A szépkorúakat köszöntötték Karmacson
Turistabarát arculat Kerecsenyben
A TELEPÜLÉS ODAFIGYEL IDŐS LAKÓIRA
A szépkorúakat köszöntötték Karmacson
Az idősek iránti tisztelet és megbecsülés jegyében tartottak nyugdíjasnapot november 18-án Karmacson, amelyen közel százötven helybéli nyugdíjast látott vendégül a művelődési ház nagytermében a község képviselő-testülete.
Az
immár hatodik alkalommal megrendezett bensőséges hangulatú rendezvény minden
résztvevőjét Targuba Árpád polgármester köszöntötte. Beszédében azt
hangsúlyozta, hogy a szeretet nem kerül pénzbe, de egyaránt gazdagítja azt, aki
kapja, és azt is, aki adja. A falu vezetője szerint sok minden baj legyőzhető,
elviselhetőbb a betegség, a szegénység, ha szeretettel vagyunk egymás iránt.
Mint mondta, a szeretet, a tisztelet, megbecsülés kifejezése nagyon fontos az
egyre több megértést igénylő idősek iránt, annál is inkább, mert az ifjabb
korosztályok hitet, erőt és bátorságot meríthetnek a nyugdíjaskorba ért elődök
példamutató, útmutatást jelentő munkájából.
Sabjanics Lajos önkormányzati képviselő tett hat évvel ezelőtt javaslatot arra, hogy a község szépkorba ért lakóit nyugdíjasnapon köszöntsék. Mint fogalmazott, ez a nap a köszönet napja az idősek számára, akik életük folyamán sokat tettek a településért és az itt élőkért, hiszen a jelen eredményeihez ők járultak hozzá.
Rumi Ferenc alpolgármester elmondta, a nyugdíjasnapon műsorral szórakoztatják, és vacsorával vendégelik meg az időseket. Az önkormányzat konyháján társadalmi munkában készítették el az ételeket, amit a képviselők és feleségeik szolgálnak fel. A helyhatóság ezenkívül minden nyugdíjaskorúnak ajándékcsomaggal is kedveskedik. Az édességekből, süteményekből és szaloncukorból álló ajándékcsomagból ezúttal kétszázat állítottak össze, s annak, aki nem tudott eljönni az ünnepségre, annak elviszik az otthonába.
A
műsort az óvodások verses összeállítása nyitotta meg, a gyereket Mikulás Mariann
készítette fel, majd a Schrenk filmzenére moderntáncot adott elő az általános
iskolások csoportja. Felkészítőjük, Dézsi Brigitta tanítónő elmondta, a tanulók
saját maguk tervezték meg fellépőruhájukat, fehér pólójukra állatfigurát
festettek, papírból kar- és fejdíszt készítettek. Míg a gyerekek táncoltak,
Matos Gáborné igazgatónőtől megtudtuk, iskolájuk ettől a tanévtől a budapesti
központú Kincsesház Általános Iskola dunántúli bázisintézményeként működik
tovább. Ezzel a lépéssel tudták megmenteni az alacsony létszám és a komoly
fenntartási nehézségek következtében tavasszal még bezárásra ítélt intézményt,
ahová jelenleg 36-an járnak, de egyre nagyobb az érdeklődés a szülők körében.
Az igazgatónő elmondta, az országszerte tíz intézményt működtető alapítványi iskolahálózat, így az ő intézményük is, különösen nagy hangsúlyt fektet a gyermekek személyiségének fejlesztésére és a tehetséggondozásra, úgynevezett befogadó iskolaként vállalja a különböző tanulási problémákkal, beilleszkedési nehézségekkel küzdő gyermekek tanítását is. Az iskola oktatási módszertanáról még megtudtuk, hogy a gyermekek angol és német nyelvet egyaránt tanulnak, december elsejétől pedig táncetikett foglalkozásaik is lesznek.
A program a júniusi kórustalálkozón a Magyar Kórusok és Zenekarok Szövetsége által ezüstminősítéssel díjazott Amabilis Énekkar műsorával folytatódott. A dr. Nyeső Eszter háziorvos vezette művészeti együttes kórusművekkel, verssel és népdalcsokorral örvendeztette meg az időseket.
Még mielőtt feltálalták volna a vacsorát, arról beszélgettünk a helyiekkel, hogy amikor az idősebbek emlékeikkel, múltjukkal hozakodnak elő, gyökereinkre szeretnék irányítani a figyelmet, tapasztalataikkal pedig segíteni akarnak, a fiatalabb nemzedékeknek ugyanis szüksége van elődeik tapasztalataira, akkor is, ha már egy másik, megváltozott világban élnek. Az idősnapi rendezvénnyel kapcsolatban Balogh Béla és Balogh Béláné elmondták, minden alkalommal szívesen jönnek, igaz a tánc (mert zenés-táncos mulatsággal zárul a program) már nem igazán jöhet szóba, de így is nagyon jól érzik magukat.
Balogh
Béláné hozzátette, 1990 óta valósággal városi szintűre fejlődött a település, és
ez az eredmény köszönhető a testület és a polgármester áldozatos munkájának.
Emiatt nagyon örül, és annak is, hogy az általános iskola megmaradhatott. Az
iskolával kapcsolatosan Kiss Sándorné, aki az intézmény szomszédságában lakik,
elmondta, a korábbi problémák megszűntek, jó az alapítványi iskola, a gyerekek
udvariasak és tisztelettudóak.
Katona Istvánné kitűnő kezdeményezésnek tartja a nyugdíjasnapot, ahol az idősek összejöhetnek, szórakozhatnak, beszélgethetnek egymással, s mint fogalmazott, kellemes érzéssel tölti el, hogy így megtisztelik őket. Szőke Lajosné és Tollár József szerint a rendezvény azt jelzi, hogy a községben tisztelik és becsülik az idősebb korosztályt, és ezt hálás köszönettel fogadják az önkormányzattól.
Targuba Árpád polgármester végezetül hozzáfűzte, Karmacs község életéhez szervesen hozzátartoznak a közösségi rendezvények, így a nyugdíjasnap is, mely a második legnagyobb rendezvény az augusztusi falunap után. Mint mondta, a programok látogatottságából kitűnik, hogy a település lakói életében kiemelten fontos szerepet játszanak ezek a közösségi találkozók, és mindez elégedettséggel tölti el őket. Tájékoztatott arról, hogy szeretettel várják az érdeklődőket a hamarosan megtartandó közmeghallgatásra, amelyen beszámolnak a község előző, 2002 és 2006 közötti önkormányzati ciklusának eredményeiről, valamint az új önkormányzati időszak fontos feladatairól, és fejlesztési elképzeléseiről.
EGY ÉPÜLETBE KÖLTÖZTETIK INTÉZMÉNYEIKET
Turistabarát arculat Kerecsenyben
Zöld erdőterületek, lankás dombok, tágas rétek és mezők, érintetlen, háborítatlan természeti környezet – mindez Kerecseny sajátossága, amely település, ha földrajzi helyzetét nézzük, közel egyenlő távolságra fekszik Zalaegerszegtől és Nagykanizsától, és szinte szomszédja Zalakaros valamint az egyedülálló növény- és állatvilággal bíró Kis-Balaton a Kányavári-szigettel. A csöppnyi falu és környékének csodálatos természeti területe mi másra, mint arra adott elegendő okot, hogy a település önkormányzata a falusi turizmus rendszerének kialakításába fogjon.
–
Szándékként fogalmazódott meg, hogy a községet körülölelő szép természeti
környezetet valamint a népi iparművesség és építészet még fellelhető kincseit
bemutassuk a világnak, így döntöttünk arról, hogy egy száz főt befogadó, húsz
sátorhelyes kempinget létesítünk, hiszen ahhoz, hogy vendégeket, turistákat
tudjunk fogadni, szálláshelyek kellenek – kezdte a beszélgetést Réti Alfréd
polgármester.
– Pályázati támogatással a közösségi ház előtti dombon tavaly meg is építettük a víz- és villanyhálózattal ellátott sátorhelyeket, idén tavaszra pedig elkészült a zuhanyzókkal, WC-kkel, mosogatóhelyiséggel kialakított vizesblokk. A közösségi ház (amelyhez hozzáépítettük a vizesblokkot) pincéjét is teljesen felújítottuk. Szeretnénk hasznosítani, jelenleg az a tervünk, hogy a térség szőlészetére, borászatára alapozva, bormúzeumot létesítünk benne.
A Nagykanizsa Kistérség Többcélú Társulásához tartozó 27 település, köztük Kerecseny, a Phare–CBC Osztrák–Magyar Kisprojekt Alap pályázatán tavaly támogatást nyert egy turisztikai projekt megvalósítására. Ennek fő eleme a „Pannonhát Tájpark” kialakítása, amely nem más, mint természeti és kulturális értékekre épülő turisztikai összeköttetés a közreműködő települések között.
A dél-zalai régió ezen tájparkjához a mintát a közép-burgenlandi Landseer Berge Naturpark adta. Megtudtuk a polgármestertől, a projekt részeként Kerecsenyben is felállítottak a nyár folyamán egy, a tájparkról tájékoztató információs táblát, mellé padokat, a kempingben két esőbeállót, padokat, szeméttárolókat helyeztek ki, ide és a leendő jóléti víztározóhoz szalonnasütőt létesítettek, s padokat tettek ki még a millenáris szoborparkba.
–
A „Pannonhát Tájpark” programhoz kapcsolódóan a nyáron egy osztrák–magyar
többségében általános iskolásokból álló diákcsoportot láttunk vendégül a
kempingben. Egy hetet töltöttek el nálunk, túráztak, de megnézték a környék
nevezetességeit. A táborozás keretében sor került a tájpark kerecsenyi
túraútvonalának felfestésére is. Rajtuk kívül még két baráti csoport töltött el
egy kis időt a kempingben, amellyel továbbra is az a célunk, hogy főként a
fiataloknak kínáljunk nyári táborozási lehetőséget.
Ezt még népszerűsítenünk kell, azonban a mini állatparkot már kevésbé, ahová rendszeresen járnak gyermekcsoportok még Nagykanizsáról is. Három emuval létesítettük a kis vadasparkot, amelyet előbb három bivallyal bővítettünk, később pedig két mangalica családdal (az egyikben öt kismalac már született, a másik koca a napokban pedig nyolc kismalacot hozott a világra), két pónilóval, és rackajuhokkal. Az állatkert lakója még egy pulikutya is. A gyerekek nagy örömmel simogatják az állatokat, a bátrabbak közreműködnek az etetésükben, a lovaglás meg kifejezetten óriási élmény számukra.
A település sajátos turistabarát arculatának fejlesztéséhez azonban további
terveik is vannak.
– Régi elképzelésünk egy jóléti víztározó, amelynek létesítése most már elérhető
közelségbe került. A megvalósításáról még folynak a tárgyalások, a részleteiről
annyit azonban el tudok mondani, hogy önkormányzatunk a falu lakosságával
társadalmi munkában bevállalta a fa- és bozótirtást, a meder, a völgyzárógát, a
zsilip és az egyéb műtárgyak kiépítése természetesen a kivitelező feladata lesz.
Ha minden szándékaink szerint alakul, hamarosan egy közel kéthektáros tóval
leszünk gazdagabbak, amelyet a horgászat, a természetközeli turizmus kedvelőinek
szeretnénk ajánlani.
Még nem ismerjük igazán a második nemzeti fejlesztési terv részleteit, de bízunk abban, hogy találunk benne olyan programokat, amelyek segítségével megvalósíthatjuk turisztikai elképzeléseinket. Az Erzsébet utcában a tájegységünkre jellemző régi paraszti lakóházak mintájára szeretnénk létesíteni tájházakat. Ezek a házak kis múzeumként egyrészt bemutatnák a paraszti élet berendezési tárgyait, eszközeit, (lenne bennünk búboskemence), másrészt egy-egy kézműves mesterséghez fűződő műhelyként is funkcionálhatnának. Azt tervezzük, hogy valamilyen program keretében időszakosan kézművesek, népi kismesterséget űzők költöznének a házakba, és az érdeklődőket bevezetnék mesterségük fortélyaiba.
Egy
tájházról már építési engedéllyel rendelkezünk, de ahhoz, hogy érdemben pályázni
tudjunk uniós forrásra, hisz a beruházás értékének meg kell közelíteni a 60
millió forintot, további 3-4 tájház építését is tervbe vettük. Ezeket
szálláshelyként is kiajánlanánk. Csodálatos természeti környezetünk megóvása, a
környék növényzettel való gazdag borítottsága pedig arra késztet bennünket, hogy
keressük a módját az alternatív energia hasznosításának. Számítunk arra, hogy a
második nemzeti fejlesztési terv programjai között lesz erre is lehetőségünk.
Réti Alfréd továbbá elmondta, kedvezően alakult a lélekszám, míg 2003-ban 276-an, ma viszont már 292-en lakják a települést. A lakosság jobb életkörülményeit szolgálva kezdtek bele tavaly egy épület teljes átalakításába. A 16,1 millióba kerülő és tízszázalékos önerőt igénylő beruházás megvalósítására 15 millió forintot nyert a község önkormányzata. A bővítés már elkészült, és a padlástér megemelésével mintegy 120 négyzetméteres helyiséget nyertek, amely így további célokra hasznosítható.
Ottjártunkkor a ház belső munkáin, valamint a bejárat, a parkoló építésén, és környezetének parkosításán dolgoztak a szakemberek. Az épület megközelíthetősége, az épületben való közlekedés egyaránt akadálymentesített lesz. A házban helyet kap a modern orvosi rendelő, (ahol mozgáskorlátozottak számára is készül vizesblokk), a polgármesteri hivatal és a könyvtár az e-Magyarország ponttal. A könyvtárat a közösségi házból költöztetik át, ahol tavaszra két vendégszobát szeretnének létesíteni a Kerecseny Községéért Közalapítványhoz befolyt támogatások segítségével.