Füstöskonyha és tisztaszoba

A szakképzés megújításáért

Könyv a bunkerekről

Kedvüket leljék szakmájukban

BERENDEZÉSI TÁRGYAK MAGÁNGYŰJTEMÉNYBŐL

Füstöskonyha és tisztaszoba

Valamikor réges-régen volt egyszer egy tisztaszoba, egy pitvar és egy füstöskonyha, itt éltek nagyapáink, szépanyáink. Mintha mese volna, pedig a paraszti világ lakóháza és a hozzá kötődő tárgyi világ nagyon is valóságos volt egykoron.

A Zala Megyei Művelődési és Pedagógiai Intézet, Szakképző Iskola gyakorta ad otthont népművészeti rendezvényeknek, s van, amikor ennek híre még határainkon túlra is eljut. Tavaly a „Csutora fűrész, megvan az egész” című, népi mesterségeket bemutató kiállítást több mint 2000-en látták, s a gyűjtemény vándorkiállítássá nőtte ki magát. Bemutatták például az Őrségi vásárban, és néhány szomszédos ország magyarlakta vidékén. Az anyag az ZMMPISZI munkatársának, Török Károlynénak és férjének a magángyűjteménye, akik tovább folytatva a népi kultúra értékeinek kutatását, idén is egy nem mindennapi kiállítást rendeztek.

A tárlat a „Félre csupor, hogy férjen a fazék is” munkacímet kapta egy régi mondás alapján, jelezvén, hogy ezúttal a házbelső, és annak berendezési tárgyai, bútorai, használati eszközei kerülnek a figyelem középpontjába. Ahogy Szabó Katalin, a művelődési ház igazgatóhelyettese a megnyitón utalt rá: „hagyomány nélkül lehetünk sikeresek, de kiegyensúlyozottak nem”. Ezért is tartja az intézmény fontosnak, hogy a régi életmód és kulturális örökség, színes programokon keresztül minél több emberhez, és főleg fiatalhoz, eljusson.

A tárlatot dr. Andrásfalvy Bertalan etnográfus professzor ajánlotta az érdeklődők figyelmébe. Mint mondta, a kiállítás azt üzeni, hogy ide tartozol, ez a Te hazád. Még akkor is, mikor a legtöbb szórakoztató televízió- és rádióműsor éppen a paraszti világot, falusi környezetet igyekszik a nevetség tárgyává tenni. A Török házaspár magángyűjteménye a tárgyi és szellemi értékekben bővelkedő göcseji és őrségi élettérből igyekszik egy darabot megmutatni. Láthatjuk, hogy nézett ki a szoba, a füstöskonyha, melyben ha kitisztult a levegő, akár 30 óráig is meleg volt.

Beleshetünk a kamrába is, ahová szépen lassan kikerültek a ház elhasználódott bútorai. De ami már elkopott, s eredeti funkcióját veszítette, sem dobták el soha, hiszen mindig jó volt a tárgy valami másra is. Tulipános ládából krumplisláda lett, ha éppen úgy adódott. A lényeg az újrahasznosításon volt, az eszközök lassan cserélődtek. Fontos volt a díszítés, hiszen nem voltak külön műalkotások a házakban. A saját készítésű tárgyak maguk voltak a művészi alkotások. Így lágyította meg a szigorú funkciót egy-egy faragás, hímzés, népi ornamentika, létrehozva ezzel egy magasabbrendű szellemi örökséget, mely képes túlélni az anyagot.

vissza az elejére

ÜLÉSEZETT A TISZK ÉS A SZAKKÉPZÉSI FÓRUM

A szakképzés megújításáért

A hetedik alkalommal megrendezett pályaválasztási kiállítás és szakmabemutató programjai keretében került sor az Észak-zalai Térségi Integrált Szakképző Központ (TISZK) tanácsadó testületének alakuló ülésére Zalaegerszegen a közelmúltban.

Ismert, a TISZK létrehozására Zala megye önkormányzata, Zalaegerszeg és Keszthely város önkormányzata közös pályázat eredményeként 1 milliárd 60 millió forint támogatást nyert a HEFOP programtól. A zalaegerszegi Kinizsi szakképző iskola volt kollégiumának átalakítását követően szeptember végén fel is avatták az itt helyet kapott térségi integrált szakképző központot, mely arra hivatott, hogy megvalósítsa a zalai szakképzés tartalmi, módszertani és szerkezeti újjáalakítását. A programban három város (Zalaegerszeg, Keszthely, Lenti) hét szakképző iskolája vesz részt.

Az ülésen a TISZK működtetésére létrehozott kht. ügyvezető igazgatója, Fehér József ismertette a tanácsadó testület tagjainak névsorát, amelyben az önkormányzati, kamarai, munkaügyi szervezet, valamint a szakképzést folytató intézmények küldöttei mellett gazdasági társaságok képviselői is helyet kaptak. Elnökének Gyutai Csabát, Zalaegerszeg alpolgármesterét választották. Fehér József elmondta, a jövő év elejei ülésükön állítják össze azt az éves munkatervet, mely alapján ősztől megkezdődhet az integrált, gyakorlatorientált, moduláris képzés. Az ügyvezető igazgató hozzátette, a TISZK-en belül tervezik egy felnőttképzési tagozat létrehozását, és ehhez tananyagfejlesztést is megvalósítanának.

Ezt követően Domián Krisztina, az Oktatási Minisztérium szakképzés-fejlesztési pályázati osztályának munkatársa számolt be a TISZK-ek létrehozását, valamint a szakképzés megújítását szolgáló HEFOP intézkedések részleteiről. Megtudtuk, az első körben országosan 16 TISZK jött létre, s két szakmacsoportban – a gépészet, illetve a kereskedelem-marketing, üzleti adminisztrációban – már az új, moduláris rendszerű OKJ-nak megfelelő képzés indulhat jövő szeptembertől. A második nemzeti fejlesztési terv forrásaiból pedig újabb TISZK-ek létrehozását finanszírozzák majd.
Az ülés után került sor a Zala Megyei Szakképzési Fórum tanácskozására, melyen Hollósi Szabolcs, a BFH Európa Kft. ügyvezető igazgatója beszélt a 2004-ben készített nyugat-dunántúli regionális szakképzési fejlesztési programról és végrehajtásának részleteiről, valamint a második nemzeti fejlesztési terv a szakképzés fejlesztésére irányuló új operatív programjairól.

Ezután Veér Miklós humánpolitikai tanácsadó a megyei szakképzésből kikerült végzősök és az újonnan belépő pályakezdő munkanélküliek összehasonlító elemzésének tapasztalatait osztotta meg a jelenlévőkkel.
Kiss Ambrus, a megyei munkaügyi központ igazgatója Románia és Bulgária 2007. január elsejei uniós csatlakozásával kapcsolatban elmondta, korlátozzák majd ugyan a szabad munkaerő-áramlást, de a hiányszakmákban és a munkaerőhiánnyal küszködő ágazatokban várhatóan könnyebbé teszik a munkavállalást a román és bolgár állampolgároknak. Ez a magyar munkaerőpiacon feszültségeket hozhat létre, így a munkaerőpiac és a munkaerőképzés hatékony összehangolása érdekében meg kell tenni a kellő lépéséket a hiányszakmák oktatása terén is.

A munkaügyi szervezet regionális átalakítása kapcsán elmondta, a regionális munkaügyi központok a jelenlegi munkaügyi központokkal azonos jogállású szervezetek lesznek január elsejétől, a megyei szintű kirendeltségek azonban továbbra is helyben biztosítják a szolgáltatásokat.
Mint mondta, a megyei munkaügyi tanácsok szerepét is a regionális munkaügyi tanácsok veszik át, a helyi érdekek érvényesítése érdekében azonban fontos, hogy ha még törvényi háttér nélkül is, de tovább működjenek a megyei szintű munkaügyi tanácsok. A véleményformáló és a befolyásolási szerep fenntartása érdekében megfontolandó a megyei szakképzési fórum továbbműködtetése is – tette hozzá.

vissza az elejére

Könyv a bunkerekről

Pákán mutatták be Srágli Lajos: Erődök Páka környékén című könyvét, amely a Páka Értékeiért Egyesület gondozásában jelent meg.

A bemutató résztvevőit Bécs József, az egyesület elnöke köszöntötte, majd dr. Gyarmati György, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára főigazgatója méltatta a szerzőt és kötetét; amely a hidegháború időszakában a déli erődrendszer részeként Páka környékén épített bunkerhálózat történetébe vezeti be az olvasót.
A szakember elmondta: rendkívül nagyra értékeli Srágli Lajos tevékenységét, hiszen hiányt pótló az általa gyűjtött anyagokból összeállított mű, a tekintetben biztosan, hogy lokális történelmet emel be az országos diszciplinába, így véve fel a harcot a több évtizedes elhallgatással.

A kötet témáját, a Tornyiszentmiklós és Csömödér között húzódó, futóárkokból, bunkerekből, géppuskafészkekből és harckocsi-lőállásokból álló védelmi rendszert még a Rákosi-korszakban hozták létre. A védelmi vonal megépítésének oka nemcsak a jugoszláv határsáv közvetlen közelsége volt; hanem az is, hogy a közeli, lovászi és bázakerettyei olajfeldolgozó stratégiai fontossággal bírt, amit ezért délről, az egykori Jugoszlávia irányából védett az államhatalom.

Ezek az objektumok eltérő méretűek: volt olyan, amelyikbe harckocsi, teherautó, vagy légvédelmi lövegek is befértek, de épültek több helyiségből álló parancsnoki bunkerek és pár négyzetméteres géppuskafészkek is.
– A mielőbbi feltárást szeretnénk elindítani, s akár egyedül, akár a többi településsel összefogva turistalátványosságként lehetne a védelmi vonal maradványait bemutatni, hasonlóan a legendás normandiai partraszállás katonai emlékeihez, a tengerre néző német lőállásokhoz – mondta lapunknak Bécs József, a Páka Értékeiért Egyesület elnöke.

vissza az elejére

PÁLYAVÁLASZTÁSI KIÁLLÍTÁS ÉS SZAKMABEMUTATÓ

Kedvüket leljék szakmájukban

Minden fiatal előtt áll a kérdés: mit tanuljon? Divatszakmát, pénzes munkakört válasszon, vagy inkább valamilyen belső mérce, mélyebb indíttatás alapján határozzon? A pályaválasztás előtt állók ne divatszakmát, hanem olyan szakmát válasszanak, amelyben kedvüket, örömüket lelik, és boldogulásukat is megtalálják, adta meg a kérdésre a választ a pályaválasztási kiállítás és szakmabemutatón megnyitóbeszédében dr. Tarcsi Gyula, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium politikai államtitkára. Hozzátette: Ebben kell segíteni a fiatalokat, és a szakma elsajátításán túl a változtatás képességét is meg kell tanítani nekik, mert a pályaváltás, pályamódosítás ma már szükségszerű része a munka világának.

A Zala Megyei Munkaügyi Központ hetedik alkalommal rendezett pályaválasztási kiállítást és szakmabemutatót a városi sportcsarnokban, amelyen 31 középfokú, 7 felsőfokú oktatási intézmény, 12 munkaerő-piaci képzőintézmény, valamint 16 további partner mutatkozott be. A megye 77, többségében általános iskolájából közel ötezer tanuló érkezett (köztük háromezren ingyenesen, szervezett utazás keretében), akik a háromnapos rendezvényen szemléletes elméleti és gyakorlati képet kaphattak az iskolák képzési rendszeréről, az oktatott szakmákról, a képzéssel megszerezhető végzettségről, képesítésről. A program keretében a munkaügyi szervezet munkapiaci, foglalkoztatási információkkal állt rendelkezésre. A vidám hangulatról pedig divatbemutató, vetélkedők, az iskolák csoportjainak zenés, táncos fellépései gondoskodtak.

Kiss Ambrus igazgató elmondta, az iskolarendszerű szakképzésben a fenntartó önkormányzatok, a megyei és regionális koordináló szervezetek valamint a munkaügyi központ, mint orientáló együttműködéséből születnek a döntések, amelyben a munkaügyi szervezet a törvény által előírt irányító, felvilágosító feladata szerint úgy vesz részt, hogy javaslatot tesz a szakképzés szerkezetére. Mint mondta, ennek a tevékenységnek több összetevője van; a zalaegerszegi és a nagykanizsai foglalkoztatási információs tanácsadóban állandó szolgáltatásaikkal egész évben fogadják az érdeklődőket.

Része még az iskolafenntartókkal, a kamarákkal és a munkapiac valamennyi érdekeltjével folytatott konzultáció, amelyen közzéteszik ajánlásaikat. A tevékenység harmadik eleme a pályaválasztási kiállítás és szakmabemutató, amelyet azért szerveznek meg, hogy a képzőintézményekkel közösen segítséget nyújtsanak a pálya-, szakma- és iskolaválasztás előtt álló általános és középiskolai tanulóknak, valamint a pályakorrekciót tervező felnőtteknek döntésük meghozatalában.

Kiss Ambrus hozzátette, új elem a rendezvényen a Térségi Integrált Szakképző Központ (TISZK) bemutatkozása, amelynek programja új irányokat jelenít meg a szakképzés tartalmi, módszertani és szerkezeti felépítésében. Az igazgató tájékoztatott arról is, hogy egy alsó-szászországi delegációval a két ország képzési kihívásairól váltottak szót, valamint felkerestek egy fémipari vállalkozást, amely évek óta szakemberhiánnyal küzd annak ellenére, hogy a fémiparhoz kapcsolódó szakmák keresettek a munkaerőpiacon.

vissza az elejére