Fejlesztés

Környezetbarát technológiával az unióban

PINTÉR SÁNDOR, A ZALAGRÁR KFT. ÜGYVEZETŐJE A JÖVŐRŐL

Környezetbarát technológiával az unióban

Nagy a nyüzsgés Taszilómajorban, a Pókaszepetk határában működő Zalagrár Kft. központjában. Gázvezetéket húznak, több helyen is építkeznek, javában tartanak a fejlesztések. Mindemellett a megszokott élet zavartalan, végzik a soron lévő tavaszi munkát, értékesítik az áruikat. Szép itt ilyenkor tavasszal, jó gyönyörködni a virágpompába borult intenzív gyümölcsösben és jó azt is látni, hogy akik itt gazdálkodnak, reményekkel teli tekintenek az esztendőre.

– Örültünk a bőséges tavaszi csapadéknak, szépen fejlődtek az ősziek, jó terméskilátást mutatnak a gyümölcsfák, de egyben akadályozta is a munka végzését. Elsősorban a kalászosok fejtrágyázását és a burgonyavetést. A Zala folyó kiöntött és magas a talajvíz is, így késett a 62 hektár burgonya ültetése. Ebben az ágazatban az idén nagy a változás, mert a holland vetőgumóval bejött a baktériumos fertőzés, a rasztónia és mivel karantén károsítóról van szó, meg kellett semmisíteni a teljes termést. Sajnos, az ezzel járó 55 millió forint kártérítést még mindig nem kaptuk meg az államtól, január közepe helyett március végén érkezett meg az okirat, s talán május közepén kapunk pénzt. Nagy szükség lenne rá, hiszen fejlesztésekbe kezdtünk, készülünk arra, hogy megálljuk a helyünket az unióban. A gazdaság távolra eső területein, ahol még sosem volt burgonya, vetünk most árunövényt 62 hektáron és holland gumó helyett német és skót szaporítóanyagot használunk. Olyan fajtákat válogattunk, amelyek termése hasonlít a megszokott árunkhoz, így a partnereink továbbra is a kedvelt minőséghez jutnak – magyarázta Pintér Sándor, a kft. ügyvezető igazgatója. – A vetésszerkezetünkben 200 hektárt foglal el a kukorica, ugyanakkor 500 hektárt a repce, amelytől sokat várunk, hiszen a GOFR-növények közé tartozik, megkapja a 40 ezer forintos uniós támogatást és jól alakul az ára is. Szépen virágzik, remélem nem éri baj. Jót mutat az 508 hektár őszi búza, a fejtrágyázással most értük utol magunkat és van őszi árpánk, triticalénk és tavaszi árpánk. Fűmagot pedig export céltermelésben 100 hektáron állítunk elő. A 74 hektár almás virágzása nagyon szép, fagy nem károsított. A 33 hektáros meggy (az idén már termést mutat), valamint a 31 hektár körtés ugyancsak jól indult. A második lépcsőben most fejeztük be 16 hektár meggy telepítését.

– Van-e még almakészletük?
– Korszerű hűtőrendszerünk lehetővé teszi a biztonságos tárolást, így nem túlérett, szinte szedéskori állapotú gyümölcsöt tudunk ilyenkor is adni a kereskedőknek. Jelenleg 600 tonnás készletünk van és megszerveztük a helyben történő értékesítést is, így bárki vásárolhat nálunk a telephelyen egészséges, jóízű almát. A gyümölcságazatban úgy rendezkedünk be, hogy az Európai Unióban termő jóminőségű áruval versenyezni tudjunk. Lefelé menő termelői árakkal számolok és olcsóbban szeretnénk adni a minőségi gyümölcsöt az áruházaknak, mint a fuvarköltséggel megtermelt, más országból érkezőt kínálják. Eddig kihagytam az áruházláncokat, most muszáj velük kapcsolatot kialakítani, de azt hiszem, nekik is át kell értékelni a helyzetüket, hiszen az uniós piacon rájuk is az uniós szabályok vonatkoznak. Reményeim szerint végre hűtőpulton adják a mi almánkat is. Megkezdtük az exportcsatornák felkutatását, Izraelben, Horvátországban találtunk piacot.
– A majorban látható fejlesztések is összefüggnek az EU-val?
– Tavaly két SAPARD-pályázatot nyertünk és összességében 300 millió forintos beruházást valósítunk meg 75-50 százalékos támogatással. Az egyik nagy fejlesztés a majorba érkező 3,5 kilométeres út szélesítése, kopásrétegének elkészítése, ároképítés. A másik a majorból a mezőre vezető 1800 méter hosszú betonút kiépítése, azonkívül a majoron belül elvégezzük a teljes aszfaltozást, vízelvezető árkokat, átereszeket építünk. Elkészül a kamionparkolónk, hiszen innen indítjuk útnak az alma-, körte-, meggy- és az összes mezőgazdasági termék szállítmányunkat. Emellett átállítjuk a major energiarendszerét földgázra, ezzel történik a fűtés, a terményszárító üzemeltetése. Épül a vetőmagtárolónk, a tavaszi árpát így külön tudjuk majd kezelni, ugyanis jelentős a vetőmagszaporításunk. Új, szinte teljesen automata, energiatakarékos terményszárítót szerelünk fel, amelynek 30 tonnás tranzit tartálya lesz, így a szállítás folyamatossá tehető. Korszerűsítjük a betápláló rendszert is. Az új magtárunk pedig 5 ezer tonnás lesz. A fejlesztésekre nagy szükség van, mert nem akarjuk a termelésünket sem bankkal, sem integrátorral finanszíroztatni, mindent akkor akarunk eladni, amikor a legkedvezőbb.

– Hogyan látja a jövőt?
– Optimistán látom, nem tartozom azok közé, akik csak az EU hátrányait tekintik. Nincs más alternatíva, az EU gyakorlata bevált gyakorlat. Társadalmilag elfogadott, de fel kell nőni hozzá gondolkodásban és technikai oldalon. Ezt meg tudjuk csinálni A termény értékesíthető, garancia hozzá az intervenció és a támogatások nőnek. Ha 2007-ben nem változik meg a támogatási rendszer, 2010-ben 120 millió forint támogatást kap a gazdaságunk. Ez már komoly tétel. Ezen felül a gyümölcsösünk teljes egészében integrált növényvédelmi rendszerben van, ami ugyancsak jelentős támogatást élvez az unióban. A szántóföldi termelést is bevisszük a rendszerbe, mert meggyőződésem az ember és a környezet egészsége miatt szükség van rá, hiszen csak „zöld vegyszereket” lehet alkalmazni. A gyümölcsösben harmadik éve integrált növényvédelmet alkalmazunk, azonkívül két éve a HACCP minőségbiztosítás működik. Tervezzük az Unióban alkalmazott korszerűbb, az EUREPGAP minőségbiztosítás bevezetését is. Az unióban több a lehetőség, de több a bürokrácia is, meg kell tanulni és a pályázatkészítést is. Szerződést kötöttünk egy céggel, amely figyeli a pályázati kínálatot. Két hónap alatt 94 lehetőséget jelöltek meg számunkra a bennünket érdeklő körből. A termelés mellett magunk nem tudnánk ennyifelé figyelni. A pályázatok egy részét magunk írjuk, más részét szakértőkkel készíttetjük el. Persze a pénzgazdálkodás is fontos, mert áfásan kell megfinanszíroznunk a pályázatos fejlesztéseket, csak utána igényelhető a támogatás… Ez nem könnyű… – mondja végül Pintér Sándor.

vissza az elejére

ÓVNÁK A KÓRTÓL, ÁM ELLENSZERE MÉG NINCS

A szelídgesztenyés is a stratégiában

A West-Pannon Eurégió fejlesztési stratégiájában több helyi védettséget élvező műemlék rom és természeti érték is helyet kapott, hisz ezek olyan elemek, amelyek prioritást élveznek a megóvásra érdemes értékek sorában. Ilyen Surd faluközpontja is, ahol a hajdani Zichy-birtokon egy uradalmi kastély maradványai találhatók, és szintén helyi védettséget élvez a hozzá vezető út két oldalán lévő platánsor illetve a közeli szőlőhegyen lévő szelídgesztenyés, amely az utóbbi időben komoly veszélybe került.

Ez azonban sajnos igaz minden régi zalai gesztenyésre is, ugyanis az állományt egy meglehetősen „könyörtelen” kór tizedeli. Pedig – mint ahogy azt Nagy Imrétől, az Állami Erdészeti Szolgálat Zala Megyei Igazgatóságának osztályvezetőjétől megtudtuk – a gesztenyetermesztés komoly hagyományokkal bír a megyében. Valamikor a római korban hozták be a szúrós köpenyű, ám ízletes belsőt rejtő növényfajt Magyarországra, amelyről bebizonyosodott, hogy a hazai klíma alatt nagyon jól érzi magát. Elsősorban a termése miatt telepítették az erdőkben és az egyházi birtokokon. A későbbiekben a termelőszövetkezetek előszeretettel ültették be gyenge minőségű területeiket az Olaszországból származó „Maroni” típusú fajtákkal, amivel behurcolták a kéregrák nevű gombabetegséget is. Nagykanizsa környékén kiterjedt ültetvények vannak, Liszóban, Nagybakónak közelében, Palin mellett, Zalaszentbalázson, Paton, Sandon. Zalaújlak, Nagybakónak, Zalamerenye térségében a hajdani egyházi erdőben még megvannak a maradványai egy több száz éves gesztenyefának, amelyet a helybeliek csak a „Kanonokok gesztenyefája”-ként ismernek. A legtöbb ültetvényből mára csak maradványok léteznek, amelyek közben a kéregrák fő terjesztőivé váltak. Sok területet – köztük a surdit is – kiosztották részaránytulajdonba, és van ahol kezelik az ültetvényeket, van ahol nem foglalkoznak velük. Az elmúlt években több ezer köbméternyi fát ki is vágtak, ugyanis a kéregrák erőteljesen támad, s ez veszélyezteti a surdi, védett szelídgesztenyést is. Egyelőre hatékony gyógymódot nem ismernek a problémára, a szakemberek csak abban bíznak, hogy a természetes szelekció során hosszú távon kialakul egy ellenálló alfaj. Az Állami Erdészeti Szolgálat a Zala Megyei Növényvédelmi Állomással közösen keresi a megoldást a problémára, sőt, előbbi többek közt a surdi, védelemre érdemes értékekre helyi közjóléti terveket is kidolgozott, amely alapján az Eurégió stratégiájába bekerült a hegyi szelídgesztenyés, amely támogatást élvez egy-egy pályázati lehetőség igénybe vétele során.

vissza az elejére

IKERKONFERENCIA BECSVÖLGYÉN

Fejlesztés más módon

A Göcsej Kistérségi Társulás nemrég Vidékfejlesztés, a helyi kezdeményezések összessége címmel konferenciát tartott. A Göcsej és az Ipoly-völgye kistérségi társulás, mint az uniós Leader-program kedveményezettjei, egy megállapodás keretében működnek együtt. Nemrég Kemencén, és most április 26-án Becsvölgyén találkoztak, hogy megosszák egymással e program során szerzett tapasztalataikat.

A rendezvényen a vidékfejlesztés témakörében hangzottak el előadások. Magai Ágota, a társulás elnöke, Becsvölgye polgármestere elmondta, alapvetően abban gondolkodtak, hogy a lehető legtöbbet megtudjanak az agrár- és vidékfejlesztési operatív programon belül folytatódó Leader+ programról. Ugyanis ez a program kínál legtöbb elérhető lehetőséget, amivel a települések fejlesztési forrásokhoz tudnak jutni. A konferencia előadója volt dr. Ángyán József, a gödöllői egyetem környezetgazdálkodási intézetének igazgatója, akitől agrár-környezetvédelem, és környezetgazdálkodás témakörében olyan témákról hallhattak, hogy miért éri meg a földet nemcsak piaci alapon, hanem társadalmi szempontból művelni. Magai Ágota hozzátette, olyan új irányt ismerhettek meg, amiről eddig nem beszélt igazán senki, és ez az „elhallgatás” számtalan lehetőséget von meg az ittélőktől. Ugyanis nincs külön vidékfejlesztés és mezőgazdaság-fejlesztés, ez utóbbi a vidéknek olyan feladata, amire ráépül a szociális, társadalmi, gazdasági és környezeti tennivalók összessége. Kiderült, hogy az EU agrárpolitikája sokkal teljesebb, mint azt eddig tudták. Ezeket a megszerzett ismereteket szeretnék a továbbiakban a Göcsejben jobban közzétenni, hogy az az emberek tudásává váljon.
A konferencián Szőkéné Hajduk Andrea a Göcsej és Martos György pedig az Ipoly kistérségi társulás Leaderen belül megvalósult mintaprojektjét ismertette. Magai Ágota tájékoztatott, a programon belül Göcsejben 10 millió forint pályázati pénzt osztottak fel. Ez az összeg, mint mondta, arra bőven elég volt, hogy megtapasztalják, miként működik a helyben történő projektkészítés, pályáztatás és a pénzek elosztása.
Magai Ágota közölte, április 30-án létrehozták a magyar Leader-típusú vidékfejlesztésben résztvevő szervezetek szövetségét, hogy terjesszék e program eszmeiségét, megismerjék és elsajátítsák az unió tagországainak ez irányú tevékenységét, és mindezzel megerősítsék a vidék pozícióját.

vissza az elejére

Nincs helye mesterkedésnek

Április végén egy konferenciára került sor a nagykanizsai Honvéd Kaszinóban „Régiók Európája” címmel. A rendezvényen Kovács Flórián László, a Magyar Terület- és Regionális Fejlesztési Hivatal elnöke kijelentette: a csatlakozás révén történelmi elégtételt nyerünk az elmúlt évszázadok csapásaiért. Hangsúlyozta a régiók kialakításának és a szakszerű pályázatok készítésének fontosságát.
Nádasi Tamás, az Aquaprofit Rt. igazgatója mindenkit arra figyelmeztetett, hogy senki ne tervezze felül a költségvetését, ne próbáljon meg így többlettámogatáshoz jutni, mert a szakértők hamar átlátnak a szándékon – lehet, hogy ez korábban működött, de az unióban már nem fog. Kiss Bódog Zoltán, a megyei közgyűlés elnöke leszögezte: a legfontosabb ma a projektgenerálás, s gratulált Nagykanizsának, mert úgy látja, hogy a dél-zalai városban jó pályázatok készülnek.

vissza az elejére

Zalai Napló

Zala Média online

Zala.hu