Gyenesdiás elegáns nagyközség

Balatonmagyaród bízik a továbblépésben

GÁL LAJOS POLGÁRMESTER A KÖZSÉGFEJLESZTÉSRŐL

Gyenesdiás elegáns nagyközség

– Korábban kezdődött és szerencsére hosszabban tartott a szezon Gyenesdiáson – árulta el a főidény sikerével kapcsolatos érdeklődésünkre Gál Lajos, a 3700 lelkes, fejlett intézménystruktúrával rendelkező nagyközség polgármestere, aki legalább olyan eredményes nyarat kívánt az összes Balaton-parti településnek, mint amilyenben Gyenesdiásnak része volt. Mint mondta, sokat készültek a szezon beindítására. Az idényt szerinte már márciusban kell és lehet startoltatni, hisz kiránduló csoportok már a fürdési időszak kezdete előtt is érdeklődnek a strand és szolgáltatásai iránt. A polgármester örömmel foglalta össze a főidény történéseit:

– Már tavaly elindultak a strandi fejlesztések, a két strand jellege mostanra alapvetően elkülönült. A diási strandból egy családbarát Játékstrandot alakítottunk ki, sok játékeszközzel vízen és vízparton. A legkisebbekre gondolva a partfalat megbontva pancsolómedencét hoztunk létre. A nagycsaládosok számára ideális pihenőhelyként aposztrofált strandon elindult a rádiós zeneszolgáltatás és folytatódtak az animációs programok. Helyi vállalkozók segítségével és partneri hozzáállásukkal infrastruktúrabővítésre is sor került: utakkal, sétányokkal, világítással és egyéb korszerűsítéssel.

A másik strand területét bővítettük, ide is új játékelemek kerültek. Elvégeztük a plázsok kotrását, az iszapos részeket homokfövenyezéssel megszüntetve „lidósítottunk”. Később mindkét strandunkat élhető öko-strandként kívánjuk majd üzemeltetni. Víz- és energiatakarékos eszközökkel, berendezésekkel, szelektív hulladékgyűjtési rendszerek kiépítésével kívánunk élen járni. A strandbelépők árain a képviselő-testület nem változtatott, a nagystrandra 450 forint, a „kicsire” 250 forint maradt a belépőjegy ára.

Az ötéves Turisztikai Egyesülettel együttműködésben vezettük be a Gyenes kártyát, amellyel az idelátogatók 5-10-15 százalék kedvezménnyel látogathatták a környék vendéglátóhelyeit, múzeumait. Számukra a kártyával a strandbelépő is ingyen volt. A strandokon idén a helyieket is beleszámítva legalább 100 ezer vendég fordult meg. Üdülési csekkel is rengetegen jöttek és a tíz évvel ezelőtti külföldi 70 százalék – belföldi 30 százalékos arány most megváltozott, a külföldiek számát idén 30 százalékra becsüljük.

Az Utazás Kiállításon és Vásáron is legelébb a hazai közönséget igyekeztünk megcélozni a minőségi, magyar nyelvű prospektusainkkal. Tavasszal elkezdtük több frekventált útvonal és járdaszakasz felújítását. A turisztikailag leginkább szembetűnő közterületeket, a 71-es főközlekedési út menti járdákat, járdaszigeteket újítottuk meg. Az utak aszfaltozása mellett rengeteg virágot kiültettünk.

A szezon kezdetére az algyenesi strand melletti vasúti átjárót a MÁV Zrt.-vel közösen 30 millió forint felhasználásával korszerűsítettük. A Nyugat-Dunántúl négy, a zalai Balaton-parton lévő településének még erőteljesebben kell megszólítani a győrieket, szombathelyieket, és a nagyrégió településein élőket. Az M7-es megépültével minél hamarabb szeretnénk, ha megvalósulnának a gyorsforgalmi utak, hogy akár Sopronból, vagy Sármellékről könnyebb legyen az eljutás a Balatonig.

Az évadhoz hozzátartoztak a civil szervezetekkel közösen bonyolított kitűnő fesztiválok, zenés, szórakoztató rendezvények, sportprogramok. Idén is megtartottuk a Szabó Ferenc kispályás labdarúgó emléktornát, amelyre közel 40 résztvevő csapat jött el a Dunántúlról és a fővárosból. A települést a közel 25 bejegyzett civil szervezet, alapítvány és egyesület valamint a közösségi összefogás ereje teszi élhetővé, erőssé, fejlődőképessé és vonzóvá. Számukra éves szinten közel húsz millió forint támogatást utalunk át. A legtöbbet a turisztikai egyesület és a sportegyesület kapja, de a kultúrához kötődő szervezetek anyagi megbecsülésére is gondot fordítunk.

– Egy község pályázatok nélkül nemigen tud sikeres lenni...
– Mi is igyekszünk megragadni minden adódó lehetőséget. A kistérségi összefogással kimunkált Nagymezei Látogatóközpont kivitelezésére beadott anyagunkat a döntéshozók sajnálatos módon nem támogatták. A kistérségi autóbuszvárók egységesítésére beadott pályázatunk viszont nyert. Jövő tavasszal Gyenesdiáson is új, egységes szerkezetű várókkal találkoznak az erre közlekedők.

A Balatoni Fejlesztési Tanács Norvég alapú pályázatán civil együttműködéssel sikeresen indultunk. Ősszel a strand fölötti területen 6,9 millió forint felhasználásával elindul egy új szabadidőpark, a Kárpáthy-korzó kialakítása. A Faludi-sík 20 hektáros területének terepalakításos rendbetétele, hulladékmentesítése is eredményes környezetvédelmi pályázat révén kezdődhet meg.

Az iskolabővítés és tanintézmény-felújítási pályázat eredményét nagyon várjuk. Az öt fenntartott intézmény közül az óvoda és iskola integrációban működik Várvölgy településsel. Az iskolába jelenleg 335 gyerek jár, jövőre várhatóan 360 fölé emelkedik a tanulói létszám, ami feltétlen tanterembővítést feltételez. Ha a második fordulóban jól szerepelünk, akkor szeretnénk már a tél végén beindítani a 250 milliós projektünket. Az épülethez tornacsarnokot is kapcsolni kell, a kivitelezési tervekkel rendelkezünk, erre is keressük a megfelelő pályázatot.

Az önkormányzat, illetve a Klubkönyvtár Közkincs pályázaton a könyvtár felújítására 4,6 millió forintot nyert, amelyből a nyílászárók cseréje mellett az épület mennyezetét, födémét is megerősítjük. Györökkel és Vonyarccal közös fesztiváli programokra 3,6 millió támogatást kaptunk, az összeget egyenlő arányban osztjuk majd szét. A Turisztikai Egyesület is új klubhelyiséget kap a könyvtárépületen belül.

Jövő év elején a megyei közútkezelő kht. térségi pályázatán nyert pénzből két Kossuth Lajos utcai gyalogosátkelő helyet is biztonságosabbá teszünk. Egyiket a Darnay, másikat a Madách Imre utca kereszteződésénél. TEÚT burkolatfelújítási pályázaton 11 milliót nyertünk a Ságvári köz, az Esze Tamás utca és a Kisfaludy utca már szeptemberben kezdődő felújítására.

– Rendelkeznek-e elgondolásokkal az üzleti élet serkentésére, a befektetések élénkítésére?
– Településünk szeretne több lábon állni. Idén kezdtük el iparterületeink intenzív értékesítését. Sok helyi vállalkozó jelentkezett ilyen besorolású terület megvásárlására. Új munkahelyeket teremtve komoly iparterület jött létre telephelyekkel, csarnokokkal, kereskedésekkel. Az iparterületek bővítése, a fejlesztések, a beruházások egyértelműen a több lábon állást segítik.

Persze befektetőket is várunk. A vízparti részen van négy-, vagy ötcsillagos szálloda építésére is szóba jöhető majd 10 hektáros területünk. A sport- és rekreációs tevékenység folytatására is akad egy ugyanekkora rész. Ökoturisztikai hasznosításra, vagy lovasturizmus elindításra is rendelkezünk egy 20 hektáros területrésszel. Az erdő hegylábi részein fejlődhet a bakancsos turizmus, ugyanitt egészségturisztikai és rehabilitációval összefüggő fejlesztések is időszerűvé válnak, a részben magántulajdonú területeken.

Keszthellyel közösen egy portfóliót állítottunk össze – beleértve a települések közös területét, a Libás és algyenesi sávot is –, közel 100 hektár nagyságú területre várjuk az érdeklődőket. Nagy vágyunk, hogy a Kárpát-medence legöregebb még létező boronapincéjét: a Dornay-pincét a német tulajdonossal való egyezséget követően térségi szőlészeti-borászati múzeummá tegyük. A hegyközségből kinőtt turisztikailag frekventált nagyközség vezetői számára 5–7 éven belül megvalósítandó, elérhető célként lebeg: a várossá válás.

vissza az elejére

TERMÉSZETKEDVELŐ TURISTÁKAT, VÁLLALKOZÓKAT VÁRNAK

Balatonmagyaród bízik a továbblépésben

Tartották magukat, amíg lehetett, idén azonban fel kellett adni: Balatonmagyaród képviselő-testülete a szülőkkel is egyetértve úgy döntött: öt kisgyermekkel már nem vállalja, nem is vállalhatja az általános iskola alsó tagozatának működtetését.

– A felső tagozat már korábban megszűnt nálunk. Közoktatási társulási szerződésünk értelmében Zalakomárban tanulnak felsőseink évek óta. Igaz, több diákot más településekre is beírattak szüleik. A lényeg azonban, hogy itt „nagyok” már nem voltak az iskolában. Az alsó tagozat működött, kevés gyermekkel. Mostanra azonban olyannyira lecsökkent az ő létszámuk is, hogy a falu már nem tudja vállalni az iskolafenntartást ilyen körülmények között – vázolta a helyzetet Németh Zoltán polgármester, akivel Balatonmagyaród életéről, terveiről, lehetőségeiről beszélgettünk.

A polgármester hozzátette: a szomorú az, hogy már-már az óvoda léte is veszélybe kerül, hiszen drámaian alacsony itt is a gyermeklétszám. Pillanatnyilag három apróság jár az oviba.
– Ha ez a tendencia így folytatódik – márpedig a felméréseink azt mutatják, nem változik pozitív irányban a létszámkérdés –, akkor az óvoda sorsáról is hamarosan döntenünk kell – folytatta a polgármester.

– Ezek szerint hamarosan a legkisebbek is utazásra kényszerülnek. A szülőktől várják a megoldást?
– Semmiképpen sem. Az önkormányzat gondoskodik adott esetben a gyermekek szállításáról, ide értve az iskolásokat is. Van reményünk arra, hogy ezt saját járművel oldjuk meg, hiszen nemrégiben nyertünk pályázatot falugondnoki busz beszerzésére. Miután a pályázat feltétele volt, hogy a most működő buszt se vonjuk ki a forgalomból, két járművel fogunk rendelkezni, melyekkel a gyerekeket szállíthatjuk a szomszédos településre, s haza is tudjuk hozni őket.

– Sokan állítják: ahol megszűnnek az oktatási intézmények, ott meghal a falu. Osztja ezt a nézetet?
– Bizonyos értelemben tényleg csöndesebb lesz Balatonmagyaród, de azért nem ítéltetik halálra. Nálunk azért az iskola nélkül is van pezsgés, hiszen a faluban élők – és ide értem a felnőtteket is – sok művészeti csoportban, sport-szerveződésben vesznek részt. Van nálunk színjátszás, foci, modern tánc, női torna. Ahol odafigyelnek ezekre a csoportokra, nem szűnik meg, nem szűnhet meg az élet.

– Az említett csoportok tagjai hol tudnak találkozni, ha nincs iskola?
– A kultúrház a találkozók helyszíne. Az épület nagytermét – ahol a próbák, előadások is zajlanak – sikerült saját forrásból felújíttatnunk, így mindenkit méltó körülmények között tudunk fogadni. Igaz, a ház többi részének rendbe tétele még várat magára. Szeretnénk a vizesblokkokat is felújítani, az épülethez tartozó szolgálati lakást rendbe tetetni, s a kistermet is felújíttatni. Számunkra azonban ez csak pályázattal oldható meg. Adtunk is már be e célra pályázatot korábban, ám az nem nyert – mi azonban nem adjuk fel.

– Mi lesz a sorsa az iskola épületének?
– Mivel az önkormányzat korábbi tervei között szerepelt turistaszálló kialakítása, úgy gondoljuk, az iskolaépületet e célra hasznosíthatnánk. A könyvtárat átköltöztetjük a kultúrotthonba, így széleskörűbb könyvtári szolgáltatást is tudunk nyújtani a magyaródiaknak.. Igaz, erre eddig sem lehetett panasz, hiszen a kanizsai Halis-könyvtár mozgókönyvtári szolgáltatását már ez idáig is sokan kihasználták nálunk.
Visszatérve egyébként a kultúrhoz: a könyvek mellett számítógépet is költöztetnénk ide, hiszen az önkormányzat az internetet ide már bevezettette; a számítógépes felszerelést és a terem felújítását pályázati pénzzel oldanánk meg.

– Régóta szerepel terveik között a faluközpont megújítása. Változást még nem látni. Feladták?
– Nem, dehogy. Csak hát itt sem tudunk pályázati segítség nélkül lépni. A tervek készen állnak. Szeretnénk az óvoda és az önkormányzat kerítésének beljebb helyezése után a felszabaduló területet parkosítani, játékokat kihelyezni, sétányt kialakítani. Egy valódi faluközpont jönne így létre. Keressük a megoldási lehetőségeket. Úgy tűnik, hogy most a Leader-program keretében lesz ilyen jellegű pályázati kiírás viszonylag kis önerővel – ezen részt veszünk.

– Önökhöz tartozik a Kányavári-sziget létesítményeinek működtetése, a sziget gondozása is. Éreznek valamit abból, hogy a sziget turistaparadicsommá válik? Persze pozitívumokra gondolok.
– Ha úgy érti, anyagi hasznunk származik-e belőle, azt kell mondanom, egyelőre nem. Sajnos, a vizesblokkok működtetése is ráfizetéses idén a falu számára. Ezeket nemrég alakította ki a vízügyi igazgatóság, nekünk adva át a működtetés lehetőségét, ám ez évben veszteségünk keletkezett ebből. Gondolkodnunk kell gazdaságosabb működtetési megoldáson.

– Érdekes ötlet volt számomra, amikor azt hallottam: a vízügyi igazgatóság kompot helyez üzembe a szigetnél.
– Ne arra gondoljon, hogy itt majd komppal szállítjuk az utasokat – legalábbis egyelőre nem. A komp a babakocsis és fogyatékkal élő társaink átszállítására lesz hivatott. November közepéig helyezik üzembe, valójában jövő tavasztól működik. Az említett társaink számára az átkelés természetesen ingyenes lesz. Más kérdés, hogy biztosan akadnak, akik ezt érdekességként kezelve, szintén igénybe vennék a kompot – nekik ezért majd fizetniük kell.

– Meglátása szerint Balatonmagyaródnak milyen egyéb lehetőségei vannak, lehetnek a továbblépésre?
– Nagyon bízunk az idegenforgalom fellendülésében – ez alatt a természeti turizmust értem. Az önkormányzati lehetőségeket ehhez kialakítjuk. Bízunk abban is, hogy két, egyenként 8 s 13 hektáros önkormányzati ingatlant tudunk értékesíteni szintén turisztikai célú befektetésre. Várjuk a vállalkozókat, akik velünk együtt úgy látják: természeti értékeink és a Kis-Balaton közelségének kihasználásában igenis sok lehetőség rejlik.

vissza az elejére