Elősegíteni az integrált foglalkoztatást

Tótszentmártoniak a farsangi forgatagban

Fergeteges néptáncgála Kanizsán

Egyetértenek a demonstrálókkal

Az oktatási ágazat vesztesei

REHABILITÁCIÓS ORSZÁGOS ÉRTEKEZLET

Elősegíteni az integrált foglalkoztatást

A Zala Megyei Munkaügyi Központ szervezésében foglalkozási rehabilitációs országos értekezletet tartottak Gosztolán. A szlovéniai tapasztalatcserével egybekötött háromnapos konferencián a megváltozott munkaképességű emberek elhelyezkedését segítő szolgáltatásokról valamint az új támogatási rendszerről esett szó.

– A megváltozott munkaképességűek csoportjába a veleszületett fogyatékkal élők, valamint azon személyek tartoznak, akik bizonyos egészségügyi okok miatt a tanult foglalkozásukat nem tudják ellátni. S hogy ezek az emberek egészségi állapotuknak, munkaképességüknek, érdeklődésüknek megfelelő pályát és munkát találjanak, ebben segítünk – mondja dr. Szabóné Holczer Andrea, a megyei munkaügyi központ humánszolgáltatások osztályának vezetője. – Az orvosi rehabilitációt követően minden esetben közösen gondolkodunk a továbblépés irányán; képzés, jogi, orvosi, pszichológiai és munkatanácsadás keretében közösen igyekszünk megkeresni a célokat.
– A megváltozott munkaképességűek többségét célszervezetek foglalkoztatják; sokan közülük azonban teljes értékű munkára képesek. A rehabilitációs munka egyik fő célja éppen ezért az, hogy minden egyes embernek személyre szabottan keresse meg azt a munkakört, amelyben teljes értékű munkát végezhet – veszi át a szót Kiss Andrea rehabilitációs tanácsadó. – Az integrált foglalkoztatást segíti a munkaügyi központ koordinálásában 2002 novemberétől működő 4M-program, ezt a speciális szolgáltatást civil szervezetek nyújtják a megye öt városában. Az eredmények biztatóak, 2004 decemberéig a 293 elhelyezettből 209 fő került a nyílt munkaerőpiacra. Ugyancsak jelentős siker, hogy a nagykanizsai GI e program kapcsán 10–15 fő foglalkoztatását vállalta ebből a célcsoportból. Azonban még mindig nehéz harc, hogy ezeket az embereket befogadják az integrált foglalkoztatásba. A rendelet szerint a 20 fő felett foglalkoztató valamennyi munkáltatónak létszáma 5 százalékát ebből a célcsoportból kellene foglalkoztatnia, de sajnos, az a tapasztalat, hogy a munkaadók inkább befizetik ennek „ellenértékét”, a rehabilitációs hozzájárulást.
– Tény azonban az is, hogy 98 óta, amióta foglalkoztatási rehabilitáció létezik, sokat változott a helyzet, folyamatos szemléletváltás tapasztalható – tette hozzá dr. Szabóné Holczer Andrea. – A Rehabilitációs Információs Centrumban mi is azon dolgozunk, hogy a megváltozott munkaképesség ne legyen akadálya az első munkapiacon való elhelyezkedésnek. Hozzánk bárki fordulhat, legyen pályaválasztás előtt álló fiatal, vagy felnőtt. Információkkal, szolgáltatásokkal és tanácsadásokkal állunk rendelkezésükre, hogy segítségükre lehessünk egészségügyi és foglalkoztatási problémáik megoldásában.
A RIC munkatársai elmondták, változtak a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatása támogatásának szabályai. Az új rendszer célja az, hogy bértámogatásokat csak a munkabérekre lehessen kifizetni. Bevezetik a foglalkoztatók akkreditációját, illetve a pénzfelhasználás rendszerszerű ellenőrzését is. Mindezt azért, hogy a megváltozott munkaképességűeket a tényleges egészségi állapotuknak megfelelően valós foglalkoztatást biztosító munkáltatók alkalmazzák. Továbbá a munkáltatóknak rehabilitációs megbízottat kell alkalmazniuk, és egyéni tervet kell kidolgozniuk minden munkavállalóra.

vissza az elejére

CSÁKTORNYAI LÁTOGATÁS

Tótszentmártoniak a farsangi forgatagban

A horvátországi Csáktornyán farsangolt a Tótszentmártoni Kulturális Egyesület. A február hatodikai fesztivál nemcsak sokszínűségével, hanem monumentalitásával is meglepetést okozott a tótszentmártoniaknak.

Mint azt Gyuricz Józseftől, a Tótszentmártoni Kulturális Egyesület elnökétől megtudtuk: Csáktornyával csaknem három évre visszatekintő kapcsolatuk van. Most már szinte hagyományos, hogy a szentmártoniak meghívást kapnak abba a színes forgatagba, amelyen egyébként öt ország huszonkét csoportjának csaknem ötszáz felvonulója vett részt. A zalaiak jelmezei „saját fejlesztések”, maguk varratták-varrták a roma népviselet nélkülözhetetlen kellékeit – ugyanis a csapat romának öltözve rótta Csáktornya utcáit. Egy-egy jelmez esetenként több ezer forintba került, de volt ennél jóval drágább öltözék is. A többi csoport színes, pávatollakkal feldíszített maskarákban, illetve a hagyományos busóálarcban kolompolta-kerepelte végig Csáktornyát. Az elnök érdekességként szót ejtett egy, minden bizonnyal a magyar asszonyok számára is figyelemre méltó népszokásról: Horvátország belső, hegyvidéki területein farsang idején hagyomány, hogy a férfiak három napra eltűnnek a faluból, beöltöznek, és járják a településeket. Ahol épp eléri őket az este, ott szállást kérnek, s a három nap után térnek haza.
Tótszentmártonban is érdekes népszokás dívik ilyentájt: a farsangot megelőző hét csütörtökén kerül sor az úgynevezett „torkos csütörtökre”, amikor is a hölgyek napja van, s ilyenkor csak ők mehetnek a szőlőhegyre mulatni, mert a férfinép ezt egész évben bármikor megteheti. A legenda szerint a régebbi időkben jaj volt annak a férfinak, aki ilyentájt a tiltás ellenére a hegyen mulatozó hölgyek közé tévedt, mert megesett, hogy ruha nélkül volt kénytelen hazamenni, ugyanis a lányok-asszonyok levetkőztették… Arra már gondolni sem mer e sorok írója, hogy volt olyan férfi Tótszentmártonban, aki tudván a „retorzióról” azért ment a hegyre, hogy valaki végre levetkőztesse…
Gyuricz József szerint még most is el-eltévednek a férfiak – annak ellenére, hogy a vetkőztetés manapság már elmarad.

vissza az elejére

Fergeteges néptáncgála Kanizsán

Fergeteges, magas színvonalú és művészi teljesítményű gálát láthatott a közönség a közelmúltban a kanizsai HSMK-ban. A Kanizsa, a Rozmaring, a Karos és a Zöld Ág táncegyüttesek léptek színpadra teltház előtt. Ilyen közös fellépésre eddig még nem került sor, de – ahogyan az egész estét betöltő programot megnyitó Litter Nándor, Nagykanizsa polgármestere is hangsúlyozta – a két város együttműködésének újabb, ékes bizonyítékaként sor kerülhetett e program megvalósítására is.
Az együtteseket Vizeliné Paksi Valéria és Vizeli Dezső készítette fel, a koreográfiák között számos újdonságot is felvonultatva. A hatvan táncos közös fellépését, élményt nyújtó bemutatóját a lelkes közönség szinte minden tánc végén vastapssal köszönte meg és jutalmazta.

vissza az elejére

FIDESZ – MEGYEI GAZDATAGOZAT

Egyetértenek a demonstrálókkal

Az országos gazdatüntetést megelőzően a Fidesz Zala Megyei Gazdatagozata sajtótájékoztatón ismertette a magyar agrárium helyzetével kapcsolatos álláspontját.
Garamvölgyi György, a Fidesz megyei elnöke, országgyűlési képviselő bevezetőjében úgy értékelt, az uniós csatlakozást követően tartós agrárbéke kútba esett; és mivel a támogatások késnek, egyetértenek a demonstrálókkal. Az elnök hangsúlyozta, nem pártpolitikai, hanem össztársadalmi kérdésről van szó, ugyanis a gazdák helyzete az egész ország önállóságának helyzetét is meghatározza.
– Az elmúlt év paprikabotránya, a lengyel, a szlovák tejipari termékek rázúdulása az országra, a sertéspiaci bizonytalanság, a sertésállomány drámai fogyása súlyos és megoldatlan problémákra figyelmeztetnek. A zalai gazdák is nehezen állják az uniós versenyt – a Zalahús létszámleépítése is jelzi –, gondban van az ágazat, különösen amiatt, hogy a támogatások kifizetése nem a szabályoknak megfelelően történik. Tehát nem véletlen az, hogy a gazdakörök pártok nélkül szervezik az országos jelentőségű tüntetést.
Az országgyűlési képviselő leszögezte, a gazdatámogatás nem pályázati jellegű támogatás, hanem egy rendszernek a kiegyensúlyozása. A gazdák talpon maradásának alapvető feltétele a támogatások kifizetése, ennek késése elsősorban a kisgazdákat sújtja, miközben a nagy gazdaságok kedvezőbb helyzetet élveznek.
Klesch Tamás, a Fidesz megyei tagozatának elnöke elmondta, a gazdák naponta szembesülnek a támogatások lehívásának nehézségeivel. A tagozatvezető nem érti, hogy miért nem jó a regisztráció, amikor tíz évre visszamenően az éves új regisztrációknak köszönhetően pontosan megállapítható, hogy ki milyen nagyságú területet művel. Igaz, féléves csúszással elkészültek az uniós térképek is, sőt tavaly májusra újra leigazolták a területeket, minden papír rendben volt; ezt követően előleget kaptak a földalapú támogatásokra. Mindezek miatt találja furcsának Klesch Tamás a szakminisztérium azon közlését, hogy nem jó a regisztráció.
– Véleményem szerint ez időhúzás. Az agrárminisztérium alkalmatlan a mezőgazdasági és vidékfejlesztési feladatok ellátására. Úgy néz ki, hogy a dél-amerikai típusú nagygazdaságok felé viszik az országot – hangsúlyozta a tagozatvezető.

vissza az elejére

FIDESZ – KULTURÁLIS TAGOZAT

Az oktatási ágazat vesztesei

Az oktatási ágazat országos és zalaegerszegi helyzetéről szólt sajtótájékoztatóján dr. Szabó Ágnes megyei elnök és Balaicz Zoltán alelnök. Mint elhangzott, az idei évi központi költségvetésnek három vesztese van: a kisiskolák, az egyházi és alapítványi iskolák, valamint az alapfokú művészetoktatás. A szakágazatban a normatívák emelkedése elmarad az infláció mértékétől. Január elsejétől a normatíva teljes összegét csak az az intézmény kaphatja meg, ahol a közoktatási törvényben meghatározott átlaglétszám 50 százalékát eléri a gyermeklétszám. Ez az intézkedés Zala megyében a nevelési-oktatási intézmények felét érinti. Dr. Szabó Ágnes úgy véli, a költségvetés újra nehéz helyzetet teremt a fenntartóknál is, az önkormányzatoknál súlyos gondok adódhatnak a béremelések miatt. Bírálta, hogy míg a felsőoktatás részére szakkönyvek beszerzésére 2003-ban és 2004-ben is rendelkezésre állt forrás, az idei évben egyetlen fillért sem tartalmaz a költségvetés erre a célra. A megyei elnök rosszallását fejezte ki a központi gimnáziumi felvételi dolgozatokkal kapcsolatban. A magyar nyelvi feladatlapon azt kérték a gyerekektől, hogy a televíziós csatornák napi műsortervét értelmezzék több szempontból is. Ezt a diákokra nézve ártalmasnak tartja.
Míg országosan nehéz esztendő vár az oktatási ágazatra, addig Zalaegerszegen a tavalyinál is nagyobb összeget tudott tervezni az önkormányzat a város költségvetésében. Ennek alapján 410 millió forint áll rendelkezésre beruházásokra, felújításra, amennyiben a város sikeresen pályázik a fejlesztési hitelre. Balaicz Zoltán megjegyezte: Zalaegerszegen a főiskolák fejlesztése stratégiai cél és ebben teljes az egyetértés a közgyűlés mindkét politikai oldala között.

vissza az elejére