CSATÁR LAKOSSÁGSZÁM-NÖVEKEDÉSSEL SZÁMOL

Elkészült a rendezési terv

Csatárt Zalaegerszeg déli kapujaként is szokás említeni, ami már önmagában is utal a város közelségére – mindössze hat kilométerre van innen a megyeszékhely. Ha azonban valaki e város közeli helyen szeretett volna letelepedni a közelmúltban, nem talált volna eladó házat. A napokban elkészült a falu új rendezési terve – közel 100 új telekkel –, így remek klímája és festőien szép panorámája miatt feltételezhetően méltán kerül az érdeklődés középpontjába.

– Egy két éve elkezdett folyamat végéhez értünk azzal, hogy most kezünkben van a település új rendezési terve – mondta lapunknak Mátyás László, Csatár polgármestere. – Ennek azért van különösen nagy jelentősége, mivel az 1976-ban készült rendezési terv már nem nyújtott további lehetőséget a fejlesztésre.

A részletek kidolgozására a számos referenciamunkával rendelkező Koller és Társa Tervező Kft.-t kértük fel, amely cég több, hasonló domborzati viszonyokkal rendelkező településsel – így Siklóssal és Tenkessel is – működött már együtt.

– Volt-e bármilyen önkormányzati szempont, melyet a tervező cégnek szem előtt kellett tartani?
– Az önkormányzat részéről kérés volt, hogy ne tömegeket vonzó rendezési terv készüljön, s hogy a természet adta lehetőségeket messzemenőkig vegyék figyelembe a telkek kialakításánál. A célunkhoz – vagyis, hogy a mostani 560 főről 2017-re 700 főre emelkedjen a falu lakossága – a településfejlesztési terv igazodik. Csatár történeti kialakulásának, jelen társadalmának, valamint táji adottságainak megismerése után kirajzolódtak azok a lehetséges fejlesztési irányok, amelyek több évtizedre meghatározzák a település jövőjét.

– Konkrétabban?
– Talán a legfontosabb védjegye a tervnek, hogy a szeres településszerkezetet helyezi előtérbe. A telkek többsége viszonylag nagy méretű, a leendő tulajdonosok a fő építési szabályok betartása mellett építkezhetnek. Terveink között egyfajta osztrák vagy svájci településminta szerepelt, ahol a házak egymáshoz képest szellősen helyezkednek el. Minderre ráerősít, hogy a leendő településrészeket nem merőleges utak szelik majd át, hanem – alkalmazkodva a terep adta lehetőségekhez – íves megoldások lesznek.

– Mekkora területeket alakítanak ki?
– A falu különböző pontjain mintegy 100 új telek szerepel a fejlesztési tervben, ezek méretüket tekintve 800, 1200 és 1500 négyzetméteresek. Azért jelöltünk ki több helyet is, mert – nézetünk szerint – egy település akkor jó, ha „kockásítva“ van, szemben az elnyújtott faluképpel. Az érdeklődésre talán leginkább számot tartó halastó környékének a rendezésére külön hangsúlyt fektettünk. A döntés értelmében a halastó partját közvetlenül nem lehet a jövőben beépíteni. Ugyanakkor a tóra néző dombok – az onnan kínálkozó panoráma miatt – talán még inkább elnyerhetik a Csatár iránt érdeklődők tetszését.

– Ha már a tónál tartunk, itt mekkora telkeket kínálnak?
– A tó keleti részén 1500 négyzetméteres telkeket jelöltünk ki a tervben, persze nem zárjuk ki, hogy telekösszevonással ezek még nagyobbak legyenek. A tó nyugati részén ugyanakkor sportolásra, szabadidős tevékenységekre alkalmas épületek, létesítmények megépítését engedélyezzük. Ugyanezen az oldalon – a tótól nem messze – egy egybefüggő, úgynevezett tartalékterületet is fenntartunk, melyet olyan vállalkozóknak szeretnénk értékesíteni, akik egy, az elképzeléseinkkel egybeeső falusias lakópark építésében látnának fantáziát.

– Említette, hogy kisebb telkeket is kijelöltek.
– Lehetőséget kínálunk a Táncsics és az Ady utcák folytatásaként létrejövő területen 800 négyzetméteres telkek megvételére. Itt kétsoros beépítést kínálunk a leendő lakóknak. Az Arany János és Deák Ferenc utcák határolta területen pedig egy kertvárosi lakóövezet megvalósítása a cél, itt már a nagyobb, 1200 négyzetméteres telkek is megtalálhatóak.

– Talán külön figyelmet érdemel a műemléktemplom körüli telekkijelölés. Mit kell minderről tudni?
– Ezen a területen évszázadokkal ezelőtt már voltak lakóházak, nem volt hát kérdés, hogy a templomtól nyugatra található területen is jelölünk ki telkeket. Itt azonban némi megkötéssel kell számolniuk a leendő tulajdonosoknak, ugyanis az építkezés során tekintettel kell lenni a műemlékre.

– Miért választják az építkezés előtt állók Csatárt?
– Csatár Zalaegerszegtől mindössze hat kilométerre van, s e közelség ellenére – a szakértők is kétkedve konstatálták – a falu klímájának, levegőjének tisztaságára vonatkozó adatok kiválóak, amire persze van magyarázat: a falut körülvevő dombok kellő védelmet nyújtanak, s mindeközben – zsáktelepülés lévén – nincs átmenő forgalom. A hely előnye ezen kívül, hogy a telkek kialakításakor rendelkeznek majd az összes infrastruktúrával.

Mozgalmas településünk kulturális élete is, hiszen a néptánccsoport és a 31 éve működő Pávakör is aktív, csakúgy, mint a sportegyesület, a horgászegyesület, a vöröskeresztes szervezet és a nemrég megalakult nyugdíjasok és egyedülállók klubja. Elmondható tehát, hogy óvodás kortól egészen idős korig adott a kulturális lehetőség. A faluban van óvoda, orvosi rendelő és több bolt is, az iskolások pedig a szomszédos Bocföldére járnak.

– Milyen terveket dédelgetnek a jövőre vonatkozóan?
– Az előttünk álló évek legfontosabb feladatai között lesznek a belterületi utak felújítása, a faluközpont kiépítése, felújítása, a belterületi csapadékvíz-elvezetés kiépítése, valamint a falusi turizmus fejlesztése, ezen belül a túraútvonalak, sétányok, borutak és pihenőparkok létesítése.

– Mire számítanak a rendezési terv meghirdetését követően? Hol lehet érdeklődni a telkek után?
– Elsősorban azért tesszük közzé mindezt, hogy felmérjük az igényeket. A telkek tényleges kialakítását ugyanis ott kezdenénk, ahol a legnagyobb érdeklődés mutatkozik. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy a tó környéke lesz a „legkapósabb“. Nem titok, hogy a telekkialakítást az önkormányzat saját hatáskörében végzi. Nem az a cél ugyanis, hogy csillagászati áron keljenek el a területek – s ezzel anyagilag jól járjon bárki is –, hanem hogy nőjön a település lakosságszáma.

– Milyen árat szabnak a telkek négyzetméteréért?
– 2003-ban, amikor is 17 telket értékesített az önkormányzat – megindítva ezzel a betelepülés folyamatát –, 2500 forintért adtuk négyzetméterét a teleknek. Ma – az ingatlanpiac jelenlegi helyzetét figyelembe véve – 3000 forintban kívánjuk megállapítani a területek négyzetméterét. De ha már az anyagi lehetőségekről beszélünk, nem árt megemlíteni, hogy az első lakáshoz jutók valamint a fiatal házasok egyedi elbírálás alapján akár 300 ezer forint támogatáshoz is juthatnak letelepedésük esetén.

Aki építkezni szeretne ezen a környéken, vagy város közeli megoldáson töri a fejét, annak mindenképpen javasoljuk, hogy tekintse meg településünket. Elkötelezett híve vagyok ennek a falufejlesztési tervnek, így – igény esetén – minden érdeklődőt személyesen is elkísérek a terepszemle során.

(Seres Péter)

vissza az elejére