Az érszűkületnek amputáció a vége?
SORBAN ÁLLNAK AZ ÁGYAKÉRT
Tizenöt finanszírozott és 8 önköltséges ággyal várja az ápolásra szorulókat a zalaegerszegi megyei kórház legifjabb osztálya. A szeptember eleje óta működő ápolási osztályt a múlt héten avatták fel ünnepélyes keretek között. Az új egység a pózvai telephelyen, a volt bőrgyógyászat helyén talált otthonra. A kialakítás mintegy 10 millió forintos költségét saját erejéből teremtette elő a kórház.
–
Régi igény volt kórházunkban egy olyan osztály létrehozása, amely azokat a
betegeket fogadja, akiknek állapota nem indokolja a folyamatos orvosi ellátást,
átmenetileg azonban szükségük van megfelelő szakápolásra – beszélt az
előzményekről avatóbeszédében dr. Csidei Irén főigazgató. –
Struktúramódosítással sikerült helyet találnunk az új funkciónak. Teljes
egészében újjávarázsoltuk a régi bőrgyógyászatot.
Az ápolási osztályon 2, illetve 4 ágyas kórtermekben fogadják a betegeket. Bekerülni előjegyzés alapján lehet. Elsőbbséget élveznek a kórház más osztályairól áthelyezésre váró, illetve az osztály ellátási területéhez tartozó, háziorvosi beutalóval érkező ápolásra szorulók. Kizárja a felvételt, ha a beteg folyamatosan orvosi ellátást igényel, ha fertőző, vagy aktív pszichiátriai betegsége van, ha daganatos betegségben szenved, illetve a bőr minden rétegét érintő szövetkárosodása, vagy súlyosabb akut, krónikus sebe van.
A betegek részére 24 órás ápolási felügyeletet és gondozást biztosítanak az ápolási osztályon. Heti egy alkalommal látogatja őket orvos, emellett rendszeres a gyógytorna, a masszázs, a pszichés gondozás, de léteznek egyénre szabott foglalkozások is. Mindezért a 15, egészségbiztosító által finanszírozott ágyon napi 400, míg a további 8 önköltséges ágyon napi 5600 forintot kell fizetni.
Szekér Tamás osztályvezető ápolótól megtudtuk, a mai napig 25 beteget ápoltak az osztályon. Valamennyien az OEP által támogatott szolgáltatást vették igénybe, a 8 önköltséges ágyra még nem volt jelentkező. Előjegyzésre 11-en várnak, ők is az egészségbiztosító által támogatott helyek valamelyikére szeretnének bejutni.
– Már most látjuk, hogy nagyobb az igény az ápolás iránt, mint amit ki tudunk elégíteni – fűzte hozzá dr. Csidei Irén. – A 15 OEP-finanszírozott ágyon maximum 90 napot tölthetnek a beutalóval érkező ápoltak, ám még így is sorban állás van. Éppen ezért pályázni kívánunk. A jövő évtől szeretnénk kiterjeszteni az egészségbiztosító támogatását a jelenleg még önköltséges formában működő 8 ágyra is.
Hogy milyen nagy igény van az ápolási osztály nyújtotta szolgáltatásra, azt Nagy Kálmán, a megyei közgyűlés alelnöke számokkal is alátámasztotta az avatóünnepségen. Mint elmondta, Zalában az országos átlagnál erőteljesebb az elöregedés. Jelenleg a lakosság 20 százaléka 60 évesnél idősebb.
Az ápolási osztály jelenlegi lakói láthatóan jól érzik magukat. Mint mondják, nagyon kedvesek velük a nővérek, ápolók. Sokat segítenek nekik a gyógyulás felé vezető úton. Németh Gyuláné például szeptember 1-je óta lakója az ápolási osztálynak. Egyedül él, és mivel önmagát ellátni nem képes, az orvosa javaslatára került a kórház legifjabb egységébe. A 90 nap letelte után lányához költözik, ő viseli majd gondját munkája mellett.
NÉMET IDŐSGONDOZÓK ZALAI TAPASZTALATSZERZÉSEN
A Leonardo-Lifelong Learning program keretében 18 fős német szakmai delegáció tartózkodott öt napig Zala megyében, hogy tanulmányozzák a magyar idősellátási rendszert és a kapcsolódó képzési formákat. A több országot érintő projekt zalai partnerei a megyei önkormányzat és a Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar Zalaegerszegi Képzési Központja. A szakmai csoport már másodszor tartózkodik hazánkban, egyébként 11. alkalommal tesznek tanulmányutat Európában.
A
zalaiakkal való kapcsolat nyolc éve tart, aminek köszönhetően a helyi
szakemberek is már két alkalommal látogattak Németországba, az ottani
ellátórendszert vizsgálva.
Juhász Éva, a tudományegyetem docense évek óta rendszeresen részt vesz uniós
projektek kidolgozásában. Elmondta: ebben az évben már benyújtottak a megyével
közösen egy pályázatot, mely az egységes európai szakképzés mellett a
nyelvtanulást is magába foglalja. Mivel az idén visszautasították, jövőre más
paraméterekkel ismét benyújtják a tervüket.
Említett néhány különbséget a magyar és a német idősgondozási rendszer között. Lényeges, hogy Németországban nincsen sorbanállás, bár az állami fenntartású intézményekbe ott is nehezebb bejutni, mint a többségi magánotthonokba. Különböző árkategóriájúak az otthonok, vannak melyek csak ápolási célt szolgálnak, valamint más biztosítási rendszerre épülnek.
Németországban már régebben felkészültek a társadalom elöregedésével együtt
járó igények kielégítésére, amit mutat az is, hogy náluk már az alapképzésben is
megjelenik a geriátriai ápoló képzés, míg nálunk csak egészségügyi vagy
szociális képzés van jelenleg.
Azért van mit tanulniuk tőlünk, jegyezte meg az előadó. Éppen a fejlettebb
technika okozza, hogy náluk az ellátás kevésbé személyes jellegű. Sok feladat
gépesített, ezért nem párokban dolgoznak a nővérek.
Dr. Sifter Rózsa megyei főjegyző a találkozón hozzáfűzte, az önkormányzatok a legelesettebb emberekről gondoskodnak, akiknek az ellátását a család már nem tudja felvállalni. A feladat megoldását nehezíti az egyre romló gazdasági helyzet és a csökkenő finanszírozás, valamint Zalában a kistelepüléses szerkezet még további problémák forrása.
A megyei önkormányzat ennek ellenére mindent megtesz, hogy mindenki az
állapotának megfelelő ellátásban részesülhessen. Jelenleg Zalában 1500
bentlakásos férőhely van, ebből 796 áll az idősek rendelkezésére. Jelenleg is
folyamatban van három 50 férőhelyes idősotthon kialakítása.
A német csoport Zalaegerszegen több idősellátó intézménybe látogatott el. Külön
érdeklődéssel tekintettek az idősklubokra, mert náluk ilyen nem létezik.
AZ IDŐBEN ELKEZDETT KEZELÉSSEL ELKERÜLHETŐ A TRAGÉDIA
Az érszűkületnek amputáció a vége?
Oly sokat hallhattunk a jemeni sebész feltalálóról, dr. Khaled Nashwanról (képünkön) és találmányáról, akit számos nemzetközi rangos díjjal tüntettek ki, 2006-ban elnyerte Magyarország Év feltalálójának címét. Őt és találmányát hazai és nemzetközi érdeklődés egyaránt kíséri. Ez nem véletlen, hiszen találmánya egy olyan betegséget kezel, amely ma már népbetegségnek számít, vagyis az érszűkületet.
Az
érszűkület sok esetben a beteg életét elkeserítő állapothoz vezet, vagyis a láb
elvesztéséhez, az amputációhoz. Hazánkban évente ötezer lábat amputálnak, de
nemzetközi szinten becslések szerint közel egymillió végtagot amputálnak. Az
érszűkület nem csak az erek szűkületét jelenti, hanem a mozgás, az optimizmus, a
remény és a kedélyállapot szűkületét is jelenti. Hiszen a betegség képes
megingatni az ember mozgását, keresőképességét és a nyugalmát. Tehát egy
alattomos betegségről van szó.
Rengetegen áldozatul esnek az e betegségből adódó szövődményeknek, mert sokan ízületi betegségnek vagy egyéb betegségnek tulajdonítják az érszűkület tüneteit, így évek múlnak el úgy, hogy a beteg állapota szinte észrevétlenül egyre rosszabb lesz, egyesek azonban csak akkor kezdenek el vele foglalkozni, amikor már későn vagy keveset lehet tenni ellene. Észrevehető, hogy az érszűkületről szóló sajtóbeli felvilágosítás egyre több betegnek támpontot adott, egyre többen fedezhették fel az eddig más betegségnek vagy állapotnak tulajdonított tünetek hátterét.
Ezért úgy gondoljuk, hogy időről-időre szükséges tájékoztatást adni a kezelési lehetőségekről. Nagy örömöt jelentett az érszűkületet kezelő Nashwan–Parasound eljárás bevezetése az ország egyre több városába, így Zala megyébe is. Azóta egyre többen újra élvezhetik a gyógyulás örömét. Ezzel a találmánnyal egy új és igen hatékony lehetőség kínálkozott az érszűkület konzervatív (nem műtéti eljárás) terápiájában és megelőzésében, fájdalommentesen!
Egy ilyen segítség örömét azok tudják legjobban megízlelni, akik hosszú elkeseredettségben vagy reménytelenség tudatában élnek és éltek, mint például az a 67 éves nőbeteg, akinek elviselhetetlen panaszai voltak, járástávolsága 50 méter volt, rossz állapotú erei miatt műtéti megoldás már nem jöhetett szóba, elviselhetetlen panaszainak megoldására úgy tünt, hogy nem maradt semmi más, mint az amputáció.
A sikeres keresés után talált rá a Nashwan-Parasound eljárással foglalkozó Centrumra, ahol 20 kezelés után fényt kezdett látni az alagút végén. Járástávolsága ma már 1500 méterre javult, az otthoni lépcsőkorlátra már nincs szüksége, a kínzó éjszakai fájdalmaknak vége lett. Lánya újra örülhetett édesanyja mosolyának.
Elengedhetetlenül fontos időben felfedezni az érszűkület meglétét és minél hamarabb szakemberhez fordulni, de még ennél is fontosabb a megelőzés. Figyelmeztető jelek lehetnek, ha nyugalomban vagy terhelésre mással nem magyarázható végtagi fájdalom jelentkezik, ha olyan tünetek jelentkeznek, mint például a járástávolság csökkenése, sápadt-hideg végtag, a végtag(ok) zsibbadtsága, férfiaknál jelentkező szexuális zavarok, fejfájás-fülzúgás, szédülés és fáradékonyság.
Az érszűkület kialakulásában kockázati tényezőt jelent a dohányzás, a cukorbetegség, a magas vérzsír- és koleszterinszint, a magas vérnyomás és a családi halmozódás (örökletes). Emellett szerepet játszik még az életkor, az elhízás, a mozgásszegény életmód és a stressz, ezek megléténél a megelőzés nagy jelentőséggel bír. A zalaegerszegi és hévízi Centrum vezetősége azzal a jó hírrel szolgált szerkesztőségünknek, hogy a magyar állampolgárok októbertől visszavonásig 60%-os kedvezményt adnak. A kezelésekkel kapcsolatos felvilágosítás: 06-20/920-4447, 06-30/595-4344, 06-70/620-4121