Kezdeményezik az együttműködést
A MEGYEI ÉS A KESZTHELYI KÓRHÁZ KÖZÖTT
Kezdeményezik az együttműködést
A megyei közgyűlés legutóbbi ülésén tájékoztatták a képviselőket a zalaegerszegi megyei kórházban megvalósuló beruházásról, a rekonstrukció III. üteméről, valamint kezdeményezés hangzott el a megyei kórház és a keszthelyi városi kórház közötti együttműködésről.
Mint ismert a kórház rekonstrukciójának II. üteme 1999 végén befejeződött, a megyei közgyűlés, pedig fontosnak tartotta a beruházás folytatását, azért a III. ütemhez 2003-ban pályázatot nyújtott be címzett támogatás 2004. évi elnyeréséhez, mely eredménytelenül zárult.
A testület nem adta fel, a támogatási igényt megismételte és benyújtotta 2005-ben. Az igénybejelentésben a beruházás 1 milliárd 596 ezer forinttal szerepelt, ehhez az önkormányzat mintegy 647 millió forint saját forrást biztosított volna, de végül a központi költségvetés módosította a beruházás költségét, és a címzett támogatás összegét közel 920 millió forintban állapította meg.
A megyei önkormányzat által benyújtott pályázatnak köszönhetően az elmúlt év végén átadásra került a megyei kórházban az új épülettömb, ebben elhelyezésre került a neurológia, a gyermekosztály és az épület tetején egy helikopter-leszálló. A neurológiai osztály a pózvai külső telephelyről való beköltöztetésével megvalósult az orvosszakmai cél, hogy az ideggyógyászati betegek diagnosztikai – CT, MR-röntgen – vizsgálatai centralizálódtak és a központi radiológiával szerves összeköttetésbe kerültek. A fentiek eredményeként megszűnt a stroke-os betegek szállítása a különféle diagnosztikai vizsgálatokra.
A fekvőbeteg-ellátás mellett korszerű körülmények közé került a járóbeteg-szakellátás is. A szakrendelések strukturálásával vált biztosítottá az UH és elektrofiziológiai vizsgálatok folyamatossága. Az egységes infrastruktúra lehetővé tette a járóbetegek előjegyzési rendszerének kialakítását, melynek nagy szerepe van a várakozási idő csökkentésében. A gyermekosztály új helyen történő elhelyezésével megvalósult a gyermek-intenzív ellátás feltételrendszere, és lehetőség nyílt a gyermekek mellett a szülő elhelyezésére is. Közvetlen összeköttetés nyílt a szülészeti műtők, a szülőszoba és az újszülött rooming-in részlegek felé.
A megyei ellátási státuszból eredően a szakmai specialitások miatt – traumatológia, szívsebészet, kardiológia – volt szükség a korszerű helikopter-leszálló kialakítására. Szükségességét igazolja, hogy az üzembe helyezése óta átlag heti 4–8 leszállás történik. A kórház vezetése és a szakemberek összességében sikeresnek értékelik a beruházást, hiszen sikerült a középtávú fejlesztési tervben megfogalmazottak közül egy jelentős célt megvalósítani.
* * *
Keszthely képviselő-testülete is legutóbbi ülésén tárgyalta a városi kórház
jövőbeni működtetésének lehetőségeit. Olyan megoldást keresnek, amely nem csak a
kórház fennmaradását biztosítja, hanem a szakmai fejlődését és a gazdasági
stabilitását is előmozdítja. Alapvető cél, hogy a kórház a lakosság számára
helyben elérhető legyen és minél magasabb szintű ellátást nyújtson, és ehhez
sikerüljön megteremteni a szükséges pénzügyi erőforrásokat is. A keszthelyi
képviselő-testület kinyilvánította, hogy a tartós pénzügyi nehézségek ellenére
sem kívánja a kórház üzemeltetését, illetve a vagyonkezelői jogot
magántulajdonba adni.
Ugyanakkor felmerült, hogy a polgármester folytasson tárgyalásokat a megyei közgyűlés elnökével a keszthelyi kórház és a zalaegerszegi megyei kórház együttműködési lehetőségeiről, dolgozzanak ki erről alternatívákat. A két kórház együttműködését a megyei közgyűlés is fontosnak tartja, de a döntéshez alapos szakmai előkészítő munkára van szükség. A megyei testület is kinyilvánította, hogy a kórház üzemeltetését nem kívánja magántulajdonban lévő gazdasági társaság számára átadni. Még akkor sem, ha az intézmény tartós pénzügyi nehézségekkel küzd.
A megyei közgyűlés több alternatívát is megvizsgál a két kórház
együttműködésének lehetőségeiről. Így például felmerült a két intézmény önálló
gazdasági társaságként való üzemeltetése, vagy a két kórház működtetésére a két
önkormányzat által alapított közös gazdasági társaság létrehozása, itt
elsősorban zárt körű részvénytársaság jöhet szóba, amely a tulajdoni arányokat
figyelembe veszi. Lehetséges alternatíva még az egészségügyi ellátás és az
üzemeltetés, a vagyongazdálkodás szétválasztása, amelyet kórházanként külön
egészségügyi ellátó gazdasági társaság és egy közös üzemeltetési,
vagyongazdálkodási gazdasági társaság végezhet.
A tárgyalások az érdekeltek között a közeljövőben megkezdődnek és a közösen
kialakított javaslatról a megyei közgyűlés dönt majd.
ÖSSZEFOGÁSSAL A PÁLYÁZATI SIKERÉRT
A
keszthelyi városháza dísztermében a hónap közepén került sor azon többoldalú,
kölcsönös szerződések ünnepélyes aláírására, amelyekben a keszthelyi
belváros-rehabilitációban partnerként részt vevő vállalkozók és az önkormányzat
állapodott meg az együttműködés lehetséges feltételeiről. A „Keszthely
városközpontjának funkcióbővítő megújítása“ elnevezésű projektet felvállalva a
város jelentkezett a Nyugat-dunántúli Regionális Operatív Program pályázati
kiírására.
Az 1,4 milliárd forint megvalósítási összeggel kivitelezni kívánt „mega-beruházás“ keretében a sétálóutcai és Fő téri épülethomlokzatok is megújulnak majd, ebben több érintett vállalkozó együttműködést vállal az önkormányzattal. A pályázat benyújtójaként és a konzorcium vezetőjeként, az önkormányzat nevében Ruzsics Ferenc polgármester és dr. Markó Péter jegyző írták alá a szerződést. A Magyarok Nagyasszonya Plébániahivatal képviseletében dr. Léber Mihály plébános, a Keszthelyi Városüzemeltető Egyszemélyes Kft. nevében pedig Végh Szilárd ügyvezető igazgató szignálta a dokumentumokat.
Ormándlaky Anikó, a Nifty Bt. képviselője már reggel aláírta a papírokat, a vendéglátással foglalkozó Agora 1998 kft. ügyvezetője, Polgár Péter viszont részt vett a ceremónián. A konzorciumi tagok önmaguk vállalták saját projektrészük megvalósítását, a vállalkozók esetében ez a saját üzletükre, a plébániahivatal esetében a Fő téri templomra vonatkozik. A VÜZ Kft. a kéregparkoló kivitelezésére és üzemeltetésére szánta el magát. A szükséges 840 milliós önerőt, ha kell hitelből, biztosítja a város két költségvetési évre ráterhelve a ráfordításokat.
Egyenként beszélnek a dolgozókkal, és mindent megtesznek az elhelyezkedésükért. Egyúttal az ellátottak is jobb körülmények közé kerülnek – hangoztatta Pintér László, a megyei közgyűlés alelnöke az Integrált Szociális és Módszertani Intézmény pszichiátriai betegeket ellátó kehidakustányi telephelyének a pózvai intézménybe történő áthelyezése kapcsán.
A sajtótájékoztatón az alelnök elmondta, igaz 43 főnek – köztük 19 kehidakustányinak – megszűnik munkahelye, de mindeközben 66 új álláshely létesül azzal, hogy a megyei közgyűlés hamarosan átadja három új 150 férőhelyes idősotthonát. Az elbocsátott dolgozók akár ezekben is munkába állhatnak, de a megye vezetése más módon is segíteni kívánja elhelyezkedésüket. Ezért megállapodást köt a települési önkormányzatokkal, intézményeikben megüresedő álláshelyek felajánlásáról, lehetőséget ad a prémiumévek program igénybevételére, valamint felveszi a kapcsolatot a munkaügyi központtal állásközvetítés és átképzés céljából.
A megyei önkormányzat 2006-os szolgáltatástervezési koncepciójában már szerepel az ideiglenes működésű engedéllyel rendelkező kehidakustányi otthon áthelyezése, amit a vizesblokkok, a betegszobák különösen rossz állapota, a lakószobák zsúfoltsága indokolt, hangsúlyozta dr. Halász Gabriella. Az egészségügyi és szociális osztály vezetője hozzátette, szerették volna felújítani az épületet, erre azonban nem volt módjuk pályázati lehetőség híján.
S mivel legfőbb feladatuk, hogy az ellátottak számára megfelelő színvonalú ellátást biztosítsanak, jött szóba a pózvai intézmény, ahol 100 férőhely szabadul fel. Az áthelyezést 2009 januárjára kívánják megoldani, fél év áll tehát rendelkezésre úgy a dolgozók, mint az ellátottak megfelelő elhelyezésére.
A megyei közgyűlés szocialista frakciója a megyegyűlést követően három döntésről fogalmazta meg véleményét.
Baracskai József elmondta: a kehidakustányi intézményben lakó mintegy száz gondozott pózvai otthonba történő áthelyezése nincs kellően előkészítve. A döntés 43 ott dolgozó sorsát érinti a zalaszentgróti térségben, ott, ahol a munkanélküliség eléri a 15 százalékot. Hiányzik egy pszichiátriai szakvélemény is, hogy az átköltöztetés mivel jár a betegek számára, valamint nem volt a képviselők előtt gazdasági számítás sem, amely bizonyítaná, hogy az intézkedés megtakarítással jár. A politikus Vigh László országgyűlési képviselő jelenlétét és véleményét hiányolta ebben a kérdésben, mivel hasonló esetekben, mint a „vidék megmentője” mindig hallatta a hangját – fogalmazott Baracskai József.
Dr. Balogh Miklós a frakció elismerését tolmácsolta a megyei kórház III. ütemének befejezése kapcsán. Mint fogalmazott, hármas összefogásnak köszönhető a siker, a mindenkori önkormányzat vezetésének, a múlt ciklus kormánypárti képviselőinek, és a kórház szakmai vezetésének. A megyei közgyűlés szocialista képviselőcsoportja egyetért a megyei és a keszthelyi városi kórház együttműködésével, de mint dr. Balogh Miklós fogalmazott, ez nem mehet a megyei intézmény rovására.
Vizsgálni kell a párhuzamos szolgáltatásokat és a sürgősségi ellátásra kell helyezni a hangsúlyt. Góra Balázs szerint jó, hogy lekerült napirendről a Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány átadása a budapesti szervezethez, szerinte érthetetlen, egyáltalán miért is vetődött fel a kérdés. A zalai alapítvány 1992 óta segíti sikeresen a zalai vállalkozókat, helybeliek vezetik a szervezetet.