TÉRSÉGI ÖSSZEFOGÁST SÜRGETNEK
Január elején került sor Lentiben a városnapi rendezvényre, amelyen számos önkormányzati kitüntetést és tiszteletbeli polgár címet adott át Nógrádi László, a Kerka-parti város polgármestere.
Az
ünnepi program szentmisével vette kezdetét, amelyet Tüske József
esperes-plébános és dr. Márfi Gyula veszprémi érsek koncelebrált.
A városi művelődési központban megrendezett ünnepi műsor keretében Nógrádi
László polgármester mondott beszédet, ugyanis a díszvendégnek meghívott Prof.
Dr. Papp Lajos szívsebész egészségi állapotára hivatkozva nem tudott megjelenni,
hasonlóan Mádl Ferenc volt köztársasági elnökhöz, aki levélben üzent és kívánt
minden jót a lentieknek.
Nógrádi László ünnepi beszédében kiemelte: a határmentiség az elmúlt évtizedekben egyfajta elzártságot jelentett a település számára, ami kedvezőtlen volt. Ugyanakkor a földrajzi-politikai helyzet pozitívumokat is hordozott magában: például ide telepítettek egy laktanyát, aminek nagy előnye volt, hogy a város és a térség lakóinak éveken át biztos megélhetést jelentett. Az életszínvonalra azonban a térségre jellemző aprófalvas településszerkezet, a kevéssé iparosodott vidék is rányomta a bélyegét.
– Most Európa újraegyesítése zajlik, a szlovénok velünk együtt lettek a
közösség tagjai, s reméljük, hogy hamarosan a horvátok is csatlakoznak hozzánk –
mondta. – Össze kell fognunk ebben a térségben, mindannyiunknak együtt kell
dolgozni a közös célokért, hogy Lenti Európa széléből, a jugoszláv
határmentiségből most Európa szíve legyen, hiszen négy főváros is közelebb van
Lentihez, mint Budapest.
A köszöntő beszéd után került sor a hagyományos tiszteletbeli polgár címek
kiosztására, amelyeket Nógrádi László polgármester adott át az érintetteknek.
Több éves képviselői munkásságáért Lenti Városért díjjal tüntették ki Kunos Gábort, aki a helyi önkormányzat megalakulása óta dolgozott a városért. Pro Urbe-díjjal ismerték el Dr. Dobszay János volt járási ügyész munkáját, aki 1956-ban a forradalmi tanács tagjaként a helyi népfelkelés meghatározó alakja volt. Közigazgatásért-díjat kapott Császár Dezső rendőr alezredes, az Egészségügyért-díjjal pedig dr. Mészárovics Gabriella fogszakorvost tüntette ki a helyi önkormányzat.
Szabó Gotthárdné, a bölcsőde gyermekgondozója vehette át a Szociális gondoskodásért és gyermekvédelemért-díjat, a Közművelődésért-díjjal pedig Tamása Tibort tüntették ki, aki már több éve segíti a helyi művelődési központ munkáját. Lenti Város Oktatásáért-díjat vehetett át Imre Istvánné, a Vörösmarty Mihály Általános Iskola tanára, valamint Váradi Tiborné óvónő.
A Vörösmarty Általános Iskola testnevelés szakos tanára, Horváthné Hajba Györgyi a Város Ifjúsági Sportjáért-díjat kapott, míg a gazdasági tevékenység elismeréseként adható kitüntetést a Zalaerdő Zrt. négyes számú erdészetének igazgatója, Keszi László kapta.
A két évvel ezelőtti sikertelen, kettős állampolgárságról szóló népszavazás
nyomán alapította meg az önkormányzat a „Lenti Város Tiszteletbeli Polgára”
címet, amelyet a határon túli magyarok boldogulását támogatók kaphatnak.
Az idén hatan vehették át az elismerést: dr. Göncz László történész, a
Muravidéki Magyar Nemzetiségi és Művelődési Intézet igazgatója, Király Ferenc
Munkácsy-díjas szobrász, a Muravidék meghatározó kortárs szobrászművésze, Kiss
Dénes babérkoszorús költő, szerkesztő, a Magyar Írók Egyesületének főtitkára,
Tomislav Santak lendvai plébános, Varga Mihály volt pénzügyminiszter, valamint
Kondor Katalin, a Magyar Rádió elnöke.
GARABONCI KLUB NÉPSZERŰSÍTI AZ OFF-ROADOT
Dinamikusan gyarapodik a garabonci off-roadosok létszáma, tavaly már versenyt is rendeztek a terepjárók szerelmesei számára. Gyakran túráznak az erdőkben, aminek bizony az erdészek nem örülnek, pedig az autósok ügyelnek arra, hogy senkinek ne okozzanak kárt. Ha valaki mégsem figyel oda e szabályra, kizárják.
–
Hat évvel ezelőtt jártam először Somogybabodon, ami köztudottan az off-road
„Mekkája“ – idézi fel a „nagy szerelem“ kezdeteit Nagy Zoltán, a garabonci
Kis-Balaton Off-Road Klub alapító elnöke. – Mindig fájt, hogy csak nézni tudtam
a tetőig sáros gépeket, s nem élhettem át én is a sárral folytatott küzdelmet.
Három évre rá már saját autóval mentem ki, akkor végleg megcsapott az off-road
szele, s azóta magam is terepes gépet hajtok. A rokonaim először azt gondolták,
hogy ez is csak egy múló hóbort, de most már rájöttek arra, hogy sokkal több
annál.
Szenvedély, olyan, mint másnak a Forma-1. 2004-ben az egyik haverommal megint elmentünk Somogybabodra, s ott azt mondtam: gyerekek, jövőre már klubként jövünk vissza. Egy évvel később, 2005 januárjában alakítottuk meg a Kis-Balaton Off-Road Klubot. Azóta folyamatosan bővül a tagjaink létszáma, akik a közeli településeken, többek között Garaboncon, Nagykanizsán, Nagyradán, Újudvaron, Gelseszigeten élnek – mondta.
A csapathoz most csatlakoznak a környék quadosai is, akikkel tovább nő a klub tagjainak száma. Közben az off-roadosok pályát is készítettek egy szanált szőlőbirtokon Garabonc határában, s idén tovább bővítik a „gyakorlóteret“. A garabonci terepjárósok tavaly már versenyt rendeztek, de havonta többször túrákat is lebonyolítanak – valamiért azonban az erdészek ezt nem fogadják kitörő örömmel...
– Még sok egyeztetés kell ahhoz, hogy ne ódzkodjanak tőlünk, s ne az erdők ellenségét lássák bennünk – mondja Nagy Zoltán. – Pedig vigyázunk az erdei utakra, azt is kértük, hogy jelöljenek ki számunkra túraútvonalakat, azonban eddig még elzárkóztak ettől. Van, aki az autóink által keltett zajra hivatkozik, de én erre azt szoktam válaszolni, hogy ők is terepjáróval járnak az erdőben...
FELSZÁMOLTÁK A ROMATELEPEKET
A közelmúltban adták át Galambokon azokat az új házakat, amelyek révén megtörténhetett a romatelepek felszámolása a településen. Az önkormányzat még tavaly jutott több mint hatvannégymillió forintos támogatáshoz az Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium romatelepek felszámolását célzó pályázatán.
Kiss
Tóth László polgármester lapunknak elmondta: huszonnégy főnek hat lakást
építettek a település két romatelepe helyett, mintegy negyvennégymillió
forintból. A fennmaradó összeget iskoláztatásra, óvodai ellátásra, és egy új,
mindenki által használható, nyolcvan négyzetméteres iskolai vizesblokk
kialakítására fordították.
Az új lakások három telken épültek fel, két területet az önkormányzat vásárolt
meg, a harmadikat pedig önrészként ajánlotta fel a programba, amelynek nem csak
a lakhatási körülmények megváltoztatása, hanem egy komplex integrációs folyamat
megvalósítása, a tudatformálás a célja.
A szakemberek azt remélik, hogy a támogatás révén emelkedik a romák önmagukkal szemben támasztott elvárása is, annál is inkább, mert az önkormányzat egyedi megállapodást kötött minden családdal, amelyben az új lakásért cserébe bizony követelményeket is támaszt az abban lakókkal szemben: többek közt az ingatlan állagának megóvását, a gyermekek iskoláztatását, illetve a szülők munkavállalásának kérdését szabályozzák. A követelmények megfelelő teljesítése esetén öt év múlva a családok tulajdonába kerülhetnek az ingatlanok, addig az önkormányzat azok tulajdonosa.
Kiss Tóth László lapunknak azt is elmondta, hogy az ezerkettőszáz lelkes Galambok lakosságának harminc százaléka roma származású, s a későbbiekben egy újabb pályázat révén talán lehetőség nyílik – a mostanihoz hasonlóan – a legmostohább körülmények között élők életkörülményeinek javítására is.
– A programnak van folytatása, egy tanoda-projektet indítottunk el, amely azt jelenti, hogy a hátrányos helyzetű gyermekek délutánonként egyfajta felzárkóztatáson vesznek részt. Ugyancsak a program keretében egy főt egy éven keresztül havi tizennyolcezer forintos szociális támogatásban részesítünk, a Zala Megyei Munkaügyi Központ pedig négy fő számára munkát biztosít. A családoknak fejenként kétszázötvenezer forint értékben letelepedési támogatást is nyújtunk, amit eszközbeszerzésre, például mosógép-vásárlásra fordíthatnak – mondta Kiss Tóth László, aki utalt arra is: szociális munkás segíti a családoknak az újfajta életvitel elsajátítását.