All inclusive: Korlátlan pihenés
A MAGYAROK NEM LÁTNAK JÖVŐT IBORFIÁN, AZ OSZTRÁKOK VISZONT IGEN
Iborfiának ma már csak néhány állandó lakója van, túlnyomórészt nyugdíjasok. A falu csendjét, a csodálatos természeti értékeket azonban felfedezték maguknak az osztrákok, akik egyre nagyobb számban vásárolnak itt ingatlanokat. Nem kell nagy jóstehetség ahhoz, hogy lássuk a jövőt: néhány év múlva igazi osztrák falu lehet Iborfia. Egy kis darab Ausztria a zalai dombok ölelésében.
A
Gellénházához közeli kisközséget írásos emlékekben először 1237-ben említik,
akkor még Yborfa néven, 1773-ban azonban már Iborfiával találkozunk. A mindig is
kis léptékű települést leginkább nemesek lakták, nemesi kiváltságait 1848-ig
megtartotta. A faluban 22 ház épült, a századfordulón 130 lakosa volt. A lakók
száma 1941-ben elérte a százhetvenhármat, ekkor volt a legnagyobb a falu.
Ezt követően a lakosságszám a hetvenes években drasztikusan csökkent. A fiatalok elvándorlásának okai közt az iskola, a tömegközlekedés hiánya és a városi munkalehetőség említhető. A faluba ugyanis olyan szűk út vezet, hogy azon egy busz és egy autó nem fér el egyszerre – így előbbi soha nem is járt Iborfián, legalábbis rendszeres járatként nem.
A kis település manapság napközben meglehetősen élettelennek tűnik. A polgármesteri hivatallal szemben lévő takaros családi házból fúrás-faragás hallatszik – éppen tatarozás zajlik, de a munkásemberek sem idevalók. A megüresedett épületet egy osztrák ember vette meg, s újíttatta fel.
A településen egyébként sok üres ingatlan van, a fiatalok a jobb lehetőségek miatt beköltöztek inkább Zalaegerszegre, csak hétvégéken járnak ki az idősekhez, akik pedig az idő előrehaladtával fogyatkoznak. A kapuk többsége zárva, a házak öreg lakói inkább bezárkóznak magányukba – habár errefelé nem mostanában történt bűncselekmény.
Iborfia főutcáján egy kosarat hordozó férfival találkozunk csak, kutyája hű
társként kíséri. Éppen a polgármester asszony házából fordult ki, ahova mi is
igyekszünk.
– Hogyan élünk itt? Hát csak megvagyunk, úgy magányosan. De inkább beszéljen a
polgármester, jó? – zárja gyorsan rövidre az általunk kezdeményezett
beszélgetést Molnár Gergely képviselő, jelezve: a rend Iborfián is rend.
Az immár harmadik ciklusát töltő polgármester, Kustán Jánosné most esett át egy szívműtéten, ami miatt kénytelenek voltak felszámolni a családi gazdaságot, eladni az állatokat. Ő Iborfia szülötte, itt látta meg a napvilágot, s mint mondja: gyermekkorában bizony még nyüzsgés volt a településen.
– Sajnos, évről évre kevesebben vagyunk – mondja. – A fiatalok a rossz közlekedési viszonyok és a munkalehetőség reményében elköltöztek innen, csak az idősek maradtak. Van egy fiatalember és egy csecsemő is a faluban, de a többség nyugdíjas. Az elnéptelenedést az is elősegítette, hogy sokáig csak földúton lehetett bejutni a faluba.
Ám a földút esetleges járhatatlansága miatt sok fiatal család kénytelen volt a szomszéd településeken hagyni a járművet, majd begyalogolni Iborfiára, amikor látogatóba jöttek. Ez persze sokaknak fáradtság volt, s lassan el-elmaradoztak a látogatások. Valószínűleg ezért sem települtek be fiatalok, pedig ma már van aszfaltút. Az osztrákok viszont éppen arra a csendre és magányra vágynak, amit manapság Iborfia kínál.
Mind többen vásárolnak itt ingatlant, s újítják fel azokat. Úgy tudom, a falu
egyik osztrák lakója egyfajta horgásztavat is ki akar alakítani itt – titkon azt
reméljük, hogy ettől ismét visszatérhet az élet a faluba, s talán ismét
felfigyelnek ránk fiataljaink is.
Mit lehet hozzátenni ehhez? Úgy legyen.
KIHASZNÁLNI A MEGYE ADOTTSÁGAIT
Dr. Czinki László kert- és tájépítő mérnök tizenkét éve él a Nagykanizsához közeli Kendlimajorban párjával, Ortrunnal. A szakember és felesége Németországból települt haza, hogy itthon valósítsa meg régi álmát.
– Itt születtem a közelben, Újudvaron, a tv-torony tövében – meséli dr. Czinki László. – Onnét kerültem el 1956-ban Németországba, ahol majd’ negyven évig éltem. 1996-ban döntöttünk úgy a párommal, Ortrunnal, hogy hazatérünk – ekkor költöztünk ide, Kendlimajorba. Több régi parasztházat is megvásároltunk, mindenképpen szerettem volna egy olyan kis birodalmat kialakítani, ahol elődeink életmódjához hasonlóan élhetünk, minél közelebb a természethez, a lehető legnagyobb harmóniában azzal.
Szerettem volna mezőgazdasággal és falusi turizmussal is foglalkozni, s időközben belevágtam a méhészkedésbe is. Van egy kis múzeumom, amelyben a környéken fellelhető valamennyi régiséget összegyűjtöttem, beleértve a földműves életmódhoz kapcsolódó szerszámoktól a tűzoltósisakig mindent. Nagyon sok növényünk, gyümölcsfánk díszlik a kertben.
Később felmerült bennünk az igény, hogy ennek a fajta életmódnak a szépségét másokkal is megismertessük. Az egyik ingatlanunkat vendégházzá alakítottuk át, gondolván, hogy ha jönnek vendégeink, ismerőseink látogatóba, akkor el tudjuk őket helyezni. Végül már a vendégeink adták a kilincset az ismerőseiknek, így jutottunk el a falusi turizmusig.
Ez a táj egy kincs, csak azok nem veszik észre, akik itt élnek. Sajnos nem tudják értékelni a környezet szépségét, s azt sem tudják, hogyan lehet ezt értékesíteni. Sőt, rátesznek még egy lapáttal, amikor az erdőszélekre lerakják a szemetet, vagy műveletlenül hagyják a területeiket.
– Ön a térség turisztikai értékeit felölelő Pannonhát Tájpark ötletgazdája. Úgy tűnik azonban, hogy néhány figyelemfelhívó tábla kihelyezése után hamvába halt a kezdeményezés, pedig a turizmus sokak számára jelenthetne megélhetést.
– Úgy gondoltam, hogy egy ilyen, a térséget összefogó turisztikai kezdeményezéssel megélhetési lehetőséget tudunk teremteni az itt élőknek, hogy ne kelljen elvándorolniuk. Sajnos, természetes folyamat a népességfogyás, de senki nem veszi a fáradtságot, hogy kiszámolja, valójában mi várható. Nagykanizsa lakossága például egy generációnyi időn belül meg fog feleződni.
Ezt azonban senki nem hangoztatja, mert nem merünk szembenézni a problémáinkkal. Várunk a nagy pénzes valakire, aki majd megoldja a nehézségeinket, ahelyett, hogy mi magunk vennénk kézbe az ügyeinket. Az igazság pedig az, hogy a jobbak, a képzettebbek vándorolnak el, s a gyengébbek maradnak itt.
Voltaképpen egy negatív szelekció tanúi vagyunk, s mióta itt lakunk, az elmúlt tizenkét évben szembetűnő ez a jelenség. Emellett egyfajta kizsákmányolás is folyik az országban, ránk telepedtek a multik. Azonban nem őket kellene szidni, hiszen csak azt csinálják, amit mi megengedünk nekik.
Felszívják a vásárlóerőt, s a profitot egy az egyben kiviszik az országból. Ez vonatkozik az energiaszektorra is. Ha sikerülne helyi termékeket előállítani, amelyeket el tudunk adni, s a belőle keletkező bevétel itt maradna, akkor meg lehetne állítani e kedvezőtlen folyamatot. Ezt az irányvonalat kellene követnünk az energiagazdálkodás tekintetében is, erre jó példát nyújtanak az osztrákok.
Minden faluban van egy kiserőmű, amely a megújuló energiákra támaszkodva biztosítja a település energiaellátását. De nem ám valami nagy megaerőműre kell gondolni, mert azok valóban komoly veszélyt jelentenek a térség ökológiájára. Úgy vélem, helyben kell a megélhetést biztosítani, akár a mezőgazdaság, akár a turizmus, akár a megújuló energiák kapcsán – s Zalának mindhárom tekintetben páratlan adottságai vannak.
ÚJDONSÁGOK A HÉVÍZI DANUBIUS HEALTH SPA RESORT AQUÁBAN
All inclusive: Korlátlan pihenés
A
világhírű termáltótól mindössze 300 méterre, Hévíz szívében emelkedik a
négycsillagos Danubius Health Spa Resort Aqua gyógy- és wellness-szálloda, amely
2007-ben a német TÜV Rheinland csoport által, az ISO 9001 szabványok alapján
végzett auditálást követően Medical Wellness minőségi tanúsítványt szerzett. A
szálloda emellett az all inclusive ellátás biztosításával is büszkélkedhet.
Fekete György igazgatótól elöljáróban azt kérdeztük, hogy mit takar a medical
wellness kifejezés, és milyen információkat közöl a hotelről a külvilág számára?
– A Danubius szállodacsoport mindkét hévízi szállodája, az Aqua és a Hévíz, egyaránt büszkélkedhet a Medical Wellness címmel, amely azt hirdeti, hogy hoteljeink standardja – a gyógyászattól a vendéglátásig – teljes mértékben megfelel e német előírásban megfogalmazott minőségi követelményeknek. A tanúsítvány tulajdonképpen azt igazolja, hogy a minőségi gyógy- és wellness-szolgáltatásainkhoz a tárgyi feltételek adottak, úgyszintén a személyi háttér, az orvosok, a diplomás illetve nem diplomás egészségügyi munkatársak szakértelme által.
Egyébiránt a wellness szabályozatlansága és a kifejezés túlzott használata késztette a német wellness szövetséget a tanúsítvány létrehozására, amelynek célja a minőségi differenciálás a szállodák és más létesítmények között – avatott a részletekbe Fekete György igazgató.
– Ez a tanúsítvány, mint szakmai minőségünk védjegye vendégeink miatt rendkívül fontos. A medical wellnessben részesülő vendég olyan egészségügyi eljárásokra épülő szolgáltatásokat kap, melyek az életminőség és a szubjektív egészségérzet tartós javulását segítik elő számára, a szolgáltatásprofilból adódóan elsősorban a mozgásszervi megbetegedések kezelésében illetve prevenciójában.
Mindkét
tekintetben legfontosabb szándékunk, hogy a tőlünk távozó vendég az itt szerzett
tudást építse be hétköznapjaiba, és tulajdonképpen valósítsa meg a medical
wellness célját, amely nem más, mint az egészségfejlesztés és egészségmegőrzés
az életforma tartós megváltoztatása által.
– A minőség témakörébe tartozik, hogy április elsejétől a hazai wellness
szállodák közül elsőként biztosítanak all inclusive ellátást vendégeiknek a
Danubius Health Spa Resort Aquában.
– A szálloda történetében jelentős mérföldkő az all inclusive ellátás
bevezetése. Ez egy népszerű gasztronómiai szolgáltatási forma, amelyet az
egészséges életmód jegyében összeállított étel- és italválasztékkal varázsoljuk
igazi élménnyé szállodánkban.
Például a büféebéd keretében leveseket, salátákat, zöldségeket, tésztákat, grillezett és wokban készített ételeket, gyümölcsöt, alkoholmentes italokat kínálunk. A vacsoránál büfévacsora vagy menüválasztás mellett dönthetnek vendégeink, akik alkoholos italként kizárólag folyóbort vagy csapolt sört fogyaszthatnak.
Fekete György hozzátette, az egy hónapja bevezetett szolgáltatás kedvező fogadtatásra talált a vendégek körében, és ezt a kérdőívekben adott válaszok is igazolják. Az all inclusive ellátás tulajdonképpen kiegészíti medical wellness eljárásait azzal, hogy az egészség szolgálatába a helyes táplálkozást valamint a mozgást állítja. Az igazgató tájékoztatott arról is, hogy átalakították éttermi részlegüket, így az egészséges all inclusive ételeket már az új arculatú, modern helyiségekben fogyaszthatják el vendégeik.
A gasztronómiai szolgáltatáshoz számos wellness és aktív kikapcsolódási lehetőséget is biztosítanak. A fedett termálmedence, a belső- és külső medencéjű élményfürdő, a kerti úszómedence, Kneipp taposómedence és a szauna egész napos szórakozás gyerekeknek, felnőtteknek egyaránt. A sportolni vágyók körében egyebek között nagyon népszerű az aqua-fitnesz és a nordic walking. Ezekben a tevékenységekben sportmenedzserek állnak a vendégek rendelkezésére. Az esti szórakoztatásról például folklórest és elegáns gálavacsora gondoskodik.
Ezzel még nincs vége az üdülést kiegészítő kényeztetésnek – igaz extra szolgáltatásként fizetni kell érte. Az igazgató megemlítette, hogy a kozmetikai szalon BABOR – Fedezze fel saját szépségét! címmel indított programot. A hölgyek és az urak a német Babor termékcsalád kitűnő készítményeinek köszönhetően kiváló minőségű szépségápolás részesei lehetnek.
–
A gyermekes családok számára is kínálunk újdonságokat. A szálloda melletti
Bellevue elnevezésű kőházat most alakítjuk át, hogy benne játszóházat, valamint
ápolt parkjában egy gyermekpancsolót létesítsünk. A gyermekek részére egyébiránt
eddig is biztosítottunk szervezett foglalkozásokat, amit most egy animációs
programmal egészítünk ki a nyári szezon ideje alatt.
Az animátorok irányításával egyebek mellett kézművesprogramok és kvízjátékok várják a kicsiket. Természetesen a felnőttek részére is kínálunk animációs programokat. Az infrastrukturális fejlesztések közül mindenképpen szót érdemel, hogy nyáron már légkondicionált szobákban fogadjuk kedves vendégeinket.
Ez a fejlesztés annak a 320 millió forintos költségű beruházásnak a része, melynek köszönhetően megújult az éttermi részleg, valamint hamarosan elkészül a játszóház.
S ha már a fejlesztéseknél tartunk, akkor érdemes még megemlíteni, hogy a közelmúltban mozgássérült- és antiallergén-szobákat alakítottunk ki, valamint tovább növeltük nemdohányzó-szobáink számát. Ez utóbbi tekintetében nagyon várjuk azt a törvényi szabályozást, amely megtiltja a dohányzást a közintézményekben.
– Aki járt már Hévízen, olyan élményekkel távozik, amelyekre érdemes emlékezni, majd azokat egy újabb alkalommal újra és újra átélni! A Danubius Hotels Group továbbra is megkülönböztetett figyelemben részesíti törzsvendégeit. A megújult törzsvendégprogramunk, a Danubius Euro Points tagjaként a nálunk vagy más Danubius házakban igénybe vett szolgáltatások során összegyűjtött bónuszpontokat további szállás-, étkezési, gyógy- és wellness élményekre válthatja a vendég a szállodaláncon belül – mondta végezetül Fekete György.