Lemondott társelnöki posztjáról
BENYOMULT A POLITIKA A LEADER-CSOPORTOKBA
Zalalövő polgármestere, Kozma János helyett a zalaszentiváni polgármester, Dormán Miklós lett a Zalai Témautak helyi Leader-közösség elnöke. Többen sérelmezik a történteket, úgy vélik, ismét a politika érvényesítette az akaratát.
A Zalai Témautak Helyi Közösségnek 204 tagja van, köztük önkormányzatok, civil szervezetek és vállalkozók. A megalakuláskor a csoport élére a térség legnagyobb településének számító Zalalövő polgármesterét, Kozma Jánost választották, aki október közepe óta betegszabadságon van. Mint Kozma János elmondta: néhány nappal karácsony előtt megkereste dr. Pupp Ákos, a zalaegerszegi Helyi Vidékfejlesztési Iroda vezetője, s arról érdeklődött, betegsége miatt el tudja-e látni a továbbiakban a csoport vezetésével kapcsolatos feladatokat? Ami ezután történt, az sokak szerint színtiszta politika.
– Tavaly októberben kerültem kórházba, s a betegségem miatt azóta valóban nem tudok részt venni az üléseken. Ezért nem is ragaszkodtam az elnöki poszthoz, s amikor a helyi vidékfejlesztési iroda vezetője megkeresett, jeleztem neki, jó megoldásnak tartottam volna a helyettesítésemet is, hiszen az önkormányzatnál is helyettesít Vertetics László alpolgármester, de dr. Pupp Ákos azt mondta, ez ilyen formában nem megoldható.
Pedig az önkormányzati törvény kimondja, hogy a polgármester megbízás alapján helyettesíthető az alpolgármesterrel – mondta lapunknak Kozma János. – Közöltem, hogy hajlandó vagyok lemondani a Leader-csoport elnöki tisztségéről, de csak és kizárólag Vertetics László javára, mert így látom biztosítottnak Zalalövő érdekeinek érvényesítését. Véleményem szerint azonban nem ez volt a cél, hanem valami más.
Miután álláspontomat közöltem, viharos gyorsasággal összehívták a Leader-közösség ülését, amelyen azonban nem az általam kijelölt és kért Vertetics Lászlót, hanem Zalaszentiván polgármesterét, Dormán Miklóst választották elnökké. Véleményem szerint a betegségemet kihasználva politikai döntés született. Félreértés ne essék, nem azt sérelmezem, hogy már nem én vagyok az elnök, hanem azt az eljárást, ahogyan lebonyolították az ügyet.
Mogyorósi József, Bagod polgármestere sem tartja minden szempontból
korrektnek és tisztességesnek az eljárást.
– Mindössze tizenketten voltunk jelen ezen az ominózus ülésen, így született a
döntés a több mint kétszáz tagból álló Leader-csoport elnökéről – mondta
érdeklődésünkre Mogyorósi József, aki megjegyezte azt is: amikor Kozma Jánost
megválasztották, nyolcvanan határoztak az elnökről, ennek fényében a két döntés
demokratizmusa között jelentős különbség mutatkozik. – Ne akarjon tizenkét ember
dönteni kétszáznégy helyett. A meghívóban egyébként nem is szerepelt
elnökválasztásról szóló napirend – mondta Mogyorósi József, aki a történtek után
lemondott alelnöki posztjáról.
Dr. Pupp Ákos, a Helyi Vidékfejlesztési Iroda vezetője kérdésünkre elmondta, miután a vezető, majd az ülésen az egyik vezetőhelyettes, Mogyorósi József is lemondott a posztjáról, veszélybe került a csoport működése, ezért volt szükség a gyors lépésre. Hozzátette azt is, hogy az új elnök, Dormán Miklós korábban alelnökként tevékenykedett a közösségben, a zalaszentiváni polgármestert annak idején nyolcvan százalékos támogatottsággal választották meg arra a posztra.
A mostani elnökcsere demokratizmusával kapcsolatban pedig leszögezte: semmi nem határozza meg, hogy mi az a létszámküszöb, amelytől kezdve határozatképes egy-egy ülés. Sőt, egy másik rendelkezés szerint elegendő az egyszerű szótöbbség, függetlenül attól, hogy azon hány tag jelent meg. Dr. Pupp Ákos jelezte: tapasztalatai szerint a közösség tagjai máskor sem képviseltették magukat sokkal nagyobb számban. Karácsony előtt néhány nappal egyébként sem lehetett számítani százszázalékos részvételre – mondta el magánvéleményét az irodavezető.
A Kozma János által javasolt Vertetics Lászlót pedig azért nem választották
elnökké, mert elhangzott ugyan javaslat a személyére, de nem kapta meg a
jelenlévők többségének szavazatát. Dr. Pupp Ákos azt is jelezte: a közösségeknek
amúgy hamarosan át kell alakulniuk egyesületté, vagy gazdasági társasággá, s
újra elnököt kell választaniuk, így voltaképpen indifferens, hogy most ki az
elnök.
Kozma János elmondta még, a történtek miatt levélben kérték a felettes
minisztérium állásfoglalását, ám eddig még nem érkezett válasz megkeresésükre.
ELÍTÉLTÉK A POLGÁRMESTERT
Lemondott társelnöki posztjáról
Rácz Józsefet, Gelse szabad demokrata kötődésű polgármesterét adócsalás bűntettében találta bűnösnek a Zalaegerszegi Városi Bíróság. Az ítélet nem jogerős, mivel vádlott és védője felmentésért és enyhítésért fellebbezett.
Dr. Beznicza Árpádtól, a Zala Megyei Bíróság sajtóreferensétől megtudtuk, Rácz József polgármestert a bíróság bűnösnek találta folytatólagosan elkövetett, adóbevételt jelentős mértékben csökkentő adócsalás bűntettében és két rendbeli, folytatólagosan elkövetett magánokirat-hamisítás vétségében. Halmazati büntetésként egy év és nyolc hónap letöltendő börtönbüntetésre, kétszázötvenezer forint pénzbüntetésre ítélték, s egy évre eltiltották a közügyektől is.
Rácz József 1997-től volt ügyvezetője az azóta felszámolt Gihon 97 Kft.-nek.
A vádirat szerint Rácz József a cég ügyvezetőjeként 2002 és 2004 között
befogadott 99 darab, két budapesti cég nevére kiállított alvállalkozói számlát.
S. T. másodrendű vádlott a számlákat bejegyezte a cég könyvelésébe, az összeg
csaknem tizennyolcmillió forintnyi áfa-tartalmát pedig levonta a fizetendő
adóból. Az adóhatóság ellenőrzése során derült ki, hogy a számlák és a megbízási
szerződések mögött nem voltak valós gazdasági események. A számlák
kibocsátójaként feltüntetett cégek vezetői a nyomozás során határozottan
cáfolták, hogy valaha is kapcsolatban álltak volna Rácz Józseffel és
vállalkozásával.
Szerettük volna megszólaltatni a polgármestert is, ám nem jártunk sikerrel,
Rácz József a sajtót kárhoztatta, amely szerinte méltánytalanul felnagyította
ügyét.
A polgármester korábban azt nyilatkozta: nem bűnös, ezért nem mond le a
polgármesteri tisztségről.
Manninger Jenő, a megyegyűlés fideszes elnöke azonban nem sokkal az ügy kipattanása után arra szólította fel Ráczot: az ítélet jogerőre emelkedéséig mondjon le a Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanácsban betöltött társelnöki posztjáról. Hangsúlyozta: etikai szempontból összeegyeztethetetlen, ha egy köztörvényes bűncselekményekkel vádolt politikus dönt uniós forrásokról.
Manninger Jenő azt is jelezte, Rácz ügye jól példázza, milyen helyzetek alakulhatnak ki a kormányzat személyzeti politikája következtében, amikor regionális szervezetekbe a demokratikus választást megkerülve, delegálás útján kerülnek tisztségviselők.
Rácz József nem sokkal ezt követően lemondott a Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanácsban betöltött társelnöki posztjáról. Helyére a szintén szabad demokrata kötődésű tótszerdahelyi polgármester, Tislér István került.
HOGYAN TOVÁBB MAGYARORSZÁG?
Mértékletesség, magyarságtudat, tisztesség és önzetlenség – e deáki tulajdonságok hiányoznak napjaink közéletéből és politikusainkból – így summázható a február másodikán első alkalommal megrendezett Kehidai Dispután elhangzott előadások végső tanulsága. A neves előadók azt boncolgatták: vajon mi juttatta jelenlegi helyzetébe az országot, s merre, hogyan tovább?
A Magyarok Világszövetsége Zala megyei szervezete által életre hívott kezdeményezés első, a kehidakustányi Deák-kúriában megtartott találkozójára olyan neves értelmiségiek kaptak meghívást, mint Prof. Dr. Papp Lajos szívsebész professzor, Szűrös Mátyás volt köztársasági elnök, dr. Hargitai András állatorvos, háromszoros világ- és Európa-bajnok, olimpiai bronzérmes úszó, dr. Szakály Sándor történész, dr. Ódor Imre, a Baranya Megyei Levéltár igazgatója, valamint Kiss Bódog Zoltán, a megyei közgyűlés volt elnöke.
Kerékgyártó László főszervező elmondta, terveik szerint a jövőben évente sor kerülhet a disputára, amelyen az ország mértékadó értelmiségijeivel próbálnak meg kidolgozni egyfajta stratégiát Magyarország helyzetének jobbítása érdekében. Mindezt természetesen Deák Ferenc szellemiségének megfelelően, direkt pártpolitika nélkül.
Kiss Bódog Zoltán előadásában hangsúlyozta: ma a gyűlölködés és a pénz imádata mindent felülír, és szélsőségesnek bélyegzik azt, aki vállalja magyarságát, ősi értékeinket. Mint mondta, a jelenlegi kormány célja, hogy a népet a globalizmus jármába hajtsa. Véleménye szerint soha nem volt akkora szükség egy Deák Ferenchez hasonló politikusra, mint most, aki irányt mutat, önzetlen és tisztességes.
Dr. Szakály Sándor történész úgy látja: ma nincs jövőképe az országnak, nem
létezik olyan stratégia, amely mögé egyetértésben, közösen felsorakozhatna jobb-
és baloldal.
Szűrös Mátyás volt köztársasági elnök pedig kijelentette: véleménye szerint
kiegyezést a mai politikai erőviszonyok között nem lehet végrehajtani, arra
azonban törekedni kell, hogy 2010-ben a nemzeti oldal kétharmados többsége
legyen biztosított az Országgyűlésben.
Hozzátette, létfontosságú a vizitdíj, a kórházi napidíj és a tandíj eltörlésével kapcsolatos, a Fidesz által kezdeményezett népszavazás sikere, ellenkező esetben a Gyurcsány-kormány igazolva látja eddigi tevékenységét, ami tarthatatlan állapotokat idézhet elő az országban. Azt is megállapította, hogy a szocialisták ma a neoliberális globalizmus kiszolgálói, s napjaink egyetlen alternatíváját a Fidesz nyújtotta pártszövetség jelentheti.
Dr. Papp Lajos szívsebész professzor pedig azt mondta, napjaink problémái abban is gyökereznek, hogy az elmúlt évtizedekben, évszázadokban mások írták helyettünk a történelmünket. A professzor szerint ez az egészséges kétkedés és őstörténetünk mélyebb megismerése adhat biztos alapot a nemzet újjászületéséhez.
KOREA-NAGYDÍJ – AZ ÉRSZŰKÜLET ELLENI KÜZDELEM ÚJABB ELISMERÉSE
Az alsóvégtagi érszűkület hazánkban kb. 400–500 ezer embert érint. Az életkor növekedésével azonban ez a szám jelentősen megnő. A betegség maga ugyanaz az érelmeszesedés, mint a koszorúerek, vagy az agyi erek hasonló betegsége. Az ugyanis globális betegség, az egész érrendszert érinti és veszélyezteti, bárhol jelenjenek is meg először a betegség klinikai tünetei.
A
klinikai manifesztációtól függően természetesen a tünetek némileg különbözőek.
Az alsóvégtagok betegsége pl.: előbb terheléskor, majd nyugalomban lép fel
lábfájdalom, súlyosabb formájában pedig szövetelhalás, gangraena alakul ki a
lábakon, melynek tragikus kimenetele gyakran a lábvesztés, vagyis az amputáció.
Egyéb tünetek is előfordulnak emellett, mint pl.: a lábikra fáradékonysága, a végtagok zsibbadtsága, hideg végtagok, mással nem magyarázható végtagi fájdalmak, éjszakai görcsök a végtagokban, a lábak és a járás elnehezülése, férfiaknál fellépő potenciazavarok.
Az alsóvégtagok érszűkülete 4 stadiumra osztható. Legenyhébb formájában panaszok, tünetek nincsenek, legfeljebb műszeres (doppler Ultrahang ) vizsgálatokkal lehet a betegséget kimutatni. A betegség folyamatának második stádiumában terheléskor, járáskor jelentkezik a lábikrában fájdalom, ami a beteget megállásra kényszeríti. Rövid, 1-2 perces pihenés után a fájdalom szűnik, és a járás folytatható.
A harmadik stádiumban már nyugalomban főleg fekvő helyzetben, éjszaka lép fel lábfájdalom. Nekrózis, gangraena alakul ki az utolsó, negyedik stádiumban, jelezve a szövetelhalást. Kiemelten veszélyeztetettek azok, akik dohányoznak, magas a koleszterinszintjük, cukor- vagy magasvérnyomás-betegségben szenvednek, illetve ha a családban gyakran fordul elő érbetegség.
A nemzetközi statisztikák szerint az érszűkületes betegeknek kétszer nagyobb az esélye a szívinfarktus vagy a szélütés bekövetkezésére. Szerencsére az új forradalmi eljárás (Nashwan-Parasound) már a régió érszűkületes betegeinek szolgálatában áll. Segítségével a tünetek a páciensek döntő többségénél jelentősen enyhülnek, vagy teljesen megszűnnek, már elérhető több városban Magyarországon a legtöbb érszűkületes beteg számára. A diagnózis és a kezelés egy egyszerű, fájdalommentes, beavatkozással nem járó műszeres vizsgálat és az azt követő húsz kezelésből álló fájdalommentes kúra, napi egy alkalommal.
Az érszűkületet kezelő Nashwan-Parasound készülék feltalálója a jemeni származású Marie Curie-díjas sebész feltaláló, Dr. Khaled Nashwan, aki 2006-ban lett az év feltalálója Magyarországon, emellett 11 nemzetközi aranyérmet és számos nívós nemzetközi díjat is elnyert ezzel a találmányával, legutóbb Korea nagydíját.
Jó hír a régió lakosainak, hogy az érszűkületet kezelő Centrumokban a magyar
állampolgárok 50 százalékos kedvezményt kapnak februártól visszavonásig. Kedvező
fejlemény az is, hogy több gépet fognak alkalmazni, így a túl sok jelentkező
miatti, hónapokra előrenyúló előjegyzést lerövidítik.
A kezelésekkel kapcsolatos tájékoztatás és bejelentkezés a következő
telefonszámokon érhető el: 0620/920-4447, 0630-595-4344, 0670/6204-121.