Kitekintő

Pölöskefőn megújult a fogyatékosok otthona – rekonstrukciója 41 millió forintba került, amelyhez a megyei közgyűlés nyert pályázati támogatást. A valamikori kastély 1966-ban vált az időskorúak ellátását szolgáló szociális otthonná, amit 1968-ban integráltak az újnéppusztai intézettel, és azóta közös működésben dolgoznak. Az 1986-ban kezdődő szakosítási folyamat következtében az újnéppusztai foglalkoztató intézménnyé és lakóotthonná alakult át, míg a pölöskefői a súlyosan fogyatékosok ellátására szakosodott.

A kívül-belül teljesen felújított épület október 13-i avatási ünnepségét egyfajta csodaként élték meg a dolgozók és az ott élő emberek, ugyanis egy 2000. évi közgyűlési döntés értelmében megszüntették volna az intézményt, lakóit pedig a muraszemenyei intézménybe költöztették volna.
– Tavaly változott meg a helyzet az előnyünkre, amikor is a megyei közgyűlés az intézmény további fenntartása mellett döntött, és pályázatot nyújtott be az épület felújítására – tájékoztatott Kollerné Miklósy Erzsébet igazgató. – A rekonstrukció szakmai szempontból is rendkívül fontos volt számunkra, hiszen azok az emberek, akik már nem voltak rehabilitálhatóak, őket nagyobb törés nélkül tudtuk áthelyezni ebbe az intézménybe. A mintegy két hónapig zajló felújítás során kívül-belül megszépült az épület, felújították a tetőszerkezetét, kicserélték a nyílászárókat, korszerűsítették a fűtési és az elektromos rendszerét, sőt új bútorokkal rendezték be a szobákat. Változott a gondozottak száma is; 20 lakót átköltöztettünk a muraszemenyei otthonba, így jelenleg 32 fő ellátását biztosítja intézményünk. Úgy gondolom, ez az átalakítás minőségi változást hozott a lakók életében, ugyanakkor segíti a szakmai munkánkat is, hiszen egy családiasabb ellátási és gondozási formát tudunk nyújtani számukra.
A bensőséges avatási ünnepség az integrált intézmény lakóinak kulturális műsorával kezdődött. Fellépett a Vivace kórus Russay Oliverné vezetésével, bemutatkozott a Torkosiné Gódor Eszter vezette frissen alakult bábcsoport, majd a szereplők részletet adtak elő a Kis hercegből. Az adaptációt Tompagábor Kornél, az egerszegi Hevesi-színház rendezője tanította be a csoportnak, munkáját segítette Hóborné Gyurkó Beáta és Szányi Gyuláné.
A felújított intézményt Kiss Bódog Zoltán, a megyei közgyűlés elnöke avatta fel. Köszöntőjében hangsúlyozta, érdemes áldozatot hozni annak érdekében, hogy sérült embertársaink emberhez méltó körülmények között éljenek, és olyan közös foglalkozások, mint például a kórusban vagy a bábcsoportban végzett tevékenység során, megtapasztalhassák a sikert és az együvé tartozás örömét. Ennek fontosságát érezte át a megyei közgyűlés, amikor arról döntött, hogy felújíttatja az intézményt. Mint mondta, jelenleg egy szociális-szervezési koncepció zajlik Zalában, amely folyamatnak komoly elkötelezettje a megyei közgyűlés. Ennek a szemléletnek eredménye az, hogy szeptembertől egy vezetősége van az újnéppusztai, a pölöskefői és a muraszemenyei intézményeknek. A megyei önkormányzat bízik abban, hogy ezek az összevont intézetek egyfajta szakmai módszertani központként működnek majd Dél-Zala szociális ellátórendszerében.
Az ünnepséget követően a vendégek megtekintették a felújított otthont, majd ellátogattak az újnéppusztai rehabilitációs intézetbe.

OKLEVELEK ÁTADÁSA

A Testnevelési Egyetem és a Zala Megyei Önkormányzat sport-szakigazgatási szervezetének irányításával edzői és oktatói (segédedzői) hallgatók vették át nemrég oklevelüket.
Az edzői kategóriában Zalában 20-an tettek sikeres vizsgát. Közülük kitűnő eredménnyel végzett Halászné Dormán Orsolya karate-, Kindl Zsófia úszó-, Keczeli Zoltán sportlövőedző.
A segédedzői tanfolyamot 23-an végezték el sikerrel. Felvételünkön Garamvölgyi Györgytől (balról), a megyei közgyűlés alelnökétől Keczeli Zoltán veszi át oklevelét.

Az új kormány felállását követően megszűnt minisztériumi szinten a sport képviselete. A minisztériummal leginkább a megyék sport-szakigazgatási szerveinek volt kapcsolata. Mi lesz a jövőben, és Zalában milyen a sport helyzete, erről kérdeztük Kámán Ferencet, a Zala Megyei Önkormányzat vezető főtanácsosát.

Több mint négyszázan versengtek a megyei sportnapon.

– A Gyermek, Ifjúsági és Sportminisztérium megszüntetése mindenképpen visszalépést jelent a sportirányításában – vélekedett Kámán Ferenc. – A megyei feladatok ettől nem csökkennek. A diák-, a szabadidő-, a parasport, a szövetségek működésének a biztosítása továbbra is marad a megyéknél. Ezen feladatokat a jövőben különböző támogatási szerződésekkel biztosítjuk a hivatal, valamint a Zala Megyei Sportszövetségek Egyesülésének keretein belül. Sajnos a finanszírozásban is visszalépés történt, az idei évtől a szövetségeket már nem támogatja a Wesselényi-alapítvány. Ezen a megye sporttámogatása mintegy 9 millió forintot veszít. Reméljük más pályázati pénzekkel tudjuk kompenzálni, mert az összeg különben nagyon hiányzik majd a kasszából. A Wesselényi-alapítványtól érkezett pénz második legnagyobb bevételi forrás volt, a megyei önkormányzat által nyújtott támogatás után. Eddig a minisztériummal voltunk kapcsolatban. A jövőben a csúcsszerv a Nemzeti Sporthivatal lesz. Hogy milyen jogosítványokkal, és anyagi forrásokkal rendelkezik, nem tudjuk. Információk szerint kemény megszorításokra lehet számítani.
– Melyek azok a sportesemények, amelyeket egyértelműen a megye szervez?
– Ide tartozik Zala Megye Sportnapja, amelyet idén második alkalommal Nagykanizsán rendeztünk meg. A dél-zalai városban több mint 400-an versenyeztek asztaliteniszben, atlétikában, tekében, sakkban, kispályás labdarúgásban. Emellett szép számban voltak bemutató sportágak: tájfutás, baseball, lábtoll-labda, íjászat.
– Hány sportági szakszövetség működik Zalában?
– Huszonnyolc szövetség alkotja a sportszövetségek egyesülését. Élénk sportélet folyik a megyében, bizonyítja, hogy ebben az évben 3200 rendezvényünk lesz.
– A sportágak közül melyek a kedvencek?
– A labdarúgás áll az élen, de szorosan ott van a nyomában a teke. Az utóbbi sportág a verseny- és a szabadidősportban jelentős tömegeket mozgat meg. A képzeletbeli dobogó harmadik fokán a kosárlabda áll. Az élsport mellett Zalaegerszegen és Keszthelyen városi bajnokság zajlik.
– Már említette, hogy megszorítások várhatók az állami sportfinanszírozásban. Ilyen körülmények között, mit tervezhet jövőre a megye?
– Visszalépni nem szeretnénk. Az anyagi forrásokat célszerűbben kívánjuk felhasználni, és egy kicsit nagyobb megyei támogatással talán sikerül megtartani a jelenlegi szinten Zala megye sportéletét. A megye sportnapját a jövőben is megrendezzük. Az idén immár harmadik éve szervezzük meg december 3-án Zalaegerszegen, a Városi Sportcsarnokban a fogyatékkal élők sportnapját.

Keszthely oktatási és nevelési intézményvezetői vettek részt vendégként azon az október közepén tartott ünnepségen, melynek keretében átadták a megyei és a keszthelyi önkormányzat közös fenntartásában működő Nevelési Tanácsadó 20 millió forintos rekonstrukció során felújított 144 négyzetméteres épületblokkját. Az avatóünnepély szónokai – köztük Kiss Bódog Zoltán a megyegyűlés elnöke és Mohácsi József polgármester – kiemelték: az ingatlan kívülről ugyan riasztó állagú, de a jó ízléssel felöltöztetett belső terek kitűnően szolgálják majd a gyerekeket és az ott dolgozókat.

Fa Ágnes intézményigazgató rövid köszöntőjében a szakmai munka színvonalára utalva azt hangoztatta, hogy a Nevelési Tanácsadó 15 esztendővel ezelőtti alapítása óta nem volt a feladatellátást érintő törvényességi kifogás, pedig sokáig méltatlan körülmények között kellett munkájukat végezni. Mostantól otthonosan berendezett külön termekben tudnak foglalkozni az évente hozzájuk kerülő mintegy 750 gyermekkel.
Mohácsi József hangsúlyozta: a magatartási, tanulási és beilleszkedési zavarokkal foglalkozók nevelő munkájának segítéséről Keszthely nem mondott le, sőt ígéretet tett arra is, hogy a felújítás várhatóan jövőre újabb ütemmel folytatódik. A polgármester egyúttal köszönetet mondott a felújításban oroszlánrészt vállaló hivataloknak, szerveknek, osztályoknak.
Kiss Bódog Zoltán a megye és a város közötti példaértékű összefogás végeredményét dicsérte, jelezve, hogy a versenyhelyzetre kényszerített, most felnövekvő korosztály nevelése során felértékelődik a felzárkóztatás lehetőségét kínáló intézmények szerepe. Mint mondta: EU-s elvárás, hogy a vidéken élők is könnyen elérjék azokat a színvonalas szolgáltatásokat, amelyek tömegével adottak, mondjuk a fővárosban. Kiss Bódog Zoltán hitet tett amellett is, hogy az elkötelezettségében, szakmaiságában kiválónak értékelt partnerközpontú intézmény a kölcsönösség és az egymásra figyelés elvének tiszteletben tartásával tovább fogja öregbíteni a megyei pedagógusok hírnevét.

A nagykanizsai horvát kisebbségi önkormányzat idén is megrendezte hagyományos Horvát Napját, amely Blaz Horvat koprivnicai esperes miséjével vette kezdetét. A rendezvénynek vendége volt Karagity Mihály, az Országos Horvát Kisebbségi Önkormányzat elnöke, Nagykanizsa tiszteletbeli konzulja is. A konzul kijelentette: azt tapasztalja, hogy a magyarországi horvát kisebbség egyfajta újjászületésen ment keresztül. Karagity Mihály azt is hangsúlyozta: Nagykanizsának nagy szerepe van ebben, mint ahogy a kétoldalú kapcsolatok bővítésében is, amelyben új távlatokat nyithat Horvátország uniós tagsága. Kijelentette azonban: a magyarországi horvátoknak ezt követően is meg kell őrizniük azt az identitást, amit apáiktól, nagyapáiktól örököltek. Ezt követően két kulturális előadásra került sor: dr. Dragutin Feletar, a Zágrábi Egyetem dékánja a Zrínyi-család történetéről, Petrics Mária, a budapesti Horvát Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Diákotthon igazgatója pedig a magyar irodalom és a Zrínyiek kapcsolatáról beszélt. Dr. Dragutin Feletartól megtudtuk: a Zrínyi-család Pribirből indult, és amikor áthelyezte székhelyét Csáktornyára, meglepő, de ott is még az ősi, „Subics” nevet használták a család tagjai. A professzor megemlített egy másik kuriózumot is: a Zrínyi-család teljesen kihalt volna, ha Zrínyi Miklós nem olyan aktív családapa, mint amilyen aktív politikus volt: tizennégy utódot hagyott maga után.