A GABONATERMESZTÉSI KUTATÓ KHT. A ZALAI GAZDÁK SIKERÉÉRT
A szegedi Gabonatermesztési Kutató Kht. táplánszentkereszti Növénynemesítő Kutatóállomása a közelmúltban ismét fórumra hívta a gazdákat. A kalászos gabona és repce tanácskozásra és fajtabemutatóra Zala, Vas, Győr-Moson-Sopron és Veszprém megyéből szép számmal érkeztek a termelők.
Falusi
János táplánszentkereszti állomásigazgató a Gabonatermesztési Kutató Kht.
történetével, tevékenységével ismertette meg a jelenlévőket. Elmondta, a 30
növényfajtából 155 minősített fajtával, hibriddel rendelkeznek, amelyek hazai és
külföldi együttes vetésterülete évente megközelíti az egy millió hektárt. Az
állomásigazgató beszélt a több mint nyolcvanéves legnagyobb magyar agrárkutató
intézmény elért eredményeiről.
Az elnyert díjak és elismerések közül egyebek között megemlítette az „Oktatás, Szaktanácsadás, Kutatás, Fejlesztés” kategóriában Ágazati I. Díjat, amit a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium adományozott részükre a 2005. évi Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítás alkalmából. Beszámolt a legfrissebb elismerésről is; a XV. Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazdasági Napok Szakkiállításon és Vásáron elnyerték a „Magyar Növénytermesztésért Termék Nagydíj 2008“ trófeáját.
Dési János, a péti Nitrogénművek Rt. munkatársa elmondta, 2007-ben összesen 800 ezer tonna műtrágyát állítottak elő, mellyel a hazai forgalomba hozatal 58 százalékát tették ki. Cégük teljes műtrágyaválasztékkal, valamint országos szaktanácsadói hálózattal áll a magyar mezőgazdasági gazdálkodók szolgálatában.
Dr. Tomcsányi András, a táplánszentkereszti kutatóállomás árpanemesítési osztályvezetője a tavaszi árpa – amelynek jelentős része söripari alapanyagként, mint sörárpa kerül felhasználásra – minőségi követelményeiről tájékoztatta a jelenlévőket. A magas elvárások az árpanemesítés fő stratégiáit is meghatározzák. Ez pedig a minőségnövelés és a szárazságtűrés javítása. A kutatások ez irányban folynak a táplánszentkereszti kísérleti táblákon.
A gabonatermesztési kutatóintézet az előző évekhez hasonlóan idén is gazdag fajtaválasztékot kínál a gazdálkodók részére, mondta Vadvári László, hat dunántúli megye – köztük Zala – területi képviselője. Ezek között több olyan fajta van, amelyek évek óta a termesztésben vannak. Így az őszi búzafajták közül a GK Kalász, a GK Petur, vagy a GK Bétadur őszi durumbúza.
Emellett a még fiatalnak számító őszi búzafajtákat is figyelembe ajánlják. Ezek között szívesen kínálják a Zala megyeiek számára a GK Szalát, a középérésű, szálkás kalászú őszi búzát, mert nevében viseli a megye folyójának régies elnevezését, de természetesen legfőképpen kiváló alkalmazkodó képessége miatt.
Őszi árpa tekintetében ugyancsak újdonság a GK Judy, a kiváló termőképességgel és agronómiai tulajdonságokkal rendelkező kétsoros őszi árpa fajta, hívta fel a figyelmet Vadvári László. Mint fogalmazott, Zala, mint az ország legintenzívebb repcetermő vidéke szempontjából mindenképpen szót kíván az elmúlt években nagy sikerrel termesztett GK Gabriella őszi káposztarepce, amely nagy mennyiségű és megbízható termésre képes, valamint nem hajlamos pergésre.
A tanácskozás a kísérleti táblákon bemutatóval zárult, ahol gyakorlatban is megtekinthették az ismertetett fajtákat a termelők.
75 ÉVE SZOLGÁL A „KAPERNAUM”
Létrehozásának
75. évfordulóját ünnepelte a közelmúltban a gyenesdiási Kapernaum
szeretetotthon. A jeles esemény kapcsán az Ittzés János elnök-püspök vezette
istentisztelet keretében megáldották az intézmény új házrészét, majd előadók
visszaemlékezéseiből tárultak fel a ház történetének jeles időszakai és
személyiségeinek portréi. A Magyarországi Evangélikus Egyház ilyen jellegű
intézményei közül a Balaton parti az egyik legnagyobb múltra visszatekintő
létesítmény.
„A gyenesi Kapernaum csodája megfoghatatlan. Nem tudjuk számba venni, hogy hány élet újult meg ott személyes Krisztus hitben... Ám mégsem a hely a fontos, hanem a Lélek zúgása, mely idehallik onnan évtizedeken át.“ – írja az évekkel ezelőtti konferenciák és népfőiskolák egyik szervezője, D.Veöreös Imre a Balaton parti intézményről. Az 1933-ben megvásárolt ház először konferenciák, evangélizációk, népfőiskolák ezres tömegeinek adott otthont, majd az 50-es évektől szeretetszolgálati funkciót is kapott.
Az 1949-ben épített konferenciaház később egyházi üdülőként, hittantáborok, lelkész és teológiai konferenciák helyszíneként szolgált, míg a régi épület szeretetotthonná vált. Húsz évig Hernád Tibor lelkész vezette az intézményt, akire Szalóky Jenő volt gyenesdiási polgármester emlékezett. Hernád Tibor jelentős néprajzi, falukutatói munkát is végzett, 1999-ben a község díszpolgárává választotta. Szabó Ferencné intézményvezető idején a 80-as évektől ismét evangélikus ifjúsági konferenciák indulhattak a ház falai között, mely egy új imateremmel is bővült.
Mára a Kapernaum szeretetotthonának színvonala minden tekintetben megfelel a korszerűség és magas szintű minőségi ellátás elvárásainak. Amint azt Tencz Károly jelenlegi intézményvezető elmondta, az elmúlt években jelentős beruházásokra kerülhetett sor, melynek során kibővült és teljesen megújult az épület. A Kapernaum, mely elnevezés szimbolikájában Jézus Krisztus kedves városára utal, 41 idős ember számára ad ma otthont, hogy emberi méltóságuknak megfelelő körülmények között élhessenek és Isten közelségében lelki nyugalmat találjanak, mint annyian az intézmény története során.