Krónika

Kitüntetéseket adtak át

A Zala Megyei Önkormányzat 2005. január 28-i ünnepi közgyűlésén átadták az önkormányzat által alapított kitüntető címeket és díjakat. Az eseményen több kitüntetett nem tudott megjelenni, ezért nekik az elismeréseket a minap nyújtotta át Kiss Bódog Zoltán, a megyei közgyűlés elnöke. Az alsópáhoki születésű Olasz Ferenc, fotóművész, filmrendező Zala Megye Díszpolgára címet, dr. Gyenes Géza – aki hosszú éveken keresztül Bánokszentgyörgyön dolgozott orvosként – Zala Megye Egészségügyéért díjat, míg a ZTK FMVas tekeklub képviseletében Takács László, az egyesület elnöke Zala Megye Sportjáért Nívódíjat vehetett át Kiss Bódog Zoltántól.
Képünkön: Olasz Ferenc átveszi a kitüntetést.

vissza az elejére

JOGI GARANCIA, MEGNYUGTATÓ KÖRNYEZETVÉDELMI HATÁSVIZSGÁLAT

Aggodalom a Hévízi-tó miatt

A Hévízi Városvédő Egyesület januárban aláírásgyűjtést kezdeményezett a Hévízi-tó és ökológiai hátterének védelmében, a régi angolnás lápterületére tervezett ötcsillagos szálloda építése ellen. Persányi Miklós környezetvédelmi miniszter Hévíz és gyógytava, valamint a környező települések jelenével, jövőjével kapcsolatos gondolatát tartalmazó ívet aláírta Kiss Bódog Zoltán, a megyei közgyűlés elnöke és az alelnökök is.

Kiss Bódog Zoltán az üggyel kapcsolatos sajtótájékoztatón elmondta, a megyei közgyűlés vezetőiként aggodalommal figyelik a Hévízi-tó melletti keszthelyi angolnatelepen felépíteni kívánt ötcsillagos szállodával kapcsolatos, a nyilvánosság egyre több fórumán tárgyalt és ismertté vált eseményeket. Az elnök leszögezte, rendkívüli felelősséget éreznek – a Balaton-fejlesztési tanács, a balatoni valamint a nyugat-dunántúli régió tagjaként is – az országos szinten is figyelemmel kísért ügyben, hogy a gyógytó fennmaradása, amely nagy nemzeti és regionális idegenforgalmi kincsünk, a megye turisztikai fejlesztésének stratégiai alapköve, véletlenül se váljék kérdésessé egy meggondolatlan, rövidlátó gazdasági befektetés miatt. Kiss Bódog Zoltán hangsúlyozta, nem a fejlesztés ellen vannak, hanem azt szeretnék, hogy az érintett társhatóságok és szakmai grémiumok a tervezett szállodaépítés előtt minden részletre kiterjedően hatástanulmányt készítsenek; és ezen hatásvizsgálatok megnyugtatóan igazolják, hogy a tavat – mely a világörökség címre is méltán számot tart – és ökológiai rendszerét nem éri sérülés a beruházás során, és az engedélyek kiadására ezt követően kerüljön sor. Az elnök felhívta a figyelmet arra is, hogy a megye e térség gazdasági fejlesztését csak a Hévízi-tó ökológiai rendszerének védelmével, megőrzésével és rehabilitációjával tartja elképzelhetőnek. S mivel úgy látják, hogy Keszthely–Hévíz kistérség környezetbarát turizmusfejlesztése megegyezik a megye gazdaságfejlesztési elképzeléseivel, egy ilyen irányú stratégia kidolgozásához, a pályázati lehetőségek eléréséhez fölajánlják a megye segítségét. Továbbá támogatják azt is, hogy az alapos előkészítő munkát követően az országgyűlés fogadjon el határozatot a Hévízi-tó védelméről és a tó ökológiai rendszerének fennmaradását garantáló eszközök bevezetéséről. Szeretnék, hogy a kormány elősegítené a tó és környezetének rehabilitációját egy kormánybiztos kinevezésével, valamint a jogi garancia érdekében törvény szülessen a területet érintő fejlesztési tervekről.
Kiss Bódog Zoltán arról is szólt, hogy a kérdéskör megnyugtató tisztázása azért is fontos, mert a megye turisztikai fejlesztési célkitűzésében a Balaton megyét érintő partszakasza, valamint Keszthely és Hévíz térsége kulcskérdés. Ezért a határ menti régióban gondolkodva az osztrákokkal, a horvátokkal és a szlovénekkel közös projektekben szerepeltetnék e térséget, mind a fejlesztését, mind az idegenforgalmi kiajánlását illetően.
Dr. Horváth Mariann, a megyegyűlés polgári frakciójának tagja elmondta, az aláírásgyűjtést kezdeményezők azt kérik, hogy az illetékes környezetvédelmi hatóságok a tó és a környező láp ökológiai és gazdasági jelentőségének megfelelő mértékben foglalkozzanak az angolnatelepi szállodaberuházás hatásvizsgálatával, és az eredményeket bocsássák a széles nyilvánosság elé. A hévízi tiltakozók véleménye szerint még nem készült olyan hatásvizsgálat (noha egyet a beruházó készíttetett), amely minden érdekelt fél számára egyértelműen és megnyugtató módon tisztázná a jelenleg roncsolt lápmező besorolású terület helyzetét. Ugyanakkor azt is szeretnék, hogy Hévíz önkormányzata a leendő szakvélemény birtokában újra napirendre venné a témát.
A régi angolnatelep mintegy öt hektárját 2001-ben nyilvános liciten Keszthely önkormányzata vásárolta meg az államtól, majd a területet 2003-ban értékesítette, miután kikerült a védettséget garantáló láptörvény hatálya alól.

vissza az elejére

KEZDŐDIK AZ OSZTATLAN RÉSZARÁNY DARABOLÁSÁNAK ELŐKÉSZÍTÉSE

A végrehajtási utasítást várják

A rendszerváltoztatás után nem alakult szerencsésen a termőföld sorsa, noha eltelt másfél évtized, még mindig van rendeznivaló. Elértük, hogy az Európai Unió tagjai között vagyunk, de unió-idegen a földtulajdon jelentős része, nagy arányú az osztatlan közös birtok. A szövetkezeti részarány kiadásával jött létre ez az állapot, ami azt jelenti, hogy az egyes területek gazdái, használói csak azt tudják, hány aranykoronával rendelkeznek, de hogy mettől meddig övék a birtok, azt nem. Ezért csak egymással megegyezve tudnak kezdeni valamit a földdel. Információink szerint az idén végre változás várható… Erről kérdeztük a Zala Megyei Földhivatalban Árvolt Gyula hivatalvezetőt és Purger Zoltán földmérési osztályvezetőt.

– A földkiadásról szóló törvényt 2001 decemberében módosította az Országgyűlés. Eszerint a korábban kialakult közös tulajdont a földhivatalnak kell megszüntetni, vagyis a területeket feldarabolni. A kitétel az, hogy 3 ezer négyzetméternél kisebb birtokok nem keletkezhetnek. A törvény alapján 2002-ben sor kerülhetett az igénybejelentések megkezdésére és minden év első két hónapja az, amikor a kérelmek gyűjtésére legtöbb ideje van a hivataloknak, de az év bármelyik szakában be lehet adni a kérelmeket – magyarázta a hivatalvezető.
– Mennyi érkezett?
– Eddig, vagyis 2002-ben, 2003-ban és 2004-ben tizenháromezer ötszáz kérelem érkezett a megyéből és az idén is számítunk újabbakra – vette elő kimutatását Purger Zoltán. – Összesen 15 ezer körüli kérelem érkezett, de egy részét vissza kellett utasítani, mert kárpótlási földről volt szó vagy egyéb ok tette indokolatlanná a kérelmet. Összességében 3600 ingatlanról van szó, ami 68 ezer hektárt jelent, a tulajdonosok száma pedig annyi, ahány a kérelem. Ez nagy mennyiség, hiszen ha az erdőt kivesszük – annak feldarabolása ki van zárva – a megye szántóterületének közel egynegyedéről van szó. Akik kérték a kimérést, azok között sorsolással történik a birtokelosztás, akik nem kérték, azoknak a „maradék” jut.
– Mennyien nem igényelték?
– Legalább annyian, mint akik benyújtották a kérelmet…
– Mikor indul a kimérési munka?
– Várjuk a végrehajtási utasítást, a miniszteri rendeletet, amelynek alapján elkezdődhet a munka. Ismerjük a tartalmát, s hamarosan napvilágot lát. Azzal számolunk, hogy a hóolvadás után elkezdhetjük a munka előkészítését. Első lépésben az adott ingatlanra vonatkozó kérelem megerősítését kérjük majd az érintettektől, hiszen időközben történhettek változások. Előnyt jelent, hogy nálunk már elkészültek a digitális térképek, ezek alapján kerül sor a helyszíni bejárásokra. A tulajdoni lapok harmadik részén lévő szolgáltatókat és különféle tulajdoni részekkel rendelkezőket is hivatalból megkeressük, egyszóval sok feladat vár ránk. Azt tervezzük, hogy kapacitásunknak megfelelően az idén 37 ezer hektár előkészítését végezzük el. Sorsolási bizottságot kell majd létrehozni és várhatóan a nyár végén tudunk hozzáfogni a területkitűzésekhez. A körzeti földhivatalokhoz tartozó térségenként 35–40 földrészlet kitűzésével számolunk.
– Ez nem sok…
– A műszaki előkészítés nagyon sok feladatot jelent és költségekkel sem bírnánk többet. Az ország költségvetésében 1,2 milliárd forintot különítettek el az idén az osztatlan közös földtulajdon darabolásának fedezésére. A szükséges pénz nincs benne a hivatal ez évi működési keretében, pluszban kapjuk meg, s annak arányában tudunk haladni a munkával. Az idei programhoz 70–80 millió forintra lenne szükségünk, s az már látszik, a munka nagyobbik része a jövő évre marad, hiszen bőven van nagy feladatunk. Folytatódik az ingatlannyilvántartási térképek digitális átalakítása. A külterület már kész az egész megyében, szakkifejezéssel élve forgalomban van, a jövő tavaszra azonban a belterületeken és a zártkertekben is befejeződik ez a munka. Ennek keretében a legrosszabb térképekkel rendelkező települések – 14 helyen – új térképeket kapnak. A digitális térképkészítés kapcsán 2000-től térképi adatbázis született Keszthelyen, Zalaegerszegen, Zalakaroson. Ezek „forgalomba adása” mindhárom városban az idei év első felében történik meg. Zalakarosan már kitettük közszemlére a digitális térképeket, Zalaegerszegen és Keszthelyen pedig márciusban-áprilisban kerülnek közszemlére. Elmaradt ügyként végezzük a Szemenyecsörnye közigagatási szétválásából adódott feladatokat Muraszemenye és Csörnyeföld vonatkozásában. Feldolgozás alatt van Bajcsa Nagykanizsához csatolása miatt az ingatlannyilvántartások rendezése. Nagy feladat Csáford, Zalakoppány, Tekenye, Zalaudvarnok zártkerti ingatlanjainak integrálása Zalaszentgróthoz. Itt van az ország legnagyobb, mintegy 2 ezer hektáros zártkertje. Utána Zalaegerszeg következik mintegy 1400 hektárral – mondta Árvolt Gyula hivatalvezető.

vissza az elejére

ZALA MEGYE NEMZETKÖZI KAPCSOLATAI

Az Európai Unió új perspektívát nyújt

Magyarország csatlakozása az Európai Unióhoz új perspektívát nyújt a regionális kapcsolatok területén is. Zala megye számára a meglévő nemzetközi kapcsolatait felhasználva új pályázati források felhasználására nyílik lehetőség. A nemzetközi interregionális munkaközösségekben való zalai részvétel pozitívan hat a különböző programokban, projektekben való megyei részvételre.

A megyei önkormányzat közreműködésével megalakult Mura–Dráva Eurorégió, illetve az újjáalakult Szlovén–Magyar Határmenti Regionális Fejlesztési Tanács és a már működő Alpok–Adria Munkaközösség, Euregió West/Nyugat-Pannonia, EU Jövőrégió mind megfelelő szervezeti kereteket biztosíthatnak. Érdemes megemlíteni, hogy a munkaközösségek szerepének felértékelődését jelzi, hogy 2004 májusában Romano Prodi, az Európai Bizottság akkori elnöke fogadta a munkaközösségek elnökeit. Az Alpok–Adria Munkaközösség elnökeként a megyegyűlés elnöke, Kiss Bódog Zoltán vett részt a megbeszélésen. A jövőben várhatóan folytatódni fog a régiók képviselőivel kialakított, úgynevezett „strukturált párbeszéd”. Egyébként a zalai elnökség kétéves ciklusa alatt összesen 69 rendezvény kapott pénzügyi támogatást a munkaközösség közös költségvetéséből.
Az Eurégió történetének jelentős eseménye volt a Nyugat-Dunántúli Régió három megyéjének és öt megyei jogú városának közös brüsszeli bemutatkozása 2004 februárjában. Az Európai Parlamentben eredményes volt a Nyugat-Pannon Eurégiót bemutató kiállítás, a megnyitón közel kétszázan vettek részt. A rendezvény tanulságaként megállapítható, hogy a közlekedésfejlesztési koncepciókra való ráhatás érdekében erősíteni kell a térség brüsszeli lobbitevékenységét.
Előzetes egyeztetéseket követően 2004-ben Magyarország EU-csatlakozása és Horvátország csatlakozási folyamatának beindulása kapcsán részletesen kidolgozásra került egy szerződés-tervezet a Mura–Dráva Eurorégió megalapítására. A megállapodás múlt év októberében, Csáktornyán került aláírásra, Muraköz megye, Zala és Somogy megye elnöke látták el kézjegyükkel a dokumentumot. Az együttműködés célja a lakosságnak jólétet biztosító, egyenletesen fejlődő régió kialakítása, melynek megvalósításához uniós programok megvalósításán keresztül vezet az út. A térség több nemzetiségű lakosságának kulturális hagyományait bemutató tárlatok szervezése is fontos feladatként került meghatározásra.
2002-ben Stájerország kezdeményezésére alakult meg az EU Jövőrégió, melynek 3 osztrák tartomány, 2 olasz régió, 6 magyar megye, köztük Zala, valamint Horvátország és Szlovénia a tagja. Az együttműködés fő célja a közel 20 millió lakost magába foglaló gazdasági térség versenyfeltételeinek jobb megteremtése. A közös közlekedésfejlesztési koncepció kidolgozását Zala megye vállalta. Célként fogalmazódott meg a Jövőrégió Brüsszelben való bemutatkozása.
Változatlanul fontos Zala megye számára a kétoldalú kapcsolatok további fejlesztése: ilyen együttműködés van Ausztriával, Romániával, Franciaországgal, Oroszországgal, Németországgal és Bosznia-Hercegovinával.

vissza az elejére

A SZŰRŐVIZSGÁLATOK TAPASZTALATAI

Kevesen veszik igénybe

A magyar férfiak és nők korai halálozását jellemző globális mutatók mögött jelentős térségi egyenlőtlenségek húzódnak meg. Zala megyében a 25–65 éves férfiak halandósága az országos átlagnak megfelelően alakul, míg a nőknél valamivel kedvezőbb. A rosszindulatú daganatok korai felkutatása, szűrése elengedhetetlen feladat. Ezt célozták a 2001-ben elindított Népegészségügyi Program keretében zajló szervezett lakossági onkológiai szűrővizsgálatok. Zala megyében a 45–65 év közötti korosztályba 44 ezer 200 nő tartozik. Az emlőszűrésen az első kétéves periódusban a behívottak 50 százaléka megjelent. A szűrőállomáson a megjelentek 4 százalékát hívták vissza kiegészítő vizsgálatok elvégzésére. Minden tizedik asszonynál javasolták az elváltozás műtéti eltávolítását. A műtétek 83 százalékát a megyében végezték, a megoperáltak 78 százalékánál igazolódott a rosszindulatú elváltozás. A korai felismerés jó esélyt adott a teljes gyógyulásra. A megyei eredmények, összevetve az országos adatokkal, jobbak az átlagnál.
A szervezett nőgyógyászati (méhnyakrák) szűrővizsgálat rendszere 2003 októberétől működik Zala megyében. Mivel sem a háziorvosi szolgálat munkatársai, sem pedig az önkormányzatok nem vettek részt közvetlenül a mozgósításban, az átlagos megjelenései arány az első évben csak 5,7 százalék volt. Ezért az elmúlt év harmadik negyedévében új szűrésszervezési technikát alakítottak ki. Ennek következtében valamivel nőtt a szűrésen részt vevő nők száma, elsősorban a 45 év felettiek éltek a lehetőséggel. A vastag végbél daganatok szűrését elrendelő jogszabály 2005. december 31-én lép hatályba. Az 50–70 év közötti nők és férfiak szűrését írja elő, ez Zalában 43 ezer 507 nőt és 30 ezer 248 férfit jelent.

vissza az elejére

Zalai Napló

Zala Média online

Zala.hu