön helyben képezni a fiatalokat. Más kérdés, hogy nem könnyű idetelepíteni a képzést. Hosszú és nehézkes folyamat az akkreditáció, sokat kell utazniuk az oktatóknak stb. Mindezek ellenére esélyt látok a Budapesti Műszaki Egyetem és a Pécsi Tudományegyetem műszaki főiskolai karának összefogására, melyek együttműködéséből két év múlva elindulhat az építő-, illetve építészmérnök-képzés Zalaegerszegen. 

Előkészítette az országos szervezet a kamarai törvény módosítását is. Legfontosabb cél a kamarai biztosok törvényben történő megjelenítése. Sikerült előrelépni annak érdekében is, hogy törvényes rend legyen Magyarországon az építés, kivitelezés, tervezés folyamatában. Szeptemberben megalakult az Országos Lakás- és Építési Hivatal, az OLÉH, amely többek között – súlyponti feladatként – azt is ellenőrzi, hogy a kiadott építési engedélynek megfelelően, szabályosan, jó minőségben valósuljanak meg hazánkban a különböző magas- és mélyépítési munkák. 
Jó úton jár e tekintetben a Zala Megyei Mérnöki Kamara is. Egy évvel ezelőtt együttműködési megállapodást kötöttek a Zala Megyei Közigazgatási Hivatallal, melynek értelmében közösen hajtanak végre ellenőrzéseket.
Arra a kérdésre, hogy ki kapja jövőre a Zala megyei Mérnöki Kamara Aranygyűrűs Mérnöke kitüntető címet, még keresik a választ. A javaslatokat a 92-es körzet 347-105-ös telefonszámra, illetve a zmmkam@axelero.hu e-mail címre várják a kamara vezetői. Ugyanezeken az elérhetőségeken lehet jelentkezni a 2004. február 14-én tartandó mérnökbálra.

vissza az elejére