Közművelődési bázishelyek szükségesek
Szakmai fórum az aprófalvas térségekért
KONFERENCIA EGERVÁRON
Közművelődési bázishelyek szükségesek
A kistérségi közművelődés fejlesztése, a területi önkormányzás perspektívái, valamint az Északnyugat-zalai Kistérségi Területfejlesztési Önkormányzatok Társulása közművelődési tevékenysége is témája volt a közelmúltban Egerváron megrendezett konferenciának.
Zalában
már jó pár évvel ezelőtt felismerték, hogy csak összefogással lehet olyan
lakossági szolgáltatásokat nyújtani, melyek elősegítik a kistelepülések
közművelődési tevékenységének fejlődését. Az ebben való hatékony részvételt
vállalta magára a megye 22 kistérségi társulása is, melyek döntő többsége
eredményesen működik. Éppen ezért szükséges róluk beszélni, hiszen az
országgyűlés még nem tisztázta megnyugtató módon jövőbeni szerepüket.
Dr. Borosán Gyula, a megyei művelődési és pedagógiai intézet, szakképző iskola
igazgatója véleménye szerint nagyon fontos, hogy a települések amatőr és
művészeti csoportjai megkapják azokat a feltételeket, melyek szükségesek a
működésükhöz. Mint mondta, ilyen például a fellépési lehetőség, amelynek tétje
is van. Ezt szolgálja immár hetedik éve a kistérségi társulások kulturális
csoportjai számára rendezett megyei művészeti fesztivál.
Garamvölgyi György, a megyei közgyűlés alelnöke annak a véleményének adott
hangot, miszerint nem szabadna úgy megszűnni a kisiskoláknak a falvakban, hogy
ne maradjon utána legalább egy közművelődési bázishely. Ugyanis a közművelődés
adja azt az áthidalási lehetőséget, melyben egy-egy település közösségi léte
szervezetten biztosítható.
A konferencián a 19 települést magában foglaló északnyugat-zalai kistérségi
társulás közművelődési tevékenységét is megismerhették a jelenlévők. Győri
József, Egervár polgármestere, a társulás elnöke elmondta, bár a kistérségnek
nincs külön rendelkezése a közművelődésről, ennek ellenére a társulás falvai
számos rendezvény életre hívásával büszkélkedhetnek. Ezek közül a
legkiemelkedőbb az idén már nyolcadik alkalommal megrendezett kulturális és
ifjúsági találkozó. A Lakhegyen tartott fesztiválon 43 csoport, mintegy 350 fő
lépett fel, és ez az érdeklődés önmagáért beszél. Győri József azt a véleményét
is közölte, miszerint a rendezvény létrehozásával egyfajta mintaként szolgáltak
a megyében, és a Nyugat-Dunántúlon is. Ugyancsak szerepet játszik a térség
közművelődésében az évente visszatérő kistérségi vásár, amely lehetőséget ad a
kulturális csoportok bemutatkozására, nem beszélve a falunapokról és a különféle
ünnepekről. Van igény a közművelődésre, amit az is mutat, hogy a nyári színházak
előadásai is mindig telt házat vonzanak.
A kehidai Deák Napok keretében meghitt születésnapi ünnepi estet rendeztek
Deák Ferenc tiszteletére a Kehida Termál Hotel konferenciatermében. A
hagyományossá vált rendezvényen a korabeli hangulatú helyiségben Horváth
Tihamér, a cég ügyvezetője köszöntötte az egybegyűlteket, majd Németh József
nyugalmazott múzeumigazgató tartott rendhagyó előadást Deák Ferencről. Abból
indult ki, hogy arra a kérdésre adja meg a választ: Ki volt Deák, akinek
státuszát, rangját nagyon nehéz meghatározni. 1848-ban nem egészen fél évig volt
igazságügyminiszter, hosszú ideig országgyűlési képviselő. Igazán nem volt
rangja, de nélküle a kiegyezés nem valósult volna meg. A kehidai kúriában a kor
nagyjainak sora kereste fel, s már életében utcát neveztek el róla a fővárosban.
Mondta is: Utcám már van, lakásom még nincs. Arra célzott, hogy az Angol
királynő Szállóban lakott budapesti tartózkodása idején. 1861-ben 58 évesen az
országban 8-10 helyen megfestették az arcképét, amelyek közül az egyiket
Zalaegerszegen őrzik. Az előadó Deák Ferenc élete kapcsán egy kis
helytörténettel is megismertette a hallgatóságot. Kehida jelentős hely volt, az
5-6-7. században avarok lakták, s mivel széles mocsár húzódott Hídvégig,
Kehidánál lehetett csak átkelni. Hosszúfalu és Szentgyörgyvárnál komp járt, ahol
a rákászat olyan híres volt, hogy bécsi rákkirendeltség működött. A jelentős
településen tartották rendszeresen a megyegyűlést is.
Az előadást követően a zalaegerszegi szimfonikusok vonósnégyese muzsikált, s
végül stílusosan Deák Ferenc kedvenc süteményeit, a kuglófot, az almáslepényt és
a diós szeletet kóstolhatták meg az ünneplők.
Másnap, szombaton a III. Kehida Termál Kupa kettes versenyére került sor a
Kehida Termál Gyógy- és Élményfürdő mellett a Zala-réten. Az idén ez már a
második lovasrendezvény volt, az első pedig díjugratás. Készülnek a harmadikra
is, a téli lovasszánversenyre, ehhez azonban vastag hótakarót várnak.
NŐK ÚJRA MUNKÁBAN
Szakmai fórum az aprófalvas térségekért
Másfél évvel ezelőtt indult útjára a Zalai Falvakért Egyesület szervezésében a Nők munkaerő-piaci reintegrációja nevű program. Ennek záró konferenciáját tartották Újra munkában! – Inkubátorszolgálat kialakítása a zalai aprófalvas térségekben címmel a közelmúltban, melyen részt vett Göncz Kinga, az esélyegyenlőségért, ifjúsági, sport- és családügyekért felelős miniszter.
Az egyesület elnöke, Guitprechtné Molnár Erzsébet mindenekelőtt a program
sikeréről számolt be. Mint mondta, az elmúlt időszakban negyven nőnek tudtak
segíteni abban, hogy a különféle tanfolyamokon való részvétel után könnyebben
tudjanak visszatérni a munka világába. Volt, akinek folyamatos munkát tudtak
biztosítani, volt, aki vállalkozásba kezdett. A program egyetlen hiányosságának
tartja, hogy nem tudták kellőképpen elfogadtatni a munkaadókkal a távmunkában
rejlő lehetőségeket. Az elnök szerint ez nem is annyira rajtuk, mint inkább a
munkaadók hozzáállásán, tájékozatlanságán múlott. Nem utolsó sorban emiatt is
kérték a társszervező intézményekkel, civil szervezetekkel együttesen a
kormányzat segítségét. A konferencián részt vevő Göncz Kinga esélyegyenlőségi
miniszter tájékoztatta a jelenlévőket, hogy kétféle módon is támogatni kívánják
a munkába visszatérő nőket, különös tekintettel a kistelepülésen élőket.
Egyrészt a meglévő szolgáltatásokat szeretnék bővíteni: újabb bölcsődéket,
fogyatékkal élő embereket is fogadó nappali otthonokat működtetnének. Másrészt
tervek szerint januártól a GYES-ről, GYED-ről vagy éppen ápolási díjról
visszatérőket alkalmazó munkaadóknak nyújtanának járulékfizetési kedvezményt.
A résztvevők emellett többek között a családon belüli erőszak visszaszorításának
módjáról, a civil szervezetek munkájának összehangolásáról kérdezték a
minisztert. A konferencián előadást hallhattak továbbá a munkaerőpiacon
innovatív elemként jelentkező foglalkoztatási programok lehetőségeiről, a
mentorszolgálatról és jogsegélyről, a programban részt vevő nők és szervezetek
tapasztalatairól is.
Falunapot rendeztek október tizenhatodikán Magyarszentmiklóson. A település rendezvényeinek egy részét ugyan elmosta a nagy eső, de azért a megtartott programokon jól szórakoztak a falubeliek. A Ragtime Zenekar, a Tüttő János Nótakör és a pölöskefői Zafira Keleti Táncegyüttes produkciója nyújtott felhőtlen szórakozást a kultúrházban megjelent vendégeknek. A pölöskefői hastáncos lányok produkciója után a férfinép zöme megindult kifelé, az épület udvarán megrendezett főzőversenyre, amelyre négy csapat nevezett – kivétel nélkül mind férfiak. Az esős délelőtt után szerencsére sokan kijöttek nem csak a kulturális produkciókat megnézni, hanem a főzőversenyre is, hogy egy jót szippanthassanak az ínycsiklandó szarvaspörkölt, és a készülő egyéb finomságok illatából. Persze, itt nem volt érvényes a szólás: mindent a szemnek...