Az
ötvenhatos vértanúk napja alkalmából a zalaegerszegi ‘56-os hagyományőrzők, a ma
is élő szemtanúk, a megye, a város és a történelmi egyházak vezetőinek
részvételével tartottak megemlékezést Zalaegerszegen az Ady utcai emlékműnél.Módosították a Balaton-törvényt
Az
ötvenhatos vértanúk napja alkalmából a zalaegerszegi ‘56-os hagyományőrzők, a ma
is élő szemtanúk, a megye, a város és a történelmi egyházak vezetőinek
részvételével tartottak megemlékezést Zalaegerszegen az Ady utcai emlékműnél.
Manninger Jenő, a megyegyűlés elnöke ünnepi beszédében hangsúlyozta, bár a történelmi igazságtétel bizonyos fokig, legalább a történelemkönyvek tekintetében megtörtént, van még dolgunk, mert a mindennapokban még kísért a múlt.
Ma is akadnak olyanok, akár kormányoldalon, akik gyalázni akarják ‘56 szellemét. Majd felidézte Nagy Imre és mártírtársainak hamis vádakra alapozott koncepciós perét, a kivégzés után különös kegyetlenségű bánásmódot a halottakkal. Kiemelte, kevés szó esik a vallatókról, az igazi bűnösökről, akik terrort végrehajtva bírták esetenként árulásra a fogvatartottakat.
Gyutai Csaba, Zalaegerszeg alpolgármestere elmondta: az utódok számára az a
legtragikusabb, hogy az ‘56-os üres koporsók a jövő kibontakozásának lehetőségét
vették el. Hangsúlyozta, nem lehet egyszerre Kádár és Nagy Imre mellett állni,
választani kell. Végül köszönetét fejezte ki a zalaegerszegi ‘56-os
hagyományőrző szervezeteknek, hogy őrzik a múlt igaz emlékeit, ezzel részben
átvállalva az oktatás feladatát.
Török Zoltán református és Szabó Vilmos evangélikus lelkész a történelmi
egyházak képviseletében emlékeztek és mondtak közös imát.
KÖZLEKEDÉSI INFRASTRUKTÚRA-FEJLESZTÉS
Zala megyében több jelentős, régóta tervben lévő közútfejlesztési beruházás indul a közeljövőben – jelentette be Rékasi Győző, a száz százalékban állami tulajdonú Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (NIF) Beruházási Programok Igazgatóságának megbízottja, a győri projektiroda vezetője azon a sajtótájékoztatón, ahol a zalaegerszegi iroda által koordinált térségi, EU-s források bevonásával megvalósuló nagyprojekteket mutatták be. A költségek 85 százalékát az unió fedezi, a fennmaradó rész terheli csak a magyar államot.
Mint elhangzott: a több szerkezeti, szervezeti változáson túlesett NIF Zrt. az EU-s irányelveknek és a hazai jogszabályi követelményeknek megfelelve, korszerűen, gazdaságosan, hatékonyan és magas színvonalú munkával igyekszik kivívni a partnerek és a lakosság elégedettségét. Jövőre a második negyedévben a 86-os főút teljes, közel 38 kilométeres zalai szakaszán burkolatmegerősítést hajtanak végre az útkoronának, a padka két szélső sávjának szabványos szélességre történő kiszélesítése mellett, kapaszkodó- és gyorsítósávok kiépítésével, ívkorrekciókkal, csomópontok átépítésével. Hasonló paraméterekkel, szakaszolással történik meg a 76-os főközlekedési út burkolaterősítése is a 2009-es év második negyedévétől.
A 12 méteres koronaszélességben felújított úton előzési szakaszokat is létesítenek. Csak 2011-ben kezdődik Fenékpuszta térségében az M7-es autópálya Balatonszentgyörgy elkerülő út, somogyi szakaszhoz csatlakozó, a 4,4 km szakaszhosszúságú bekötőágának új nyomvonalon történő becsatlakoztatása. Várhatóan 2010 közepére készülhet el a 74-es főút Nagykanizsa–Palin elkerülő szakasza, amely 2x1 forgalmi sávos négy és fél kilométeres síkvidéki útként segíti a közlekedőket. A 61-es főút új nyomvonalaként Nagykanizsát elkerülve a Csónakázótó bejáratától indul a 3290 méter hosszúságú, 2x1 forgalmi sávos út, városközponti csatlakozó ággal, körforgalmi csomóponttal, külön szintű vasúti felüljáróval, burkolaterősítéssel, 2010-es befejezési határidővel.
A keszthelyi 71-es főút északi elkerülő szakasza az első ütemben 3,5 kilométer hosszban, 2x1 forgalmi sávon, új nyomvonalat igénybe véve készül a temetői útig. A kiviteli tervek elkészültek, a területvásárlás folyamatban van, a kisajátítási eljárások nyáron véget érnek, az előzetes régészeti feltárás is folyik. A hévízi úttól a 75-ös főút csatlakozásáig tart a két körforgalmi csomópontot is magában foglaló (várvölgyi csomópont, Zöldérttől északra), 2,25 km hosszú ÉNY-i elkerülő út a kerékpáros átvezető szakaszokkal együtt.
A 76-os főút Hévízt elkerülő szakasza Felsőpáhok északi megkerülésével, 2x2 forgalmi sávon és elválasztó sávos dombvidéki úttal, 3750 méter hosszban jelent könnyebbséget a közlekedés szereplőinek. A tervezett szakasz a Felsőpáhok–Hévíz összeköttetését szolgáló önkormányzati úttól indul és egy csomópont után Zalaköszvényes térségében csatlakozik a 7351-es úthoz. Innen 2x2 forgalmi sávval folytatva, a kissugarú jobbív korrekciójával, majd baloldali kapaszkodósáv építésével jut el a zalaszentgróti útelágazásig.
Hévízt és Alsópáhokot elkerülve, a láp keleti oldalán, új nyomvonalon 2x1 sávval, a meglévő környezetvédelmi engedélyek birtokában, talajerősítéses technikát használva két szakaszban 2009-es indulással valósul meg a régóta áhított etap. Az építőknek a Páhoki-patak 600 méteres szakaszánál, a vastag tőzeg miatt, különös környezetérzékenységgel kell dolgozni.
Módosították a Balaton-törvényt
Az Országgyűlés június 9-én, nagy többséggel elfogadta a Balaton területrendezési tervének és a tó területrendezési szabályzatának, a Balaton-törvénynek a módosítását. Ezzel lezárult az a több mint hároméves szakmai felülvizsgálati szakasz, amelyben számos civil szervezet, a kormány és a Balatoni Fejlesztési Tanács is részt vett.
A törvénymódosításnál fontos szempont volt, hogy az eddigi szabályozási eredményeket megőrizzék, ugyanakkor érvényesüljenek az egyedi övezetre vonatkozó szabályok is. Így a Balaton-törvény megtartja a tóparttól való távolság által meghatározott differenciált szabályozást, az OTrT-ben a kiemelt térségi területrendezési tervek számára előírt 50 hektárral szemben 5 hektárnyit tekint a térségi terület-felhasználási kategóriák legkisebb ábrázolható területi egységének.
A törvény feltünteti az üdülőkörzet teljes mellékúthálózatát, valamint az OTrT-ben előírt kiemelt térségi és megyei övezeteken túlmenően, a kiemelt üdülőkörzet sajátosságainak megfelelő, egyedileg meghatározott övezeteket határol le, és speciális szabályokat állapít meg.
Az új szabályozási előírások között fokozott jelentősége van az üdülőkörzet tájképi megjelenésének, ökológiai adottságainak, építészeti hagyományok megőrzését szabályozó előírásoknak. A Balaton-törvény nem engedélyezi az ipari és raktározási létesítmények építését a páratlan tájképi és ökológiai adottságú területeken.