Agyagba álmodott mesék

Odaadó társ

Ősztől bázisiskola lesz

Játék határok nélkül

Fajtabemutató


NÉMETH JÁNOS ÉLETMŰTÁRLATA

Agyagba álmodott mesék

Németh Jánosnak, a megyeszékhelyen élő Munkácsy-díjas keramikus művésznek június közepén nyitották meg a közel száz alkotását felvonultató, augusztus végéig látogatható életmű-kiállítását a keszthelyi Balatoni Múzeum emeleti nagytermében.

A megye kulturális, művészeti és közéletének prominens személyiségeit, a nyitóünnepség szép számban összegyűlt közönségét Havasi Bálint múzeumigazgató köszöntötte. A nagy műgonddal készített korsókat, domborműveket, kerámiaszobrokat felvonultató tárlat értékes darabjait dr. Kostyál László művészettörténész méltatta. Megpróbálta megfejteni a honi kortárs kerámiaművészet legnagyobb alakjának a titkát, amivel egyformán lenyűgözi a falusi művelődési házak tárlatlátogatóit és a külföldi műcsarnokok közönségét.

Az egyetlen, utánozhatatlan, isteni tehetséggel megáldott „varázslatos vándorról“, a magyar élet pannon képzőművész krónikásáról Fekete György belsőépítész, akadémikus is baráti szavakkal beszélt. A kivagyiságtól, pökhendiségtől magát távol tartó művész szerinte folyamatos elismeréseket szerezve, konzekvensen járja az útját, és még sok jelentőségteljes darabbal szaporítja a szépséges, a szarkasztika és az irónia határait is sokszor súroló, olykor népies stílusú remekeit.

vissza az elejére


ÉRZELMI ÉS FIZIKAI SEGÍTSÉG TAPPANCSOS TERAPEUTÁKKAL

Odaadó társ

A pszichológus egy viselkedési zavarokkal küzdő kisfiút kezelt. Egy alkalommal a kutyája is jelen volt, s az addig szótlan fiú elkezdett beszélni az állathoz. Boris M. Levinson amerikai pszichológus a 60-as években figyelt fel arra, hogy a kutyák pusztán a jelenlétükkel, odaadó, szeretetteljes magatartásukkal mennyire segítségükre lehetnek a pszichés zavarokban szenvedőknek. Az állatasszisztált terápia alkalmazása azóta teljesen elfogadottá vált az Egyesült Államokban és Nyugat-Európában, hazánkban ez a módszer azonban még gyermekcipőben jár.

Sarolt kérésre felveszi a tárgyakat gazdijának.A vakvezető kutya mondhatni nálunk is elfogadott, bár a törvényi szabályozás ellenére időnként vita van róla: bekísérheti-e a gazdáját a boltba, vagy sem; és hát Mancsot, a katasztrófa-kutyát és bajtársait is mindenki ismeri, sőt elismeri. De nem biztos az, ha odaszaladna hozzánk az utcán egy négylábú, amely ugat, és a karunkat akarja mindenáron megfogni, megértenénk, hogy „csak“ segítséget akar tőlünk gazdájának.

– Sajnos, sokan még a hámja és az azon lévő felirat ellenére sem ismernék fel a helyzetet, és inkább menekülésre fognák a dolgot. Pedig ezekben az esetekben bizalmon és érzelmen alapuló mindennapos munkának lehetünk szemtanúi, amelyet az úgynevezett segítő kutyák végeznek – fűzi hozzá dr. Gombos László, zalaegerszegi állatorvos. – A speciálisan kiképzett állatok vakok, mozgássérültek, siketek, epilepsziások segítségére lehetnek a mindennapokban.

Egyik nagy csoportjuk a terápiás kutyák, amelyeket a pszichoterápiában, a beszéd- és mozgásfejlesztésben alkalmaznak főleg gyógypedagógiai és fogyatékosintézetekben. A kutya jelenléte nagyon jó hatással bír például az autista gyermekekre; kedvéért könnyebben hajlandóak a terapeutával együttműködni, vagy egy gátolt mozgású gyermek a kutyát utánozva szinte magától elvégzi a fejlesztőgyakorlatot.

A fogyatékosintézetekben dolgozó kutyákra rendkívül nagy teher hárul; esetükben az engedelmesség, az ösztönökön való uralkodás, a természetes szelídség a legfőbb mérvadó tulajdonság. Egy tappancsos terapeuta ugyanis nem haraphat oda, ha egy szellemileg sérült gyermek húzza a szőrét, a fülét. Ennél fogva kiképzésük is mindenre kiterjedő és alapos, úgy-szintén a vizsgáztatásuk, melyet hazánkban a Kutyával az Emberért Alapítvány (KEA) végez az ELTE Etológia Tanszéke által kidolgozott módszertan szerint.

Az alapítvány egyébiránt az egyik alapító szervezete a Magyar Terápiás és Segítőkutyás Szövetségnek, amely a felügyeletet látja el. Hazánkban jelenleg közel 40 kutya rendelkezik terápiás kutya igazolvánnyal, ennél azonban sokkal több dolgozik. Másokkal együtt dr. Gombos László is úgy véli, csak az a kutya vihető be egy fogyatékos közösségbe, amely vizsgán bizonyította feltétlen engedelmességét, valamint képes a terápiás feladatok végrehajtására.

A közelmúltban sikerrel vizsgázott az állatorvos Gyömbér névre hallgató hároméves golden retriever-e.
– Gyömbér számára lenne lehetőség és igény, hogy bizonyíthassa tudását, így keressük annak lehetőségét, hogy megfelelő időbeosztással munkába álljon. Az állattal való kapcsolat kialakítását ugyanakkor az ép gyerekeknél is fontosnak tartom. Egyrészt, mert rájuk is motiváltan hatnak, másrészt egy ilyen foglalkozás alkalmával megtanulják, hogy semmilyen élőlényt nem szabad bántani, és félni sem kell tőlük. Az óvodában és az alsós osztályokban lehetne ilyen céllal „kutyás” órákat tartani.

Visszatérve a beszélgetés elejére, a másik nagy csoport a mozgássérült-segítő kutyák. Az ő vizsgáztatásukat is a KEA végzi, természetesen olyan módszertani alapossággal, mint a terápiások esetében. Sajnos, belőlük is kevés van, mivel a segítő kutya szélesebb körű alkalmazásának számos akadálya – elfogadottság, pénz, szabályozás – van ma Magyarországon. Zalában egyetlen terápiás kutya a Gyömbér, Sarolt, a magyar vizsla pedig az egyetlen mozgássérült-segítő kutya jelenleg.

– Az alapítványt és Mányik Richárdot, az első mozgássérült-kutya tulajdonost megismerve határoztam el, hogy én is szeretnék egy segítő-kutyát. Mivel enyhe mozgássérült vagyok, nem kaphattam, ezért magam nevelem és tanítom Saroltot, természetesen a KEA által meghatározott elvek szerint – mondja Ürmős Estilla, zalaegerszegi lakos. – Az előírt 53 vezényszóból már sokat ismer, a leejtett tárgyakat a kezembe adja, viszi a teli bevásárlókosarat, vagy felhúz a lépcsőn. Egyszóval, mint odaadó társ egyfajta biztonságérzetet nyújt a mindennapokban.

vissza az elejére


A MURAKERESZTÚRI INTÉZMÉNY

Ősztől bázisiskola lesz

A murakeresztúri Zrínyi Miklós ÁMK általános iskolája rendhagyó tanévzáró ünnepéllyel búcsúzott a most záruló tanévtől. A rendezvényen adták át Pókecz Józsefné pedagógus aranydiplomáját, valamint az intézmény együttműködési megállapodást írt alá a Nyugat-magyarországi Egyetem Savaria Egyetemi Központtal.

Pókecz Józsefné 1957 júniusában a Budapesti Szerbhorvát Tanítási Nyelvű Tanítóképzőben tett érettségi vizsgát, majd ugyanebben az intézményben tanítói oklevelet is szerzett 1958. június 17-én. Dolgozni Fityeházon kezdett, majd Bajcsán tanított.1980-tól áthelyezték újra Fityeházra, ahol nyugdíjba vonulásáig, 1993-ig tanított.

A fityeházi iskola 1974-től 1991-ig az akkori murakeresztúri körzeti iskola részévé vált, a tanítónő így ennek az intézménynek a munkatársa is volt. Munkáját elismerésekkel jutalmazták: 1986-ban a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa Kiváló Munkáért kitüntető jelvény adományozott számára, majd 1993-ban Zalai Pedagógus Díjat kapott, hangzott el a méltatásban.

2008. szeptember 1-jétől a murakeresztúri művelődési intézmény keretében működő általános iskola az egyetemi központ gyakorlati képzési bázisiskolájaként működik. Az erről szóló megállapodást Pávlicz Lajos polgármester, Kovácsné Kővágó Anna, az ÁMK igazgatója és prof. dr. Gadányi Károly, az egyetemi központ igazgatója írta alá (képünkön).

Az együttműködés keretében egyebek között az egyetemi központ vállalja, hogy hallgatói közül tanító szakosoknak és tanár szakosoknak biztosítja a lehetőséget, hogy az egy hónapos külső tanítási gyakorlat színhelyéül a művelődési intézményt válasszák. A művelődési intézmény mindehhez megfelelő képzettségű mentort biztosít.
A tanévzárón díjazták azokat a tanulókat, akik kiemelkedő verseny- és tanulmányi eredményeket értek el a 2007/2008-as tanévben.

vissza az elejére


SZÓRAKOZTATVA NEVELÉS

Játék határok nélkül

A lenti Móricz Zsigmond Egységes Gyógypedagógiai Intézmény immár nyolcadik alkalommal szervezett játékos találkozót a régió gyógypedagógiai intézményeinek tanulói számára.

Pintér László alelnök (jobbról) nyitotta meg a rendezvényt.A rendezvény a „Játék határok nélkül” címet viseli, mivel lendvai, illetve csáktornyai gyerekek is csatlakoztak a Győrből, Sopronból, Kőszegről, Zalaegerszegről, Keszthelyről, Zalaszentgrótról, Rumból és három helybeli iskolából nevezett diákokhoz.

A helyszín ezúttal az idilli hangulatú Szécsisziget volt. Pintér László, a megyegyűlés alelnöke és Kulcsár István, a szervező intézmény igazgatója nyitotta meg a rendezvényt, amely a település természeti és épített környezetét igyekezett bemutatni közel háromórás túra keretében.

– Az idén nem annyira a játékokra, hanem a látnivalókra, a nevezetességek megismertetésére fektettük a hangsúlyt – mondta Kovácsné Rákos Eszter főszervező. – Így a túra állomásai között szerepelt a Szapáry kastély néprajzi kiállítása, a katolikus templom, a felújított malomépület, egy hegyi kilátó, egy borpince és végül a mánoki kápolna.

A megállóhelyeken azért játékos kihívások is várták a gyerekeket, képkirakás, távcsöves megfigyelés, célbadobás. Fizikai erőnlétet és kézügyességet igényelt a malom udvarán összeállított feladatsor, mellyel a göcseji perec elkészítésének fő mozzanatait ismerhették meg a diákok, a liszthordástól a munka végeztével dukáló közös éneklésig, kóstolóig.

– Nem versenyről van szó, – tette hozzá Kulcsár István –, hanem vidám együttlétről, hiszen egyébként kevés alkalmuk van találkozni ezeknek a tanulóknak. A játékos feladatok során aztán észrevétlenül fontos információkkal is gazdagodnak a gyerekek.
A túra után közös ebéd, majd kézműves és drámafoglalkozások, valamint népzenei műsor tette emlékezetessé a napot.

vissza az elejére


Fajtabemutató

A Baki Agrocentrum Kft. bemutatóval egybekötött szakmai napokat rendezett a közelmúltban. Az első rendezvény helyszíne Bak volt. Itt Integrátori körének termelőit előbb agrárfórum várta, ahol a növényvédelmi helyzetképpel, pályázati aktualitásokkal, új technológiákkal valamint a gabona és a repce tekintetében az őszi vetőmagkínálattal ismerkedhettek meg.

Számos kiváló fajtát mutattak be a fajtatulajdonosok, akik a fórumot követően a település határába invitálták a termelőket, hogy az ajánlott fajtákat „élőben” is bemutathassák. A következő repce fajtabemutatónak Pókaszepetk adott otthont. E rendezvény részeként kerekasztal-beszélgetésre hívták a termelőket Zalabéren. Sok, vagy kevés a repce, mi lesz az árral? – egyebek között ezeket a témákat vitatták meg.

Balogh Rudolf ügyvezető igazgató mindehhez hozzáfűzte, a Baki Agrocentrum mindemellett a műtrágya és vegyszerek beszerzésében is megkezdte az új mezőgazdasági idényre való felkészülést. A korrekt tanácsadás és szakmai támogatás a korábbiakhoz hasonlóan, ugyanúgy része integrátori körének nyújtott szolgáltatásának. A cél ugyanis egy: a közös siker jövőre is.

vissza az elejére


Zalai Napló

Zala Média online

Zala.hu