Nemcsak virágos, virágzó város is

Vonzóvá varázsolni Vonyarcvashegyet

NAGY JELENTŐSÉGŰ BERUHÁZÁSOK INDULNAK ZALAKAROSON

Nemcsak virágos, virágzó város is

Zalakaros számára ez az esztendő kiemelt jelentőségű, hiszen idén ünnepli a település első írásos említésének 750. évfordulóját. Számos programmal, megemlékezéssel, avatással készült és készül a város a jeles évfordulóra – ezekről lapunk folyamatosan tájékoztatást is adott.

Az ünnepek előkészítése és lebonyolítása mellett azonban az év során kemény munka zajlott – és folyik most is – az önkormányzatnál. Olyan beruházások, fejlesztések indultak, indulnak és állnak előkészítés előtt, amelyek az európai hírű fürdőváros életét, szerepét hosszú esztendőkre meghatározzák, befolyásolják, és mind mélyebb tartalommal töltik meg a Karossal kapcsolatosan egyre sűrűbben emlegetett „virágzó város” kifejezést.
– Számos létesítménnyel gazdagodott településünk ebben az esztendőben, amelyek bár nem önkormányzati beruházásként épültek, mégis az önkormányzat, a képviselő-testület megfelelő hozzáállása, biztatása, támogatása mellett valósultak meg – kezdte a felsorolást Szirtes Lajos polgármester. – Elsőként kell megemlítenem a négycsillagos, superior kategóriájú új szállónkat, a Hotel Karos Spa-t. A 450 ágyas szálló immár a második négycsillagos hotelünk, megépülése lehetővé teszi, hogy vendégkörünket szélesítsük, igényesebbé tegyük. A Hotel Karos Spa mellett épül egy apartmanház is, de újabb két szálloda alapkő letételére is sor kerül még az idei esztendőben. A már korábban átadott Vénusz szálloda építése is nemrég fejeződött be – mindezen építkezések azt igazolják, hogy Zalakaroson érdemes befektetni, hiszen ez a virágzó város mindig újabb és újabb eredményeket, lehetőségeket mutat fel.

– Rendkívül jelentős önkormányzati beruházások is történtek itt. Melyek ezek?
– Nagy hangsúlyt helyezünk arra, hogy a költségvetésünknek legalább 40, de lehetőség szerint 45 százalékát fejlesztésekre, beruházásokra fordíthassuk, és ezt a fejlődési ütemet, amelynek a nálunk megfordulók már eddig is tanúi lehettek, tartsuk.
Több mint egymilliárdos beruházás előtt áll a gyógyfürdő, a fedett és a strandi részlegek egyaránt bővülnek és újulnak. Vendégeink, lakóink számára nem csupán testi, de lelki felfrissülést, gyógyulást is biztosít az új templom. A Bodahegyi úton már elkezdődött az új római katolikus templom építése (az ünnepélyes alapkőletételre is sor kerül hamarosan). A templomot az egyház építteti, a területet az önkormányzat biztosította díjmentesen, és anyagi támogatást is adtunk az építkezéshez. A templomot várhatóan jövő májusban szentelik fel.
Szeptembertől nagyobb, igényesen berendezett óvodába járhatnak a település legkisebb lakói: az ovi épülete egy foglalkoztatóval, vizesblokkal, tárolóval és terasszal bővült, sőt, EU-s szabványoknak megfelelő kül- és beltéri játékokkal gyarapodott. Az oktatási intézményünk által kivívott minőségfejlesztési programhoz így már valóban minőségi hátteret is tudunk biztosítani.
Befejező szakaszában jár az Üdülő sor útépítése, felújítása, az ide tervezett parkolók építése. Egyébként is nagy gondot fordítunk az utak felújítására, a zártkerti utak megépítésére – ez az önkormányzat és a lakosság szempontjából is igen sarkalatos kérdés.
– Két nagyon komoly építkezés is elkezdődött: mentőállomás, tűzoltószertár.
– Valóban, bár jelenleg még a terep előkészítése és a közbeszerzési eljárás zajlik a Jegenye soron: várhatóan decemberben vagy januárban tesszük le a mentőállomás alapjait. Az Országos Mentőszolgálattal kötött szerződésünk értelmében itt tudjuk majd biztosítani a sürgősségi betegellátást. A mentőállomás 2005-től működik, egy éjjel-nappal hívható, és egy napi 8 órás szolgálatot ellátó kocsival és személyzettel. A mentőállomás körzetét az OMSZ alakítja ki, mint ahogyan a működtetés is az ő feladatuk lesz. Az építést azonban teljes egészében önkormányzatunk biztosítja. Miután a sürgősségi betegellátás megvalósítása évek óta visszatérő kérdés nálunk, úgy gondoltuk, feltétlenül kell lépnünk e témában. Zalakaros a gyógyítás, a gyógyulás egyik fontos bázisa, fontos, hogy az életvédelemnek is ugyanolyan nagy szerepet szánjunk. Akkor, amikor emberek élete valóban perceken múlik, szükséges a gyors ellátás, a mielőbbi kórházba szállítás. A rászorultak alapellátása a karosi mentőállomással jól megoldható.
Hasonló szempontok miatt tartottuk elengedhetetlennek a tűzoltószertár megépítését is. Jelenleg a gépjárművek elhelyezésére szolgáló rész épül meg, a végleges befejezés 2006-ra várható.

– A környezetvédelem terén is jelentős változások készülnek.
– Jövő évben indul a szennyvíztelep felújítása, 2005–2006-os megvalósulással. A telep technológiai felújításon esik át, és megépülnek a biológiai tisztítás műtárgyai is. A közel egymilliárdos beruházás jelentős állami támogatással valósul meg, s biztosítja Garabonc, Nagyrada, Zalamerenye és Zalaszabar szennyvizének fogadását, már 2005-től. Önkormányzatunk 100 millió forinttal támogatja az építkezést.
– Zalakaroson mind erősebb igény jelentkezik ipari, vagy szolgáltató terület kiépítésére. Megteremti-e az önkormányzat ennek lehetőségét?
– Hogyne; a területet már ki is szemeltük (ez a volt major területe), kitisztítottuk, tavasszal az ott lévő romos épületeket lebontjuk, és megkezdjük a közműhálózat kiépítését, ezáltal teremtve meg a szolgáltatások idetelepítésének feltételeit. Fontosnak tartjuk ugyanis, hogy Zalakaros – divatos kifejezéssel élve – ne csak egy lábon álljon, és persze az igényeket is igyekszünk kielégíteni.
– Készül a jövő évi költségvetési koncepció. Melyek ennek a kiemelt elemei?
– Ami a legfontosabb: a település zavartalan üzemeltetését kell biztosítanunk. Szeretnénk a mostani fejlesztési ütemet tartani, bár a jelenleginél szerényebb költségvetéssel számolunk. Meg kell teremtenünk a hosszú távú városfejlesztés alapjait is – úgy érzem, ehhez a kezdő lépéseket már megtettük.

vissza az elejére

ÚJ SZAKASZBA LÉPETT A KÖZSÉGFEJLESZTÉS

Vonzóvá varázsolni Vonyarcvashegyet

– Vonyarcvashegy önkormányzata évekkel ezelőtt elhatározta, hogy minden olyan pályázati lehetőséget megragad, ami előreviszi a település szisztematikusan megalkotott fejlesztési programját. A döntés helyessége beigazolódott, sok nyertes pályázat eredménye jelzi a falu vezetésének, hogy helyes irányt jelöltünk ki, amikor húszmillió forintot elkülönítettünk a különféle pályázatokon való önerő biztosítására – mondta el Seffer József, Vonyarcvashegy polgármestere. Miféle pályázatok megnyerésében érdekeltek? – tettük fel a kérdést a polgármesternek.

– A strandi partfalak rekonstrukciójára a Balatoni Fejlesztési Tanács még tavasszal írt ki egy tízmillió forint összértékű pályázatot, amit sikerült megnyernünk. Május 30-ig 6,5 millió forint értékben végeztük el a legszükségesebbnek ítélt teendőket a strand parti szakaszán, de a homokozásra már nem jutott erő, ezért a fennmaradó 3,5 millió forintot most költjük el. Október végére nehéz munkagépek igénybevételével sikerül megszépíteni a strandunk régi, keleti szakaszát, ahol a homokterítési munkákkal hamarosan teljes egészében végzünk. Nemrég készült el a szennyvízcsatorna-hálózat utolsó üteme, így elmondhatjuk, hogy a község közigazgatási területe száz százalékig ellátottnak minősíthető ezzel a közművel. Mostanra az a négy utca is új aszfaltburkolatot kapott, ahol a munkák október közepéig elhúzódtak. Erre a beruházásra egyébiránt 18 milliót kellett költenünk. A település azzal is büszkélkedhet, hogy egyetlen poros utcája sincs már. Nem adjuk föl, nemsokára jelentkezünk a csapadékcsatorna-hálózat korszerűsítési programjára, egy nyolcvan férőhelyes horgász és csónakkikötő létesítésére kiírt pályázaton is indultunk, továbbá támogatjuk egy vitorláskikötő magánerőből történő felépítését. Persze, nem mondunk le a strand további modernizálásáról sem. Döntött a testület arról is, hogy az ottani vizesblokkot 10 millió forint felhasználásával teljes egészében felújítjuk, ugyancsak pályázati erőre támaszkodva. A 2500 lélekszámot meg nem haladó falvak önrész biztosítása nélkül pályázhattak sportöltöző felújítására. A labdarúgópálya melletti öltöző tusolóit, mellékhelyiségeit is e pályázaton elnyert összeg segítségével varázsoljuk újjá. Reménykedünk benne, hogy még idén pozitívan bírálják el ezt a jelentkezésünket.

– A Balaton-parti települések polgármesterei egyként panaszkodnak a gyenge idegenforgalmi főszezon miatt. A vonyarciak is tele vannak sirámokkal?
– A gazdasági természetű gondok megoldása sokszor nem megy egykönnyen, de eddig szerencsésen túléltünk minden rosszat. A költségvetési rendeletünkben idénre tervezett 17 milliós idegenforgalmi adó nálunk a gyenge szezon ellenére maximálisan befolyt. Most még minden egy forint mellé az állam kettő forintot ad. Ha viszont életbe lép a kormány új, ötven fillérrel csökkentett támogatása, akkor 12 millió forint kerülhet ki a település büdzséjéből. Igaz, hogy a július hónap nagyon esős volt, augusztusban viszont szinte mindvégig teltházzal tudott üzemelni a strandunk. Az innen származó bevételek csak négymillióval maradtak el a tervezettől. A bérleti díjakkal és a belépők összegével együtt a strandi üzemből 50 millió forintot szedtünk be. Nem jelentkeztünk a minisztérium által kiírt „kék zászló” mozgalomba, mert még nem állt módunkban mondjuk külön vasalóhelyiséget és mozgássérült-illemhelyeket kialakítani, de az köztudomású, hogy minőségileg a legjobb fürdőhelyként könyvelnek el bennünket. Évekkel ezelőtt még úgy nézett ki, hogy a bennünket fölkereső vendégek 70 százalékban külföldről, 30 százalékban pedig belföldről érkeztek. Az arány idén megfordult, sajnos külföldről tényleg kevesebben jöttek. Szeptember hónap mindegyik hétvégéjén a főidény időszakát meghosszabbító olyan rendezvénynek adtunk otthont, amelyek ugyancsak jelentősen növelték a település idegenforgalmi vonzerejét, túl a szezonon is. Örömmel tapasztaltuk, hogy a kerékpárúton rengeteg turista közelíti meg a Szent Mihály-dombot és az ott emelt kápolnát. A „Szent Mihály-domb Védő Egyesület” jobbára nyugdíjas aktivistái hétvégéken egymást felváltva nyitották ki a kápolna ajtaját a látogatók előtt, s ha kellett mini idegenvezetéssel is szolgáltak.

– Nem maradt el a kultúra és a művelődés megbecsülése sem?
– Még 1996 előtt, az előző testület hirdette meg eladásra a művelődési ház épületét. Amikor a polgármesteri tisztség teendőit átvettem, úgy határoztunk, nem engedjük meg az ingatlan értékesítését. A felújítás elvégzésére 1997-ben elkészült egy engedélyezési terv, rá egy évre pályázatot írtunk ki a bővítésre, és 1998 októberében át is adtuk az új épülettaggal kibővített 60 milliós létesítményt. Bebizonyosodott, hogy jól döntöttünk, mert kiderült, óriási lakossági igény mutatkozik az ottani rendezvényekre, kulturális programokra.
A Vonyarcvashegyi Művelődési Ház és Könyvtár tevékenységét a település idegenforgalma határozza meg – fejtette ki a község kultúrapártoló tevékenységét firtató faggatózásunkra Illésné Major Julianna, az intézmény vezetője. Mint mondta, tavasz végétől az ősz elejéig az idegenforgalom szolgálatában állnak rendezvényeikkel, majd kora ősztől kora tavaszig a helybelieknek próbálnak segíteni az ismeretszerzésben, a szabadidő hasznos eltöltésében. Az intézmény alapításának 50. évfordulója alkalmából a közelmúltban szervezett ünnepi héten is az ittenieket; fiatalabbat és idősebbet egyaránt, igyekeztek megszólítani. A programok közül a legsikeresebb volt a helyi alkotók műveiből nyílt kiállítás, melyet a szintén helyi kötődésű Balaton Art Alkotóegyesület segített megvalósítani. Hiszek abban, mondta el az igazgatónő, hogy az ilyen programokkal járulhatunk hozzá egymás jobb megismeréséhez, s a közösségi élet kiszélesítéséhez, erősítéséhez. Kiemelkedő eseménynek számított intézményünk harmincfős kórusának bemutatkozása Szuna Károly harmonikakíséretével. A fotókiállításnak, a régészeti előadásnak és a közismereti vetélkedőnek is volt helytörténeti vonatkozása. A gyerekeket a könyvtárhasználati vetélkedés és a verses-zenés műsor hozta közelebb a könyvtárhoz. Major Lajos helyi fafaragó készítette az egykori intézményvezető elődökre emlékező alkotást, melyet a polgármester leplezett le.

vissza az elejére