TELEPÜLÉSFEJLESZTÉS
Semjénházán azon fáradoznak, hogy a csodálatos természeti környezetben fekvő települést közép- és hosszú távon élhetővé tegyék, ezért olyan feltételeket szeretnének teremteni, amelynek eredményeképpen a falu megtartóereje erősödik, a fiatalok elvándorlása mérséklődik, és felfedezik a betelepülők a községet – fogalmazott beszélgetésünk elején dr. Szirti Tibor polgármester.
– Elfogadás előtt áll településrendezési tervünk, amelyben új építési
telekirányokat jelöltünk ki. A tervezés legfontosabb szempontja volt, hogy fő
terjeszkedési irányként az újtelepi falurészt közelítsük az „anyatelepüléshez”,
ugyanakkor a foghíjas telkek beépítését is szeretnénk szorgalmazni. Abban
bízunk, lesz elegendő építési telek, amely kielégítheti az igényeket, ugyanis
már most is nagy az érdeklődés a település iránt azok körében, akik szép,
csendes helyen szeretnének élni. Ugyancsak a településfejlesztést szolgálja a
most készülő környezetvédelmi programunk, amelyre 500 ezer forint támogatást is
nyertünk. Szeretnénk a természeti környezetet kiaknázva meghatározni a település
jövőképét, ezért nagy hangsúlyt fektetünk az illegális hulladéklerakók
felszámolására, amelyet önerőből már megkezdtünk. Tudjuk azt is, hogy a
szennyvízcsatorna is szükségeltetne ahhoz, hogy az építési telkeknek nagyobb
„súlya” legyen, azonban erre egyelőre nemigen van esélyünk, várhatóan 2007-től
realizálódhat a közmű kiépítése. S hogy a beköltözést elősegítsük, szükség van
bizonyos szolgáltatások meglétére, ezért a kábeltévé-rendszer kialakítására
pályázatot nyújtunk be. Internetünk már van tavaly december óta, a mikrohullámú
rendszer átjátszóállomásának kiépítését önerőből álltuk, a lakosságnak csak az
egyéni bekötéseket kellett megfizetnie.
Dr. Szirti Tibor elmondta, idén is folytatják az önkormányzati ingatlanok
karbantartását, felújítását. A sportöltöző korszerűsítésére 4,5 millió forintot
nyertek; önerővel és társadalmi munkával kiegészítve bővítik és felújítják az
épületet, melyet akadálymentesítenek is. A volt iskola épületét közösségi házzá
szeretnék alakítani, erre a fejlesztésre ez idáig nem sikerült pályázati
támogatást szerezni, de nem mondanak le az elképzelésükről. Ebben a projektben
szerepelt a világháborús hősök emlékművének felújítása, környezetének
rendbetétele is, amit most önerőből elvégeznek, hogy a falunapi megemlékezésre
szép legyen. Felújítják még a temetői járdát, a közterületek, közterek
parkosítására, virágosítására ugyancsak gondot fordítanak, mindezt részben saját
erőből, részben pályázati támogatásból; az egyik pályázat segítségével egy
motoros fűkaszát szereznének be. Szeretnék jobban megismertetni Semjénházát a
megyével és azon túl is, ezért egy falutörténeti kiadvány kiadását és a
település honlapjának elkészítését tervezik, ez utóbbira már benyújtották
pályázati igényüket. A község egyetlen intézménye az óvoda, bár működtetésének
pénzügyi hatása érződik az idei költségvetésen is, mégis szeretnék fenntartani,
amíg lehet. Hamarosan új játszóeszközöket szereznek be, egy fafaragó által
készített hintát és egy fa házikót kapnak a gyerekek.
A civil szerveződés is megerősödni látszik a községben, májusban új
egyesületként polgárőrség alakul a sportegyesület és az asszonykórus mellé. A
nagy sikerre való tekintetre idén is kétnapos lesz a falunap; a gyermekeket
játszóházzal és színes programokkal várják, főző- és borverseny, kulturális
bemutatók, utcabál és tűzijáték lesz még a kínálat.
EZER ÖNTESZTET TÖLTÖTTEK KI
Az ÁNTSZ Zalaegerszegi Városi Intézete és a Praktiker Barkácsáruház hagyományteremtő szándékkal első ízben rendezett egészségfejlesztő és wellness napokat. A február utolsó illetve március első hétvégéjén zajló programok sorában véradás, vérnyomás- és vércukorszint-mérés szintúgy helyet kapott, mint a daganatos betegségek megelőzését szolgáló önvizsgálatok tanítása.
Az áruház területén az ÁNTSZ városi intézete egészség-szigeteket épített fel,
ahol különböző egészségfejlesztő programok zajlottak. Az egészségügyi
szakemberek mellett természetgyógyász, kozmetikus, hajgyógyász, személyi edző is
szolgált tanácsokkal. Sokan vették igénybe a komputeres látásvizsgálatot és a
számítógépes egészségfelmérést. Ezenkívül reform ételek kóstolója, gyógyászati
segédeszközök, étrendkiegészítők bemutatója, életmód-tanácsadás, tartásjavító
torna várta az érdeklődőket. A lakosság számára szervezett ingyenes programok
mellé a városi rendőrkapitányság bűn-, baleset-megelőzési és drogprevenciós
szakemberei is csatlakoztak.
Dr. Tóth Ágnes városi tiszti főorvos elmondta, szívesen támogatták a
kezdeményezést, mivel úgy vélték, felvilágosító, ismeretterjesztő tevékenységük
az egészséges életmód népszerűsítése érdekében sokkal hatékonyabb lehet egy
olyan környezetben, ahol egyszerre több célcsoportot érhetnek el. Elgondolásukat
igazolta a programok nagy látogatottsága mellett az is, hogy az úgynevezett
önteszteket is több mint ezren töltötték ki. Hasznosnak bizonyultak a
szűrővizsgálatok, a vérnyomás- és vércukorszint-mérésben résztvevők több mint 10
százalékánál magasabb értéket állapítottak meg, nekik javasolták, hogy keressék
fel háziorvosukat.
A Praktiker áruházak, mivel ők maguk is árusítanak több olyan terméket, melyek
az egészséges életmód kialakításában fontosak lehetnek, szervezték meg a
wellness-fitness hétvégét, s hogy ezt komolyabb egészségfejlesztő programokkal
is megtöltsék, kérték fel az ÁNTSZ városi intézetét a közreműködésre. Lében
Zsolt áruházigazgató hangsúlyozta, azért is vállalták a rendezvény
házigazdájának szerepét, mert véleményük szerint, nemcsak az a fontos, hogy az
emberek széppé varázsolják környezetüket, hanem az is, hogy felismerjék az
életmódjukban rejlő hibákat, többet tegyenek egészségükért, testi-lelki
békéjükért, hogy élvezni is tudják azt.
Bensőséges idősek napi ünnepséget tartottak a közelmúltban Kemendolláron; az
estébe nyúló program a község önkormányzata és a Vöröskereszt helyi szervezete
gondozásában zajlott.
Az idősek napja évek óta hagyomány, hiszen nemcsak a családon belül lényeges a
generációk együttélése, a nagyszülők szerepe, hanem a településen is fontos az
idősek élete és az erre való odafigyelés. Ezért náluk az idősek napja mindig a
tisztelet ünnepe, hangsúlyozta Koronczi László polgármester.
Mint minden más rendezvényen, úgy az idősnapi program szervezésében is kivették
részüket a gyerekek és a civil szervezetek; az óvodások, majd az áltanos
iskolások és az ifjúsági klub tagjai kedveskedtek műsorral, végezetül két helyi
vöröskeresztes aktivista színdarabot mutatott be. Vacsorával is – amelyet a
Vöröskereszt és Egyed László helyi vállalkozó biztosított – vendégül látták a
község időseit, nyugdíjasait, a rendezvény táncos mulatsággal zárult.
V. KISTÉRSÉGI NAPOK – KIÁLLÍTÁS ÉS VÁSÁR EGERVÁRON
Az idén sem csalódott az, aki ellátogatott az elmúlt hétvégén Egervárra, hogy az Északnyugat-zalai Kistérségi Társulás által rendezett kiállítás és vásár programjaiba bepillantson. S hogy mennyivel több, mennyivel más ez a rendezvény, mint az országban bármely másik térségi bemutatkozás; nos, az ötödik alkalommal életre hívott kistérségi napokon is remek szervezés, remek kiállítás, kitűnő színvonalú előadások, színes kulturális programok mellett jó hangulat, a falusi emberek vendégszeretete várta az érdeklődőket.
A
háromnapos gazdasági és kulturális seregszemlét Győri József, Egervár
polgármestere, a társulás elnöke nyitotta meg. Köszöntőjében hangsúlyozta:
minden alkalommal, amellett, hogy teret adtak a 19 települést magába foglaló
kistérségi társulás vállalkozásainak, a kismesterségektől a gazdasági élet egyéb
területéig, a bemutatkozásra, komoly érdeklődésre számot tartó szakmai
programokra is invitálták az érdeklődőket. Szó esett már a falu és a város
kapcsolatáról, a vidékfejlesztésről, az egészségügyről és a
területfejlesztésről, ezúttal a turizmus lehetőségi témakörét kínálják a
hallgatóságnak. Mint mondta, tették, teszik mindezt azért, hogy helyzetbe hozzák
a vidéket, a vidéken élőket. A társulás településeinek polgármesterei minden
eszközzel azon fáradoznak, hogy biztosítsák községükben a teljes
infrastruktúrát, intézményeikben a legjobb feltételeket és a kiváló
szakembereket; mindezt a versenyképességért. Ugyanakkor fenn áll a vidék
lemaradásának veszélye, adott aggodalmának hangot az elnök, mivel a falvakban
élők életminősége gyengébb, mint a városokon élőké. A munkahelyek megszűnése bár
a vidéken jobban fenyeget, a jövedelem-kiegészítő tevékenységre mégis nagyobb
lehetőség mutatkozik. Ez pedig a fellendülő turizmus beindításában és
kiszélesítésében rejlik. A gyönyörű táj, az itt élő emberek vendégszeretete
adott, a feladat az infrastruktúra megteremtése, a programkínálat színesebbé
tétele. A jövő érdekében ezt az irányt is meg kell próbálni, hangsúlyozta a
társulás elnöke, s végezetül arról szólt, az egervári vásár, a magyar vásárok
régi, jól bevált szerepét kívánja betölteni ezúttal is, egy olyan rendezvényét,
ahol az üzlet mellett barátságok is kötődnek.
Kiss
Bódog Zoltán, a megyei közgyűlés elnöke megnyitó beszédében az elhivatottságról
beszélt, azon emberek hitéről és lelkesedéséről, akik hisznek abban, hogy
térségeket csakis az együttműködés, a közös munkálkodás emelhet fel. Mint
mondta, az ötödik alkalommal megrendezett kistérségi vásár az önszerveződés szép
példája, különösen akkor, amikor a kis- és középvállalkozások nem igazán sikeres
időszakukat élik meg. A foglalkoztatás, a humánpolitika, az életminőség-javítás
és a versenyképesség egymást erősítő kulcsszavak az unióban, és reményeik
szerint, az elnyerhető támogatásokkal az igazán tisztességes munka e térségben
is megkaphatja méltó elismerését. Az elnök kiemelten szólt arról a több mint
egymilliárd forint elnyert támogatásról, melynek segítségével Térségi Integrált
Szakképző Központ létesülhet Zalában. Mint mondta, ezzel a lehetőséggel a
„műves” szakmák vonzerejét állíthatják vissza. Ugyancsak rendkívülinek említette
a megyei vállalkozásfejlesztési alapítvány pályázati sikerét; az innovációs
központ létrehozása áttörést hozhat úgy a képzés és foglalkoztatás, mint a
kutatásfejlesztés területén, hangsúlyozta.
A program a vásárdíjak átadásával folytatódott. A díjazottak és a díjak
odaítélői: Egerszegi Márvány-Gránit Kft. (Zala Megyei Közgyűlés), Sramli László
üvegtárgy-készítő (Nyugat-dunántúli Regionális Idegenforgalmi Bizottság), Gorza
Ferenc családi gazdálkodó (Zala Megyei Agrárkamara), Stílus ‘97 Kft. (Zala
Megyei Kereskedelmi és Iparkamara), Győri Józsefné kézműves (Baki Agrocentrum),
Zalagrár Kft. (Zala Megyei Földművelésügyi Hivatal). Az északnyugat-zalai
társulás díjában öntöttvas-kályhák gyűjteményért Fücsök Imre részesült, Egervár
önkormányzata Bozzai Lászlóné kézművest ismerte el, Nagypáli és Gősfa díját Bíró
Ferenc kosárfonó, a Népművészet Ifjú Mestere kapta, Lakhegy a Sifi gazdaboltot,
Pókaszepekt a Zalagrár Kft.-t jutalmazta. Ez alkalommal egy különdíjat is
kiosztottak; dr. Baracskai Józsefné, a Vöröskereszt megyei szervezetének
főtitkára az országos vezetőség kitüntetését adta át Győri József
polgármesternek, a sokéves támogató munkát megköszönve.
A
megnyitó után konferenciára invitálták az érdeklődőket, melyen a turizmus
lehetőségeiről Patyi Elemér tartott előadást. A Nyugat-dunántúli Regionális
Idegenforgalmi Bizottság elnöke elmondta, a kilenc turisztikai régió közül a
nyugat-dunántúli régió az elmúlt évben a harmadik helyen végzett mind a vendégek
számát, mind a tartózkodási időt tekintve. E nagyon biztató eredmény a szakmai
hozzáértésnek és mindenekelőtt a gyógyturizmus területén megindult
fejlesztéseknek köszönhető. Ugyanakkor a falusi turizmus, a lovas és borturizmus
is szép fejlődést tudhat magáénak a régióban. Örvendetesnek nevezte, hogy idén
ismét van turisztikai forráskerete a bizottságnak, 200 millió forint áll
rendelkezésükre a pályázat meghirdetésére. A keretből a nagy vonzerővel
rendelkező kistérségi, megyei és regionális turisztikai rendezvényeket valamint
kiadványok kiadását szeretnék támogatni. A termékfejlesztés területén idén
először az ifjúsági szálláshelyek létesítését is tudják támogatni, komoly
összegeket szánnak a vízi turizmus fejlesztésére a Rábán, ugyanakkor a lovas
turisztikai vállalkozások segítségére is kívánnak lenni, elsősorban fedett
lovardák létesítését szorgalmaznák. S reményeik szerint a falusi turizmus
fejlesztésére is tudnak kiírni pályázatot.
A vásáron harmincöt vállalkozó és vállalkozás mutatkozott be a térségből. Több
éve kiállít a vásáron az egervári Bozzai Lászlóné, aki először csak hímzett,
aztán tojást festett és öt éve a tojáspatkolás mesterségét is űzi. Bár ő azt
mondja, mindezt hobbiszinten végzi, a kiállított darabjai mégis arról
árulkodnak, hogy igazi mestere a kézművességnek. Szintén rendszeres kiállítója a
vásárnak a lakhegyi Sifi Gazdabolt; Sifterné Nagy Katalin bolttulajdonos
elégedett a vásár adta lehetőséggel és a vásárlóközönséggel is. A
bútorgyártással foglalkozó Stílus ‘97 Kft. egyik tulajdonosa, Köcse Györgyné
elmondta, hasznosnak találják a vásáron való megjelenést, mert szélesebb körben
hívhatják fel a figyelmet termékeik iránt.
Egervár önkormányzatának támogatása és a társulás pályázati forrásai
biztosították a kiállítás és vásár megrendezésének költségeit.