Letenyei jövőkép

Eredmények és gondok Zalakomáron

CSAK EGY ÚT LÉTEZIK: FEJLŐDÉS

Letenyei jövőkép

Letenye jövője nagyban függ attól, hogy az itt élők tudnak-e élni a csodálatos természeti környezet kínálta lehetőségekkel, s mennyire sikerül erősíteni a körzetközponti szerepet – véli Halmi Béla, a határ menti kisváros polgármestere.

– Az az ambícióm, hogy Letenye város körzetközponti szerepét erősítsük, s minél több foglalkoztatásbővítő beruházás települjön a városba – határozza meg a távlati célokat Halmi Béla polgármester. – A befektetésekre alkalmas területeink azonban fogytán vannak, ezért keresnünk kell a bővítés további lehetőségeit, hogy a rendelkezésre álló ingatlanok hiánya ne lehessen a befektetések akadálya. A tízhektáros ipari parkunkban jelenleg három munkáltató tevékenykedik, akik együttesen negyvenkét főt foglalkoztatnak. Két fémipari és egy mezőgazdasági vállalkozás van a területen, s jelenleg is tárgyalunk újabb befektetőkkel.

Azonban valljuk, az is nagyon fontos, hogy Letenye megtartsa jelenlegi foglalkoztatóit is, ami nyilván nagyban függ a nemzetgazdaság aktuális helyzetétől, de nagyon reméljük, hogy ezek a cégek nem veszítenek piacot. A legnagyobb foglalkoztatónk az OWI-Zala Bt., amely kétszázharminc fővel dolgozik, s mostanában ugyan tíz fővel csökkentette a dolgozók létszámát, de bízunk benne, hogy ez a későbbiekben normalizálódni fog.

Az OWI-Zala Bt. fafeldolgozással foglalkozik, s úgy véljük, hogy erre építve meghonosíthatjuk a térségben a megújulóenergia-hasznosítással foglalkozó iparágat is. Igyekszünk felvenni a kapcsolatot olyan befektetővel, aki egy hőközpontot építene és működtetne Letenyén, felvásárolná a gyártás során keletkező fanyesedéket, hulladékot, az ezek elégetéséből származó hőenergiát pedig az intézményeink és az ipari parkban lévő vállalkozások fűtésére használnánk fel. A „Barátság”-kőolajvezeték minapi váratlan lezárása rámutatott arra, mennyire fontos az alternatív energiaforrások felkutatása. Vannak parlagon álló mezőgazdasági területeink is, amelyeket jól lehetne hasznosítani az úgynevezett energiafű, vagy más, alternatív energiaforrásként felhasználható növény termesztésére.

Én látok lehetőséget arra, hogy egy ilyen projekt megvalósuljon, nem mondtunk le erről, hiszen ez szerepelt a programomban is. Beadtunk egy öt és fél milliós pályázatot alternatív energiaforrások kutatására és keresésére, ha sikerrel járunk, e tanulmány elkészítését követően 2007 végén már tudni fogjuk, hogy a térségben mely alternatív energiaforrást lehet a leghatékonyabban hasznosítani. Ebben a beruházásban nem lenne közvetlen szerepe az önkormányzatnak, tárgyaltunk már olyan befektetővel, aki hozná a teljes projektet. Mi ebben csak koordináló szerepet kívánunk betölteni.

Ettől függetlenül most az prognosztizálható, hogy év végéig tíz-húsz fővel növekedik majd a foglalkoztatottság, hiszen az ipari parkunk újonnan kialakított területére már három érdeklődő is van. Kisvállalkozásokról van szó, nem olyan nagy foglalkoztatók, mint az OWI-Zala Bt., amit – s ezt nem győzöm hangsúlyozni – a kedvezőtlen gazdasági körülmények ellenére is szeretnénk megtartani, s úgy látom bennük is megvan a hajlandóság a további együttműködésre. Szeretnénk meghonosítani az ipari parkunkban egy kárpitos vállalkozást is, hiszen ez szintén ráépülhetne az OWI-Zala tevékenységére.

Van érdeklődés a kavicsvagyon iránt is, amelyre alapozva egy székesfehérvári befektető nyolc fővel egy betonelem-gyártó üzemet szeretne indítani. Sajnos, a beruházás elől még nem hárult el minden akadály: nincs kész a területre vonatkozó rendezési terv, s a beruházáshoz szükséges területet ki kellene vonni a művelési ágból, ami bizony, nem kis procedúra. Legkésőbb 2008-ra a település egészére el kell készítenünk a rendezési tervet, amelynek keretében szükséges újabb lakótelkek kialakítása is.

– Mi a helyzet az egykor a horvát turizmus révén virágzó idegenforgalommal?
– Fontos számunkra, hogy Letenyét és térségét a turisztikai értékek tekintetében is megismerjék. A turizmus ma már csak egy vékonyabb réteg számára biztosít megélhetést, mégis úgy gondoljuk, hogy fontos nagy hangsúlyt fektetnünk e terület fejlesztésére. A térség gyönyörű, erdőben gazdag, ezért nagy jövőt látunk a bakancsos turizmus népszerűsítésében. A túraútvonalak kijelölése már megtörtént, felújított, járható ösvények vezetnek az erdőn keresztül.

Kerékpározó emberként nagy lehetőséget látok a kerékpáros turizmusban is, s úgy vélem, mindenképpen össze kellene kapcsolódnia Letenyének, Lentinek, Nagykanizsának és a közbeeső településeknek, így akár Söjtörig lehetne kerekezni. Aki a sík területeket kedveli, annak Lentit ajánlhatnánk, aki pedig a dombokat, annak itt van Letenye és környéke. Az Európai Unió is támogatja a kerékpárutak építését, igaz, a főútvonalak mellé, így például Letenye és Nagykanizsa között a 7-es út közvetlen környezetében tudnék elképzelni egy kerékpárutat. Így Nagykanizsáról könnyen megközelíthető lenne kerékpárral például Bázakerettye, a magyar olajipar bölcsője, sőt, akár az Őrségig is eljuthatnánk.

Így fellendülhetne a termálturizmusunk (letenyei termálfürdő, bázakerettyei strand), s a közelben található Kistolmácsi-tó látogatottsága is megnövekedne. Abban is gondolkodunk, hogy a jelenleg a Kistolmácsi-tóig közlekedő kisvasutat behoznánk Letenyéig, ám erről még egyeztetnünk kell az üzemeltető Zalaerdő Zrt.-vel és az OWI-Zala Bt. vezetőivel, hiszen fafeldolgozóként ők is profitálhatnának ebből. Esetünkben pedig a termálfürdő fejlődhetne még jobban (a kisvasúttal idelátogatók révén), ahol már egy 34–36 fokos ülőmedence is az idősek rendelkezésére áll. Reméljük, hogy a mostanában befejeződött fejlesztésnek köszönhetően 2007-ben még nagyobb számban látogatnak el hozzánk a nyugdíjasok.

A turizmus, a gazdaság, valamint az oktatás terén is tovább szeretnénk bővíteni a külkapcsolatainkat, fel kívánjuk venni a kapcsolatot Lendvával, hiszen a Lenti–Lendva–Csáktornya–Letenye térség egy régiót alkot. A horvátokkal a gazdasági kapcsolataink erősödnek, de abban reménykedünk, hogy a gellénházi után újabb horvát–magyar vegyesvállalat jelenik meg a megyében, ezúttal a térségben.
Halmi Béla még hozzátette: a következő évek feladatai közé tartozik a szociális háló szorosabbra fűzése, az idősgondozás fejlesztése is.

vissza az elejére

A FEJLESZTÉSEK, A CIVIL CSOPORTOK A FALU JÓ HÍRÉT VISZIK

Eredmények és gondok Zalakomáron

Alapvetően jó eredményekkel zárta elmúlt esztendejét a zalakomári önkormányzat. Sikerült felújítani ismételten két utca útburkolatát, és jelentős érdeklődés mellett rendezték meg a középkori mezővárosok találkozóját; egy ütemben megvalósult az iskola nyílászáróinak cseréje, és ami talán a legnagyobb öröm a település vezetője, Varga Miklós számára: sikerült felújítani teljes egészében a művelődési házat.

– Igaz, a nyílászárók cseréjéhez és a művelődési ház felújításához hitelt vettünk fel, ám úgy ítéltük meg, hogy a húszéves futamidejű, kamatmentes, illetve kedvező kamatozású hitellehetőséggel élnünk kell – így Varga Miklós. – E két hitel törlesztése éves szinten kétmillió forinttal terheli meg a település kasszáját.

– Nem félő, hogy az önkormányzatok számára nyújtott egyre több kedvező hitellehetőség túlzott költekezésekbe sodor?
– Egyáltalán nem kell tartanunk ilyesmitől. A testület állást foglalt abban, hogy az adóbevételeket fejlesztésekre fordítjuk. Így éves szinten ötmillió forintos hiteltörlesztést vállalhatunk fel, ennél jóval több folyik ugyanis be az adókból. A hitelek mellett a pályázatok segíthetnek egy-egy cél megvalósításában.

– Az idei évben ezek közül mit emelne ki?
– Folytatni kívánjuk az utcák burkolatának felújítását. 2007-ben a Zrínyi és a Bercsényi utcára készíttetjük el a terveket. A közel húszmilliós költségű beruházáshoz a regionális fejlesztési tanácshoz nyújtanánk be pályázatot. Régi tervünk – és most talán közelebb kerültünk a megvalósításhoz –, hogy a polgármesteri hivatal melletti területen egészségházat hozzunk létre, melyben helyet kapna az orvosi és fogorvosi rendelő, valamint a védőnői szolgálat.

A terveztetés folyamatban van, s bízunk benne, hogy regionális pályázati forrásokat is igénybe tudunk venni a megvalósításhoz. Amennyiben lesz erre pályázati lehetőségünk, és támogatják is a beadványunkat, a felépítéshez hitelt is igénybe veszünk. Évek óta sikertelenül próbálunk pénzt szerezni sportcentrum építésére, de a reményt idén sem adjuk fel. Az oda vezető út kialakítására terveket készíttettünk, ám plusz pénz nélkül ennek megvalósítása is váratni fog magára.

Folytatjuk a mezővárosi találkozók szervezését is, idén erre augusztus 11-12-én kerül sor, melynek keretében testvértelepülési megállapodás kerülhet aláírásra az erdélyi Csíkszentkirállyal. Hamarosan átadjuk az elmúlt év során felújított, illetve megépített szennyvíztisztítóinkat is. Folytatjuk az egységes fásítási programunkat. A munka annak ellenére megy tovább, hogy a kiültetett csemeték 15–20 százalékát máris tönkretették.

– Mikor mondaná azt, hogy elégedetten zárul az Ön számára 2007?
– Elégedett akkor lennék, ha azokat a község arculatát formáló fejlesztéseket, amelyeket éppen a lakosság érdekében hajtunk végre, olyan állapotban hagynák, milyenben mi átadjuk. Ezzel a település közbiztonsági helyzetére is célzok. Az elmúlt évben drámai fordulat következett be a Zalakomárban elkövetett bűncselekmények számában. Szinte mindennapossá váltak a nem csupán éjszaka, de világos nappal is elkövetett baromfilopások, hűtőláda-kifosztások(!), lakásbetörések, gépjármű-feltörések, és az elkövetők nem riadnak vissza a lakosság megfenyegetésétől sem.

Folyamatosan szállítják a frissen kivágott akácfát világos nappal személygépkocsik utánfutóin, lovas kocsikon több lakóház udvarára, minden következmény nélkül. Nincsenek biztonságban a mezőgazdasági területek sem. Mind nagyobb arányban fordul elő gyermekkorúak bűnözése. Állandóak a fémlopások, de némelyek rendszeresen veszélyeztetik a közlekedés biztonságát is. A becsületesen élők nem érezhetik magukat biztonságban. A rendőrségi statisztikák szerint Zalakomárban folyamatos a rendőri jelenlét, de ezt az itt lakók nem érzékelik.

– Aggasztó és riasztó, amiket elmondott. Polgárőrség alakítása nem enyhítene a helyzeten?
– Mintegy 10 éven át működött polgárőrség, ám 70–80 éves jószándékú emberekkel ezt a feladatot nem lehet végezni. Jelenleg is van ilyen irányú kezdeményezés, de amíg legalább 40 tettre kész fiatal, vagy középkorú nem vállalja, addig ez a törekvés csírájában elhal. A fiatalabbak dolgoznak, de az az igazság, hogy legtöbbjük azért nem vállalja a polgárőrséget, mert nem akar konfrontálódni a bűnözőkkel. Amíg nem lesz távolabbról idevezényelt, a tisztességesen élők nyugalmáért Zalakomárban dolgozó rendőrség, megoldást egy őrző-védő cég foglalkoztatása jelenthetne, ezen gondolkozunk.

Persze, azért jó híreim is vannak még – teszi hozzá Varga Miklós. – Minden komoly gond ellenére a lakosság egy része összetart, számos civil szerveződés jön létre, akik viszont Zalakomár jó hírét viszik el mindenfelé. Itt van például a Péczely Attila Népzenei Csoport, amely tavaly országos ezüst minősítést szerzett. A Zalakomári Dalkör 2006-ben Hévízen, az első országos bordalfesztiválon első díjat kapott. Büszkék vagyunk arra, hogy a népdalkör idén a megye napján Közművelődési Nívódíjat vehet át.

Mozgolódnak a fiataljaink is: a Sorry Művészeti Csoport és a Blasek Junior csapat sokszor örvendezteti meg a falubelieket moderntánc- és könnyűzenei bemutatóival. Nemrég alakult meg egy színjátszó kör is, reméljük, nemsokára ők is elénk lépnek. A sportegyesület szakosztályai – asztalitenisz, labdarúgás és teke – is szép eredményeket érnek el. Nagyon bízom abban, hogy Zalakomárról szólva az embereknek nem a riasztó bűnözési statisztikák, hanem az elért eredmények, a nívósan szereplő művészeti csoportok jutnak eszébe az elkövetkezendő időszakban.

vissza az elejére