Cukorperec-fesztivál Orosztonyban
SZÉPÜL ÉS GYARAPODIK BABOSDÖBRÉTE
Rendezett utcák, virágos porták jelzik: Babosdöbrétét kedvelik lakói. A megyeszékhely közeli településen 2000-ben a millenniumi zászló átadásának alkalmával gyulladt fel a gázláng, majd hat év múlva, 2006 augusztusában a szennyvízhálózat kiépítését ünnepelhette a falu és két településrésze, Kökényesmindszent és Rám lakossága. Teljessé vált tehát az infrastruktúra a községben, amelynek viszonylagos elzártságából adódó nyugalma legfőbb értékei közé tartozik.
Vigyázzák
is az ott élők; ottjártunkkor Kis János polgármester a rendőrséggel és a
közlekedési hatóságokkal éppen helyszíni szemlén vett részt Kökényesmindszenten,
melynek lakói a forgalomcsillapítás és sebességkorlátozás érdekében emelték fel
szavukat. Meg is állapodtak abban, hogy a településrész bevezető útjain
fekvőrendőrt és figyelmeztető táblát helyeznek ki.
– A közműrendszerek kialakítását követően az internet-infrastruktúra kiépítését vettük tervbe. Kökényesmindszenten mikrohullámú internet-hozzáférést létesítettünk, mely beruházásnak több mint felét, vagyis 250 ezer forintot önkormányzatunk biztosította. A falurész domborzati viszonyai miatt döntöttünk e mellett, mivel más megoldás nem jöhetett szóba – tájékoztatott Kis János.
– Rám településrészben az egyik telefonszolgáltató optikai kábelt fektet, így az ott élők is hamarosan szélessávú internet-hozzáféréshez juthatnak. Babosdöbrétén pedig a Zelka húz ki optikai kábelt. Munkatársai a közelmúltban tájékoztatót tartottak a megrendelhető kábeltévé- és internet-előfizetési csomagokról. A lakosság örömmel vette a lehetőséget, hiszen az élet szinte minden területének szükséges velejárója már a világháló használata.
Babosdöbréte építészeti értékeihez a római katolikus templom mellett – melynek kriptájában a besenyői és velkei Skublics-család nyugszik – az 1800-as években épült uradalmi kastély is hozzátartozik. A romos állapotában is szép épület rekonstrukciója régóta terve az önkormányzatnak.
– Engedélyes tervekkel rendelkezünk a kastélyfelújítás tekintetében. Szerződést kötöttünk, valamint a teljes dokumentációt átadtuk annak a pályázatfigyelő cégnek, amelynek feladata, hogy segítsenek bennünket ebben a beruházási szándékban. Legfrissebb információ ezzel kapcsolatban, hogy november 25-én a nyugat-dunántúli regionális operatív programba befogadják pályázatunkat. A teljes rekonstrukció várható költsége 150 millió forint, mely összeg 85 százaléka biztosítását ettől a programtól várjuk. Ha minden a reményeink szerint alakul, egy év múlva megkezdődhet a beruházás – avatott a részletekbe a polgármester.
A
rekonstrukció céljairól Kis János elmondta, korabeli építészeti jegyeinek
megőrzésével újítanák fel az épületet, amelyet új funkciókkal szeretnének
ellátni azzal, hogy oda költöztetnék a település intézményi egységeit, a
polgármesteri hivatalt, a teleházat és a könyvtárt, valamint a sport- és a
lövészklub is kapna egy-egy helyiséget. Ha valóra válik a beruházás,
Babosdöbréte nemcsak egy impozáns közösségi házzal, hanem egy szép területtel is
gyarapodik.
A kastély környéki háromezer négyzetméteres zöldterületet is rendezni kívánja az önkormányzat, ide játszóteret, amelynek engedélyezési terve már elkészült, szeretne kialakítani. A végső cél pedig az, hogy a szomszédos futballpályával együtt egy kulturális, szórakoztató és sportcentrum létesüljön a lakosság örömére.
– Idén másfél millió forint pályázati támogatást nyertünk a Leader-program keretében. Ebből az összegből három buszvárót újítunk meg, a negyediket pedig önerőből, valamint útjelző táblákat helyezünk ki – folytatta a beszélgetést a polgármester. – A Leader-program következő pályázati kiírására is számítunk. Ennek érdekében a Göcsej–Közép-Zala helyi akciócsoportot, amelyhez tartozunk, nemrég kibővítettük.
Az új elvárásoknak megfelelően Vasvár székhellyel hoztuk létre az új akciócsoportot, amely területileg Göcsejt, Észak-Zalát és a vasvári térséget érinti. Ha pedig a lélekszámot tekintjük, akkor 33 ezer lakos életfeltételeit és lehetőségeit javító fejlesztési programokkal élhetünk a jövőben. Az új akciócsoportnak Zalában Nagypáliban és Becsvölgyén lesz irodája.
A
polgármester továbbá elmondta, a befejezett szennyvízberuházás kapcsán
garanciális javítások zajlanak a faluban. A fejlesztés magával hozta az utak
felújítását, így a belterületi úthálózat jelenlegi állapotával elégedett a
polgármester. A rámi szerpentint most tudatosan nem borították kőzúzalékkal,
mert azt tervezik, hogy 4-5 éven belül az utat a növekvő forgalom miatt teljes
szélességében aszfaltosítják.
Kis János beszélt arról is, hogy van érdeklődés a település iránt, főleg a fiatalok között, akik kisebb házakat keresnek. Üres házhelye csak az önkormányzatnak van, mégpedig három teljesen közművesített telek, amit egyenként bruttó 2,5 millió forintért árulnak.
A polgármester a község előnyei közé sorolta a jó közlekedést, körjegyzőségi székhelyük, Teskánd színvonalas iskoláját, tanuszodás óvodáját és bölcsődéjét. Megemlítette a falugondnoki szolgálatot, amely az idősek ellátása, segítése mellett az óvodások szállítását is végzi. Szólt a közterek, zöldfelületek rendezettségéről, ennek érdekében két közcélú munkást foglalkoztatnak.
Munkájuk eredményességét mutatja, hogy sokan azért hívják fel a
polgármestert, hogy köszönetet mondjanak mindezért. S ha minden jól alakul,
járda is lesz mindhárom falurészben, a tervek már elkészültek.
Babosdöbréte páratlan természeti környezetének látványát minden bizonnyal még
különlegesebbé teszi a falu határában magánberuházásban, egy 7500 négyzetméteres
területen létesülő halastó, amelyet források táplálnak majd.
SOKOLDALÚ TEVÉKENYSÉG A MEGYEI SZAKIGAZGATÁSI HIVATALNÁL
Kormányrendelet alapján a múlt év végén átalakult a mezőgazdasági szakigazgatás, s 2007. január 1-jétől már az új hivatal szolgálja az agrár ágazatot. Németh Zoltánt, a Zala megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal főigazgatóját, a Földművelésügyi Igazgatóság igazgatóját kérdeztük.
–
A Zala Megyei Állat-egészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Állomás, a Zala megyei
Növény- és Talajvédelmi Szolgálat, az FVM Zala Megyei Földművelésügyi Hivatala,
az Állami Erdészeti Szolgálat valamint a Földművelésügyi Költségvetési Iroda
Zalaegerszegi Osztálya összekapcsolásával született a Zala Megyei Mezőgazdasági
Szakigazgatási Hivatal. Mégpedig olyan formában, hogy mindegyik szakterület
megőrizte az önállóságát, így jelenleg négy: Élelmiszerlánc-biztonsági és
Állategészségügyi Igazgatóság, Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság,
Földművelésügyi Igazgatóság, Erdészeti Igazgatóság jött létre és mellettük működik a Gazdasági és Informatikai Osztály – magyarázta a főigazgató. – Mint minden újnál, eleinte érezhető volt „csikorgás”, de emberséggel, tisztelettel úrrá lettünk a nehézségeken és gyorsan sikerült kialakítani az új arculatot. Kiemelten kezelt teendők voltak az elmúlt időszakban a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatallal együttműködésben végzett úgynevezett delegált feladatok.
Hogy csak néhányat említsek: az erdészeti szakterület az erdőtelepítési, az energianövény pályázatokat intézte, a növény- és talajvédelem a szőlőkivágási ügyeket kapta meg, az állat-egészségügyi kollégák szerteágazó feladatokkal foglalkoztak, amibe beletartoztak az állattenyésztési, tejkvóta, állatjóléti támogatások. A földművelésügyi igazgatóságot a komplett területalapú támogatások kötötték le, hozzájuk tartozott az intervenciós raktározás, s itt történt a géptámogatási igények befogadása is.
– Jelenleg is ilyen feszesen dolgoznak?
– Túl vagyunk a nehéz időszakon és a napi feladatokat végezzük folyamatosan. A
földművelésügyi igazgatósághoz tartozó falugazdász hálózat folyamatosan nyújt
adatszolgáltatást a minisztériumnak a döntéshozatalhoz. Nagy figyelmet igényel
az őszi betakarítás, jelenleg is működik az aratási koordinációs bizottság,
melynek tagjai a hivatalon kívül az érdekképviseletek – Agrárkamara, Teszöv,
Hangya szövetkezet, Gabona Terméktanács, Gazdakörök – képviselői.
– Hogyan alakulnak a kukorica-feszültségek?
– Visszacsúszóban vannak a kukoricaárak. A megyében a betakarítás 25–30
százaléknál tart, kevesebb a termés, nem éri el a tavalyit, viszont majdnem
dupla áron lehet eladni. Egy éve 25 ezer forintot adtak tonnájáért, most 53–55
ezer forintért vásárolják. Ez nagyon jól jön a termelőknek az elmúlt években
tapasztalt rossz árak után, mert most megnyugodhatnak, fejlesztéseket
végezhetnek. Az aktuális feladatokhoz említeném még a gímszarvas-vadászati
szezonvégi trófeabírálatokat, azután folynak az ellenőrzések a különböző
beruházásoknál és az intervenciós raktárakban.
Cukorperec-fesztivál Orosztonyban
Falunapot és vaníliás cukorperec-fesztivált rendeztek szeptemberben Orosztonyban.
Vercz Károly polgármester lapunknak elmondta: immár ötödik alkalommal rendeznek fesztivált a helyi specialitásként ismert, tojáshabból, lisztből és vaníliás cukorból készített finomság kapcsán. A fesztivált és a falunapot ezúttal összekötötték a település világháborús hőseiről való megemlékezéssel, délelőtt szentmisével, délután pedig számos kulturális programmal várták az érdeklődőket. Többek között az Orosztonyi Roma Hagyományőrző Egyesület, a gelsei általános iskola mazsorettjei, az orosztonyi asszonykórus és a balatonmagyaródi Tornádó Táncegyüttes tagjai léptek színpadra. E napon köszöntötték a település aranydiplomás tanítóját, Tóka Lászlónét is, aki ötven évvel ezelőtt vette át oklevelét.
S hogy honnan is ered a vaníliás cukorperec hagyománya? A templomba tartó
lakodalmi menetben a vőfély szokott vinni egy üveg bort, aminek a nyakára tettek
egy vaníliás cukorperecet. Az előbbit általában egy, a lakodalmi menethez nem
tartozó barát, az utóbbit pedig barátnő szokta kapni.
Az elég bonyolult eljárással készíthető, meglehetősen költséges finomság a
településen és a térségben jelentős múltra tekint vissza, s természetesen
hagyomány a receptúra átörökítése a fiatalabb generáció számára.
BOCFÖLDE, CSATÁR ÉS SÁRHIDA
Három
település – Bocfölde, Csatár és Sárhida – összefogott és sikerrel pályázott az
Egészséges Településekért Alapítványnál, melynek nyomán az idei bocföldei
szüreti felvonulás keretében egy mobil színpadot avattak fel. A pályázat
részeként a települések külön-külön is kaptak támogatást fejlesztéseikhez. Az
átadási ünnepségen Dobrev Klárát, az Egészséges Településekért Alapítvány
elnökét – akinek levelét felolvasták – Lencsés Gabriella, az alapítvány
programvezetője képviselte.
Heller Józsefné, a pályázatot lebonyolító Bocföldéért Közalapítvány elnöke elmondta: a pályázat egy összefogást erősítő program része, melynek legfontosabb célkitűzése, hogy az érintett települések lakói még jobban közelítsenek egymáshoz. A közös pályázati elem egy mobil színpad volt, melynek kétmillió forintos költségéből 1,4 millió forintot tett ki a pályázati támogatás. A három települést érintő falufejlesztési projekt részeként Sárhidán már el is készült az új játszótér. Bocföldén pedig hamarosan megépül a falupitvar, míg Csatáron a szabadidő-központra fordítják a pályázati támogatást.
Avatóbeszédében Lencsés Gabriella kiemelte: az alapítvány a legtöbb támogatást Zala megyében adta, ami azt is jelenti, hogy itt volt a legnagyobb a hajlandóság a pályázati összegek odaítéléséhez alapvető feltételként megjelölt összefogásra. Ugyanakkor biztatta a települések vezetőit, hogy jövőre is adják be pályázataikat, hiszen az alapítvány elsősorban pont az ilyen harmonikusan együttműködő falvakat kívánja támogatni.