Aktuális

SAJTÓTÁJÉKOZTATÓK

Több tudatos fogyasztót!

Az Európai Unióban, a piac kiszélesedésével tovább erősödik a fogyasztóvédelem szerepe, egyre nagyobb feladat hárul a civil szervezetekre. Emiatt öntudatosabb fogyasztói magatartásra és az ehhez ajánlatos – például a vásárlói jogokkal, a reklamációval kapcsolatos – ismeretek elsajátítására is mindinkább szükség van – hangzott el az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület Zala Megyei Szervezetének a „Fogyasztók hete” alkalmából tartott sajtótájékoztatóján.

Dr. Vértényi Jenő egyesületi elnök elmondta, mivel az állami védelem meglehetősen korlátozott néhány tagállamban, az Európai Unió kiemelt szerepet szán az úgynevezett társadalmi fogyasztóvédelemre. Az elnök szólt arról is, hogy egyesületük az elmúlt évben az uniós csatlakozással kapcsolatban elsősorban a vásárlók hétköznapjait érintő témákkal foglalkozott, így a fogyasztói tévhitek tisztázásával, és azzal az uniós szemlélettel, amely a vásárló és az eladó között egy polgári jogviszony keretében ügyfélegyenlőséget tételez fel. Véleményük szerint az állampolgárok jogi védettsége gyengült a csatlakozást követően, és ezért nem értenek egyet azzal, hogy csak nagyon szélsőséges helyzetekben szükséges az állami beavatkozás. Álláspontjuk az, hogy a fogyasztók több szolgáltatóval kötött szerződésben hátrányban vannak a tájékoztatás felületessége illetve elmaradása miatt. Ezért akár jogi úton is fellépnek akkor, amikor a szolgáltatók üzleti érdekük miatt önhatalmúan változtatják meg a szerződés lényeges pontjait. Az egyesület tavaly novemberben másodfokon jogerősen pert nyert a Vodafone Rt.-vel szemben, a fővárosi ítélőtábla megállapította, hogy a telefontársaság az általános szerződési feltételek egyoldalú módosításával kárt okozott. A Legfelsőbb Bíróság pedig azt állapította meg, hogy a biztosító nem jogosult a felelősségbiztosítással kapcsolatos kártalanítás során az áfát visszatartani. Az elnök elmondta, az önkormányzatokkal való együttműködésben nem igazán jutottak előre, annak ellenére, hogy a helyhatóságoknak törvényi kötelessége megkeresni őket bizonyos rendeleteik (víz-, kéményseprői díj stb.) megalkotása előtt. Összegezésében kifejtette, egyesületük felvilágosító, jogi ismeretnövelő munkája nagyon hatékony; tevékenységükkel azt szeretnék elérni, hogy minél több tudatos fogyasztó legyen Magyarországon.
Erdei Lehel, a Zala Megyei Fogyasztóvédelmi Felügyelőség igazgatója elmondta, az állami, hatósági munkában valóban visszaszorul a panaszügyek vizsgálata, a fogyasztók védelmét még inkább átveszik a civil szervezetek. Ettől függetlenül a piacfelügyelet ellátása mellett a fogyasztóvédelemre és az azt leginkább szolgáló tájékoztatásra továbbra is nagy hangsúlyt fektetnek; tájékoztató, ismeretterjesztő munkájuk egyaránt irányul a fogyasztóra és a vállalkozásokra. Ők is a tudatos fogyasztóért „harcolnak”, mert véleményük szerint igazán csak azt lehet védeni, aki magát is meg tudja védelmezni. Úgy vélik, a tudatos fogyasztóvá nevelést már fiatal korban el kellene kezdeni. Ennek érdekében felvették a kapcsolatot Zalaegerszeg egyik középiskolájával, azt tervezik, hogy osztályfőnöki óra keretében nyújtanak tájékoztatást a fogyasztóvédelemmel kapcsolatos témakörökben.
Március az unió tagállamaiban, így hazánkban is a fogyasztóké; az egyesület és az igazgatóság a „Fogyasztók hete” alkalmából a megye több városában tájékoztató előadásokat szervezett. Április elején az üzleten kívüli kereskedelemről tart tájékoztatást a megyei fogyasztóvédelmi felügyelőség Zalaegerszegen.

* * *

MSZP: Tehetséggondozás

Közel 20 ezer diákot és több mint négyezer felkészítő tanárt érinthet kedvezően a hátrányos helyzetben lévő, de tehetséges fiatalok támogatását célzó Útravaló nemzeti ösztöndíjprogram – hangzott el dr. Balogh Miklós MSZP-s parlamenti képviselő sajtótájékoztatóján. A program négy részterülete: felkészítés a középiskolára, aztán az érettségire, a szakmához jutásra illetve a reáltudományok művelésére. A program lényeges eleme, hogy a jövőben a mentorok erőfeszítéseit nemcsak anyagilag, hanem erkölcsileg is támogatni kívánja a kormányzat. E célra idén és jövőre összesen több mint 3 milliárd forintot szánnak. A felkészítő tanárok pályázat keretében havi 3-4 ezer forintos támogatásban részesülhetnek diákonként.
Az olvasás megszerettetését, illetve az olvasási készség megmaradását célozza – rendkívül sikeres angliai példára alapozva – a Nagy Könyv kulturális akció, amely március 15-vel indult és a karácsonyi könyvvásárig tart. Ennek keretében először 50-50 hazai illetve külföldi író művét választják ki, majd június 12-ig ebből az olvasók szavazatai alapján 12 könyv marad versenyben. A nemzeti kulturális örökség minisztériuma 500 millió, a Nemzeti Kulturális Alap 166 millió forinttal támogatja az akciót.
A sajtótájékoztatót követően jelentette be Jakab Vilmos a Sikeres Zalaegerszegért Társaság megalakulását, amely politikai hovatartozástól függetlenül várja mindazok jelentkezését, akik ötleteikkel, tevékenységükkel segíteni kívánják a város fejlődését.

vissza az elejére

ÖNKORMÁNYZATI FÓRUM

Foglalkoztatáspolitikai kérdésekről

Zala hat városában polgármesterek, jegyzők számára tizedik alkalommal tartottak térségi fórumokat, amelyen foglalkoztatáspolitikai kérdésekről váltottak szót, valamint megvitatták az aktuális önkormányzati feladatokat. A megyei munkaügyi központ és a közigazgatási hivatal közös rendezvénysorozata a közelmúltban Zalaegerszegen a Kamarák Házában tartott tanácskozással fejeződött be.

Kiss Ambrus, a munkaügyi központ igazgatója elmondta, a zalai gazdaság a statisztikai adatok szerint 2004-ben az országos dinamikánál is gyorsabban nőtt. A foglalkoztatás nem nőtt, a reálbérek a gazdasági növekedés ellenére csökkentek, az állami önkormányzati jövedelmek reálértéke szintén nem nőtt; mindezt azt mutatja, hogy a megtermelt jövedelem újraelosztása nem volt arányos. Zalában a foglalkoztatás a nagyobb vállalatoknál csökkent, ezzel a szemben a kis- és középvállalkozásoknál nőtt. Ez a munkaerő-piaci állapot egyrészt kedvezőnek tekinthető, de ugyanakkor bizonytalanságot is hordoz magában. Tekintettel arra, hogy a megyében a feldolgozóipari foglalkoztatottak egyharmadát két nagy cég foglalkoztatja, ezen felül az ipari beszállítói tevékenység alakulása is nagyban függ tőlük, fennáll a veszélye annak, hogy a kisvállalkozások lendülete megtörik. A zalai foglalkoztatás meglehetősen sérülékeny azért is, mivel a két nagy nemzetgazdasági ágazatban - a textilruházati ipar és az élelmiszeripar - dolgozók létszáma az elmúlt évben közel 4 százalékkal csökkent, a létszámfogyás a megyét sem kerülte el. A gépiparban foglalkoztatottak száma növekedett. Kiss Ambrus szerint, ha ebben az ágazatban is csökkenés áll be, és mivel Zalában a gépipari dolgozók mintegy felét a Flextronics foglalkoztatja, akkor a megye már három létszámfogyó ágazat problémáival szembesül. A regisztrált munkanélküliség nőtt, a havi átlag tízezer főre emelkedett az elmúlt évben. Az igazgató hangsúlyozta, céljuk, hogy a nagyon magas inaktív létszámhoz képest növeljék a regisztrált munkanélküliek számát, ugyanis ez az egyetlen járható út, hogy a foglalkoztatás növekedjen.
Dr. Varga Tibor, a megyei közigazgatási hivatal főosztályvezetője az önkormányzatok előtt álló ez évi feladatokról tájékoztatott. A tanácskozás végén Rubi János, az egerszegi munkaügyi kirendeltség vezetője a körzet foglalkoztatottsági helyzetét mutatta be.

vissza az elejére

Megújuló energiaforrások

A nagykanizsai Zsigmondy Vilmos és Széchenyi István Szakképző Iskola, a Zala Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány, valamint a Pannon Fa- és Bútoripari Klaszter szervezésében került sor március kilencedikén a „Megújuló energiaforrások a kistérségfejlesztésben” című konferenciára. A programon egyebek közt szó esett a hazánkban egyedüliként a nagykanizsai oktatási intézményben, szeptemberben indítandó megújuló energiagazdálkodási technikus szakképzésről is.

Mérksz Andor igazgató és Kalcsú Zoltán, a Pannon Fa- és Bútoripari Klaszter menedzserének köszöntő szavai után Litter Nándor, a házigazda Nagykanizsa polgármestere lépett a mikrofonhoz. A polgármester elmondta: számára úgy tűnik, a nyugat-dunántúli régió lendülete egy kicsit „kifulladóban van”, mert bár a legfejlettebb régiók közé tartozik, a kutatás-fejlesztés és az innováció tekintetében a rangsor végén kullog. Kijelentette: új és még újabb célokra van szükség, ezért nagy kihívást jelent, és a régió fejlődésének egyfajta lökést adhat a megújuló energiaforrások megfelelő kiaknázása. Hozzátette: nem véletlen, hogy a második Nemzeti Fejlesztési Tervben Nagykanizsa kiemelt projektje a „Megújuló energiák mintavárosa” program.
Kocsis Anikó, az „Ökorégió Alapítvány a fenntartható fejlődésért” igazgatója a Zalaegerszegtől csupán néhány kilométerre található Dötkön kialakított ökológiai tájközpont tevékenységét mutatta be. A tájközpontot a fenntartható fejlődés érdekében hozta létre és működteti az alapítvány. A központ épülete egy vályogtéglás-faszerkezetes ház, napkollektoros fűtési rendszerrel, valamint egy tizenkét köbméteres esővízgyűjtő és -tisztító berendezéssel. Emellett az egész településen folyamatban van a természetközeli szennyvíztisztítás kialakítása. Az ügyvezető igazgató kijelentette: nem az a cél, hogy Dötkön megvalósuljon egy tisztán ökológiai projekt, hanem az, hogy létrejöjjön egy olyan természetközeli koncepció, amely bárhova adaptálható. A szakemberek tervezik egy öko-építészeti adatbázis kialakítását is, ami hamarosan felkerül a világhálóra.
Stiebel József, a Stiebel Eltron Kft. értékesítési vezetője a hőszivattyús fűtési rendszerekről szólva arról számolt be, hogy bár a gázfűtés egy azonos méretű lakás esetén két és félszer többe kerül, ennek ellenére a cég által kínált energiatakarékos rendszert még jobbára csak a külföldiek alkalmazzák előszeretettel.
Varga Pál, a Naplopó Kft. cégvezetője a napkollektorokról beszélt, majd a későbbiekben szó esett a Zsigmondy Vilmos és Széchenyi István Szakképző Iskola fejlesztéseiről, a szeptemberben hazánkban elsőként induló, megújuló energiák hasznosítását végző szakemberek képzéséről és az alternatív energiarendszerek megvalósításához szükséges financiális lehetőségekről is.

vissza az elejére

A szepetneki vásáron

Immár tizenegyedik alkalommal került sor a Szepetneki Mezőgazdasági Kiállítás és Vásárra. A vásárt dr. Kolber István, regionális fejlesztésért és felzárkóztatásért felelős tárca nélküli miniszter nyitotta meg (képünkön); a megnyitót színesítette a Tótszentmártoni Kulturális Egyesület és a szepetneki Királyi Pál ÁMK második osztályos színjátszó csoportja.
A vásár díjazottjai: a Zala Megyei Kereskedelmi és Iparkamara díját a kustánszegi Szabó Miklós, a Zala Megyei Agrárkamara díját a Keszthelyi Egyetem Burgonyacentruma, a Zala Megyei Közgyűlés díját pedig a Kristóf Méhészet kapta. A Társadalmi Egyesülések Szervezete elismerését a Donja Dubrava-i kiállítók kapták, az FVM Zala Megyei Hivatalának díját az Ormozsi Cukorgyár, a Zala Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány díját pedig Németh Ferenc helyi kiállító vehette át. A Baki Agrocentrum elismerését az Eszteregnyei Díszfaiskola érdemelte ki, míg a Mura Menti Nemzetiségi Területfejlesztési Társulás díját egy évek óta hűséges kiállító, Kustán László kapta.

vissza az elejére

Zalai Napló

Zala Média online

Zala.hu