Nyitottabb kamarára van szükség

Sokasodnak a vadászok nehézségei

A mezőgazdaság a fiatal gazda szemével

Fűtéstechnika felsőfokon

MAZZAG FERENC A ZMKIK ÚJ ELNÖKE

Nyitottabb kamarára van szükség

A Zala Megyei Kereskedelmi és Iparkamara tisztújító küldöttgyűlése, miután Farkas Imre korábban bejelentette, nem kíván indulni a tisztségért, egyhangú szavazással Mazzag Ferencet, a Metamorf Kft. ügyvezetőjét választotta a szervezet elnökévé. Mivel a jelölések során e posztra egyedül az ő neve merült fel, adódik a kérdés:

– Miért vállalta el a tisztséget?
– A mostani gazdasági helyzetben, úgy gondolom, nem népszerű dolog a kamara vezetésében részt venni – kezdte a korábban alelnöki tisztséget a Kézműves kamaránál, majd a szervezetek egybeolvadása után a zalai iparkamaránál betöltő elnök. – A multinacionális cégek eredményeikkel ugyan hozzájárulnak az ország gazdaságához, sőt, ezek a mutatók az ország gazdaságát a „jó” kategóriába sorolják, mindeközben a kis- és középvállalkozásoknak komoly problémákkal kell szembenézniük. Mi, és személy szerint jómagam is, ezen a helyzeten kívánunk változtatni: egységbe kell tömörülnünk, hogy minél hatékonyabban tudjuk a vállalkozók érdekeit érvényesíteni.
– A kamara elnökeként Ön milyen változtatásokat kíván végrehajtani a kamarában?
– Első és talán legfontosabb feladatunk az lesz a jövőben, hogy nyitottabbá tegyük a kamarát. A kamara és a tagság között egy olyan információáramlást kell elősegítenünk, amely a vállalkozókra helyezi a hangsúlyt. Ez a lépés feltétlenül szükséges ahhoz, hogy a tagság létszáma növekedésnek induljon.
– Mindenképpen szükség van erre a növekedésére? A korábban mások által felvetett, nagyobb vállalkozásokat tömörítő elit kamara ezek szerint nincs napirenden?
– Az elit kamarát szorgalmazó irányzat valóban létezik a szervezeten belül, ugyanakkor ma még talán többen vannak azok, akik amellett érvelnek, hogy igazán hallatni csak akkor tudjuk a hangunkat, ha minél többen vagyunk. Mindkét irányzatnak megvan az előnye és a hátránya. Ma még nem eldöntött, hogy melyik irányzat mentén valósítjuk meg céljainkat, ebben a kérdésben a küldöttgyűlés és az elnökség hivatott kimondani a végszót.
– Ha utóbbi megoldást választja a kamara vezetése, akkor egy program, egy stratégia felállítására feltétlenül szükség van.
– Jelenleg is dolgozunk a kamara közeljövőjét meghatározó négyéves programon, melyet a következő küldöttgyűlésen kívánunk bemutatni.
– Parragh úr, az MKIK elnöke zalai látogatása során egyre inkább a harcosabb kamara képét körvonalazta. Ön mennyire kívánja ezt a stílust helyben képviselni?
   – Az országos elnökség abban már korábban egyetértett, hogy a kamarának a következő ciklusban egy határozottabb fellépést kell szorgalmaznia az érdekek érvényesítése érdekében. Gyakorlatilag ennek tett eleget mostani felszólalásakor Parragh elnök úr és a jövőben jómagam is ennek megfelelően fogom képviselni a kamarát.
A Zala Megyei Kereskedelmi és Iparkamara tisztújító küldöttgyűlése a megyei posztok kiosztása tekintetében lezártnak tekinthető, ám még hátra van a térségi elnökök megválasztása, melyek időpontjait az alábbi táblázat foglalja össze.

vissza az elejére

SIKERES VADÁSZAT EREDMÉNY NÉLKÜL A VÁLICKA MENTÉN

Sokasodnak a vadászok nehézségei

Mintha kiállításra készítették volna elő, kilenc frissen preparált szarvasbika-trófea sorakozik a baki vadászházban. Túl vannak a bírálaton és hamarosan elszállítja őket a vendégvadászokat szervező iroda. A Válicka menti Földtulajdonosok Egyesülete az idei szarvasbőgésre Ausztriából, Németországból, Franciaországból, Kanadából, Spanyolországból, Olaszországból, Szlovéniából és belföldről fogadott vadászokat, akik összesen 37 bikát terítettek le. A legnagyobb trófea 12,87 kilogrammos volt, de igazi kapitális vad nem került puskavégre.

A vadgazdálkodás profilú egyesület vezetői: Mizik József elnök, Tóth András, a földtulajdonosok képviselője és Németh Ferenc fővadász a legszebb szezon, a szarvasbőgés lezárulása után inkább a gondokról, mintsem a vadászat szépségeiről beszélnek. Kiderül, hol vannak már azok az idők, amikor a vadásztársaságok tagjai kedvükre élhettek hobbijuknak. Most arra kell koncentrálni, hogy a társaság, jelen esetben az egyesület gazdálkodása biztosítsa a fennmaradást. Ezért pedig vendégvadászoknak kell elsőbbséget adni, s a tagság sportja háttérbe szorul. Így őszvégen egy alföldi vadásztársaság cserekapcsolata révén fácán- és nyúlvadászattal igyekeznek kárpótolni a tagságot valamint adnak arra is, hogy legyenek jó összejöveteleik, például vadásznap júliusban, valamint vadászbál.
Míg beszélgetünk, többször érkezik telefonhívás a területről, a szótöredékekből kitetszik, vadkár ügyben folyik a diskurzus. A vad kedveli a kukoricát, különösen az idén van jó helye benne, mert a magas FAO számú fajták későn érnek, a nagy víztartalom miatt még csak a betakarítás az elején tart. Vadász szemmel nehezményezik is az egyesületiek, hogy az idei magas terméshozamok mellett sem engedékenyek vadkárköveteléseiknél a termelők.
Sorolják a nehézségeket, első helyen említik az áfát, amit az uniós csatlakozás óta nem igényelhetnek vissza, de a vendégvadászra sem háríthatják át. A szarvasbőgéssel sem elégedettek igazán, azt mondják sikeres vadászat volt, de nem eredményes. Az euró árfolyama ingadozott, ami öt-hat százalékot vitt el, plusz az irodák is 10-15 százalék közvetítési díjat elkérnek. Az is gondot okozott, hogy az úgynevezett kíméleti területeket felszántotta a söjtöri szövetkezet és a vadbúvóhelyek, vadföldek megsemmisültek. Biztató, hogy sikerült a jövőre nézve ez ügyben megállapodni. Az is nehezíti a gazdálkodást, hogy a területen az erdők jelentős része véghasználatra került és a felújításnál a nemes fafajok vad elleni védelmében az együttműködés nem mindig valósul meg vita nélkül. Összességében nehezedtek a körülmények, nőtt a bürokrácia, költségesebbé vált a területőrzés, a területfeltárás. A vadászat lassanként nincs arányban a bevételekkel, így történhetett meg az idén, hogy a köztartozások kiegyenlítéséhez hitelt kellett felvenni. Az utóbbi négy évben úgy érezték, „művészet” elérni a megszokott 22–28 millió forintos árbevételt, plusszal pedig nem tudnak számolni, mert az erdészet vaddisznóbefogói elvonják a vaddisznókat. Ahhoz, hogy a vadgazdálkodás talpon maradjon, a lövésre tervezett vad 90 százalékát vendégekkel kell leteríttetni. A tagságnak abszolút selejt marad.
  Fejlesztésre alig jut, tavaly sikerült a gépparkot megújítani, s mielőbb szeretnék a vadászház környékére hozni a telephelyet.

vissza az elejére

A mezőgazdaság a fiatal gazda szemével

Városon nőtt fel, de a falu varázsolta el. Anyai nagyszülei Szentkozmadombján éltek és a család Zalaegerszegről minden hétvégén kiutazott a kis faluba. A fiú rengeteg remek játékot talált a falusi ház udvarában, kertjében, s legfőképpen nagyapja gépei izgatták, amelyekkel a földeken munka közben is megismerkedhetett. Ráadásul édesapja is magával vitte a bocföldei gazdaságba és vadászatra. Így azután senki sem csodálkozott a családban, amikor a keszthelyi Nagyváthy mezőgazdasági technikumot választotta szakmaszerzéshez. Nem vágyott íróasztal mögé, hanem gazdálkodni szeretett volna, mégpedig a maga uraként és korszerűen.

– Családunknak volt ismeretsége Ausztriában és azt gondoltam, megnézném, ők hogyan csinálják. – mesélte Nagy Zsolt. – Fél évre kimentem hozzájuk és dolgoztam velük. Azután Svájcban is tanulmányoztam egy évig a családi gazdálkodást.
– A tapasztaltak segítettek?
– Nálunk akkor kezdődött a magángazdálkodás, akkor vették a földeket az emberek. Más szemlélet uralkodott, de most már felfedezhető a hasonló gondolkodás.
Nagy Zsolt nagyszülei falujában, Szentkozmadombján alakította ki családi gazdaságát. A kárpótlás jelentette az alapot, hiszen mindkét nagyszülő révén jelentős értékű kárpótlási jegyhez jutott a család és termőföldet vásárolt rajta. A termelőszövetkezet állattartó épületét vették meg kiinduló pontnak, mert ott volt a nagyszülők szomszédságában. Most ez a bázis. Igazi farm. Az út közelében rendezett kerttel megépült a család otthona, mögötte műhely, gépszín, terménytárolók, állatférőhelyek. Kiderül, a nyugdíjba vonult édesapa, Nagy László is itt tölti idejének nagy részét. A gyerekek után kiköltözött feleségével az időközben megüresedett nagyszülői házba. A baromfiudvar újra népes, az istállóban lovak, csikók, elsősorban kedvtelésből, odébb méhek és egy csapat húsmarha. Az állatok az apa felügyeletéhez tartoznak, és persze az öntöző tó, amely most van kialakulóban kis szigettel. Az erdővel, réttel együtt 300 hektáros gazdaság bőven ad feladatot apának és fiának, akik megszállottan dolgoznak és örülnek minden kis sikernek. Az idén jó terméssel dicsekedhetnek, 6–6,5 tonna búzájuk termett hektáronként, a repce 3 tonna, a napraforgó 2,8 tonna hozamot adott. Öröm a kukoricatáblákra tekinteni, 8–9 tonnát mutatnak. Persze még be kell takarítani és értékesíteni, ami nem könnyű az idén és a jövedelmezőséggel is gond van, az 1700–1800 forintos felvásárlási árnál be kell kalkulálni a szárítási díjakat.

– Meg lehet élni a mezőgazdaságból, de nagyon nehéz. Csúcsra kell járatni mindent, vagyis nem szabad hibázni – mondja Zsolt –, és géptámogatás nélkül nem lehetne talpon maradni. Nyugat-Európában nem ekkora gond a gépesítés, mint nálunk. Amikor tönkrement a gép, egy hét múlva ott volt az új. Mezőgazdaságra építeni az életünket merésznek tartanak. Az is, hiszen hiteltörlesztés is van jócskán. Mindennek elfogadható árának kellene lenni, nem pedig egyszer lent, egyszer fent.
– Állataik is vannak…
– A több lábon állás nagyon fontos. A húsmarhát kezdettől fogva terveztük, mert a szervestrágyára is szükség van. A fajtát édesapám segítségével választottuk ki, s még nem teljes az állomány.
– A felesége hogyan fogadta a falura költözést?
– Eleinte kijártunk, s ahogy nőtt a gazdaság, egyre többet kellett itt tartózkodni és természetessé vált, hogy kiköltözzünk. Feleségem tősgyökeres egerszegi, s elsősorban a gyerekek tanulási lehetőségei aggasztották. De a zalatárnoki óvoda és iskolai alsótagozat, a gellénházai felsőtagozat megoldásnak látszik. Három gyerekünk van, két lány, Viktória, Dóra és Marci fiunk, a legidősebb, aki nagyon élvezi a falusi életet. Amint hazaér az óvodából, jön a műhelybe, az állatokhoz. Dórát most hoztuk haza, nemrég született…Feleségem sokat segít a gazdaságban, pályázatokat ír, elvégzi a rengeteg papírmunkát, ami megy a könyvelőhöz. Vagyis mindannyian dolgozunk.

vissza az elejére

VÁSÁRDÍJAS A BUDERUS HUNGÁRIA FŰTÉSTECHNIKAI KFT.

Fűtéstechnika felsőfokon

A Buderus Hungária Fűtéstechnikai Kft.-vel és annak nemrég megnyílt megyeszékhelyi kirendeltségével a hétköznapok mellett október 21–24. között a Zalaegerszegi Őszi Vásárban is találkozhattak az érdeklődők. A cég bemutatkozása a régió gazdaságának seregszemléjén felkeltette a Zalaegerszegi Vásár Kft. figyelmét is, amely 2004. évi vásárdíját a nagykereskedelmi tevékenységet folytató fűtéstechnikai vállalkozásnak ajánlotta fel.

A német Buderus cég korszerű fűtéstechnikai berendezéseket gyárt és forgalmaz; nagykereskedőként jelen van Európa számos országában, forgalmazóként pedig gyakorlatilag az egész világon. Magyarországi képviselete, a szigetszentmiklósi székhelyű Buderus Hungária Fűtéstechnikai Kft. tíz éve van jelen a hazai piacon, ezen eltelt időszak kiváló minőségű termékeinek köszönhetően dinamikus fejlődést tudott felmutatni. Másfél évvel ezelőtt a vállalkozás tudatos piaci terjeszkedésbe fogott. Elsőként június közepén Pécsett nyílt egy bemutatótermük, majd szeptember 10-én nyitottak egy kirendeltséget Debrecenben – szeptember 17-től már Zalaegerszegen, a Zrínyi út 22. szám alatt is elérhető a Buderus kínálta világszínvonalú fűtéstechnika.
A Buderus Hungária Kft. országos ismertségre tett szert az álló és falikazánok, a melegvíztárolók piacán, és a legmodernebb szabályozástechnika alkalmazásában. A termékpalettájukon a hagyományosan kiváló minőségű Buderus kazánok, szabályozók és tárolók mellett ma már az ugyancsak Buderus gyártmányú szolár – a napenergia hasznosításán alapuló – rendszerek, lapradiátorok és fűtési rendszer kiegészítői is megtalálhatóak. A vállalkozás egyúttal országos szervizhálózattal is rendelkezésre áll.
– A zalaegerszegi új kirendeltség megnyitásának alkalmából októberben szombatonként nyílt napot tartottunk, melyeken kedvezményes akcióval vártuk a fűtésszerelőket és kivitelezőket – mondta Kelemenné Gergely Anita marketingasszisztens, akivel a vállalkozás standjánál beszélgettünk. – Október 30-i nyílt napunkon pedig az eddig kínált valamennyi terméket engedménnyel árusítjuk; a G124 és G134 állókazán-hőközpontok, a Logamax Basic hőközpontok vagy kombi készülékek szabályzóval, fűtési szerelvények, szelepek, tágulási tartályok, szivattyúk valamint radiátorok vásárolhatók meg 25 százalék kedvezménnyel. Ügyfeleink ezen felül partnerkártyához juthatnak, amellyel további egy százalék jutalékot kapnak.
Erhardt Tamás arról tájékoztatott, hogy a Buderus Hungária Kft. a végfelhasználókat elsősorban kereskedelmi partnerein keresztül éri el, ugyanakkor korszerű termékeiknek műszaki tartalmáról minden érdeklődőnek szívesen nyújt információt. A korszerű fűtéstechnikai berendezéseikkel a legkülönfélébb fogyasztói igények kielégítésére is felkészültek, legyen szó akár az egyedi lakásokról, a családi házakról, vagy olyan komoly ipari beruházásokról, melyek megawattos nagyságrendű teljesítményigényt követelnek meg. Újonnan nyitott kirendeltségeikkel céljuk az, hogy több ponton ott legyenek az országban, így ezzel az üzletstratégiával mind a kereskedőket, mind pedig a nagyprojekteket ki tudják szolgálni.

vissza az elejére